Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-23 / 69. szám

SZERDA, 2004. MÁRCIUS 24. »AKTUÁLIS« 3 Tavaly másfél száz illegális hulladéklerakás miatt tettek följelentést Magándetektívek figyelik a szegedi vadlerakókat Szünet nélkül riogatják a Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. magándetektívjei az illegális szemétlerakókat, akik nagy meny­nyiségben hordják a város környéki erdőkbe az építési törmeléket és más hulladékot. Számuk csökken ugyan, de még tavaly is másfél száz ügyben született följelentés. Akciófilmekbe illő jelenetek játszódtak le Szeged határában a több teherautónyi hulla­dékot tiltott helyen leborítok és az őket tet­ten érő magándetektívek között. Vasrudak­kal fölfegyverkezett emberek rontottak rá a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. megbí­zásából dolgozó nyomozókra. Utóbbiak jó­nak látták visszavonulót híj ni, így az ütközet elmaradt - a följelentés viszont így is elké­szült, az autók rendszámát is megmutató, dátumos fénykép alapján. A környezetgazdálkodási kht. hat éve bí­zott meg egy magánnyomozói feladatokat is vállaló irodát az illegális szemetelők le­leplezésével, mert ijesztő méreteket öltött a város környékén a gomba módra szaporodó vadlerakók száma, s az ott fölhalmozott szemét mennyisége. A fuvarosok egy része ugyanis elvállalja, hogy a Sándorfalvi úti központi lerakótelepre viszi a szemetet (máshová nem is szabad; a hulladékudva­rokban csak egy köbméter hulladékot lehet elhelyeznij, ám, hogy megtakarítsa az üzemanyagot és a kezelési díjat, rakomá­nyát leborítja valahol. Az elmúlt négy évben egyre kevesebb följe­lentést tesz a kht. Ennek magyarázata Szol­noki László műszaki igazgatóhelyettes sze­rint a magándetektívek hatékony föllépése. Az első néhány büntetés után már jobban meggondolták a szállítók, megkockáztassa­nak-e egy újabb bírságot. A számok csökkenést mutatnak ugyan, de környezetszennyezésből egy eset is sok, ezenfelül sejthető, hogy a detektívek sem le­hetnek ott minden tilosban járó nyomában. A följelentések a városi polgármesteri hiva­tal általános igazgatási irodájára futnak be. Ácsné Gunda Judit irodavezető tájékoztatása szerint az ügyek többsége elmarasztalással, s az ezzel járó bírsággal zárult. Átlagosan 50 ezer forintos büntetéseket szabtak ki, ám a visszaesőknél emelték az összeget. Olyanok is akadtak, akikre a legmagasabb, 150 ezer forintos bírságot mérték. A súlyo­san elmarasztaltak többsége bírósághoz for­dult, s alkalmanként nem hiába: előfordult, hogy mérsékelték a büntetést. NY. P. Az árrés alapú támogatás megvonása miatt egyes patikák kilátástalan helyzetbe kerültek Veszélyben a kis gyógyszertárak Horváth Józsefné, a tápéi gyógy­szertár vezetője tanácstalan, mert fogalma sincs arról, ho­gyan gazdálkodja ki azt a 100 ezer forintot, amit az árrés ala­pú támogatás megvonása miatt veszít el. A Draskovics-csomag névre ke­resztelt megszorító intézkedés­sorozat nem kerülte el a gyógy­szertárakat sem. Az egészségügyi minisztériumtól elvont millió­kat a patikák árrés alapú támo­gatása is megsínyli. Az eddig tá­mogatásból, amely havonta 100 ezer forintot jelentett, olyan kis gyógyszertárak részesülhettek, amelyek önhibájukon kívül nem tudtak rentábilisan működni. Az intézkedés országos szinten 900, Szegeden 5 patikát érint. - fslem tudom, hogy ebben a hónapban megkaptam-e a 100 ezer forintos támogatást, az biz­tos, hogy áprilisban már nem számíthatok rá - mondta Hor­váth Józsefné, a tápéi gyógyszer­tár vezetője. Horváthné hozzá­tette, a támogatásból részben a patika szinten tartását fedezte. ­Tavaly elkezdtem kicserélni a több mint 10 éves számítógépe­ket és a gyógyszertári programot is szerettem volna frissíteni. Nem tudom, hogyan és miből fo­gom befejezni a cserét - jegyezte meg a gyógyszertár vezetője. Horváth Józsefné azt is elmond­ta, már nem tud tovább faragni a költségeiből. Alkalmazottja nincs, a nyitvatartási idő rövidülésével meg csak a vásárlóit veszítené el. ­A kisebb patikákba általában csak egy-két doboz gyógyszerért térnek be a betegek Fotó: Gyenes Kálmán Hozzám általában csak a nyugdí­jasok, kismamák járnak, akik nem tudnak vagy nem akarnak bemenni a szegedi nagy gyógy­szertárakba. Ok is elsősorban az olcsóbb gyógyszereket keresik, így a drágább készítményeket és az egyéb nagy patikákban kapható szereket, kozmetikumokat már jó ideje nem rendelem meg. Havaia­mi egyedi kéréssel fordulnak hoz­zám, akkor azt külön megrende­lem nekik, de készletet nem tar­tok, mert nem éri meg - sorolta a gondokat a gyógyszerész. A tápéi gyógyszertáron kívül az alsóvárosi Pápai Paris, a szent­mihályi Tömörkény és két új sze­gedi, a Csongor és az Angelika működését veszélyeztetheti az elvonás. Információink szerint a támogatás megvonásán túl az ál­lami gyógyszerárcsökkentés is érzékenyen érinti a kis patiká­kat. Nekik ugyanis sokkal kisebb a készletük, így hamarabb elfogy­nak náluk a gyógyszerek, amiket aztán sokkal nehezebben tudnak majd beszerezni, hiszen a nagy­kereskedők már most sorban bontják fel a különböző szállítá­si, ellátási szerződéseket. G. SZ. L. A Veres-patak melletti beruházással kapcsolatban tehetetlen a tárca Tizenkétmilliárd gátrekonstrukcióra Csaknem 12 milliárd forintot költ a kormány idén gátre­konstrukcióra, a Tiszát veszé­lyeztető romániai beruházások­kal szemben viszont tehetetlen a környezetvédelmi tárca. A Vásárhelyi-tervre fordított összegekkel együtt 11 milliárd 800 millió forintot költ idén a kormány gátrekonstrukciókra. Persányi Miklós környezetvédel­mi miniszter (képünkön) tegna­pi szegedi sajtótájékoztatóján bejelentette: a Draskovics-cso­mag megszorításai nem érintik az árvízvédelmi fejlesztéseket. Persányi elismerte: a víztisztító­val nem rendelkező települések lakói által fizetett környezetter­helési díj nem a környezetvédel­mi tárcához folyik be, de mint mondta, ez nem is lenne szeren­csés, hiszen a kormány összes­ségében háromszor annyit költ környezet­védelemre, mint amennyi ilyen célra be­folyik a tárcához. A mi­niszter kérdésre vála­szolva hangsúlyozta, a szegedi ISPA-támoga­tással megvalósuló re­gionális hulladékkezelési prog­ram első ütemének kivitelezési tenderében egy hónapon belül ELISMERESEK A VIZ VILAGNAPJAN A vízvilágnapi rendezvénysorozat zárónapján szakmai és pályázati díjakat adtak át Szegeden. A víz világnapja alkalmából rendezett ünnepség­sorozat zárásaként, a szegedi városházán adta át a jó munkájukért kitüntetett vízügyes szakem­berek elismeréseit Persányi Miklós környezetvé­delmi és vízügyi miniszter. A díjazottak között Csongrád megyeiek is voltak. A miniszter elis­merő oklevéllel jutalmazta Temesvári Mihályt, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság (Atikövizig) műszaki biztonsági szolgálatának vezetőjét. Sajó Elemér Emlékpla­kettet vehetett át Csatlós Péter, a Szentes és Kör­nyéke Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igaz­gatója. Az Ativizig és a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi szervezete által kiírt Víz és katasztrófa című gyermekrajz- és irodalmi pályázat díjazott­jait is megjutalmazták. Összesen 496 pályamű érkezett, amelyekből kiállítás nyílt a Móra Fe­renc Múzeum aulájában. eredményt hirdethet­nek, a második két ütem ajánlattételi ha­tárideje április 23. és május 7. A miniszter a követ­kező évek legfontosabb feladatai között emlí­tette, hogy 2009-ig az országban mindenütt az EU-elő­írásoknak megfelelő minőségű legyen az ivóvíz, illetve, hogy a 2015-ös határidőig a jelenlegi 55 százalékos csatornázottságot 85 százalékosra emeljék, illetve az összegyűjtött szennyvizet 100 százalékban tisztítsák. Persányi levelet írt román kol­légájának a Veres-patak melletti, a Tiszát is veszélyeztetető beru­házás miatt. Ebben az ügyben ennél többet nem tehet - mond­ta -, viszont fontos előrelépés­nek nevezte, hogy 15 év késleke­dés után megszületett a ma­gyar-román határvízi megálla­podás. K. B. •J-l //f • / / Fobenjaro bűn ÉL SULYOK ERZSÉBET Az állatkínzás ellen a települési jegyző, az állatorvos, a rendőrség, az ügyészség is felléphet, a lakosság feljelentést tehet, a hatóság pedig köteles eljárni az ügyekben. Az új jogszabály szerint az ál­latkínzás bűncselekménynek minősül és a legsúlyosabb kategóri­ában akár két-három éves szabadságvesztést is kiszabhat érte a bíróság. Mostanáig 50 ezer forintos szabálysértési bírság fenyegette az állatkínzókat. Akárcsak azokat, akik hulladékkal szórják tele a környezetünket. Persányi Miklós miniszter nemrégiben kilátásba helyezte, hogy politikai támogatás esetén bűncselekménynek minősülhet az il­legáhs hulladéklerakás is. Már készül a törvénymódosítás a kör­nyezetvédelmi minisztériumban. A szabálysértési bírság Szegeden olyannyira nem tartotta vissza a felelőtlen embereket, hogy a város és környéke tisztaságáért fe­lelős cég szokatlan elhatározásra jutott néhány évvel ezelőtt: ma­gánnyomozó irodával kötöttek szerződést, hogy bizonyítékaik le­gyenek a notórius szemétszórók ellen. Érzékelhető sikert értek el, magukra adó cégek és fuvarozók ellen kevesebb följelentés érke­zett. A város és környéke vadlerakó-térképe mindazonáltal még igen sok fekete pontot mutat. Jogosnak látszik hát a minisztériu­mi készülődés a törvénymódosításra: ha szép szó, könyörgés, bír­ság nem fog a szemeteiőkön, menjenek a dutyiba. Legföljebb azon gondolkodhatunk el, hogy Európa kapujában miért nem magától értetődő természetesség: nem kötünk autó­hoz kutyát és nem vonszoljuk több száz méteren keresztül; nem döntjük a városkörnyéki nádasba a felszámolt temető kikotort földjével együtt egykori embertársaink maradványait és nem épí­tünk házat sem szeméttel feltöltött területre. Mert megrogyhat. Mert elszennyezhetjük a talajt, a vizeket. Mert az élet ellen cse­lekszünk. És ez, mint tudjuk: bűn. Méghozzá főbenjáró. Elsejétől akár ajizetésünkhöz sem juthatunk hozzá Tartozunk egy úttal az ördögnek Folytatás az 1. oldalról A banki központok nem készí­tettek kimutatást arról, hogy Csongrád megyében hányan kés­ESZREVETLEN EGYEZTETÉS A banki randevúra különben csak azoknak kell elmenni, akik erről külön értesítést kaptak. De ha valaki azt ész­leli, hogy gyakran tűnnek el levelek a postaládájából, jobb, ha önként jelentkezik pénzin­tézeténél. Akinek egy bank­nál magánszemélyként több különböző számlája is van, az bízhat abban, hogy az integ­rált informatikai rendszer az összesnél pótolja a hiányossá­gokat. De ez a vállalkozói fo­lyószámlára nem érvényes, mivel annál egyéb adatokra is kíváncsi a bank. Nem árt tud­ni, hogy például az OTP-nél az önkéntes nyugdíjpénztár külön leányvállalat, ha tehát valaki onnan is levelet kapott, még egy útra számíthat. lekednek, az országos adatokat a bankszövetség gyűjtötte össze. Tegnap különben észrevehető­en megnövekedett a forgalom a helyi bankfiókokban, aminek a szokásosan forgalmasabb hétfői napon kívül az adategyeztetés is oka volt. Az emberek megijedtek attól, hogy zárolhatják számlái­kat, nem juthatnak hozzá pén­zükhöz, fizetésükhöz, nyugdí­jukhoz, és a bankok a közüzemi számlákat sem fizetik ki. Ugyan­akkor „egyirányúsítják" a pénz­forgalmat, vagyis a jóváírásokat fogadják a számlák. A helyi bankfiókok vezetői - nevük el­hallgatását kérve - azonban ma­gánvéleményüknek is hangot ad­tak: szerintük a zárolás csak technikai problémákat okoz: amint ugyanis az ügyfél észreve­szi, hogy nem tud kártyával pénzt felvenni, azonnal bemegy a bankba, ahol utólag esik át az adategyeztetésen. Arra a kérdés­re, meglepetés érheti-e a hosz­szabb ideje külföldön tartózko­dókat, a következő választ kap­tuk: idő volt bőven, hat hónap állt az ügyfelek rendelkezésére, hogy két tanúval hitelesített meghatalmazással egyeztessék adataikat. F. K. Az ÁSZ vizsgálja az M5-ös szerződést Az országgyűlés tegnap szava­zott az M5-ös autópályával kap­csolatos országgyűlési határo­zati javaslatokhoz benyújtott módosító indítványokról. Az M5-ös autópálya megvásárlá­sával kapcsolatos szerződés állami számvevőszéki vizsgálatát kezde­ményező határozati javaslatból a képviselők által támogatva kima­rad az a rész, amely szerint a szer­ződést az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleményének figyelembe­vételével kötheti meg a kormány. A Lengyel Zoltán és Szijjártó Péter fideszes képviselők által beterjesz­tett határozati javaslatnak a tárgya is változik, mivel aláírásra előké­szített szerződéstervezetek helyett a megkötött szerződést vizsgálná az ÁSZ. A Márton Attila (Fidesz) által kezdeményezett, az M5-ös autópálya megvásárlásával kap­csolatos szerződést vizsgálóbizott­ság mandátuma, szocialista mó­dosító indítvány alapján, a meg­alakulásától számított hat hóna­pig tart majd. A képviselők dönté­se szerint az országgyűlési határo­zati javaslatban a szabad demokra­ta Szalay Gábor kezdeményezésre a „Kinek milyen érdeke fűződik" kezdetű kérdések helyére „Fűző­dik-e bárkinek bármilyen érdeke" megfogalmazás lép. Bekerült a ja­vaslatba az a Göndör István (MSZP) által kezdeményezett mó­dosítás, amely szerint a bizottság C típusú ellenőrzéssel rendelkező tagjai jogosultak lennének egyes minősített adatok megismerésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom