Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-30 / 75. szám

KEDD, 2004. MÁRCIUS 30. • MEGYEI TŰKOR" 11 Családi események HAZASSAGOT KOTOTT: Bóka András és Kiss Erzsébet, Rózsa József és Kiss Ildikó Krisztina, Tóth Attila és Balogh Márta, Szabó Zsolt és Bakos Mónika. SZÜLETETT: Wolf Csabának és Széphegyi Esz­ternek Eszter, Préda Dorelnek Takács Editnek Ádám, Voisin Thierrynek és Péter Sylviának Vajk, Szabó Ferenc Zsoltnak és Murvai Máriának Máté, Langa­ne Ubaldo Júlio Da Paixaonak és Szabó Éva Szilviának Martos Ében, Páosa Sándornak és Job­bágy Katalinnak Dániel Csaba, Varga Antal Róbertnek és Nagy Bernadettnek Jázmin Bernadett, Ferenczi Sándornak és Farkas Ju­ditnak Sándor, Szűcs Norbertnek és Derecskei Agnesnak Dorka, Varga Tamás Árpádnak és Me­gyeri Éva Csillának Medárd, Var­ga Tamás Árpádnak és Megyeri Éva Csillának Tamás, Molnár Antalnak és Ambrus Erikának Martin, Lantos Szabolcs Lajos­nak és dr. Mayer Zsuzsannának Dániel, Vas Andrásnak és Kiss Krisztinának Nikolett Gréta, Tóth Csaba Zoltánnak és Ku­runczi Melindának Viktória, dr. Horváth Tamásnak és dr. Tö­mösvári Adriennek Fruzsina An­na, Fodor Antalnak és Kálmán Szilviának Márk, Martonosi Zsoltnak és Mógor Ivett Etelká­nak Patrícia Ivett, dr. Resch Mik­lós Dénesnek és Buda Gabriellá­nak Flóra Klára, Pirisi Lászlónak és Kovács Annamáriának Lara, Bubor László Ferencnek és Dan­csó Tündének Brenda Vivien, Nagygyörgy József Istvánnak és Bartók Adriennek Natália, Bon­dár Károlynak és Kéri Mariannak Zsanett, Daróczi Tamás Károly­nak és Mihalicska Andreának Gergő Bence, Szalontai Gábor Péternek és Palatínus Tünde Emíliának Tamás, Gila László­nak és Borcsa Imolának László Bence, Kádár Bálint Gábornak és Torma Odettnek Gréta, Gábor Gavrilának és Varga Enikőnek Ella Roxána, Szeberényi Zoltán Péternek és Kalmár Ágnes Teréz­nek Kristóf Aurél, Horpácsy Sza­bolcsnak és Burkus Kingának Bá­lint utónevű gyermeke. MEGHALT: Knyúr Viktória, Terhes László, Takács György, Rúzsa Istvánná Ábrahám Ilona , Bózsó Jánosné Kis Hermina, Sziver Imréné Ha­lász Gizella, Kothencz Sándorné Vörös Terézia, Veszelka Viktória, Fodor József Mihályné Hegedűs Éva, Huszár Ferenc, Scháffer Miklós, dr. Bajer Lászlóné Gábor Ilona Mária, Kispéter József, Vil­iim József, Böröcz Dezső István, Paksi Józsefné Kovács Eszter, Gyöngyi Istvánné Varga Julian­na, Kutas Gizella, Tősér Anita Erika, Péli Ágnes, Gyuris Sándor, Snopper Tiborné Trenka Zsu­zsanna, Szűcs Mária Anna, Me­sics Zoltán Béla, Pál László Se­bestyén, Soós Lajos Márton, Ta­maskó György, Tilger Katalin, Sólya Jenő Mihály, Kónya György, Balog László, Volford Imre, Juhász Imre, Szűcs Lajos­né Tóth Anna, Istvánffy Zoltán­ná Csergő Piroska, Újhelyi Jó­zsefné Vér Anna, Gruics Emma Margit, Szélpál Imréné Ábrahám Ilona, Kiss Ernőné Frank Etelka, Kurunczi László, Bezsenyi Antal, Pördi Lajosné Gálzó Mária, Cseszkó Mihályné Biró Erzsébet Julianna, Hegedűs Menyhértné Zsiga Veronika, Lengyel György, Berta Jenő, Hegyközi Sándor, Pap Jánosné Bite Margit, Kálmán Já­nos, Lajkó József, Bencsik János­né Bankó Mária, Balda Lajosné Dudaszegi Etelka, Szabó Mihály Ferenc, Pataki Jenőné Vajnai Sá­ra, Deák Péter, Szőke János Szil­veszter, Tombácz Antalné Kohaj­da Piroska. Egymillióba kerülne a makói klubközpont felújítása Eltüzelték a honvédi faház falait Kelecsényi Tibor kétkezi munkáját is felajánlaná Fotó: Szabó Imre Kifosztották, mi több, fé­lig-meddig lebontották Makón a főként romák lakta Honvéd városrész egyetlen közösségi épületét, a Táncsics Mihály ut­cai klubot a télen. A mindmáig a Magyarországi Ci­gányok Kulturális Szövetségének tulajdonában lévő Táncsics Mi­hály utcai klubházat a kilencvenes évek elején, főként önkéntes munkával építették fel a körzet akkori önkormányzati képviselő­jének, Kómámé dr. Nagyfalusi Máriának a kezdeményezésére. A beruházáshoz a megyei közgyűlés adta a legkomolyabb támogatást. A terveket a doktornő férje készí­tette el; a száz négyzetméteres, vasszerkezetes épület fából ké­szült falazatot kapott, a házba be­vezették a vizet és az áramot is. Valaha sokféle programnak adott otthont: táncházat, lakossági fó­rumot, családi ünnepségeket szer­veztek ide. Az utolsó rendezvény ­egy lakodalom - ősszel volt itt. A hideg idő beköszöntével az üresen álló épületet aztán el­kezdték fosztogatni. Eltűntek be­lőle a székek, asztalok, padok, különböző berendezési tárgyak, majd az ajtók-ablakok kerültek sorra. Hasonló korábban is elő­fordult olykor; a háziorvosként dolgozó Nagyfalusi doktornő ezeket igyekezett pótolni. Később azonban már maga a faház kö­vetkezett: falából egyre nagyobb darabokat bontottak le ismeret­lenek az éj leple alatt - minden bizonnyal tüzelőnek vitték haza. A szemben lakó Kelecsényi Ti­bor több alkalommal tett feljelen­tést a Makói Rendőrkapitánysá­gon, látva a pusztítás nyomait, a tettesek azonban tudomása sze­rint soha nem kerültek elő. Az épület ma teljesen üres, ajtó-ab­lak sehol nincs rajta, fala mindkét oldalon jó darabon hiányzik. Az utcabeliek szerint olykor hajlék­talanok húzódnak meg benne. Dr. Nagyfalusi Mária átadná bárkinek, egyedül ahhoz ragasz­kodik, hogy az átvételkor készül­jön elszámolás. A szembeszom­széd, Kelecsényi Tibor úgy gondol­ja, az épületet a leghasznosabban a helyi cigány kisebbségi önkor­mányzat működtethetné; tarthat­ná benne az üléseit, nyithatna benne irodát és kiadhatná külön­böző kulturális rendezvények cél­jára, hiszen a makói romák több­sége ezen a környéken él. SZABÓ IMRE Megszűnik a vásárhelyi és a szentesi vámhivatal Csempészeket vonz az unió M'ájus elsejétől az Európai Unió egyik legfontosabb kapuja lesz Csongrád megye. Márkus And­rás ezredes, a dél-alföldi régió vámparancsnoka elmondta: a pénzügyőrség már elsajátította az uniós normák szerinti vám­kezelést, és az utasoknak sem kell hosszabb várakozástól tar­taniuk, amikor átlépik térsé­günkben a határt. - Ezredes úr! A dél-alföldi vám­régió hogyan készült fel az uni­ós csatlakozásra 1 Mennyi beru­házásra, technikai fejlesztésre futott pénz, milyen képzést kaptak a régió pénzügyőrei1 - Az elmúlt 6-8 év határátkelő­liely-fejlesztése eredményeként vámőrségünk technikai feltételei jónak mondhatók. A bácsalmási és a tiszaszigeti határállomás re­konstrukciója a közeljövőben megkezdődhet régiónkban, s ak­kor már csak a lökösházi vasúti és a hercegszántói közúti átkelőt kell átépíteni a kor követelmé­nyeinek megfelelően. Itt kell megjegyeznem, hogy május else­jétől ideiglenesen bezár mind a tiszaszigeti, mind pedig a bácsal­mási határállomás. Jelenleg ugyanis e két határkapun csak magyar és szerb-montenegrói ál­lampolgárok léphetnek át. Ilyen szabályozás az unióban nem megengedett, tehát amíg nem születik a két szomszédos ország között megállapodás arról, hogy ezeken a határállomásokon vala­mennyi uniós állam polgára át­utazhat, Tiszaszigeten és Bácsal­máson nem bonyolódhat forga­lom. A tárgyalások már megkez­dődtek, bízunk abban, hogy mi­hamarabb sikeresen be is feje­ződnek. A legnagyobb forgalmat lebonyolító terminállal rendelke­ző határállomások, mint például Nagylak és Röszke, korszerű ku­tatócsarnokkal, áttekinthető for­galomszervezési lehetőséggel, különálló autóbusz- és többféle elkülönítést biztosító személy­forgalmi sávval rendelkeznek. A munkatársak képzése folyama­tos, a jogszabályokat megjelené­sük után azonnal megismerhetik munkatársaink. Márkus András: A jövő slágercikke a cigaretta marad Fotó: Karnak Csaba - A vámőrség átszervezése mennyiben érinti a Csongrád megyei pénzügyőr szervezetet 1 - A testület átalakítása során 2004. május elsejétől megszűnik a szentesi és a hódmezővásárhe­lyi vámhivatal, az eddig ott dol­gozóknak más vámhivatalokban ajánlottunk fel munkát. 2004 szeptemberétől a megyeszékhe­lyeken - így Szegeden is - fővám­hivatalok működnek majd, míg a többi belterületi vámhivatal ezek kirendeltsége lesz. Az uniós csatlakozáshoz kapcsolódva nő a nálunk dolgozók száma, a terve­zett régiós létszámunk megha­ladja majd az ezer főt. - A szegedi körzet május else­jétől az Európai Unió egyik leg­fontosabb kapuja lesz. Milyen pluszmunkát ad ez a regionális parancsnokság munkatársai számára, s milyen többletbevé­telt hozhat Magyarországnak ? - A jövőben nagy figyelmet és pontos munkát követel tőlünk a kereskedelempolitikai intézke­dések fokozott betartása, betar­tatása. Az áruszállításból eredő előnyök kihasználása Magyaror­szág stratégiai célja, ám ennek megvalósítása többszereplős fel­adat. A vámszervezet munkatár­sain kívül a vámügynökök, a ha­táron működő egyéb hatóság tag­jai, a logisztikusok, a szállítmá­nyozók, a raktár-üzemeltetők együttes kötelessége a gyors, ked­vező áru szolgáltatás biztosítása. Fontos érdekünk, hogy minél többen vámkezeltessenek Ma­gyarországon, függetlenül attól, hova is utazik az áru, ugyanis az így megszerzett vámbevétel 25 százalékával a magyar költségve­tés gazdagodhat. Az is fontos szempont, hogy munkahelyek teremtődhetnek e régióban, s az új vállalkozások indulásával ter­mészetesen nőhetnek az állam adóbevételei is. - Lassulhat-e a forgalom, ügyelniük kell-e az utazóknak május elsejétől speciális szabá­lyok betartására 1 - Az uniós szabályok betartása a munkatársaktól nagyobb odafi­gyelést, felkészültséget, precíz munkát igényel, de megítélésem szerint ez a be- és kilépő szemé­lyeknek nem fog nagyobb vára­kozást, bosszúságot okozni, és végképp nem akadályozhatja a nemzetközi kereskedelmi áru­szállítást. - Várható-e, hogy megélénkül a csempészet körzetünkben 1 - Már most is érzékelhető, hogy a jövő slágercikke a cigaret­ta marad, hiszen nemcsak Ma­gyarországon, de az Európai Unió többi országában is maga­sabb adó terheli a cigarettát, mint az unión kívüli országok­ban. Tavaly 9 ezer 961 esetben egymilliárd forint értékű do­hányterméket foglaltunk le a ré­giónkban, s az idei adatok máris intenzív növekedést mutatnak. BÁTYI ZOLTÁN A romák pozitív megkülönböztetéséről Szentesen Utolsó padból az egyetemre Ötéves kislányát úgy szeretné felnevelni az oktatási tárca mi­niszteri biztosa, hogy ne le­gyen kisebbségi érzése, ha „le­cigányozzák". Mohácsi Viktó­ria azt is elmondta a szentesi és a szegedi fórumon tegnap: nem szabad elkülöníteni a ro­mákat. Az Oktatáskutató Intézet felmé­rése szerint mintegy 3500 általá­nos iskola közül 600 intézmény­ben elkülönítik a cigány tanuló­kat. Az előző kormányzati cik­lusban még azért érte meg külön osztályokat indítani a roma gye­rekeknek, mert az alapján kap­tak az iskolák plusztámogatást. Mohácsi Viktória, a szaktárca hátrányos helyzetű és roma gye­rekek integrációs miniszteri biz­tosa azt is elmondta a tegnapi fó­rumon Szentesen, majd Szege­den, hogy a cigány diákok szegre­gációja, vagyis elkülönítése em­berjogi szempontból is hibás. A felzárkóztatónak meghirdetett korábbi módszer nem is vált be, mert azokban az osztályokban, ahová csak roma gyerekek jártak, a normál csoportokhoz viszo­nyítva jóval alacsonyabbak vol­tak a követelmények. Idegen nyelveket nem tanultak, ám még számítógépet sem láttak ezekben az iskolai közösségekben. A régi fejkvóta tehát nem érte el a cél­ját, mert nem zárkóztak fel a ci­gány tanulók, és a későbbiekben sem állták meg a helyüket. Mohácsi Viktória szerint az a jó, ha egy osztályba járnak a „szí­nes és a nem színes gyerekek". A miniszteri biztos ötéves kislá­nyát mindenesetre úgy szeretné felnevelni, hogy tudja kezelni, ha „lecigányozzák". Ö mindent megtesz azért, hogy gyermeke ne sérüljön pszichésen és ne legyen kisebbségi érzése sem. A jelenle­gi szaktárca úgynevezett integrá­ciós fejkvótát ad az oktatási in­tézményeknek az esélyegyenlő­ség megteremtésére. Ha az ösz­szeg nem elegendő, a következő három évre 7,3 milliárd forintot különített el a kormány a nem­zeti fejlesztési terv keretében. Az utolsó padból című program ré­szeként azt vizsgálják majd, hogy például a kisegítő iskolák 1. és 2. osztályaiban vannak-e eny­hén fogyatékos diákok. Ameny­nyiben igen, őket 2004 szeptem­berétől kötelező lesz átíratni a normál tantervű osztályokba. A romák integrációját egyébiránt azzal is segíti a kormány, hogy a jó képességű fiatalok kiadásait átvállalja az egyetemi, főiskolai tanulmányaik során. Mohácsi Viktória úgy fogalmazott: az ál­lam lesz az apukájuk a szegény gyerekeknek a költségtérítéses szakokon. • B. I. Mohácsi Viktória: Az állam lesz az apukájuk a szegény gyerekek­nek Fotó: Gyenes Kálmán Segítőkész a patikus Jogosítványt szeretne egy do­maszéki mozgáskorlátozott fiatalember. A legnagyobb prob­lémája, hogy nincs pénze egy speciális autó megvásárlására. Egy szegedi gyógyszertáros 300 ezer forintot ajánlott fel Varga Zoltánnak. Háromkerekű robogóját szeretné személyautóra cserélné a moz­gáskorlátozott Varga Zoltán. A domaszéki fiatalember gyerekko­ri vágya, hogy jogosítványt sze­rezzen. Ennek a legnagyobb akadálya, hogy családjának nincs elég pén­ze egy speciális autó megvásárlá­sára. Egy szegedi autósiskola fel­ajánlotta, hogy ingyen megtanít­ja vezetni Zolit. Ehhez azonban saját kocsi kell, amire viszont nincs pénz. Mozgáskorlátozottaknak jár autóvásárlásra, illetve átalakítás­ra maximum 300 ezer forint ál­lami támogatás. Ez azonban csak akkor vehető igénybe, ha a kérel­mezőnek vagy közeli családtagjá­nak van jogosítványa. A Varga családban senkinek sincs jogo­sítványa. Egy szegedi gyógyszertáros, aki kérte nevének titokban tartását, olvasta a lapunkban nemrégiben megjelent cikket Zoltán helyze­téről. Úgy gondolta, segíteni fog. Háromszázezer forintot ajánlott fel Vargáéknak. Ez a pénz persze még nem elegendő, de a család bízik abban, hogy talán mások is segítenek nekik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom