Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-03 / 53. szám

SZERDA, 2004. MÁRCIUS 3. •AKTUÁLIS* 5 Nem marad el a nyugati elkerülő út építése Az idén kevesebb jut a tervezettnél Folytatás az 1. oldalról Annyit azonban megerősített: az idcn valóban kevesebb pénz jut en­nek az útnak az építésére. Pontos számot azonban nem ismert. Folyamatban van a kivitelező kiválasztása, aki a nyugati elkerülő út el­ső, a Maty-ér mellett futó, a Röszkei és a Bajai út közötti szakaszát épít­heti. A nyílt, előminősítéses közbeszerzési eljárásra beadott pályázato­kat a március 9-i tenderbontást követően értékelik, és ez után szerző­dést köthetnek a kivitelezővel - tudtuk meg Rigó Mihálytól. A Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója elmondta: az első, csak­nem 2 és fél kilométeres szakasz után az 55-ös út és a Dorozsmai út Szilva utcai csomópontja közötti részt építik meg, ennek az engedélye­zési eljárása már folyik. A harmadik ütemben pedig a Szilva utca és az M5-ös közötti utolsó szakasz készül el a tervek szerint. K.B. Igen a Magyar universitas programra Átalakítások ­öt pontba sűrítve A koalíciós pártok és a szakmai szervezetek február végén el­fogadták a felsőoktatási reform kormány elé terjesztett, Magyar universitas program névre ke­resztelt koncepcióját. Sándor Klára szegedi sajtótájékoztató­ján e témával foglalkozott. A Magyar Rektori Konferencia és a Főiskolai Főigazgatók Konfe­renciája is egyhangúlag fogadta el a kormánypártok által előzete­sen módosított, majd elfogadott felsőoktatási reformtervezetet. - A Magyar universitas program (MUP) várhatóan 2-3 héten belül a kormány elé kerül. Minden hí­reszteléssel ellentétben hosszú szakmai vita előzte meg a mostani beterjesztést: csak a rektori konfe­rencia háromszor vitatta meg, s miután fenn volt az interneten is, így bárki élhetett módosító javas­lattal - mondta tegnapi sajtótájé­koztatón Sándor Klára, az SZDSZ országos tanácsának (OT| szegedi elnökségi tagja. Sándor Klára hoz­zátette: a MUP célja a magyar fel­sőoktatás és kutatás szerkezeté­nek és finanszírozásának átalakí­tása annak érdekében, hogy a ha­zai felsőoktatási intézmények uniós versenyképessége növeked­hessen. - A program öt pont köré cso­portosítja a változásokat. Ezek a képzési rendszer, az intézményi finanszírozási rendszer, az intéz­ményirányítási rendszer átalakí­tása és a minőségbiztosítás beve­zetése az egyetemeken, főiskolá­kon. Az ötödik pont az úgyneve­zett diákcsomag, amelynek leg­fontosabb eleme, hogy nem az el­ső, hanem egy diploma lehetne ingyenes, függetlenül attól, há­nyadikként szerzi meg az illető ­sorolta a pontokat az OT elnök­ségi tagja. Sándor Klára megje­gyezte, a MUP elfogadása mel­lett legalább olyan fontos volna azt elérni, hogy a magyar GDP-ből százalékos arányban sokkal többet fordítson az állam az oktatásra. - Jelenleg mindössze 1 száza­léknyi összeget fordítunk erre a célra, az EU-ban ez az arány 3-5 százalék között mozog - közölte Sándor Klára. G. SZ. L. Szegedi növendékek sikere Zágrábban A Zágrábban megrendezett nemzetközi etűd- és skálaversenyen a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai Karának hallga­tói közül Szelcsányi Ágnes 2., Tóth Zsuzsa pedig 6. helyezést ért el. Mindketten Zsigmondné Pap Éva növendékei. Tartozás miatt árverezték el egy sándorfalvi család házát Éhségsztrájk a Parlamentnél Fölgyülemlett OTP-adóssága miatt elárverezték egy sándorfal­vi család házát. Daróczi József az Országház előtti éhségsztrájkkal akarja fölhívni a hasonló sorsú családokra a figyelmet. Mire a sándorfalvi Daróczi József tegnap hazaért Szegedről a késő délelőtti busszal, már másé volt a családi ház, amit feleségével együtt épített. A házat másfél millió forintos OTP-tartozás mi­att elárverezték. Pedig az 1984-ben fölvett épí­tési kölcsön még egyötöde volt csupán a kamatok miatt időköz­ben hatalmasra nőtt adósságnak: 340 ezer forintot vettek föl. A kő­műves férfi és óvónő felesége két keze munkájával húzta föl a 180 négyzetméteres ház falait. Azért építettek ekkorát, hogy három gyermekük családalapítását is segítsék. De alig készült el a ház, 1987-ben a férfit baleset érte; nem tudott dolgozni, feleségé­nek a fizetése pedig kevés volt a hiteltartozás részleteinek fizeté­sére. Az adósság egyre nőtt. Tudták, hogy ebből előbb-utóbb nagy baj lesz, ezért árulni kezd­ték a házat, de egyetlen komoly vevő sem jelentkezett. „Csak a spekulánsok kerestek, akik ki­nevettek bennünket, amikor tisztességes árat kértünk" ­mondta a családfő. Az árat a környéken gazdát cserélt háza­kéhoz igazították. Közben bejártak az OTP-be, ír­ták a kérelmeket, támogatásért folyamodtak a helyi és a szegedi önkormányzathoz. Az adósság­rendezési program életbe lépése után az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumtól megkapták az adósságfelezés le­hetőségét: „csupán" 771 ezer 207 forintot kellett volna kifizet­niük. A kedvezményhez mégsem jutottak hozzá: egy összegben Daróczi József és családja nem tudja, meddig maradhatnak még otthonukban Fotó: SchmiJt Andrea LESZÁMOLT AZ ELETEVEL Daróczi József elkeseredésében azt tervezi, hogy éhségsztrájkba kezd a Parlament előtt. Nem csupán a maga nevében tüntetne: a hasonló sorsra jutott családok helyzetére is fölhívja a figyelmet. Reméli, hogy „ennek majd híre megy". A maga életével leszámolt: úgy érzi, nem áll talpra többé. nem volt ennyi pénzük, a részlet­fizetéshez pedig nem tudtak ke­zest állítani. Az árverést tegnap reggel 9 órá­ra tűzték ki. A végrehajtó irodája előtt, az utcán egy fiatalember még tett egy utolsó ajánlatot az eladósodott tulajdonosnak. Azt mondta, ő hatmilliót ad a házért, ez egymillióval több, mint amire a hivatalos árverésen számíthat, mert valószínű, hogy „bent nem lesz licitálás, és meglátja, négy-öt milliónál nem kap töb­bet." Felerészben igaza lett: licit volt ugyan, de a hirdetésekben 10 millióért tartott ház végül 4 millió 600 ezerért kelt el. A házaspárral együtt él lányuk és unokájuk is. Havi összjövedel­mük 70 ezer forint. Az asszony szívbeteg, gyógyszerre havonta 16-18 ezer forintot kell költeni. A villanyszámlát részletekben fi­zetik. Az új tulajdonos ígérte, amíg nem találnak valami lakás­megoldást, maradhatnak. Azt még nem tudják, mire lesz elég a tartozás kifizetése után maradó 3,1 millió forint. NYILAS PÉTER Állásbörze az egyetemen Március 9-én és 10-én rendezik meg a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Dugonics téri aulájában a hagyományos állásbörzét. Ennek keretében ma délután 4 órától az állásbörzére felkészítő előadáson ve­hetnek részt mindazok, akik ellátogatnak az SZTE Dugonics téri épületébe, a rektori hivatalba. Az érdeklődők itt felvilágosítást kap­hatnak arról, hogy melyek az álláskeresés fortélyai és buktatói. Dél­után 5 órától a leendő munkavállalók próbainterjúkon, pszichológiai teszten vehetnek részt. Március 8-án Készítsd fel magad címmel, kor­látozott számú érdeklődőnek rendeznek karriertréninget. Megint elzárták a vizet a Mary cipőgyárban Két család, hat ember bűnhődik Cipőgyári lakásban - kiszolgáltatottan Fotó: Schmidt Andrea A Mary 2000 Cipőgyár Rt. Ró­mai körúti épületében tegnap ismét elzárta a vizet a Szegedi Vízmű Rt. A mérőóra pörög, valószínűleg eltört egy vezeték a tavaly nyáron bezárt üzem­ben. A gyárhoz tartozó két la­kásban csak csordogál a víz a csapból. A Szegedi Vízmű Rt. tegnap újra elzárta a vizet a tavaly nyáron be­zárt cipőgyár Római körúti épü­letének pincéjében. Noha a gyár­ban a biztonsági személyzeten kívül már csak két-három alkal­mazott dolgozik, az óra pörög, ami tavaly szeptember óta több mint 500 ezer forintos tartozás­ról árulkodik. Bóka József, a Szegedi Vízmű Rt. értékesítési osztályvezetője elmondta: az a gyanújuk, hogy az épületben valahol eltört egy ve­zeték, ott „szökik el" a víz. A szolgáltató már többször küldött fizetési felszólítást, de válasz nem érkezett. Ezt követően érte­sítették a Mary cipőgyárat, amennyiben nem rendezik a számlát, elzárják a vizet. A leg­utolsó hivatalos levelet szemé­lyesen kézbesítették a múlt hét közepén, azt a portán ülő bizton­sági őr vette át. Miután erre sem reagált senki, tegnap délután a vizmű elzárta a vizet. A szolgáltató immáron má­sodszor kényszerült erre a lépés­re, első ízben tavaly szeptember 30-án tette meg ezt a drasztikus lépést. Akkor még nem tudták, hogy a házban két bérlakás is ta­lálható, amelynek lakói átalányt fizettek a cipőgyárnak. A vízel­zárást követően csaknem egy hétig tartott, mire a Mary tulaj­donosai fizettek és újra helyre­állt a szolgáltatás, a hat lakó ad­dig a Dankó Pista utcai közkifo­lyóról hordta a vizet. Ezúttal a vízmű megoldotta, hogy a la­kóknál csak korlátozzák a szol­gáltatást, ami azt jelenti, hogy halványan csordogál a csapból az éltető nedű. Ottjártunkkor csak az egyik lakásba sikerült bejutnunk, az ajtót nyitó idős férfi elmondta, hogy még van egy kevés vizük. Császár Má­tyás, a Mary olasz tulajdonosai­nak jogi képviselője tegnap meg­ígérte, utánanéznek, van-e cső­törés az épületben, valamint rö­videsen megoldják, hogy a lakók a jövőben ne kerüljenek ilyen kellemetlen helyzetbe. EK. Szigorúbban büntetik a gyomot „termelőket" Műholddal küzdenek a parlagfű ellen Elkészült a szeptemberben jó­váhagyott parlagfűprogram ter­ve Szegeden. Összehangolják az érintett intézmények munká­ját, légi fölvételek alapján di­gitális parlagfűtérképet készí­tenek, s a korábbinál szigorúb­ban büntetik a telküket elha­nyagoló tulajdonosokat. A szegedi közgyűlés szeptem­berben fogadta el Molnár Gyula és Virág András önkormányzati képviselő javaslatát, amely sze­rint az eddigieknél sokkal haté­konyabban és szervezettebben kell megkezdeni a súlyos beteg­ségeket okozó, allergiakeltő par­lagfűvel fertőzött területek meg­tisztítását. Az első cél az, hogy a város az eddigieknél fölkészül­tebben várja az idei, augusztus­tól októberig tartó parlagfűsze­zont. Virág András az eddig végzett előkészítő munkáról elmondta, hogy három egyeztető tárgyalást tartottak azok az intézmények, amelyek tehetnek valamit a par­lagfű ellen. A növényvédelmi szolgálat, a földhivatal, a megyei közigazgatási hivatal, környezet­védelmi hatóság, népegészség­ügyi és tisztiorvosi szolgálat, ci­vil környezetvédők, valamint a polgármesteri hivatal illetékes irodáinak képviselői dolgozzák ki a hatékony együttműködés formáit. A képviselő hangsúlyoz­ta: összefogás nélkül nincs ered­mény. A korábbi évek tapasztala­ti bizonyítják, hogy hiába tesz­nek lépéseket az egyes hivatalok és hatóságok, munkájuk kellő összehangolása, közösen létre­hozott, naprakész adatbázis és KÉTMILLIÓS BÍRSÁG Egy tavalyi jogszabályváltozás lehetővé teszi a parlag­fű-szennyezettség miatt el­rendelt kényszerkaszálás azonnali végrehajtását. Sza­bad területen állami költsé­gen vágják le a parlagfüvet, s a számlát a tulajdonossal kifi­zettetik. A bekerített telket akár el is árverezhetik a 20 ezertől 2 millió forintig terje­dő bírság miatt. gyors beavatkozásra képes végre­hajtó szervezet híján eddig nem sikerült megállitani a parlagfű terjedését. A földhivatal digitális alaptér­képei már a megye területének közel hetven százalékát fedik. Segítségükkel, valamint a levegő­ből (repülőről, vagy ha ered­ményre vezetnek a most folyó egyeztetések, műholdról) készí­tett fölvételek alapján pontosan körülhatárolhatók lesznek a fer­tőzésgyanús területek. A tulajdo­nosok gyors azonosítása és föl­szólítása után pedig - ha hatásta­lan marad a fölhívás - a korábbi­nál súlyosabb pénzbüntetéssel kényszerítik a parlagfüves terüle­tek gazdáit kaszálásra. Természetesen az állami tulaj­donú területeken is rendet kell tenni. A költségvetésben külön­álló tételként megjelölt 10 millió forint egy részét erre a célra for­dítják. NY. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom