Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-20 / 67. szám

Szombat, 2004. március 20. SZIESZTA 15 és a zsákos szelek A tavasz hivatalosan csak holnap érkezik, de már a március 21-ét, Benedek névünnepét megelőző napokban próbáljuk régi csíziók alapján kifürkészni, milyen is lesz. Mi kapcsolódik a meleghozók társaságához, Böjtmás ha­vának következő napjaihoz? Az idén valahogy igazat adunk a régi bölcselőknek - „a már­ciusi hó akkor se jó, ha zsák­ban viszik át a határon" meguntuk a telet nagyon, és másféle zsákokat fürkészünk ezekben a napokban. Szeret­nénk, ha a március másik mondása lenne igaz, misze­rint „Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget". S jó lenne, ha e napok időjárása a csízió szerint kedvünkre való időket jósolna. Elmaradnának például az ilyenkor jellemző, sok kárt, kellemetlenséget okozó böjti szelek. Amikkel kapcsolatban a legendárium arról szól, hogy egykor a ró­maiak szerint a szelek atyja, Aeolos bőrzsákban tartotta őket, s ha kiszabadultak, nem­kívánatos dolgokat csináltak, rosszalkodtak, pusztítottak. Lehet, hogy a jeles névünne­pekhez kapcsolódó közmon­dásba ezért került a zsákba helyettük a meleg, s a jobb időkbe vetett bizakodás? A márciusi szeles, viharos napok egész esztendőre sok égzengéses időt jósolnak a né­pi tapasztalás alapján. A ta­vasz első hónapjának száraz­sága viszont a jövendölők sze­rint sok jó bort és bő gabo­natermést jelez. József és Be­nedek napjáról pedig azt tartja a fáma, hogy negyven napra pontosan előrevetítik a leendő időjárást. Régen azt is gon­dolták, hogy a böjti szél a bajt is megjósolja: „József napján ha fúj a szél, sok tűz lesz". Ha viszont nincs e napon szél, ha jó az idő, visszavonhatatlanul itt a tavasz, s ettől kezdve „ka­lapáccsal se lehet visszaverni a fődbe a füvet". A meleghozó, szép idejű József-napokon ezért volt hagyományos a krumpli fölbe tétele, a hagy­mamag vetése, a fokhagyma elduggatása. A csíziót jobban tudók azonban a fokhagymát később, „Benedek boszorká­nyos napján" dugdosták a földbe: azt tartották ugyanis, hogy az elűzi a boszorkányo­kat, elveszi azok ártó hatal­mát. A benedeki fokhagyma sokfelé babonás bajelhárító­nak számított egész évben. Benedek napjának dörgős-vil­lámlós időjárásából arra kö­vetkeztettek, hogy a következő negyven napban szárazság lesz. Arról, hogy azért eleink is inkább jó időket szerettek vol­na a szögedi kalendárium mondása tanúskodik: „Bene­dök, zsákkal hozd a melegöt, gyűszűvel a hidegöt". Tavasz első havának további napjai közül Gyümölcsoltó Boldogasszonykor (március 25-én) figyelmeztek még na­gyon az időjárásra a régiek: úgy vélték, ha ekkor „meg­szólalnak a békák", még to­vábbi negyven napig hideg időre lehet számítani. Ha bé­kacsend és derült idő volt, azt jósolták, jó lesz a termés. S hogy jó legyen, sokfelé ezen a napon oltják máig a gyü­mölcsfákat és a szőlőt, mert a hiedelem szerint „ez jó nap arra, hogy a termékenyülés eredményes legyen, akár Jé­zus fogantatása". Ezen okból régen sokan ilyenkor „nász­kodtak, ha gyerököt akartak". SZABÓ MAGDOLNA A polgárháború MUNKATÁRSUNKTÓL A múlt századi polgárháborús Amerikában játszódó nagyre­gény, a Hideghegy két szálon futó szenvedélyes szerelmi történet. Inman, a sebesült ka­tona kalandos út, ezernyi élet­veszély közepette tart haza­felé, a romantikus, hátborzon­gató Hideghegy felé. Költői szépségű tájon, vadregényes és félelmetes vidéken visz az útja, ellenséges és barátságos kttnyváruhAz TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA 7% KEDVEZMÉNY! emberekkel, izgalmas élettör­ténetekkel találkozik. A Hideg­hegyen az elárvult Ada várja, aki kényelmes, védett gyer­mekkora után váratlanul tel­jesen egyedül maradva birkó­zik a birtok és az élet meg­szervezésével. A párhuzamos szerkesztésű, csodálatos nyelven írodott és Rakovszky Zsuzsa által nagy­szerűen, ihletetten fordított regényben lebilincselő, fel­emelő élményre lelhetnek mindazok, akik nem felejtet­ték el a hagyományos nagy­regények megkapó világát. A Rolling Stone magazin Charles Frazier regényét az amerikai polgárháború Odüsszeiájának nevezte. A regény alapján - azonos címmel - nagy sikerű film is készült Jade Law, Nicole Kid­man és Renée Zellweger fő­szereplésével. (Charles Frazier: Hideghegy, Magvető Kiadó, 428 oldal, 2490 forint.) H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu EUROPA MAR A KŐVETKEZŐ TAMADASRA KESZUL Madrid, Tíz pokolgép robbant Madrid­ban, a reggeli csúcsforgalom­ban március 11-én. Az életvi­dám Spanyolország három na­pig gyászolta 201 halottját. A mészárlás - úgy tűnhet - célt ért: a választásokon győztes szocialisták hazahívnák csapa­taikat Irakból. Európa pedig a következő támadásra készül. - Hazudik, miközben tudja, ki tette - mondta a betiltott radi­kális baszk Bataszuna Párt ve­zetője, Arnaldo Otegi március 11-én a spanyol miniszterel­nökre utalva. A baszk terror­szervezetet, az ETA-t a madri­di merényletekkel összefüg­gésbe hozó Jose Maria Aznar kormánya azóta elvesztette a választásokat. A közvélemény és a sajtó viszont egy napig ha­mis nyomot követett. Több ez­ren vonultak az utcára az ETA terrorja ellen tiltakozni. A té­véállomások kamerái ott vol­tak azon a madridi téren is, ahol egyetemisták ezrei gyűl­tek össze, és skandálták: „A k...a anyátok!, A k...a anyátok!" Közben az Atocha pályaudva­ron a virágok és koszorúk hal­ma mellett még hajnalban is csöndben imádkoztak az ál­dozatokért több száz mécses fényében a gyászolók. Az al-Kaida vállalta Aztán előkerült egy, az al-Kai­dára utaló levél, és később ma­ga a spanyol belügyminisztéri­um hozta nyilvánosságra egy közben előbukkant videoka­zetta tartalmát is: „Elismerjük a felelősségünket azért, ami Madridban két és fél évvel a New York-i és washingtoni tá­madás után történt. Ez a vála­szunk együttműködésetekre a bűnös Bushsal és szövetsége­seivel. (...) Ha igazságtalansá­gaitokat nem hagyjátok abba, még több vér fog folyni, és ezek a támadások egészen kicsinek tűnnek majd, összehasonlítva azzal, ami történni fog, és amit ti terrorizmusnak neveztek." Pedig a március 11-i akció már így is megrázó volt. Békés civi­lekre irányuló, összehangolt, eddig Európában ismeretlen pusztítást hozó támadás. Kivonulnak Irakból A spanyol választások éjsza­káján bebizonyosodott: a ko­rábban biztos befutónak szá­mító Aznar Amerika-barát kül­politikáját leszavazták a válasz­tók. A győzelem hevében Jósé Luis Rodríguez Zapatero, a szo­cialisták elnöke rögtön kilátás­ba helyezte a spanyol katonák visszahívását Irakból. Európa pedig riadtan figyelt: egyértel­művé vált, hogy a terrorizmus az uniót is fenyegeti. Határok nélküli hatalmas ország, jelen­tős iszlám közösséggel: Európa megfelelő hátország és egyben alkalmas célpont a terroristák számára. Az al-Kuodsz al-Arabi című napilapban az al-Kaidá­nak tulajdonított üzenet jelent meg csütörtökön. Ebben Ja­pánt, Olaszországot, Nagy-Bri­tanniát, Szaúd-Arábiát, Auszt­ráliát és Pakisztánt fenyegették meg terrorcselekményekkel. A veszély eddig is fennállt. Az olasz hatóságok az elmúlt években több terrorkísérletet hiúsítottak meg. Az egyik cso­port tagjait például azzal vá­dolták, hogy Franciaországban vegyi támadást akartak végre­hajtani. A bíróság ebben az egy ügyben végül összesen har­- A terrorizmus annyira jellemző az iszlám világra, mint a hitleriz­mus Európára - véli Dobrovics Mihály történész. A szegedi egyetem vallástudományi tanszékének oktatója szerint a keresztény-iszlám viszonyban mindig jelen volt az erőszak, de a kultúrák közötti pár­beszéd elemei ugyanúgy megvannak. A terrorizmus sem Iszlám-ke­resztény konfliktust jelent, hiszen iszlám országok ugyanúgy küzde­nek a jelenség ellen. Dobrovics Marokkó, Pakisztán, Törökország példáját említette, de hangsúlyozta azt is, hogy az al-Kaida vezérei­nek egy része Iránban van őrizetben. A nyugat-európai társadalmak a történész szerint tudják kezelni a terrorizmussal együtt járó konfliktushelyzeteket. Nagy-Britannia például nagy tapasztalattal rendelkezik a terrorelhárításban. A kormány kommunikációja emellett azt hangsúlyozza: merényletre lehet számítani. Ez egyszerűbb és kevésbé kockázatos, mint megnyugtatni az embereket. Dobrovics szerint a szigetország iszlám vallású népessége jól beilleszkedett a brit társadalomba, nagy részük a fölső középosztályba tartozik, ezért nem valószínű, hogy vallási alapú ellentét osztaná meg Nagy-Britanniát. Franciaországban más a helyzet. Az elővárosokban élő mu­zulmánok körében növekszik a radikálisok támogatottsága. Céljuk, hogy megakadályozzák az iszlám vallásúak beilleszkedését. A laikus államot szigorúan védő franciák pedig elmérgesítették a helyzetet a fejkendő és más vallási jelképek használatának korlátozásával. A spanyol külpolitika Irányváltása - így például a katonák Irakból való várható kivonása - a történész szerint általános világpolitikai átrendeződés kezdete. Ennek eleme lehet az Is, ha Bush elveszti az amerikai elnökválasztást. mincnyolc észak-afrikai szár­mazású terroristát ítélt el. A londoni The Times egyik cikké­ben megnyugtatásul hangsú­lyozza: Nagy-Britanniában a kemény terrorellenes törvény védelmében a hatóságok több­ször határozottan cselekedtek. Novemberben például egy ön­gyilkos merénylőt tartóztattak le Glouchesterben, aki egy fu­ballstadionban akarta fölrob­bantani magát. A párizsi Le Fi­garo közben arról ír: nem föl­készültek az európai titkosszol­gálatok a terroristasejtek lelep­lezésére. Március 11 -e. A széttépett va­gonok, véres hátizsákok, jajga­tó sebesültek látványa csak Eu­rópa számára jelentett forduló­A terrorelhárító munkának csak a felszínét lát­juk - mondja Majsa József. A szegedi egyetem politológia tanszékének oktatója biztosra veszi, hogy a titkosszolgálatok óriási mennyiségű ada­tot gyűjtenek be különböző radikális csoportok­ról, ám nyilvánvalóan még a sikeres elhárítások egy részét sem hozzák nyilvánosságra. A terroris­ta fenyegetés szerinte rövid távon megoldhatat­lan problémát jelent. Az iraki katonai részvétel és a terrorista cselek­mények között azonban - úgy véli - nincs olyan egyértelmű összefüggés, mint azt egyes elemzők sugallják. Az iszlám fundamentalizmus céljai en­nél sokkal általánosabbak, világméretű folyama­tok állnak mögötte. Segíti őket, hogy a hírközlési csatornákon a közvélemény számára rémisztő je­lentések is rövid idő alatt bejárják a világot. Egy terrorcselekmény híre és pszichikai hatása percek alatt végigfut a globális hírhálózatokon. Majsa szerint csak a felszínes szemlélő mond­hatja azt, hogy a terrorizmus hátterében globális Iszlám-keresztény ellentét áll. Bár egyes amerikai elméletek a civilizációk összecsapásáról beszél­nek, a terrorcselekmények ennek legfeljebb csak látszatátkelthetik. Valójában legtöbbször szociális konfliktusról van szó. A globalizáció világossá tette a szegényebb országok lakóinak elesettségét, a fejlett országok jólétével szemben. Más elméletek szerint viszont az USA külpolitikája révén va­lójában maga is keresi a konfliktust, és meg­oldásukkal bizonyítja, hogy szükség van rá mint világhatalomra. pontot. Az USA-beli, pakisztá­ni, iraki, törökországi, marok­kói merényletek pusztítása nem hathatott olyan sokkoló­an az unió polgáraira. Most kétszázegy halálos áldozatot gyászol a kontinens. A közelség átélhetőbbé tette a fájdalmat. Terrorellenes tervek -A terrorizmus gyökereit kell kiirtanunk - hangsúlyozta Ger­hard Schröder német kancellár kedden, miután Párizsban ta­lálkozott Jacques Chirac francia államfővel. Vendéglátójával el­lentétben a kancellár megemlí­tette a „transzatlanti együtt­működés lehetőségét" a terro­rizmus legyőzésére. Franciaor­szág számára azonban az USA lépései továbbra is elfogadha­tadanok, de határozott és egy­séges európai föllépést sürget. A terrorizmus ellen azonban nehéz demokratikus eszkö­zökkel küzdeni. A spanyol me­rényletek egyik szereplőjét például többször is kihallgat­ták a rendőrök az elmúlt évek­ben, mégsem tudtak rábizo­nyítani semmit. A szélsőséges muzulmán csoportok vezetői közben valószínűleg elégedet­ten figyelik, hogyan tudták egy demokratikus állam választá­sait befolyásolni, és hogyan képesek változtatni a világpo­litika erőviszonyain. MOLNÁR B. IMRE Nyomozók vizsgálódnak a vonatroncsok között és több százezres tömeg tüntet a terrorizmus ellen Zaragozában

Next

/
Oldalképek
Tartalom