Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-30 / 75. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL •••hmm SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. MÁRCIUS 30. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÍTANAK A LEGNAGYOBB MEGRENDELŐNEK Kapós lett az uniós zászló * r •k * * Az uniós zászlót egyelőre elsősorban az önkormányzatok keresik FOTÓ:KARNQK CSABA A nagy üzlet az lesz, ha majd Brüsszelbe is tudunk kivinni uniós zászlót. Ez nekik is meg­érné: mi biztos, hogy olcsób­ban gyártjuk a zászlót, mint ott kinn - mondja a szegedi zászlókészítő cég vezetője. Az uniós zászlókra szabványszí­nek vonatkoznak, nagyobb hi­bát elképzelni sem lehet, mint amikor „megnyomják" a sár­gát, és az inkább zöld. - Ha valaki zászlót kér tőlünk, legyen az bármilyen, uniós zászlót is rendel hozzá - hall­juk az ország egyik legnagyobb zászlókészítő cégének értéke­sítési vezetőjétől, Balázs Évá­tól. A Gödöllőhöz közeli Kókán található Poliform Bt.-t az or­szág önkormányzatainak 70 százaléka kereste már uniós zászló ügyében, többek között Vásárhelyen is tőlük beszerzett EU-zászlók kaphatók. De nemcsak a zászló fogy, ha EU-s: uniós sapkát, pólót, toll­tartót is gyártanak Kókán. Mi a titka a sikernek? Például a szí­nek pontos „betartása". -A színeket kódszámmal jelö­lik, s vannak cégek, ahol olykor „megnyomják" a színeket, és a sárga nem annyira sárga, mint ismeretes ­inkább zöld. Ez szarvashiba ­halljuk az értékesítési vezetőtől. Csongrád megyében a szege­di Entasis Rt. foglalkozik zászló­készítéssel. Szintén úgy tapasz­talják - mondja Nagy András ve­zérigazgató hogy egyelőre az önkormányzatok a vevők, Sze­gedtől Földeákig. Cégek most még csak kisebb mértékben említhetők a megrendelők közt. Hogyan ké­szül az uniós zászló? Mint a többi; három­féle módszer egyik, hogy a kék alapra ráfes­tik a csillagokat, a másik, hogy rávarrják, a harmadik, hogy a fehér alapra digitálisan nyom­tatják rá a kéket, sárgát egy­aránt. A legnagyobb zászló, amit rendelni szoktak, a há­romszor hat méteres, ebből csak egyedi darabokat nem készítenek, az ára 50 és 100 ezer forint között mozog a a rendelés nagyságától függően. A legkeresettebb méret az egyszer két méteres, ami 9620 forint plusz áfáért kapható. - Ennél nagyobb legföljebb a Szabadság-hegyre kell mondja a vezérigazgató. „Csak bot és vászon" - írta a költő egykor a zászlóról, de ma már A legnagyobb zászló, amit rendelni szoktak, a háromszor hat méteres. a zászlók poliészterből készül­nek. Másutt folyik az előkészí­tés, másutt a szitázás, a nyo­más, varrás, és így tovább. Ösz­szesen 10-30 embert foglal­koztat a szegedi cég, különbö­ző helyszíneken. S meddig tart általában egy zászló? Ha folya­matosan, télen-nyáron, eső­ben-hóban kinn van, akkor át­lag fél év a használhatósá­gi idő. Ha csak jeles alkalmak­ra helyezik ki, jóval hosszabb lehet az élettar­tama. Ami legjobban károsítja, a légszennyezés, az ibolyántúli sugárzás, a viharos szél. Zászlóügyben a legújabb fej­lemény: egyre gyakrabban föl­merül, hogy nemcsak EU-s zászlót.kérnek az ügyfelek, ha­nem a huszonöt tagország zászlait is. Szintén az önkor­mányzatok, önkormányzati in­tézmények a megrendelők, de várhatóan mindazon cégek rö­videsen bekapcsolódnak, ame­lyek kontaktust tartanak az uni­ós tagországokkal, vendégekre számítanak onnan. Leginkább az asztali zászlók kelendők e kategóriában - a messziről jött tárgyalópartner jó néven veszi, ha érezheti: otthon van. F.CS. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU CSATLAKOZÁS Hamarosan jön az EU-közlöny Május elsejétől magyarul is megjelenik az Európai Unió közlönye naprakész jogsza­bályokkal. A teljes joganyagra még várni kell, de a csat­lakozás után biztosan hozzá lehet majd férni. MUNKATÁRSUNKTÓL A jelenlegi hatályos teljes jog­anyag fordítása mintegy 250 kötet, 80 ezer oldal. Ez az, amit elméletileg május elsejétől Ma­gyarországon alkalmazni kell hatályos joganyagként a bíró­ságokon, az ügyészségeken, az összes jogalkalmazó intéz­ménynél. Magyarország elvé­gezte azt a feladatát, hogy le­fordítsa a teljes szabálygyűj­teményt. Ezt a munkát az Igaz­ságügyi Minisztérium koordinál­ta, az anyag Brüsszelben van, s jelenleg a nyomdai előkészítési munkálatok folynak. Bár azt, hogy hazánkban pon­tosan mikor vehetjük kézbe a szabálygyűjteményt, egyelőre nem lehet tudni, az azonban biztos, hogy május elsejétől fo­lyamatosan megjelenik az Eu­rópai Unió közlönye, az EU hi­vatalos lapja, melyben a frissen megjelenő jogszabályokat ma­gyar nyelven mindenki olvas­hatja májustól. Az európai jog­anyagot a honi Jogi Könyvkiadó a magyarral anyaggal együtt jelenteti meg DVD formájában. MÁJUS ELSEJE UTÁN GIPSZET UGYAN TESZNEK A LÁBUNKRA, DE HAZA IS KELL BICEGNI Az utasbiztosítás mentőöv marad Külföldi utazás előtt szinte rutinból kötjük meg a biz­tosítást annál az irodánál, ahol szállást is foglaltattunk. Hogy mennyire drágát választunk, attól függ, jártunk-e már pórul külföldön. Az EU-csatlakozás küszöbén sokan azt hiszik, utasbiztosítással soha többé nem kell fog­lalkozni, de ez nem így van. A mentőhelikopteres szállítás ára elérheti az egymillió forintot is Aki már került bajba külföl­dön, atz tudja, hogy az ottani orvosi ellátás méregdrága a mi fizetésünkhöz képest. Mégis, az országhatárt átlépőknek csak a harmada köt biztosí­tást. A szakemberek arra fi­gyelmeztetnek, hogy vigyáz­zunk, uniós polgárként sem vehetjük majd térítésmente­sen igénybe a külföldi egész­ségügyi ellátást, még akkor sem, ha visszük magunkkal a bűvös El 1 l-es uniós nyom­tatványt. Az Elli-es balesetbiztosítás Az unióban már létező, ha­zánkban május 1-je után az OEP-nél igényelhető és érvé­nyesíthető dokumentum va­lóban feljogosít sürgősségi be­tegellátásra, ez azonban jóval szűkebb körű, mint az utas­biztosítások kínálta paletta. Az egészségbiztosítás - így a tár­sadalombiztosítási rendszer is - minden uniós tagországban az állam hatáskörében marad. Létezik viszont egy koordiná­ciós rendelet, amely azt kí­vánja szabályozni, hogy egy másik tagállamból érkező sze­mély társadalombiztosítási szempontból ne kerülhessen hátrányosabb helyzetbe az adott ország állampolgárai­nál; ennek része az El 1 l-es nyomtatvány, amely azonban számos félreértésre ad okot. Az OEP vezetősége ügy látta jónak, hogy három hónapra ­a vízum nélkül lehetővé tett tartózkodás időtartamára ­korlátozza a nyomtatvány fel­használhatóságát, ami a nya­ralni indulókat ugyan nem be­folyásolja, ám az El 11-ben megtestesülő valós szándé­kokkal némiképp ellentétes. Foghúzás önrésszel Magyarország egyébként már 1996-ban Németország­gal, majd 1999-ben Auszt­riával is kötött olyan kétoldalú megállapodást, amelynek alapján az a magyar állam­polgár, aki itthon rendelkezik társadalombiztosítással, ezek­ben az országokban is jogosult sürgősségi betegellátásra. A hazai tb-jogosultságról a kül­földön is elfogadott igazolást a megyei társadalombiztosítási hivataloknál adják ki, ingye­nesen, a TAJ-kártya, munkál­tatói igazolás, személyi iga­zolvány és a lakcímkártya be­mutatása után. A kapott pa­pírokat azonban érvényesít­tetni kell a külföldi betegbiz­tosítónál is. Ausztriában az ottani, helyi törvények szerint például a foghúzás árának 80 százalékát téríti a biztosító, a fennma­radó húsz százalékot akkor is a betegnek kell fedeznie, ha Ma­gyarországon teljesen ingye­nes lenne a beavatkozás. Az európai országokban egyéb­ként ma átlagosan 12-20 szá­zalék az önrész aránya, és a tendencia azt mutatja, hogy ez növekszik. Kötöttséget jelent az is, hogy - miután államközi megállapodásról van szó - az El 1 l-es papírt csak az egész­ségpénztárakkal szerződéses viszonyban álló kórházakban és orvosoknál lehet érvénye­síteni, aminek az esélyét a he­lyi körülmények és esetleg rendkívüli helyzetek is ront­hatják. 250-600 forint naponta Nem szabad tehát spórolni május elseje után sem a na­ponta átlagosan 250-600 fo­rintba kerülő utasbiztosítá­son. Ezeknél a limitet ügy szá­mítják ki, hogy teljes egészé­ben fedezze a külföldre utazó turista baleseti kezelési költ­ségét, és bármely orvos el­fogadja, az is, aki nem áll part­neri viszonyban a helyi egész­ségpénztárral. S mivel az egészségbiztosí­tási rendszer mindenhol tag­állami hatáskörben maradt, sürgősségi ellátáson is mást és mást értenek az egyes orszá­gok, általában csak a közvet­len életveszélyt. Ha valaki sí­balesetet szenved, és mentő­helikopterrel szállítják, a számla végösszege elérheti az egymillió forintot is. Kezelik ugyan a „sima" lábtörést is, ám a hazautazásról a sérült­nek magának kell gondoskod­nia. Ha azonban utasbiztosí­tásunk van, a hazaszállítás költségét megtérítik. F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom