Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-01 / 77. szám

6 •MEGYEI TŰKOR" CSÜTÖRTÖK, 2004. ÁPRILIS 1. Ombudsmani vizsgálat a szikáncsi iskolában Nem volt diszkrimináció Cigány származásuk miatt nem érte diszkrimináció Sándorné unokáit a szikáncsi iskolában állapította meg egy ombudsmani jelentés, amely ugyanakkor kitért arra is: a pedagógusok hibáztak, amikor az egyik gyermeket baleset érte, de nem vitték őt orvoshoz, és szüleit sem értesítették. Egy régóta húzódó konfliktus egyik állomása az az ombudsmani vizsgálat, amelyet a szikáncsi általános iskolában folytattak nemrég. Amint arról néhány nappal ezelőtt beszámoltunk, az intézményvezető Kis Irén és a faluban élő Sándor Józsefné közti vita odáig fajult, hogy Sándornét a bíróság első fokon bűnösnek találta közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében, az ítélet szerint ugyanis az aszszony a suli folyosóján rángatta az igazgatónőt. Kettejük vitájának forrása az, hogy Sándorné szerint egyik unokáját, aki a helyi iskolába járt, roma származása miatt diszkriminálták, s ugyanez a gyanú merült fel benne másik unokája kapcsán is, akit a nevelési tanácsadóban vizsgáltak meg, mielőtt iskolába ment. Éppen ezért az asszony Kaltenbach Jenőhöz, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához fordult. „Vizsgálatom alapján nem állapítható meg, hogy Kis Ifén intézményvezető asszony vagy a nevelési tanácsadó munkatársai hátrányosan megkülönböztették volna a gyermekeket cigány származásuk miatt" - áll az ombudsman jelentésében. A dokumentum azonban két fontos problémára is felhívja a figyelmet. Iskolai balesetet szenvedett, elesett a jégen 2001. decemberében a már suliba járó unoka. S bár fején egy jól látható sérülés keletkezett, a pedagógusok nem vitték őt orvoshoz, és szüleit sem értesítették. A kislány az esést követően négy napra kórházba került. Az ombudsman nem tartja elégségesnek az iskola intézkedéseit, szerinte a tanárok nem jártak el megfelelő gondossággal. Épp ezért a biztos azt kérte a polgármestertől, hogy nagyobb körültekintésre hívja fel az oktatási intézmények vezetőit. Lázár János, a város vezetője ennek eleget is tett, mint ahogy a nevelési tanácsadónak is jelezte a az ombudsman által felvetett problémát. Ez utóbbi esetben az történt ugyanis, hogy Sándorné másik, még óvodás unokáját a beiskolázást megelőzően vizsgálták, s bár a kisfiú nehezen oldódott, sírt, az ilyen helyzetekben szokásos gyakorlattól eltérően mégsem hívták be hozzá kint várakozó szüleit. Épp ezért feltételezhető, hogy a gyerek félelme, bizonytalansága befolyásolta teljesítményét, amely alapján a kisfiú felvételét csak kis létszámú osztályba javasolták, amilyen a Szántó-iskolában működik csupán a városban. Végül hogy egy helyre járjanak - mindkét gyermeket a földeáki általános iskolába íratták be, fél év elteltével pedig a vásárhelyi Kiss Lajos-iskolába hozták őket szüleik. SZ. A. K. A magyar-román és a Bérkert utcai szomszédság Búcsúzik a főkonzul Diplomataként képviselte hazáját, de ha kellett, anyakönyvvezetői szerepet is vállalt több mint hatéves szegedi tartózkodása alatt Andrei Oancea. A hat év után búcsúzó szegedi román főkonzul úgy látja, egyes emberek előítéletei befolyásolhatják az eseményeket, ám a magyar-román kapcsolat ma jobb, mint tíz éve volt. A szegedi román főkonzul 1997 novemberében kezdte meg munkáját, amely jóval nagyobb nyilvánosságot kapott, miután 1998. január 27-én a két köztársasági elnök, Göncz Árpád és Emil Konstantinescu jelenlétében fölavatták a Kelemen utca 5. alatti irodát. Andrei Oancea és munkatársai azóta csaknem harminchatezer ügyben jártak el. A főkonzulátus föladata az útlevelekkel, anyakönyvi okmányokkal kapcsolatos ügyintézés. Segíti a román állampolgárokat, amikor baleset történik velük, és részt vesz az olyan büntetőeljárásokban, amikor román állampolgár az érintett, vagy az elkövető. Andrei Oancea a legutóbbi megyei közgyűlésen hivatalosan is elbúcsúzott az itteni közélettől. Lapunknak elmondta: azt tapasztalta, hogy a románokat érintő hivatalos ügyekben mindig tárgyilagos, objektív volt az eljárás. Szerinte az állami diplomácia is hasznosíthatja a határ két oldalán működő román és magyar önkormányzatok, megyék vezetőinek tapasztalatait, amelyek a DKMT Eurorégió létrehozása, működtetése során gyűltek össze. Amikor 1998 Ha jó szomszédságról esik szó, Andrei Oanceanak a Bérkert utca is eszébe jut Fotó: Miskolczi Róbert márciusában Kolozsváron ellop- konzulátus faláról. A két nép citák a magyar zászlót, nem sokkal vil és hivatalos kapcsolatát is ezután eltűnt a tábla a szegedi fő- sokszor befolyásoló előítéletekA Passióról beszélgetnek A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség kerekasztal-beszélgetést szervez ma este 8 órától Mel Gibson Passió című filmje kapcsán az SZTE Altalános Orvosi Kar oktatási épületének nagyelőadójában (Dóm tér 13.). A beszélgetésen Benyik György katolikus teológus, Jakabos Barnabás jezsuita szerzetes, Markovics Zsolt szegedi főrabbi és Vági László filmrendező vesz részt. A szervezők a hallgatóság kérdéseire is számítanak. A gazdátlan cicákra is gondolnak Aranylemezek a Tappancsnak Bunyós Pityu, valamint menedzsere, Bóday Pál aranylemezeiket adták át tegnap a szegedi Tappancs Állatvédő Alapítványnak, hogy azok árából a kóbor cicákon segítsenek. Az alapítvány munkatársai árverésre bocsátják a zenei díjakat, a befolyó összegből pedig ketreceket vásárolnak, vagy egy új épületrészt alakítanak ki a dorozsmai kisállatmenhelyen, hogy a kutyák mellett a gazdátlan macskáknak is átmeneti otthont tudjanak biztosítani. Maros-túra és fekete víz Az árhullám kedvez a sportcélú hajózásnak Bár a Maros teljes magyarországi szakasza sportcéllal hajózható, mégis kevesen szállnak vízre Makó térségében. Nyaranta inkább a kenutúrák jellemzőek, ám ezt sokszor megkeseríti a Románia felől átfolyó fekete víz. Az egyre melegedő időjárás következtében számos kisebb árhullámra számíthatnak a közeljövőben a Maros mentén élők. Dobi Lászlótól, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság főmérnökétől megtudtuk: a jelenlegi, magasabb vízállás nem veszélyezteti a vízen közlekedni vágyókat, sőt: az akadályok mélyebbre kerülése elősegíti a sportcélú közlekedést. - A kisebb, marosi árhullámok idején mélyebb a hajóút, ilyenkor víz alá kerülnek az egyébként felszínre bukkanó homokpadok, zátonyok - fogalmazott a főmérnök, aki azonban kiemelte: a Maros teljes magyarországi szakaszán hajózható, ám a kereskedelmi célú vízi közlekedés itt nem engedélyezett. A folyó vizét egyébként a Bökénynél épült gát alacsony vízállásnál felduzzasztja, ez a hatás jelenleg nem érvényesül. A szabadidős vízi közlekedési lehetőségeket elsősorban a kajakkal, kenuval túrázók használják ki, bár ők is a jobb időre várnak. Évente többször is evezőt ragad Gábor, aki rendszerint Makótól „csorog le" a Maroson Szegedig ismerőseivel, barátaival. Elmondta: nagyon szép a folyó és a partvidék, kivéve a nyári hónapokat, amikor megjelenik az úgynevezett fekete víz. - Számtalanszor találkoztunk már ezzel a sötét színű és rendkívül büdös uszadékkal, amely teljesen biztos, hogy Románia területéről ömlik a Marosba - monda a férfi. - A titokzatos fekete víz egyébként valószínűleg a partiumi bőrgyárak mellékterméke, ez keseríti meg a Maros nyári vizi életét. Legtöbbször azonban a horgászok teszik csónakjaikat a folyó vizére, ám legtöbbjük állítja: a versenyszintű halfogáshoz a Maros túl gyors sodrású. A folyó egyébként elfogadhatónak minősített horgászvíz, tudtuk meg Marinki Andrástól, a Makói Sporthorgász Egyesület titkárától, hiszen gazdag keszegfélékben, pontyban, márnában, de süllő és harcsa is sikerrel fogható Makónál. Az itteni strandszakasznál nyaranta gyakran lehet találkozni jetskikkel, a vízi motorozok ugyan sok fürdőzőt zavarnak, de a rendőrség munkatársaitól nem értesültünk arról, hogy súlyos szabálytalanság miatt eljártak volna ellenük. I.SZ. A magas vízállást egyelőre nem használják ki a Maroson hajózók Fotó: Schmidt Andrea ről azt mondja, egy-egy pillanatban mozdíthatják az eseményeket egyes emberek előítéletei, de aki tudja, milyen volt ez a kapcsolat régen, aztán tíz éve, és milyen mostanában, az nem lehet borúlátó. Reméli, ehhez a javuláshoz az ő munkája is hozzájárult. Ha ezután arról lesz szó a környezetében, mennyire fontos a jó szomszédság, most már nem csak a magyar-román viszonylatra gondol, de a Bérkert utcára is. - Amikor néhány napja búcsúfogadást rendeztünk, természetesen meghívtam a Bérkert utcai szomszédaimat, a barátaimat is - mondja Andrei Oancea. - Nagyon sok jó élmény fűz ehhez a városhoz, amit én tisztának, szépnek ismertem meg. Amikor a feleségem megbetegedett, az orvosi ellátással is megismerkedtem, és ez is jó tapasztalatokkal járt, nagyon jól sikerült a veseműtétje. A családom hozzászokott ehhez a városhoz. Leghamarabb a kis unokám, aki itt járt óvodába, és nagyon gyorsan megtanult magyarul, folyékonyan beszél mind a két nyelven. Egyelőre nem dőlt el, hogy a román külügyminisztériumban milyen föladatot kap Andrei Oancea, de a napokban megkérdezték tőle is, hol szeretne dolgozni, és még nem döntött. Utóda a szegedi főkonzulátus élén Constantin Iuliu Aron lesz, aki eddig a konzuli főosztály vezetője volt a román külügyminisztériumban. b.a. Stabat Mater a dómban A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódva Haydn Stabat Mater című oratóriuma csendül fel ma este fél 8-tól a szegedi dómban Gyüdi Sándor vezényletével a Filharmónia hangversenyén. MUNKATÁRSUNKTÓL A Filharmónia kamarabérleti sorozatainak összevont koncertjeként minden tavasszal a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó egyházzenei művet szólaltatnak meg a szegedi szimfonikusok a város valamelyik templomában, a darabok előadásához és befogadásához legalkalmasabb szellemi közegben. Bár az egyház szorosan vett liturgikus gyakorlatába csak a passióelőadások tartoztak, ám ott, ahol adott hozzá az alkalmas előadói apparátus - az itáliai, angol és francia katedrálisokban, Salzburgban, Bécsben, vagy a lutheránusoknál Bach Lipcséjében - évszázados hagyomány a böjti-húsvéti időszakban egyházzenei koncertek rendezése. A Händel- és Bach-passiók, Rossini-művek után Szegeden most Haydn Stabat Matere szólal meg. A kismartoni Esterházy udvarban hivatalt vállaló zeneszerző pozíciója megerősítése érdekében vállalkozott az oratórium megkomponálására és előadására. A Stabat Mater bemutatóját 1767. április 17-én, nagypénteken tartották. A mű a kismartoni premiert követő években gyorsan elterjedt egész Európában, és máig sem vesztett népszerűségéből. A szegedi dómban ma este Gyüdi Sándor igazgató-karnagy vezényletével, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus előadásában hallhatja a közönség a Stabat Matert. A közreműködő szólisták: Somogyvári Tímea Zita (szoprán), Megyesi Schwartz Lúcia (alt), Szerekován János (tenor) és Altorjay Tamás (basszus).