Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-10 / 108. szám

HÉTFŐ, 2004. MÁJUS 10. • AKTUÁLIS­3 Ha kevés a bérlemény; a mozgástér is kicsi Ötven lakást venne az IKV Mivel az új bérlakások építése drága mulatság, a szegedi ön­kormányzat ötven használt la­kást vásárolna meg a szabad­piacon. Keretes hirdetésben tette közzé az Ingatlankezelő és Vagyon­gazdálkodó (IKV) Rt., hogy az önkormányzat ötven használt, legalább másfél és legfeljebb 2 + 2 félszobás lakást vásárolna meg Szeged belterületén. Ezek komfortosak éppúgy lehetnek, mint összkomfortosak, de a vé­telár egyik esetben sem halad­hatja meg a 7 és fél millió fo­rintot, valamint a szükséges felújítási költség sem lehet több 300 ezernél. Németh István, az IKV Rt. vezérigazgatója az „akció" in­doklásaként elmondta, több oka is van annak, hogy így ha­tároztak. Változatlanul építe­nek új bérlakásokat - jelenleg a Cserzy Mihály utcában ötvenet alakítanak ki -, ám ezek négy­zetméterárai magasak. Az új otthonok ugyanis a bér­lemények között szinte a luxus kategóriát foglalják el, miköz­ben nincsenek közbülső lép­csőfokok, amelyek feleannyiba kerülnek, s lehetővé teszik, hogy a bérlők apródonként ja­vítsanak lakáskörülményei­ken. A lakásmobilitás ugyanis azt is jelenti, hogy a családok minőségi cserével félkomfor­tosból komfortosba, majd megint egy jobb lakásba köl­tözhetnek. A drágaság mellett más is in­dokolja, hogy a használtla­kás-piacon nézzenek körül: na­gyobb ütemben kellene emelni a bérlakások számát. Jelenleg Nagyvalószínűséggel lakótelepi lakásokat kínálnak majd az eladók Fotó: Miskolczi Róbert AZ ÖNKORMÁNYZATI BERLAKASOK SZAMA a megye városaiban Szeged 5100 Makó 305 Csongrád 198 Mindszent 12 Hmv.-hely 702 Mórahalom 88 Kistelek 61 Szentes 417 Szegeden 5 ezer 100 otthont ad bérbe az IKV Rt., a város lakás­állományának 7 százalékát. Az uniós átlag ezzel szemben 15 százalék. A kevés bérlakás be­határolja az önkormányzat le­KERESIK A F0RRAS0KAT Nem tervezik idén a bérlakásállomány bővítését Kistele­ken és Hódmezővásárhelyen. Ez utóbbi településen a múlt év végén száz új önkormányzati otthont adtak át. Makón öt lakást és öt fecskeházat avattak tavaly, s kere­sik a további építkezés forrásait, ebben az évben azonban várhatóan nem kezdődik beruházás. Szentesen harminc lakás készült 2003-ban, idén újabbakra pályázik a város. Csongrádon a laktanyában szeretnének 30 bérotthont ki­alakítani, Mindszenten hamarosan elkezdik 19 lakás kivi­telezését, Mórahalmon pedig 20-at építenek. hetőségeit, nem tud segíteni azokon, akik önerőből képtele­nek otthonhoz jutni, mozgás­tere kicsi. A szegedi IKV Rt. a vásárlás anyagi hátterét részint önerő­ből, a lakásalapból, részint pá­lyázati forrásból biztosítja. Megnyertek egy, a Nemzeti la­kásprogramhoz benyújtott, 375 millió forintos pályázatot, amelynek önrésze 112 millió forint. Németh István hozzátette: az önkormányzat a biztosan fizető vásárlók közé tartozik, így aztán nem járnak rosszul azok, akik komolyan foglal­koznak az ingatlankezelő véte­li szándékával. Azzal kapcso­latban, hogy jó-e, ha újra ve­gyes tulajdonú társasházak jönnek létre a lakótelepeken, a vezérigazgató azt válaszolta, a cél érdekében bevállalják az ebben rejlő buktatókat. F.K. UL Kísérlet KOVÁCS ANDRAS Visszaállamosítás. Nem jár messze az igazságtól, aki így minősíti a szegedi önkormányzat lakásvásárlási programját, hiszen a ma­gánemberektől megvenni kívánt otthonok városi, azaz közösségi tulajdonba kerülnek. Bizonyára arra is lesz példa, hogy a város olyan lakásokat vásárol vissza, amelyeket néhány esztendővel korábban maga értékesített a bérlőknek. A rendszerváltozás eu­fóriájában természetesen nem csupán a bérlakások privatizálásá­val estünk túlzásba, s teremtettünk a kapitalistábbnál is kapita­listább arányokat ezen a területen, hanem az agráriumban is. Egy működőképes nagyüzemi mezőgazdaságot sikerült úgy szét­hordani, versenyképtelenségig felaprózni, hogy az állam kényte­len volt elkezdeni a földvisszavásárlást. A lakáskísérlet logikája egyszerre támadható és fogadható el, a legegyszerűbb ellenzéki megközelítés az lehet, hogy az ígért ön­kormányzati lakásállomány-növelést így lehet a legolcsóbban, legkisebb energiával megúszni. Kényelmes is, nem kell magya­rázkodni a kormányrúdnál lévőknek, miért az a kivitelező, akit választottak, miért csúszik az építkezés, nem túl drága-e a négy­zetméterár. A drágaság lehet a kulcsszó, s az volt már szűk tizenöt évvel ez­előtt is, amikor a tanácsi rendszerben kezdett, önkormányzati­ban befejezett két épület harminckét új lakását „nem merte" rá­szorultság alapján kiutalni a város - nehéz is lett volna igazságo­san -, inkább piaci áron értékesítette azokat. Ma sem könnyű a szépen kivitelezett, s így meglehetősen sokba került belvárosi szociális bérlakásokat igazságosan kiutalni... És valljuk be, igaza lehet annak a háromgyermekes családnak is, amelyik erején felü­li adósságokat vállalva beköltözik egy öregecske, lepusztult 1 +2-es panelba, hogy talán nem a belvárosi kétszázezer forint fe­letti négyzetméterárú bérlakás a szociális kategória. Kísérlet - írtam, s tényleg nem irigylem azokat, aki döntenek majd a felajánlott, valószínűleg házgyári technológiával készült lakások között. Szétszórva vagy bokorban, esetleg egy teljes eme­let három lakását ? Ez utóbbit nem üdvözölnék kitörő örömmel a maradók, hiszen ha a szociális kategória nem is jelent automati­kusan hangosabb lakókat, a nagyobb családlétszám és a növekvő forgalom azért valószínűsíthető. És persze lehet áldás is a felsőbb régiókban, esetleg záró szinten vásárló város, hiszen növekszik az esély a beázás kijavítására, s a liftnek mindenképpen fel kell mennie a hetediken, kilencediken lakó bérlőhöz. És a város legalább biztosan jár a lakógyűlésre. Lantos Györgyi szobra Felavatták Németh László író bronz mellszobrát szombaton a lakiteleki népfőiskola udvarán kialakított Nemzeti Panteonban. Lantos Györgyi csongrádi szob­rászművész alkotása Illyés Gyu­la költő és Sinkovits Imre szín­művész szobra mellett a harma­dik emlékmű, amely helyet ka­pott a XX. század kiemelkedő magyar személyiségeinek emlék­parkjában. Az avatóünnepségen Fűzi László, a Forrás irodalmi fo­lyóirat főszerkesztője méltatta Németh László irodalmi mun­kásságát és humanizmusát. Három éve nem készül kolbász a lezárt telepen Újra kinyílhat a makói gyár kapuja? Komoly érdeklődők jelentkez­tek az egykori makói kolbász­gyárért a tulajdonos Pick Rt.-nél, így a telep remélhetőleg új gazdára talál és újra termelni fog. A régóta üresen álló üzem annak idején nyolcvanhat em­ber munkahelye volt. Az egykori makói kolbászgyár éppen három esztendeje, 2001 májusában zárt be végleg. A nagy múltú húsipari üzem felszámo­lásáról a tulajdonos, a szegedi Pick Rt. egy hónappal korábban hozott döntést azzal az indoklás­sal, hogy a gyár hosszabb ideje veszteséges, és ennek mértéke az utolsó időkben már a százmillió forintot is meghaladta. Megmen­tése érdekében tárgyalásokat kezdett a város polgármestere, Búzás Péter és két parlamenti képviselője, Martonosi György és Dán János - utóbbi még utcai de­monstrációt is próbált szervezni -, a cég azonban hajthatatlannak bizonyult. Állítólag vevők is ér­deklődtek, a Pick azonban csak úgy tárgyalt volna az átadásról, ha az új tulajdonos vállalja: a gyár a jövőben nem folytat olyan termelő tevékenységet, amely számára konkurenciát jelent. Az üzem egyetlen, nyugati piacokon is kelendőnek bizonyult termé­két, a makói csípős kolbászt egyébként a cég ma is forgalmaz­za - ám Szegeden állítja elő. A Hentes- és Szárazárugyártó Kft.-nél a termelés néhány napi bizonytalanság után, 2001. má­jus 9-én maradt abba végleg. Az amúgy is nagy munkanélküliség­gel sújtott várost érzékenyen érintette, hogy közel száz ember utcára került. Makón egyébként azóta is csupán egy nagy, nagyjá­ból ötszáz főt foglalkoztató gyár működik, a Phoenix Gumimű­vek. Ezenkívül pár, száz-kétszáz embernek, illetve tucatnyi, közel száz embernek munkahelyet je­lentő termelőegységet tartanak számon. Hasonló léptékű gyár­bezárásra azóta nem került sor, az állástalanok aránya az utóbbi két évben azonban így is 54 szá­zalékkal, 9,2-ről 14,2 százalékra nőtt a kistérségben. A Justh Gyula utcai egykori kolbászgyár kapuján az elmúlt három évben lakat lógott, az épületek üresen álltak. A több mint tízezer négyzetméteres, fele részben beépített területre a Pick Rt. nemrégiben hirdetésben ke­resett vevőt. Kérdésünkre, hogy volt-e iránta érdeklődés és ezzel együtt van-e remény arra, hogy előbb-utóbb valamiféle termelés megindul a csarnokokban, Ko­vács Károly vezérigazgató el­mondta: voltak jelentkezők a fel­hívásra. A Pick eladási szándéka komoly,- hogy sikerül-e a re­ménybeli új tulajdonosokkal megegyezni, illetve hogy azok mikor és milyen profillal nyitják meg az üzemet, az már a tárgya­lásokon múlik. SZABÓ IMRE Amint kisütött a nap, tömegek özönlöttek az Eko-parkba Eső után Megasztár a Hajtáson Bár a nyitás napján, pénteken nem fogadta kegyeibe az időjárás a Hajtás autókiállítást, szombaton a Megasztár-koncertre kisütött a nap és özönlött a tömeg az Eko-parkba. Szakadó esőben nyitotta meg ka­puit a XI. Hajtás Biztonságosan Járműipari Szakkiállítás és Vá­sár. Kezdetben úgy tűnt, szomba­ton is marad a rossz idő, de végül kisütött a nap. Délutánra, a Me­gasztár döntőseinek élő koncert­jére pedig özönlött az embertö­meg az újszegedi Eko-parkba. So­kan a környékbeli utcákban pró­báltak parkolni, ezért a közleke­dés nem mindig volt akadály­mentes. A gyalogosan érkezők már az utcán ízelítőt kaphattak a sza­badtéri rendezvények legnagyobb hátrányából. A látogatók ugyanis az újszegedi csatornázás miatt csak hatalmas tócsákon és sár­tengeren átvergődve közelíthet­ték meg a Hajtást. A sár miatt az Eko-parkban is folytatódtak a megpróbáltatások. Ez azonban nem szegte kedvét az autók és a Megasztár szerelmeseinek. Dél­után négy órakor hatalmas sorok kígyóztak a pénztárnál. A legszebb, legérdekesebb au­tókat, újdonságokat onnan lehe­tett megismerni, hogy nem lehe­tett megismerni, ugyanis hatal­mas tömeg állta körbe a jármű­veket. A bejárat közelében Jaguá­rok és egy grandiózus, gyönyörű Rangé Rover luxusterepjáró kö­zelében parkolt a Lotus Elise. A formás kis sportautó parányi csomagterét látva egy édesapa el­magyarázta fiának, hogy aki ilyen autót vesz, az csak a bank­kártyáját és fogkeféjét viszi ma­gával. Megtudtuk, a kocsi alap­ára 14 millió 500 ezer forint, ám a kiállítás alkalmával, valamint azért, mert 3 ezer kilométert már megtettek vele, 12 millióért bár­ki elvihette a sportkocsit. A BMW 3-as limuzin alapjai­ra épített X3-as már a rendez­vény másnapján elkelt. Az ext­rákkal felpakolt, 18 millió 600 ezer forintos luxuskocsi mű­szerfalán büszkén hirdette a ki­írás: eladva. Sokan kipróbálták a frontális ütközést szimuláló berendezést, ami 12 kilométeres óránkénti se­bességről lassított le nullára. A bátor vállalkozók a saját bőrü­kön, pontosabban testükön ta­pasztalhatták meg, milyen fon­tos a biztonsági öv használata. Az időjárás sajnos csak a me­gasztárok koncertjére fogadta kegyeibe a Hajtást. Amint vé­get ért a műsor, ismét elkezdett szakadni az eső, a rövid ideig tartó, de viharos erejű szél pe­dig majdnem felkapta a kiállí­tók sátrait. A. T. J. A HAJTAS DIJAI Idén a Peugeot 307 CC modellje nyerte el a Hajtás Közönségdíját. A legszebb autóról minden év­ben a szegedi közélet közismert személyiségei, három hölgy sza­vaz. Idén Tóthné Egri Éva, a Rá­dió 88 tulajdonosa, Makláry Lászlóné, a Forrás Hotel igazga­tó asszonya, és Simon Marian­na, az Országos Mentőszolgálat Csongrád megyei szervezetének vezető főorvosa az RX8-as Wan­kel-motoros Mazdát választotta a kiállítás legszebb személygép­kocsijává, amely így megkapta a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének díját. A Megasztár-csapat nagy sikert aratott Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom