Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-18 / 65. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁRCIUS 18. • MEGYEI TÜKÖR» 3 Légből kapottnak bizonyult a hír, amely szerint egy Kossuth Lajostól származó levélhez jutott hozzá egy szolnoki gyűjtő. Szénási Gyula az egyik fővárosi ócskapiacon, cserével jutott hozzá az értékesnek vélt kézirathoz, amely Szegeden került elő. A dokumentumról a Magyar Nemzeti Múzeum szakembere első ránézésre megállapította, hogy közismert hamisítvány. - Megdobbant a szívem, amikor a régi levélen Kossuth Lajos nevét olvastam - mondta Szénási Gyula, akinek gyűjtőszenvedélye hatéves korában kezdődött. Többek között Kossuth-korabeli relikviákat, egyházi és katonai emlékeket kutat föl. Elbeszélése szerint tíz szakmája közül az egyik óra-, ékszer-, bútor- és műtárgybecsüs, így többnyire föl tudja mérni a tárgyak értékét. A Kossuthnak tulajdonított kéziratot a szegedi Csókási György kínálta a Keleti pályaudvarhoz közeli, Verseny utcai bolhapiacon, s a szolnoki gyűjtő egy A kézirat korabeli, de nem Kossuthtól való Csókási György másolata osztrák sapkarózsát adott érte cserébe. A levélben a forradalom emigrációba készülő vezetője így köszön el szülőföldjétől. „Hazám! Magyarok hazája! Isten veled, kínok hazája, többé nem látTITKOS LELŐHELY Szénási Gyula úgy tudja, hogy a szöveg a fölszámolásra ítélt szegedi Gyevi temetőből került elő. Ez tévedés, erősítette meg a temetőt korábban kezelő felsővárosi plébánia mellett a levélre rábukkanó Csókási György is, aki viszont azt már nem árulta el, hol találta meg Szegeden a kéziratot. hatom hegyednek ormait, többé nem mondhatom Anyámnak, nem hazámnak azon földet, melyen Anyám emlőiből szoptam az Igazság és Szabadság tejét." A kézirat másolatát a szolnoki Damjanich János Múzeumban megnézte Bagi Gábor, a történettudomány kandidátusa, aki szerint a papír korabelinek látszik, ám hitelességét a témakörben jártas szakértőknek kell megállapítaniuk. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárának vezetője, Karsay Orsolya nem látta még a dokumentumot, megvizsgálta viszont Szvitek Róbert, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-muzeológusa. A szakember szerint kutatói körökben ismert szövegről van szó, amelyet nem Kossuth írt, hanem a legendás vezér körül kialakult kultusz jegyében született. A hamisítás ellen maga Kossuth is tiltakozott: emigrációs iratainak 1880-as kiadású kötetében „költött szózatának nevezte az ország-, sőt Európa-szerte terjesztett búcsúlevelet. NYILAS PÉTER A népvezér „költött szózat"-nak nevezte a neki tulajdonított beszédet Hamis a Kossuth-levél Beleszól a kormány a kereskedők rendelésébe Célkeresztben a reggeli ital Az országos érdeklődést kiváltó állítólagos Kossuth-kéziratról a szakértők megállapították, hogy hamisítvány. A dokumentumról a forradalom vezére már 1880-ban kijelentette: semmi köze hozzá. növelése és a termelők védelme érdekében döntött így, remélve, hogy a fogyasztás fokozottan a tej felé fordul - tette hozzá Fehér István. « Piros László, az Elelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének |Efosz) főtitkára viszont azt állítja, paktum született az FVM és a kereskedők között. Szerinte azért mentek bele az áruházak az egyezségbe, mert az agrártárca megígérte nekik, hogy eltöröl egy rendeletet, azt, amelyik tiltja a beszerzési ár alatti értékesítést. Piros László tisztességtelennek és a piaci viszonyokba való indokolatlan beavatkozásnak minősítette a lépést, hiszen a minisztérium egy olyan áruféleséget akar száműzni a boltokból, amely az élelmiszerkönyv előírásainak megfelelően készül és keresik a vásárlók. FEKETE KLÁRA Folytatás az 1. oldalról A József Attila és a Római körút sarkán lévő nonstop üzlet tulajdonosa, Deák Ferenc a legolcsóbb zacskós reggeli italt már nem rendeli meg, mivel a vevők panaszkodtak rá, ellenben a dobozos tejimitátumot- vásárlói megelégedésére - árulja. Ez 118-129 forintba kerül, szemben a literes zacskós tejjel, ami 169 forint, és a dobozos tartós tejjel, amely 200 forintba kerül. A Spar Magyarország Kft. marketing osztályának vezetője Fehér István magyarázatképpen elmondta, a cég vezetése már a gazdatüntetések előtt határozott a kérdésben, azt követően meglévő készleteiket értékesítették. A reggeli italokkal kapcsolatos intézkedések egy február végi önkorlátozó megállapodáson alapulnak. - Társaságunk a minőségi termékfogyasztás arányának A zacskós reggeli ital a legolcsóbb Fotó: Karnak Csaba A tejtermelés és a sajtgyártás melléktermékeit használják fel Az ivás segíti az ártalmatlanítást Környezetszennyező, de emberi fogyasztásra alkalmas az az anyag, amit a reggeli ital készítéséhez fölhasználnak - nyilatkozta lapunknak Fenyvessy József szegedi professzor. - Környezetszennyező, de emberi fogyasztásra alkalmas anyag, a sajtgyártás mellékterméke az a permeátum, amelyet reggeli ital készítéséhez fölhasználnak - mondta Fenyvessy József. A Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kar főigazgatója hangsúlyozta: a gyártók a permeátumot nem engedhetik egyszerűen a csatornába, ártalmatlanítani kell. Viszont fele részben tejjel keverve egy új, alacsony árú termék kerülhet piacra. A reggeli ital tejből és a savóhoz hasonló permeátumból áll. A tejcukrot és ásványi anyagokat tartalmazó melléktermék akkor keletkezik, amikor a krémfehérsajtok gyártásakor úgynevezett ultraszűrővel a tejből a fehérjéket is kiszűrik. A permeátum sárgás színű, körülbelül kilencvenöt százaléka víz. Nyugat-Európában több módszer létezik a hasznosítására, alkoholt, marhanyalósót vagy a gyógyszeriparban használható tejcukrot állítanak elő belőle. Ezek a technológiák azonban nagyon drágák, és Magyarországon nem is keletkezik elég permeátum egy ilyen földolgozó gazdaságos üzemeltetéséhez magyarázta a professzor. Korábban takarmányozásra használták, azonban a sertéstartásban a szárazetetés terjedt el, már erre a célra nem kell. Most, hogy a permeátumból egy új terméket alakítottak ki, annak folyamatosan a boltok polcain kell lenni, olyankor is, amikor a gyárakban nem keletkezik. Ezért teherautóval olyan üzemekbe szállítják, ahol port állítanak belőle elő, és szükség esetén ebből a porból hígítva újra permeátum nyerhető. Ennek hatalmas a költsége, ám még így is olcsó maradhat a termék. A professzor szerint a reggeli ital minősége természetesen a tejnél lényegesen gyengébb, de semmilyen egészségre ártalmas hatása nincs. Egy fogyasztói réteg azonban feltehetően csak ezt engedheti meg magának. Éppen ezért nem biztos, hogy a vásárlók helyette tejet vennének. A tejiparnak pedig a permeátum ártalmatlanítására kellene költenie, ha nem gyártanának több reggeli italt. M. B. I. Bűnös italok FEKETE KLÁRA Az agrárbéke oltárán szerette volna feláldozni a reggeli italokat az agrártárca uszkve három héttel ezelőtt, de úgy tűnik, sikertelenül. A négy kereskedelmi lánc közül a három muhi - a pletykák szerint más területen elérhető egyezség reményében - tartja a szavát, nem forgalmazza a bűnös italt. A hazai kiskereskedőket ellátó és összetartó CBA viszont nem tilthatja meg a boltosoknak, hogy mást is tartsanak az üzletben, mint amit ö kínál. A tejnek nem nevezhető reggeli ital tehát változatlanul ott található a polcokon, alacsony árával kelleti magát. S mivel tényleg feleannyiba kerül, mint a „rendes" tej, sok fogy belőle, azok veszik, akiknek csak erre futja. Bármennyire is rosszulesik a tejtermelőknek, a szegény ember azért nem fog többet költeni tejre, hogy segítse a magyar mezőgazdaságot, megoldja az ágazat gondjait, „levezesse" a túltermelési válságot. Pironkodva ugyan, de továbbra is beleteszi kosarába a reggeh italt. Akkor meg mivégre kötötte meg az agrártárca a maga agrárbékéjét, miért gondolta bárki is, hogy központi akarattal engedélyezett terméket ki lehet szorítani az üzletekből, meg lehet változtatni fogyasztói szokásokat. Ráadásul - mint ahogy azt a lapunknak nyilatkozó szakértő is állítja - a reggeli ital iránt elkötelezettek még jelentős költségeket is megtakarítanak a magyar államnak, mivel azzal, hogy megisszák a tejimitátumot, környezetszennyező anyagot ártalmatlanítanak. Ebben a fura helyzetben, amikor egymás elől rejtegetjük a reggeli italt, védjük is, meg nem is a hazai termelőket, az jutott eszembe: vajon mi lesz itt május elseje után. Akkor, amikor az olcsóbb, mondjuk ki, szlovák és lengyel tejtermékek özönlik majd el a hazai piacot és állítják kényszerű választás elé mind a kereskedőket, mind a fogyasztókat. Abban a helyzetben valószínűleg a termelő és a feldolgozó találja majd magát hirtelen egy csónakban, s a vásárló a kereskedővel együtt lesz az ellenfél. Még az is lehet, kokárdával kell megjelölni az itthon „termett" tejet, hogy a magyar ember a kritikus pillanatokban elfeledkezzen folyószámlája állásáról. A franciák hosszú távra terveznek Vásárhelyen Uj tulajdonos a Burton-Aptánál Új tulajdonosa van a Burton-Apta Tűzállóanyag-Gyártó Kft.-nek Vásárhelyen. A céget a francia érdekeltségű IMERYS csoport vásárolta meg. A változás várhatóan nem érinti a mintegy 260 dolgozó munkahelyét. MUNKATÁRSUNKTÓL Két jelentős cég egyesítette erőit azzal, hogy a tavaly 3 milliárd eurós forgalmat lebonyolító francia érdekeltségű IMERYS csoport felvásárolta a Burton-Apta Tűzállóanyag-Gyártó Kft.-t - fogalmazott Hódmezővásárhely polgármestere, Lázár János tegnap azon a sajtótájékoztatón, ahol megjelentek az új tulajdonos képviselői is. Az IMERYS csoport világszerte 14 ezer szakembert foglalkoztat. Az egyre inkább multifunkcionálissá váló vállalat papíripari festékanyagok, építő-, tűzálló anyagok és különleges termékek előállításában érdekelt - tudatta Giovanni Nizzola elnökhelyettes. Miután sok pénzt fektettek a Burton-Apta felvásárlásába - a pontos összeget nem árulta el -, ezért hosszú távú terveik vannak a céggel. Ezzel a befektetéssel nemcsak vagyonhoz, hanem hozzáértő szakemberekhez is jutott az IMERYS - állapította meg Frederic Teyssedou, a csoporthoz tartozó, és az égetési segédeszközök gyártását végző IKF ügyvezető igazgatója. Hozzátéve: nemcsak fizetést adnak az alkalmazottaknak, hanem szakmai fejlődésüket is elősegítik. A Burton-Apta jelenleg mintegy 260 dolgozót foglalkoztat, őket várhatóan nem érinti majd a tulajdonosváltás. A vásárhelyi üzemet 1968-ban alapították, a privatizációt követően, 1991-től a német Burton cégszakmai befektetőként 67 százalékos tulajdonosi részarányra tett szert. Tavaly első magyar vállalkozásként nyerte el az Európai Üzleti Kiválóság Díjat. Az elmúlt évi mintegy 16 millió eurós forgalomhoz és a 10 százalékos jövedelmezőséghez képest az idén közel 18 millió eurós forgalmat terveznek. Sokáig csak a nagyok nyomában loholtunk - mondta Schleiffer Ervin, a Burton-Apta - vagyis a cégbejegyzést követően az IMERYS Magyarország Tűzallóanyag-Gyártó Kft. - ügyvezető igazgatója. Ez azonban néhány éve megváltozott, üldözőkből üldözötteké váltak, és a saját területükön a piacvezetők közé tornázták fel magukat. Az ügyvezető igazgató az is elárulta: sokáig kérdés volt, hogy ki vesz meg kit, azaz a volt tulajdonos az IMERYS ezen területen működő részét, avagy fordítva. Végül ez utóbbi történt, s február 28-ától már az új tulajdonoshoz tartoznak. A tulajdonosváltás várhatóan nem érinti a gyár mintegy 260 dolgozóját Fotó: Tésik Attila