Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-16 / 63. szám

MEGYEI TÜKÖR PENTEK, 2004. MÁRCIUS 12. Kiszombori nagy kérdés Beszélgetés Medgyessy Péter miniszterelnökkel „A huhogást hagyjuk a baglyokra" Medgyessy Péter: Az uniós forrásokból azok részesülnek majd leginkább, akik leleményesek, céltudatosak Fotó: Schmidt Andrea Szeged jó startot vehet a tudásközpontú Európában - nyilatkozta lapunknak Medgyessy Péter. A nagy vitát kiváltó közjogi javaslatairól, a közvetlen államfőválasztásról és a kisebb parlamentről szólva a miniszterelnök elmondta: itt az ideje, hogy átgondoljuk a köztársaság eszméjét. - Az elmúlt két évben ötször járt hivatalos úton Csongrád megyében, illetve Szegeden. Látogatásai alkalmával mindig elmondta, hogy a kormány a megyei úthálózat fejlesztésén túl a szegedi Biopolisz létrehozásában és a logisztikai központ megvalósításában is segítséget kíván nyújtani. Továbbra is ugyanilyen erős a térség iránti elkötelezettsége ? - Nem tagadom, szeretem Szegedet. Szívesen jövök ide, mert Szeged nem csupán szép város, de nagyon fontos oktatási és kulturális centruma is az országnak. A város iránti elkötelezettségem csak erősödött az eltelt két évben. Azzal, hogy az M5-ös autópályát bevontuk az egységes matricás rendszerbe és döntöttünk a sztráda továbbépítéséről, nagyot léptünk előre. ló irányt vett a Biopolisz ügye is, amelyben nem csupán fantáziát lát a francia köztársaság elnöke, de támogatja is. így a szegedi szellemi kapacitás jól hasznosulhat francia támogatással. Nagyra tartom, hogy a városvezetés nemcsak rendbe rakta a romokban beverő szegedi költségvetést, de újabb tervekkel is előállt. Meszszemenőkig támogatom a negyvenöt hektáros logisztikai központ kialakítását, amelynek a működtetésében nagy segítséget nyújt majd az autópálya. Az épülő konferenciaközpont és egyetemi könyvtár újabb lehetőségeket ad a városnak. Biztos vagyok abban, hogy újabb tervek is születnek majd, amelyekhez támogatásokat kell keresni. Azt gondolom, hogy az uniós forrásokból azok részesülnek majd leginkább, akik leleményesek, céltudatosak és rámenősek. - Milyen hasznot remélhetnek az itt élők abból, hogy Szeged Európa kapuja lesz a csatlakozás után 1 Jelzem, hogy erre egy projekt is épül. Régiók Európája - Európa a régiók Európája lesz, hiszen látható módon az országhatárok egyre inkább elvesztik jelentőségüket, így a különböző térségek működésén múlik Európa sikere. E régió központja Szeged, amely az Európa kapuja projekttel kihasználhatja meglévő adottságait. Magyarország történelme egybeesik Szeged történelmével. Évszázadokon keresztül szenvedtünk amiatt, hogy rajtunk mindenki átjárt. Most először hasznot húzhatunk ebből. Szeged nyertese lehet annak, hogy kapuként szolgál a Balkán felé. - Noha a térségben élők bizakodnak és örülnek annak, hogy matricás lett az M5-ös és a sztráda jövőre Szegedre ér, akadnak borúlátók is, akik szerint akkor már késő öntözőcsatornát építeni, amikor elsivatagosodott a terület. A külföldi befektetők, multinacionális cégek már évekkel ezelőtt megvetették a lábukat, gyárakat építettek és munkahelyeket teremtettek azokban a régiókban, ahová autópálya vezetett. Milyen szakasz következhet a gazdaságban, amelybe Szeged is bekapcsolódhat a sztrádával ? - A pesszimistáknak csak anynyit tudok mondani, hogy a huhogást hagyjuk a baglyokra. Az nem mozdítja elő az életünket, ha állandóan csak reménytelenséget látunk, aggályokat fogalmazunk meg, és nem cselekszünk. Ez a kormány cselekszik. Ez a kormány-elhatározta, hogy pótolja azt, amit az elődök elmulasztottak. Ezt azonban nem lehet egyik percről a másikra véghezvinni. Szegednek jó esélyeket kínál földrajzi-logisztikai helyzete és a kutatásfejlesztési központ kialakítása. Mert mi történt az elmúlt néhány évben Magyarországon? A nagyon olcsó munkaerőre építő külföldi befektetők eloldalogtak. Elmentek Romániába, Ukrajnába vagy Szlovákiába. Erre lehet úgy reagálni, hogy szomorkodunk, huhogunk, de úgy is, hogy azt mondjuk: semmi baj. Tudomásul kell ugyanis venni, hogy Magyarországon valamelyest megnövekedtek a bérek. Ma már nem az olcsó munkabér, hanem a tudás az előnyünk. Erre összpontosítva kell létrehozni azokat a fejlesztőbázisokat, amelyek a jövő Európáját jelentik. Az Európai Unió a következő hétéves periódusban, 2007 és 2013 között a tudásalapú társadalmat akarja a fejlesztés középpontjába helyezni. Ez az úgynevezett liszszaboni folyamat. Jövő év tavaszáig Magyarországnak is meg kell mondania, mit akar fejleszteni 2007 és 2013 között. Ezért kezdeményezem a párbeszédet, mert azt szeretném, hogy meglegyen a folyamatosság és folytonosság a fejlesztésekben. Ebben nagyon jó helye lehet Szegednek és a tudásközpontú gondolkodásmódnak. Noha van, amiről lecsúszott Szeged az előző évek bűnei miatt, most nagyon jó starttal indulhat a fejlesztőbázisok megvalósítására fordítható pénzekért. A kongresszus üzenete - Ön szerint mi volt az MSZP szegedi kongresszusának üzenete 1 - Szerintem ezt mindig a sajtó mondja meg, nem? Én is az újságokból tudom meg, hogy mi volt az üzenet, majd elolvasom a lapokban. Én azt kívántam üzenni, hogy szükség van az emberek közötti megértésre, együttműködésre és a párton belüli egységre, erőre. Ez az egész akkor nyer értelmet, ha teljesíteni tudjuk azt a négy programot, amit a beszédemben is felsoroltam. Az autópályák építésével, az egészségügy fejlesztésével, a felnőttképzéssel és az uniós források felhasználásával közösen formálhatjuk az országot. Bízik a javaslatokban - Bízik abban, hogy még ebben a ciklusban megvalósulhat a közvetlen államfőválasztásra és a kisebb parlamentre tett javaslata 1 - Ha nem bíznék ebben, akkor nem tettem volna meg a javaslataimat. Azt látom, hogy az emberek igényt tartanak arra, hogy beleszóljanak a politikába. Megelégelték ugyanis azt, hogy a pártpolitikusok egymással marakodnak. Kevesen tudják, hogy a maholnap csatlakozó országokkal együtt a huszonöt uniós tagállamból tízben közvetlenül választják a köztársasági elnököt. A fennmaradó tizenöt országból hétben monarchia, királyság vagy nagyhercegség van, ahol nyilvánvalóan nem választanak államfőt. Az uniós államok többségében, tíz országban közvetlenül választják a köztársasági elnököt, s csak nyolc országban működtetik úgy a közjogi berendezkedést, ahogy nálunk. A kisebb parlament kérdése arról szól, hogy karcsúsítsuk az államot és faragjuk le a bürokratikus kinövéseket. Előbb vagy utóbb a pártpolitikusoknak is meg kell érteniük: nem érdemes, nem lehet az emberekkel szembemenni. Azért kerekedett vita, mert azt javasoltam, hogy változtassunk meg egy 15 évvel ezelőtt elfogadott közjogi berendezkedést. A rendszerváltás óta sok minden megváltozott, rengeteg tapasztalatot gyüjtöttünk, perceken belül az Európai Unió tagjai leszünk, amely hamarosan új alkotmányt fogad el. Ebben a helyzetben nem a régihez kell ragaszkodnunk és a maradiságunkat bizonyítanunk, hanem végig kell gondolni a köztársaság eszméjét. SZABÓ C. SZILÁRD Lobbizni kell azért, hogy Kiszombornál minél hamarabb megindulhasson a teherforgalom - ebben egyetértettek a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió tagjai legutóbbi fórumukon. Nem sikerült megállapodni Békéscsabán a DKMT tagjainak a közös fejlesztési koncepcióról. Marosvári Attila, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, a DKMT magyar nemzeti koordinátora lapunknak elmondta, a közös ötletek, majd projektek elindításához szükséges közös fejlesztési terv ügyében most féloldalas döntés született. Mint kiderült, a román megyék már készítettek a területükre vonatkozó fejlesztési koncepciót, amit a román parlament jóváhagyott. így az ottani törvények értelmében nem készülhet e megyékre vonatkozó fejlesztési terv, ami más beruházásokat tartana fontosnak. Ez azt jelenti, hogy a DKMT közös fejlesztési koncepciójának e román tervet be kell építenie. Vitát váltott ki az a dokumentum, amely a DKMT működéséről szól, s melyet korábban már jóváhagytak, csak az aláírása maradt ei. Vajdaság parlamentje ugyanis azt kérte, ezután a közgyűlés úgy hozhasson döntést, hogy a szóban forgó javaslatot legalább egy képviselő támogassa minden országból. Ez azonban azt jelentené, hogy mivel Vajdaság egyedül képviseli Szerbia-Montenegrót, bármilyen javaslatot megvétózhatna. Ezt a kérést a magyar és a román megyék sem támogatták, ám a Vajdaság számára is elfogadható megoldás érdekében a napokban egyeztetnek. Egyetértettek viszont abban, hogy Bukarestben és Budapesten is lobbizni kell a döntéshozóknál annak érdekében, hogy a kiszombori határátkelőhelyen minél hamarabb megindulhasson a teherforgalom is. Döntöttek arról, hogy minden megyéből egy tánccsoport részt vesz a néptánckaraván nevü rendezvényen, és ezt megyénként kétezer euróval támogatják, a pályázaton nyert forrást kiegészítve. A DKMT soros elnöki tisztét Dan loan Sipos Temes megyei elnök átadta Varga Zoltánnak, a Békés megyei közgyűlés elnökének. B.A. Tér- és szoboravatás, kiállítások és gálakoncert Vaszy-emléknap a megyeszékhelyen Tér- és szoboravatással, kiállításokkal és gálakoncerttcl emlékezik ma a város a szegedi operajátszás felvirágoz tatójára, a 25 évvel ezelőtt elhunyt Vaszy Viktor karmesterre, zeneszerzőre, színházigazgatóra. MUNKATÁRSUNKTÓL Negyedszázaddal ezelőtt, épp a szegedi nagy árvíz 100. évfordulóján, 1979. március 12-én, a Falstaff kisszínházi próbáján, vezénylés közben ragadta el a halál Vaszy Viktor karmestert. Egyik legkedvesebb énekese, a Kossuth-díjas Gregor József koordinálta a mai emléknap megszervezését, amellyel méltóképp emlékezik meg Szeged zenei életének meghatározó egyéniségéről. Délelőtt 10 órától a Belvárosi mozi kamaratermében Kozma József alpolgármester köszöntője után levetítik a Vezényel Vaszy Viktor című, 1969-ben készült portréfilmet. 15 órakor Botka László avatja fel Fritz Mihály szobrászművész Vaszy-szobrát a Dóm téri panteonban. Az avatón Gyüdi Sándor vezényletével a Vaszy Viktor Kórus névadója egyik utolsó, Juhász Gyula versére komponált kórusmüvét énekli el. 16 órától a Somogyi-könyvtár L emeleti folyóirat-olvasójában az örökösök ünnepélyesen átadják Vaszy kottahagyatékát, amelyből kiállítás is nyílik, Dobó Katahn pedig Vaszy ujjlenyomatok címmel tart előadást. 18 órakor Székhelyi József színigazgató avatja fel a Vaszy Viktor teret a Szegedi Nemzeti Színház és a Belvárosi mozi között. 18.30-kor Meixner Mihály, a Magyar Rádió munkatársa nyitja meg a színház előcsarnokában a Gyémánt Csilla által rendezett Vaszy-kiállítást. 19 órakor emlékkoncert kezdődik a színházban, amelyen Rálik Szilvia, Váradi Zita, Wiedemann Bernadett, Fekete Attila és Káldi András, a Magyar Állami Operaház magánénekesei, Gregor József és Gyimesi Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjai, a Vaszy-korszak vezető énekesei, valamint Kóbor Tamás és Gábor Géza, a szegedi operatársulat tagjai lépnek fel. A színház énekkarát és a Szegedi Szimfonikus Zenekart Gyüdi Sándor és Molnár László vezényli. A gálakoncerten a Vaszy által is bemutatott Donizetti-, Verdi-, Mascagni-, Leoncavallo- és Puccini-operákból hangzanak el népszerű áriák és jelenetek. Fogyatékkal élőkért, Phare-pályázatokkai Vásárhelyi hajrá a Sapard-pénzekért Épületek felújítására is igénybe venné a város a Sapard-pályázat lehetőségeit. Erre május 1-jéig, az uniós csatlakozásig van mód. Phare-pályázatok révén fogyatékkal élőkön segítene az önkormányzat. nek oktatási intézményeket. Egy-egy pályázat egy közép- és egy általános iskola megközelíthetőségét teheti lehetővé. Az iskolák: a Kossuth Zsuzsanna szakközépiskola és a Kertvárosi Általános Iskola, az Eötvös József szakközép- és a Tarjáni Általános Iskola, illetve a Kalmár Zsigmond szakközép- és a Liszt Ferenc Általános Iskola. Ha nyernek a pályázatok, kerekes székkel is be lehet jutni a kapun és a tantermekbe is. F.CS. Épületek felújítására is igénybe venne Sapard-összegeket a város - tudtuk meg Wessely Tamás városfejlesztési csoportvezetőtől. Az Alföldi Galéria további fejlesztése ütemenként 64 millió forintba kerülne. Egy-egy ütem 16 millió forint önerőből és 48 milliós támogatásból áll össze. Az első ütemben a kiállítóterület létrehozása, az épületbelső és a fűtési rendszer korszerűsítése lehetséges, a második ütemben a homlokzatfelújítás és az udvari közpark kialakítása valósulhat meg. A zsinagóga felújítása 64 millió forintba kerül, ez szintén 16 millió forint önerőt és 48 milliós támogatást tesz szükségessé. A Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola udvari homlokzatfelújítása, udvarrendezése 22 millió forint összköltséggel (16 millió 500 ezer forint támogatással és 5 millió 500 ezer forint önerővel) történhet. Három Phare-pályázatot is bead a napokban az önkormányzat, mely lehetővé teszi, hogy fogyatékkal élők is igénybe vehesseA városháza felújítására is nyúj be pályázatot az önkormányzat Fotó: Gyenes Kálmán