Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-01 / 77. szám

Eredményesek a táblabírók Az ítélőtáblák (elállításának fő indoka az volt, hogy gyorsuljon az ítélkezés, ne kelljen éveket várni, amíg pont kerülhet az ügyek végére. A Szegedi ítélő­tábla az egyik legeredménye­sebb az országban. Összbírói értekezleten tekin­tették át tegnap Szegeden az ítélőtábla eddigi működését. A tanácskozáson részt vett Lom­nici Zoltán, a Legfelsőbb Bíró­ság (LB) és az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke, aki a magyar bírói szervezet aktuális feladatairól és a tavaly felállított ítélőtáb­lák működésének tapasztalata­iról tájékoztatott. Kiemelte, hogy a Szegedi ítélőtábla élen­járt az ügyhátralék feldolgozá­sában, már tavaly év végén ki­derült, hogy itt a legjobb a fel­dolgozottsági arány. (Az erede­tileg az LB-hez benyújtott fel­lebbezésekről van szó, ame­lyekben éppen a Legfelsőbb Bí­róság leterheltsége miatt éve­kig nem sikerült a jogerős dön­tésekig eljutni.) A táblabíróság elnöke, Heid­rich Gábor a következőkben ösz­szegezte az elmúlt évi munkát: összesen 1660 ügy közül - ame­lyek többségét az LB-től kapták meg - 1338-ban jogerős döntés született, egyebek mellett 88 em­berölési, négy halált okozó testi sértési, ötven életveszélyt okozó testi sértési ügyet zártak le. Szü­letett döntés emberrablási ügy­ben, jelentós mennyiségű kábí­tószerrel, valamint lőszerrel való visszaélésben is. Összesen 173 vádlott állt a büntető tanácsok előtt. Jobbára az ide tartozó öt al­földi megye ügyeiben hoztak íté­Lomnici Zoltán és Heidrich Gábor elégedett a táblabíróság munkájával Fotó: Miskolczi Róbert letet, de nehezebb ügyeket ka­pott a szegedi tábla más megyék­ből is. Az ítélőtábla elnöke ki­emelte: korábban úgy tűnt, hogy két-három évet is igénybe vesz a felhalmozódott hátralék feldol­gozása, mára azonban kiderült, hogy a megfeszített munka ered­ményeként ez már az idén, júni­us végére megvalósulhat. A tábla 21 bírója és jelenlegi 37 alkalma­zottja nyári ítélkezési szünet nél­kül, nem is a legjobb feltételek között dolgozott. A munkafeltételek nagyot ja­vulnak, ha - a tervek szerint az év végén - a tábla és a Fellebb­viteli Főügyészség elköltözhet a Széchenyi téri igazságügyi palotából az új székházba, a Sóhordó utca 5. szám alá. Az épület felújítására közbeszer­zési pályázaton kiválasztották már a kivitelezőt (a cég neve addig nem nyilvános, amíg a Közbeszerzési Értesítő nem közli), április közepén elkezdő­dik az építkezés. Az ítélőtábla kezelésében lévő Takarékpénz­tár-palota (Széchenyi tér 7.) in­gatlanrészét árverésen értéke­sítik. S. E. A legtöbb gyalogost a védett átkelőhelyen ütik el Nincs becsülete a zebrának Az idén március végéig hét gyalogost ütöttek el Szegeden a kijelölt átkelőhelyeken. A gázolás következtében közülük ketten meghaltak, ketten pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. A nagyvárosokban, főleg ott, ahol forgalmas főutak is átvezetnek, a védett zebrákon sincsenek bizton­ságban a gyalogosok. - Földrajzi fekvése miatt Sze­ged ebből a szempontból „hátrányos helyzetben" van, mivel nálunk összpontosul Nyugat- és Dél-Európa közötti forgalom - nyilatkozta lapunk­nak Kónya Zsolt rendőr főhadnagy. A városi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője szerint Szegeden a forgalom addig nem csökken, amíg el nem készül az autópálya, il­letve az elkerülő út. Addig is mind az autósoknak, mind a gyalogosoknak figyelmesebben kell közle­kedniük. A csongrádi megyeszékhelyen 2004. január else­je és március 3l-e között a kijelölt átkelőhelyeken hét esetben ütöttek el gyalogost. Ketten meghaltak, ketten pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. Négy­szer a járművezető volt a hibás. A főhadnagy szerint a sofőröktől elvárható lenne, hogy fokozott elővigyázatossággal közelítsék meg a zebrákat, főleg az óvodák, iskolák, játszóterek és megállóhelyek környékén. Emellett sok esetben a gyalogosok sem veszik figyelembe a lámpa tilos jel­zését és az úttestre lépnek. A legveszélyeztetettebb helyzetben a gyermekek vannak, ezért tavaly 240 közlekedésbiztonsági előadást tartottak mintegy hatezer általános iskolásnak. - Néha szabályosan félek lelépni a járdáról, ugyanis nem bízom abban, hogy a nagy sebességgel közeledő autó meg fog állni a zebránál - panaszolta a szegedi Lázár Gáspárné. A középkorú hölgynek van ugyan jogosítványa, de a Belvárosban nem sze­ret kocsival közlekedni. Szerinte a sofőrök nagy többsége nem tudja, mikor van a gyalogos'nak el­sőbbsége. - Az a baj, hogy ha én is a volán mögé ülök, azonnal az úttesten szerencsétlenkedő gyalo­gost szidom - vallotta be Lázár Gáspárné. - Huszonhárom éve van jogosítványom és úgy ér­zem, biztonságosan vezetek. Ennek ellenére azért előfordul, hogy nem állok meg a zebránál - árulta el Nagy Dezső. A szegedi férfi úgy véli, hogy manap­ság egyre kevesebb autóstársa tekinti egyenrangú közlekedőnek a járókelőket. - Sokan úgy gondol­kodnak, hogy a gyalogos könnyebben megáll, mint ők. Ezért várja meg, míg elmennek az autók - tette hozzá. KORMOS TAMÁS Torlódás az M5-ösön Árokba csúszott egy veszélyes anyagot szállító török kamion tegnap délután Kiskunfélegyháza határában. A kamion az M5-ös autópályán haladt és vélhetően a vezető figyelmetlensége miatt szaladt le az útról. Személyi sérü­lés nem történt, az autópálya Kecskemét és Kiskunfélegyháza közötti szakaszán azonban 17 órától negyed 8-ig biztonsági okok miatt teljes útzár vol. A stop addig tartott, amíg a tűzoltók át­vizsgálták a kamionon lévő 200 literes fémhordókat, s megállapí­tották, hogy azok egyike sem sé­rült meg - közölte a megyei ka­tasztrófavédelem ügyeletese. Vezetünk KORMOS TAMAS Félig-meddig sváb gyerek létemre többször megfordultam már német városokban. Kisvendéglők teraszáról nézegetve, ott való­ban hatalmas kígyónak tűnik az úton haladó kocsisor. A jármű­vek csak mennek, csak mennek, majd egyszerre megállnak. Ugyanis egy nénike akar átmenni a túloldalra. Míg az öreg lábak átérnek, a kígyó csöndesen várakozik. Majd ismét elindul, mint­ha mi se történt volna. Nekem eleinte föltűnt, hogy a nálunk egy csöppet fejlettebb és ezáltal biztosan „rohanósabb" Némethon­ban meg tudnak állni a zebrák előtt a járművek. A sofőrök nem dudálnak, nem integetnek, hanem szó nélkül elengedik a gyalo­gost. Gyanítom: ugyanezt mondhatnám el, ha holland, svájci vagy svéd rokonaim lennének. Ugyanis a nyugat-európai orszá­gokban, ha piros a lámpa, az még mindig olyan, mintha egy so­rompó csapódott volna le a közlekedők orra előtt. Kis hazánkban egy ideje nem így szokás közlekedni. A szeren­csétlen gyalogos városi csúcsforgalomban hosszú percekig is topo­roghat a járdaszélen, mire a zebrán átvágtató autósok egyike ész­reveszi és megáll. A vezető túráztatja a motort, ezzel is siettetve a gyalogos átkelését. Majd kilő, hogy szinte lobog a járókelő kabát­ja, mint a rajtzászló. Néha teljesen mindegy, milyen színűre vált a lámpa. Se az autóst, se a gyalogost nem érdekli, megy a dolga után. A magyar utakon évente több tucatnyian vesztik életüket vagy szenvednek súlyos sérüléseket. Egy rendőrségi statisztika szerint a Dél-Alföldön az országos átlaghoz képest most megnőtt a hal­esetek száma, ebben máris vezetünk, holott eddig mindig mi vol­tunk a pozitív példa. A közlekedési szakember szerint a helyzet megint javulni fog, ha megépül Szegedig az autópálya és az elkerülő út mentesíti a várast az átmenő forgalomtól. De vajon mi a biztosíték arra, hogy ha a kamionok elkerülik a várost, és szabad lesz a pálya a sze­mélykocsik előtt, akkor mindenki jobban fog vigyázni? Repülőgépet neveznek el Szent-Györgyi Albertről Folytatás az 1. oldalról A hétfői ünnepségen előrelát­hatóan ott lesz a tudós lánya, Lola, unokaöccse, András és annak felesége is. Szegedet Bot­ka László polgármester képvi­seli. A Móra Ferenc Múzeum a professzor életéről szóló, a je­lenleg a Fekete Házban és az egyetemen őrzött kiállítás anya­gát is rövid időre a kormányvá­róba költözteti. Végh Mihály do­cens, a Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudomá­nyi Centrum öregdiák szövetsé­gének elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Malév velük, a hagyaték ápolóival is felvette a kapcsolatot. A légitársaság folytatni sze­retné a gyakorlatot, a jövőben is olyan személyekről kívánja elnevezni repülőgépeit, akik öregbítették Magyarország hír­nevét a világban. Neveket azonban lapunk érdeklődésére még nem árultak cl. F. K. REPÜLNI TANÍTOTTA Az algyői Paulisz Béla tanította repülni Szent-Györgyi Albertet. Az 1917-ben született férfi 1935-ben, a mai Cseh Köztársaság terüle­tén szállt fel először a levegőbe, ott kapott ugyanis kiképzést. Majd az algyői reptérről rugaszkodott el egy Bücker (U-131-02-essel. Egy korabeli interjúban büszkén mesélte, hogy egyik tanítványa volt Szent-Györgyi Albert professzor, a C-vitamin feltalálója. Úgy emlékszik, a tudós jól repült, sokszor szállt fel egyedül is a Bücker­rel, amelyen tanult, de amikor földet ért, mindig elmondta: félt egyedül a levegőben. Szigorítják a rendszert Tizennyolc büntetőpontnál vonják be a jogosítványt sét olyannak, aki ittas, vagy nem rendelkezik jo­gosítvánnyal, illetve közúti veszélyeztetést követ el. Közúti baleset okozásáért néggyel gyarapítja pontjai számát az autós. Három pontot kap akkor, ha bevont jogosítványa ellenére vezet, 0,8 ezrelék alatt fogyasztott alkoholt, jelentősen túllépi a se­bességkorlátozást, megsérti az elsőbbségadás, az előzés és a vasúti átkelőhelyen való áthaladás sza­bályait, vagy könnyű sérüléssel járó balesetet okoz. Ugyancsak három büntetőpontot kap a sofőr, ha figyelmen kívül hagyja a rendőr jelzéseit, műszaki­lag nem megfelelő járművet vezet, autópályán, il­letve autóúton megfordul vagy tolat, a lámpa piros jelzése ellenére áthajt a kereszteződésen, a KRESZ-ben előírtak szerint a zebrán nem ad el­sőbbséget a gyalogosoknak, megszegi az egyes tiltó táblákat. Az összegyűlt 18 pont miatt bevont jogosítványt a kötelező utánképzés teljesítése és fél év eltelte után kaphatja vissza az autós. Önkéntes utánkép­zéssel pedig évente egyszer csökkenthető a pontok száma. Tizennégy pontig kilenccel, tizenöt és ti­zenhét pont között pedig öttel. K.T. A közlekedés biztonságának javítása érdekében mától érvényes szigorú pontrendszert vezetett be az Országos Rendőr-főkapitányság. Ittas veze­téséért hét, vezetés közben kézben tartott mo­biltelefonért pedig egy büntetőpont jár. A gyalogos sajnos csak akkor van a legnagyobb biztonságban, ha nem jön autó Illusztráció: Miskolczi Róbert Hazánkban több európai ország mintájára 2001. január elsején vezették be a pontrendszert. Azon­ban jelentősen nem csökkent a személyi sérüléssel járó balesetek száma. Ezért az Országos Rendőr-fő­kapitányság közlekedésbiztonsági szakemberei úgy döntöttek, hogy szigorítják a rendszert. Mától már az autósok szabálysértésért 1 -3, gon­datlan bűncselekményért négy, szándékos bűncse­lekményért hét, több cselekmény együttes elbírálá­sakor pedig 1-3 büntetőpontot kapnak. Ha tizen­négy pont összegyűlik, akkor az autós egy levelet kap a rendőrségtől, amelyben önkéntes utánkép­zésre hívják fel a figyelmét, vezetői engedélyét pe­dig tizennyolc pont elérésekor automatikusan visz­szavonják. Hét pontot kap a sofőr, ha balesetnél elmulaszt­ja a segélynyújtást, cserben hagyja áldozatát, 0,8 ezrelék fölött fogyasztott alkoholmennyisséggel ül a volán mögé, vag^ ha átengedi a járműve vezeté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom