Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

PÉNTEK, 2004. ÁPRILIS 30. "AKTUÁLIS" 3 A földtörvény módosítása nem rendíti meg a helyi piacot A külföldiek olcsón vennék A parlament hétfőn módosította a földtörvényt: ennek értelmében a legalább három éve Magyarországon, mezőgazdaságból élő uniós állampolgárok vásárolhatnak termőföldet. A Csongrád megyei földterületeket azonban egyelőre még csak távolról mustrálják a külföldiek. Míg a nyugati határszélen szép összegekért cserélnek gazdát a földterületek az ország uniós csatlakozásának kapujában, addig Csongrád megyében nincs jelentős mozgás. Ezért nem áll fenn az a veszély, hogy a parlament által hétfőn megszavazott földtörvény-módosítás átrendezi a helyi tulajdonviszonyokat. A külföldi érdeklődők még csak közvetítők útján tájékozódnak - mondta el Utasi Csaba, a Limit Tanácsadó és Vagyonértékelő Kft. ingatlanszakértője. Információi szerint egybefüggő, 30-50 hektáros szeletekre lenne kereslet, mélyen áron alul, hektáronként 200 ezer forintért. Holott ennél már most magasabbak az árak a megyében, a városok Tavaszi munka. A tulajdonviszonyokat nem rendezi át a kereslet Fotó: Gyenes Kálmán közelében az „ígéret földjének" hektáronkénti ára eléri az 1 millió forintot is. Értesüléseinket megerősítette Nyári Károly, a Nemzeti földalap (NFA) szegedi irodájának vezetője, aki hozzátette: a homoki földek a volt Szeged járásban, Kisteleken, Balástyán, Opusztaszeren 100-200 ezer forintot érnek hektáronként, attól függően, milyen a fekvésük, közel esnek-e például egy műúthoz. A 200 ezer forint hektáronként Nyári szerint már nagyon jó árnak mondható. A feketeföldeken, Makón, Szentesen és Hódmezővásárhely térségében viszont akár félmillió forintot is lehet kérni egy hektárért, de 300 ezer forint a minimum. Nyári Károly szerint nincs igazán kereslet, hiszen a hatvan éven felüliek nem kínálták volna fel ilyen arányban földjeiket az államnak tavaly, készpénzért vagy életjáradékért cserébe, ha a AKI HÁROM EVE PARASZTIZAL Az országgyűlés hétfőn elfogadta a földtörvény módosítását, amelynek értelmében az európai uniós csatlakozást követő hét plusz három évben fennmarad a külföldiek magyarországi földvásárlásának tilalma. A külföldieket érintő földvásárlási moratórium azonban nem vonatkozik mindenkire, így azon uniós állampolgárokra sem, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak Magyarországon letelepedni, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon laknak és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Ezen feltételek fennállását hatósági igazolásokkal kell bizonyítani, megszegésük esetén pedig bírság kiszabására van lehetőség. szabadpiacon is számukra elfogadható áron tudták volna azokat értékesíteni. Mint ismeretes, tavaly két menetben jelentkezhettek az idős emberek a „termőföldért életjáradékot" pályázatra. Nyári Károly úgy véli, akik a második körben, 2003 szeptemberében adtak be pályázatot, már észrevehetik, hogy kicsivel többet ér a földjük, szemben a 2003 februárjában és márciusában jelentkezőkkel. A Szőregi Tisza-Maros Szög Agrár Rt. elnök-vezérigazgatója, Kállay Péter is úgy látja, nincs nagy mozgás a földpiacon. Valószínűleg kivárnak az eladók. A szőregi térségben található mellesleg a megye legnagyobb külföldi, osztrák kézben lévő földterülete, a tulajdonosok mintegy 700 hektáron gazdálkodnak. F. K. Magyarként, Európában SZETEY ANDRÁS Nyilvánvaló, hogy valami rendkívüh esemény zajlik ezen a május elsején. Mégis kicsit bizonytalanok vagyunk. Hogyan is ünnepeljünk, és tulajdonképpen mit ünnepeljünk az Európai-Unióba lépés kapcsán ? Hiszen csak sejtjük, hová tartunk, és csupán érezzük, hogy helyes az irány. Azt nem látjuk, milyen módon, milyen áldozatok árán érünk a célba. Pillantsunk hát ezúttal vissza, és rögtön világossá válik, hogy történelmi negyedszázadot hagytunk magunk mögött! 1979-ben csak álmodtunk a demokratikus szavazásról. A Kádár-rendszerben a szegedi május l-jén Korom Mihály tartott ünnepi beszédet, és a nyolcoldalas Délmagyarország három oldalt szentelt a jeles eseménynek - természetesen szóról szóra közölve az elvtársi mondatokat. Ugye, hogy ennél a Fidesz és az MSZP acsarkodása is szívderítőbb? 1979-ben azokra a Trabantokra kellett éveket várni, melyeket most vonnak ki a forgalomból. KISZ-tagság nélkül lehetetlennek számított egyetemre kerülni, s a nyári kánikulában a boltokban rendre hiánycikknek számított a sör, azaz a Kőbányai Világos. Ki álmodott még akkor laptopokról, mobiltelefonokról, szupermarketekről, Audikről, wellnessről meg fitneszről ? Luxusnak huszonöt éve a banán számított. Honi tévécsatorna kettő működött, az is csak délután és este sugárzott. És álmélkodva hallottuk a híreket nyugatról, hogy „odakint" ötven-hatvan műsor közül lehet választani. Akadt persze, amiben visszafejlődtünk. Labdarúgásban. 1979-ben azon bosszankodtunk, hogy az előző évi, 16-os világbajnoki döntőben nem jutottunk tovább az Argentína. Franciaország, Olaszország, Magyarország négyesből. Mégis illik a sorba e passzus, hiszen a kivétel erősíti a szabályt. Végül az utazás. Emlékeznek?Piros útlevél, kék útlevél. Európai uniós társaink többségéhez az utóbbival utazhattunk. Háromévente egyszer, háromszáz dollár maximummal a zsebünkben. Holnaptól a személyit vághatjuk zsebre a bankkártya mellé, beülhetünk az autóba, és Ausztrián, Németországon keresztül Párizsig gurulhatunk. Akkor és annyiszor, amikor és ahányszor csak akarunk. Úgyhogy legyünk büszkék magunkra - igenis van mit ünnepelni 2004. május l-jén! A Picknél a sztrájk előtt újra tárgyalóasztalhoz ülnek Itt a bér a tét Nem kapták meg a Pick Szeged Rt. dolgozói azt a béremelést, amelyre idén számítottak, ezért kétórás figyelmeztető sztrájkot helyeztek kilátásba. Kovács Károly, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója csak tegnap értesült hivatalosan arról, mit határozott szerdán a Szegedre összehívott Húsipari Dolgozók Szakszervezetének sztrájkbizottsága. Az ülésen arról született döntés, hogy a dolgozók kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, amennyiben a menedzsmenttel folytatott tárgyalások újra eredménytelenül végződnének. Golhovics Gábor, a Pick szakszervezeti tanácsának elnöke lapunknak elmondta, előbb 9,5, majd 8 százalékos alapbéremelést, valamint kétszer egyheti |év végi) mozgóbért követeltek. A vezetés azonban a húsipar nehéz piaci helyzetére való tekintettel 4 százalékos alapbéremelést ígért, a kétszer egyheti pénzt pedig az üzemi eredménytől tette függővé. A vezérigazgató tegnap lapunkkal azt közölte, a jövő hét elején folytatódnak a tárgyalások a szakszervezettel. F.K. Apadnak a folyóink Bár a Maros apadása lassult, tovább csökken a folyó vízszintje a következő napokban. Az Alsó-Tisza apadási üteme erősödött, Szegednél az előrejelzések szerint várhatóan szerdán, Csongrád és Mindszent térségében pedig pénteken szűnik meg az árvízvédelmi készültség. A víz által elöntött terültek nagysága is csökken. Csongrád megyében már sehol sincs érvényben belvízvédelmi készültség - tájékoztatta lapunkat Tripolszky Imre, az Atikövizig központi védelemvezető-helyettese. A katonai feladatok mellett a lakosság tájékoztatását is célul tűzték Toborzóirodát avattak Szegeden Ünnepélyes keretek között adták át tegnap Szegeden a Magyar Honvédség (MH) hatodik kiemelt, regionális toborzóirodáját. MUNKATÁRSUNKTÓL Az ünnepségen a kormányt képviselő Komor Levente, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai helyettes államtitkára avató beszédében hangsúlyozta, bízik abban, hogy a jövő magyar katonája jól motivált lesz. - Hiszek abban, hogy mire a megkezdett fejlesztések végére érünk, ez a ma még nagyon modern iroda teljesen átlagosnak és hétköznapinak számít majd - fogalmazott a helyettes államtitkár. A beszédet követően Komor Levente a nemzeti szalag átvágásával átadta az irodát Gergely István ezredesnek, az MH Csongrád megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnokának. Az átadás- átvétel után Gergely immár házigazdaként mutatta be a Boros lózsef utcai épületet, amely május 3-ától fogadja az érdeklődőket. A bejárás utáni sajtótájékoztatón Komor Levente elmondta, az iroda a toborzás mellett laKomor Levente helyettes államtitkár az avatószalag átvágásával átadta az irodát a honvédségnek Fotó: Karnok Csaba kossági tájékoztatási feladatokat is ellát. Hozzátette: a hivatásos haderő másfél éves bevezetése óta 1560-an jelentkeztek szerződéses katonának, akik közül 634-et vettek fel. Jelenleg 200-an várnak arra, hogy megkapják a beosztásukat, amivel eldől, melyik alakulathoz kerülnek. Az ellenzék támadta, a többség védte a főjegyzőt a megyei közgyűlésen Botránnyal ért véget A polgári frakció kivonulása miatt félbeszakadt a megyei közgyűlés uniós csatlakozás előtti utolsó ülése. Az ellenzék azt akarta elérni, hogy ne csak a makói kórházigazgató ellen, hanem a főjegyzővel szemben is induljon fegyelmi vizsgálat a föltárt pénzügyi szabálytalanságok miatt. A megyei képviselők tegnap zárt ajtók mögött még megállapodtak abban, hogy a makói kórház igazgatójával, Takáts Istvánnal szemben indított fegyelmi vizsgálatot a jogi-ügyrendi bizottság elnöke, Piri József vezesse. A polgári oldal Adók Jánost, az MSZP-SZDSZ-frakció Simicz Józsefet delegálta a biztos mellé. Nekik kell kideríteniük, terheli-e felelősség a kórházigazgatót amiatt, hogy az intézmény túllépte a számára rendelt előirányzatot. A zárszámadás tárgyalásakor dr. Pintérné Csermák Jolán könyvvizsgáló elmondta, miben is vétettek a makói kórházban, s hozzátette: a 29 millió forintos hiányt az idén ki kell gazdálkodnia az intézménynek. Baláspiri Csaba, a polgári frakció vezetője kifogásolta, miért nem esik több szó a közgyűlés hivatalában történt pénzügyi szabálytalanságokról, így arról a 21 millió forintos illetékbevételről, amelyet rossz helyre könyveltek. Az ellenzéki Kovács Kálmán, s vele együtt többen azt kérték, derüljön ki, hogy Huber Bertalan főjegyzőt terheli-e felelősség. Nógrádi Zoltán azt mondta, ha már a makói igazgató személye ellen egy emberként sorakozott föl a baloldal, induljon vizsgálat a főjegyző ügyében is, mert elég nagy szégyen az, ha egy önkormányzat zárszámadását korlátozó záradékkal hagyja jóvá a könyvvizsgáló, mint ahogy az is, hogy a megyén évről évre kiesik egy ilyen csontváz á szekrényből. Gazdag János, a pénzügyi bizottság elnöke azt mondta, a két szabálysértés nem ugyanaz a kategória. Mig a kórháznak hiánya van, addig az illetékbevétel megvan, csak nem a megfelelő évhez könyvelték. Szabó Tibor pénzügyi osztályvezető arra emlékeztetett, önállóan gazdálkodó intézmény a kórház, s három, erre hivatott kollégája nem ellenőrizheti végig tételesen mind a 36 intézményt. Ami a 21 milliót illeti, azért vállalja a felelősséget. A polgári frakció azt szerette volna elérni, hogy azonnal induljon fegyelmi vizsgálat a főjegyző ügyében, Simicz József, az MSZP-SZDSZ-frakció vezetője viszont azt javallotta, előbb várják meg a makói vizsgálat végét. Piri ¡ózsef javaslata nyomán végül a polgári oldal is elfogadta a zárszámadást, az ezzel kapcsolatos határozat egyik pontjában megfogalmazták: ki kell deríteni, terheli-e felelősség a hivatal vezetőjét a mérleg eltérései miatt. E szavazás után Nógrádi Zoltán azt kérte, azonnal vegyék napirendre a fegyelmi ügy elindítását. Ezt csak 15-en támogatták, 10 nem és 7 tartózkodás mellett, Nógrádi ekkor bejelentette: a polgári oldal nem kíván tovább részt venni az ülésen. Miután a jobboldali képviselők távoztak, határozatképtelenné vált a közgyűlés. Molnár József hiába próbálta maradásra bírni az ellenzéket. BAKOS ANDRÁS Rendkívüli ülést hívnak össze az elmaradások pótlására A kivonulásról, pro és kontra Nyolc napon belül rendkívüli ülést hiv össze a megyei közgyűlés elnöke, hogy az elmaradt tizenhét napirendi pontot minél hamarabb meg tudják tárgyalni. Az MSZP-SZDSZ-frakció rögtönzött sajtótájékoztatóján Simicz József, a frakció vezetője a polgári oldal kivonulását példátlan, fölháborító tettnek nevezte. Sajnálatos, hogy miután az ellenzék nem tudta elérni a főjegyző elleni azonnal induló fegyelmi vizsgálatot, olyan lépésre szánta el magát, amellyel ellehetetlenítette a testület további munkáját. Holott a vizsgálat elindításától nem zárkózott volna el a többség sem, csak azt szerették volna, ha ez egy későbbi alkalommal kerül napirendre. A szocialista képviselők elmondták, az, hogy a makói kórház túllépte az előirányzatát, s az, hogy az illetékbevétel egy részét nem a megfelelő helyre könyvelték a hivatalban, nem azonos kategóriájú szabálysértés. Most több fontos napirend megtárgyalása is késik, ami pénzben mérhető kárt okoz az intézményeknek. „Sajnálom, hogy a közgyűlés nem tudta folytatni a munkáját. Mi csak azt szerettük volna, ha a testület ugyanúgy jár el a főjegyző ügyében, ahogyan a makói kórházigazgatóval szemben" - mondta lapunknak Nógrádi Zoltán. A Fidesz-MPSZ megyei elnöke súlyosnak tartja a makói kórház hibáját, ugyanakkor szerinte fölmerül a gyanú, hogy azt a bizonyos illetékbevételt egyszerűen el akarta titkolni a hivatal. Ezért ugyanazzal a mércével kell mérni, s mivel a két ügy összefügg, ugyanakkor kellett volna elindulnia a fegyelmi vizsgálatoknak is. Nógrádi emlékeztetett: a főjegyző is felelős azért, hogy az utóbbi években több ilyen ügy is volt. Reméli, a következő hónapokban nem derül fény újabb pénzügyi slendriánságra.