Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-04 / 54. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁRCIUS 4. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Könyvek a vásárhelyi promenádon A hajléktalanoknak minden fillér számít, ezért még a legapróbb, használhatónak vélt holmit is kiszedik a kukákból. Akad olyan guberáló, akinek saját területe van Sze­geden. Nem minden guberáló hajléktalan, de majd' minden hajléktalan guberál, így egészíti ki kéregetésből származó „jövedelmét" - derült ki rövid szegedi sétánk nyomán. Hulladék és magánvállalkozás Egy fiatalember munkásruhában a szegedi Maros utca elején keresgélt a szemétben. Ke­rékpárja kormányának két oldalán egy-egy műanyag vödörlógott. A kukákhoz szakértő módjára közeledett, szemmel láthatóan tud­ta, mit keres. Még a kuka mellé helyezett nagyméretű műanyag zsákba is óvatosan be­letúrt, majd miután végzett, visszacsomózta a tetejét, ahogyan volt. Hiába kérdeztem, nem akart válaszolni. Szégyellte, hogy így egészíti ki jövedelmét. Annyit mondott csak vidámnak még erős jó­indulattal sem nevezhető félmosollyal a szá­ja szegletében, ő nem guberáló, hanem hulla­dékanyag-hasznosítási magánvállalkozó. - Mit lehet találni a szemétben? Most mit keres? - kérdeztük szintén Szegeden, a Csongrádi sugárúton, a kábeltévé előtt gube­ráló férfit. - Most éppen egy szál gyufát - mu­tatta kialudt cigarettáját. Miután ismét rá­gyújtott, elmondtuk neki, miért szólítottuk meg. - Mennyi ideje van? Csak azért kérdeztem, mert ha kipótolja, meghívnám egy kólára ­mondta. A 48 esztendős Péter Zoltán a 90-es évek közepe óta él az utcán. Ács-állványozó­ként dolgozott Németországban, s mint fo­galmazott, egyszer elkövette azt a hibát, hogy úgy jött haza, hogy előtte nem telefonált a fe­leségének. - Nem fértem be az ágyamba - je­lentette ki. A történtek után elváltak. - A gyermekeimet hívtam telefonon, szerettek volna találkozni velem, de nem akarom, hogy így lássanak. Zsír, alsógatya, izzó és egyvalami Péter Zoltán azt mondta, az üres üvegeken kívül minden olyan „terméket" összegyűjt, ami a Szent István téri piacon, vagy a MÉH-telepen eladható. Minden fillér számít neki. Hóna alatt egy kabát. Ezt valószínűleg nem adja el, megvarrja a szakadt zsebét, és megtartja magának. Nejlonzacskójában félig üres sertészsíros tasak, izzó, alsógatya és egy műanyag valami a végén két fémdarabbal. Megtudtuk, vannak olyan guberáló haj­léktalanok, akiknek saját területük van. Emberünk nem ilyen, ő mindenhol megta­lálható. - Akad, akinek saját területe van. Ha más odatéved, gyorsan előfordul, hogy jól pofán verik - magyarázta. Cseles Pityu és a biztosíték Hír egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei napilapból: „Zseniális trükköt eszelt ki egy Pityu néven ismert miskolci hajléktalan. Panellakások lépcsőházában húzza meg magát éjszakára, és amikor mindenki elal­szik, akcióba lép: lekapcsolja a folyosókon található biztosítékokat. A lakásokban reg­gelre leolvadnak a hűtők, az asszonyok pe­dig szitkozódva kidobják a szemétbe a rom­landó élelmiszereket. Pityunak ezek után már nincs más dolga, mint learatni a ter­mést. A hajléktalan az őt fülöncsípő rend­őröknek azt mondta: „Tudom, hogy szem­telenség, amit tettem, de valahogy nekem is meg kell élnem!" A. T. J. Két gyümölcsárus közt egy könyves - ez eléggé jó arány, mind a gyümölcsök, mind a könyvek vásárlóira nézvést. Nemcsak testi, de szellemi vitaminszükségletüket is beszerezhetik a vásárhelyiek az Andrássy út elején. - Meddig tetszik itt árusítani ? - kérdeztük a könyvesasztal mö­gött álldogáló eladót. Kiderült: egyáltalán nem ideiglenes ámsítás­ról van szó - mint korábban, amikor legföljebb vándor könyváru­sok érkeztek ide, néhány havonként -, hanem a Mizsu könyves­bolt kihelyezett részlegéről, mely folyamatos árusítást tervez itt. Mizsuék vállalkozása mondhatni missziós jellegű: többek között a piacon is megjelennek könyvvel, azaz olyan helyen, amelynek kö­zönsége vajmi ritkán tér be könyvesboltba. Ám ha a helyébe hoz­zák a könyvet, akkor bizony leáll nézelődni, és előbb-utóbb nem­csak nézelődni - ha továbbindul, rendszerint egy-két kötettel gaz­dagabban teszi ezt. Vásárhely - nem hiába tudott itt megszületni, sőt újjászületni az olvasóköri kultúra - olvasó város. Nagyon rokonszenves - nekünk legalábbis - a promenádra kiter­jesztett könyvárusítás. A gyakorlat, mely nem szigetek el a kultú­rát a élet többi területeitől. Minden triumfálás nélkül kínálja a könyvet a stand, a világ legtermészetesebb dolgaként helyezkedik el Tamási Áron-kötet mellett Erica Baccardi, viccgyűjtemény mel­lett A magyar helyesírás szabályai, Shakespeare mellett szakács­könyv, Danielle Steel mellett történelmi olvasmány. Azok között, akik megállnak a könyvasztal mellett, szemrevételezve a választé­kot, hogy e stand nélkül soha egy pillantást sem vetettek volna éle­tükben semmilyen könyvre. Egészen biztosak vagyunk benne: akadnak, akik épp az itt - a szokásos, utóbb könywétellel bővült bevásárlás - beszerzett kötet hatására válnak olvasó emberré. Aki­nek a mindennapjai pedig egyébként sem nélkülözik a könyvet, az meg főleg nem halad tovább a stand mellett, „minden nélkül". Nyilván nem itt akarja mindenáron beszerezni Parti Nagy Lajostól a Grafitneszt, mindenesetre meglepődik, mi minden tud elférni egyetlen asztalon. Van valamily - tán korszerűtlen, de szerintünk rendkívül hasznos - népművelő vonása eme utcai könyvárusítás­nak. Még akkor is, ha a tulajdonost, magától értetődő módon, bizo­nyára csak az vonzotta a helyszínben, hogy itt nagy a forgalom. Mi­ért lenne ez bajt Csak örülhetünk, ha valaki manapság esélyt lát rá, hogy könyvekből éljen meg. FARKAS CSABA Vásárhelyen nemcsak könyvhéten életképes az utcai könyváru­sítás - hanem a legszokásosabb hétköznapokon is Fotó: Tésik Attila Ha egy hajléktalan más területére téved, könnyen kaphat egy pofont A guberálóknak minden lelet, minden fillér számít Mindent összegyűjtenek, ami csak eladható Fotó: Gyenes Kálmán Az áramszolgáltató nem ért egyet a bíróság ítéletével Pert nyertek Kovácsék a Démász Rt. ellen Áramlopás gyanúja miatt kez­deményezett eljárást a Dé­mász Rt. Kovács Jánosék el­len. A sándorfalvi család má­sodfokon is megnyerte a pert. A szolgáltató tudomásul vette a döntést, mégis tovább vizs­gálja az ügyet. A szegedi Kovács lánosék 1996-ban ingatlant vásároltak Sándorfalván és egy évvel később ki is költöztek a nagyközségbe. Mindig nulla forint - A telken két villanyóra volt, mivel ikeringatlannak az egyik felét vettük meg - mesélte a fele­ség. Havonta mindig két villany­számla érkezett, az egyik az ő ne­vükre, a másik pedig az „ikeré­re", egy ismeretlen névre. Az utóbbin mindig nulla forint sze­repelt, mivel nem volt fogyasztó. A család már többször jelezte a Démász Rt.-nek, hogy szereljék le a fölösleges villanyórát. Évekig nem történt semmi, csak a számlák jöttek rendületlenül. Már az óraleolvasónak is szóltak, hogy intézkedjen a szolgáltató. Nagy sokára megjelent két dé­mászos és megnézték a villany­órákat. Az otthon lévő feleség legnagyobb megdöbbenésére mind a két berendezést leszerel­ték. - Azt mondták, a mi óránk sé­rült, ezért szabálysértést követ­tünk el - emlékezett vissza az asszony. Kovácsék ügyvédet fogadtak, mert nem értették a történteket. Két alkalommal is tárgyaltak a Démász képviselőjével, de nem tudtak megegyezni. Alkudozni kezdtek Alkudozni kezdtek. Elsőre azt mondták a családnak, fizessenek 60 ezer, majd 15 ezer forint bün­tetést. - Ebbe nem mentünk bele, hiszen nem követtünk el sem­mi szabálytalant - nyilatkozta a panaszos. Mivel nem tudtak megegyezni, perre vitték az ügyet. Tavaly novemberben a szegedi bíróság Kovácséknak adott igazat, de a szolgáltató fellebbezett. A napokban a me­gyei bíróságon is a sándorfalvi család nyert. Tovább vizsgálódnak - Tudomásul vesszük a bíró­ság döntését, de az ítélettel nem értünk egyet - tájékoztatta la­punkat Kecse Nagy Sándor, a Démász Rt. kommunikációs osztályvezetője. Az eljárás során bebizonyosodott az áramlopás, de azt nem lehetett megállapíta­ni, ki követte el a szabálysértést. A szolgáltató ezért folytatja a vizsgálatot. Az osztályvezető még hozzátette, hogy évente mintegy kétezer hasonló ügy végződik bírósági perrel, ami­nek 99 százalékát a Démász Rt. nyeri meg. K.T. Verlaine és Rimbaud viharos kapcsolatáról szól Christopher Hampton darabja Teljes napfogyatkozás a színen „Mitől félsz a legjobban?" - kér­di Verlaine. „Attól, hogy az em­berek olyannak látnak engem, amilyennek én látom őket" — feleli Rimbaud. Ez a mondat akár a mottója is lehetne Chris­topher Hampton Teljes napfo­gyatkozás című darabjának, amit pénteken mutatnak be a szegedi Miu Miuban. Rendhagyó dologra vállalkozott két tehetséges, fiatal szegedi színész, Boncz Adám és Pataki Ferenc. Egy új játszóhelyen, a szegedi Londoni körúti Miu Miu Étterem és Varieté színpa­dán mutatják be a két francia költőzseni, Verlaine és Rim­baud viharos kapcsolatáról szó­ló Teljes napfogyatkozást. Christopher Hampton színmű­véből néhány évvel ezelőtt Leo­nardo di Caprio főszereplésével nagy sikerű filmet forgattak; az eredeti darabot viszont több mint tíz éve nem játszották Magyarországon. A mostani szegedi bemutatóra a kilencszereplős játékot lecsu­paszított, összesűrített szerelmi háromszöggé alakították, mely­ben a két költő mellett Verlaine felesége, Mathilde szerepel még, akit Cseh Zsuzsa kelt életre. ­Ez egy filozofikus darab, amely bemutatja, hogyan megy tönkre három nagyszerű ember élete. Verlaine együtt él a feleségével, de csak azért, mert ő az egyet­len, aki elfogadja olyannak, amilyen. Am jön a fiatal Rim­Rimbaud szerepét Boncz Ádám, Verlaine-t Pataki Ferenc alakítja baud, aki kirángatja őt a tes­pedtségből, a hivatalnokszerű életből. Amikor Ádám javasolta a darabot, rögtön igent mond­tam, mert régóta izgatott ez a történet - meséli Pataki Ferenc, aki nemcsak Verlaine szerepét játssza, hanem egyben a pro­dukció rendezője is. - Rimbaud és Verlaine, akik előfutárai lettek a 20. századi költészetnek, nemcsak kortársak voltak, egy városban laktak, ha­nem együtt is éltek, együtt gon­dolkoztak, közösen utazták be Európát. Azt remélem, elsősor­ban ez érdekli majd a nézőket is, nem pedig az, hogy szerelmi kap­csolat is kialakult közöttük. Rit­kán játszanak tabutémát érintő darabokat Szegeden, mi szeret­nénk ezen is változtatni, mert jó lenne, ha színesebb lehetne a pa­letta. Szerintem van rá igény, bí­zom benne, hogy az érdeklődő közönség rátalál majd az előadá­sunkra - mondja Boncz Ádám, aki szerint rettentően nehéz egy Fotó: Miskolczi Róbert olyan ellentmondásos személyi­ségű zsenit, mint Rimbaud elját­szani. Különös Puck-figuraként fel­bukkan az előadásban Marko­vics Agi, a Szegedi Kortárs Ba­lett táncművésze is. A jeles fes­tőművész, Pataki Ferenc is se­gít druszájának: ellátogat a próbákra, érzéseit lefesti, és tárlatával igyekszik még kü­lönlegesebbé varázsolni a be­mutatót. H.ZS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom