Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-13 / 62. szám

állományábóFtöröíve SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. MÁRCIUS 13. WW DARVASI LÁSZLÓ: SZEGED A TENGERBEN (8.) Az újjáépítés Sorozatunkban a 125 esztendeje bekövetkezett borzasztó árvíz hőseinek és áldozatainak kívántunk emléket állítani. Nem, nem volt végleges a rombolás, hiszen él és virágzik a város. Nem kívántunk vetélkedni helytörténészeink szakértelmével, és a bőséges szakirodalom révén szenzációs újdonságokkal sem szolgálhattunk. Ami történt, megírták már. A vaskos krónikák, naplók, visszaemlékezések és tanulmányok elmondták, miért következhetett be a szerencsétlenség, hogyan tört az ár a városra, számtalan életkép és írói elbeszélés, tárca és tudósítás mesélte el a vészterhes napokat. Mi csupán gyűjtögettünk. A tragikus napok krónikáját olvashatták a mai napig. A víz után épült a színházunk, amely csakhamar leégett. Már akkor is sok baj volt vele Szeged hatezer épületéből még ötszáz sem képes talpon maradni az árvíz után. Van, aki háromszáz alá teszi a megmaradt épületek számát. Bállá Mihály helytörténésztől lapunk megkapta az árvíz utáni nyolcadik napon még álló házak érdekes jegyzékét. Balla Mihály 283 házat említ. Minden elvész, a várat is lebontják hosszas vita után, s az erődítmény anyagát az uralkodó kegyesen a városnak ajándékozza, később a Mars téren használják fel laktanyaépítésre a rengeteg téglát. A város földjét sürgősen tölteni és magasítani kezdik. A vizet angol gépekkel szivatytyúzzák. Szatymaz és Szentmihálytelek területéről forognak a földet szállító lovas kocsik. Hoznak földet hajókkal, uszályokkal is Öthalomról. De kap földet a város Bácskából és Bánátról, is, ráadásul, hogy a nemzetközi összkép még árnyaltabb legyen, a feltöltési munkákat egy pesti norvég vállalkozó, bizonyos Guilbrand úr intézi. A város köré nagyon gyorsan töltést építenek. Az ár március közepén tör be Szegedre, de a város csak augusztusra mondható újra száraznak. Majd fél vizes, szűnyogos, dohos év telik el. Még májusban is csaknem megfullad egy gyermek a város közepén, amikor vízbe esik egy fajárdáról. Tisza Lajos Az újjáépítés kormánybiztosa Tisza Lajos, a városképi felelős pedig Lechner Lajos mérnök lesz. Mikszáth szerint Tisza nem alkalmas a feladatra, afféle korabeli világfi, békebeli playboy, párbajhős és büszke rókavadász. Péter László Szeged irodalmi emlékhelyei című könyvében ír Tisza szobrának avatásáról. Idézi a szoboravatásról tudósító Ambrus Zoltánt, aki a még mindig élő szegedi ellenszenv fanyar adomájáról szól. Hogy a szobor olyan, mint az Igazság pillanata. A paraszt dolgozik, az űr meg bámulja. S valóban. Tisza lábánál három építő izzad hatalmas kövek között. S az Indiát is megjárt Tisza Lajos nem viselkedik másként a kezdeti időkben, mint ahogy gondolják felőle. Dölyfös és szigorú, és jól meg van fizetve. A régi Zsótér-házban szállásolják el, a mai Virág cukrászda fölött. Tisza miatt különben egy másik híres szegedi vendég, Kossuth is aggódik emigrációjában Szegedért. Na igen, nyilván nem feledte, hogy a szabadságharc alatt több ezer ember ünnepelte őt itt. Szeged oLyan, mint egy nagy fehér lap. Vagy egy hatalmas üres telek. Bármi rajzolható rá. Bármi építhető rá. Az álmok, vágyak és lehetőségek akaratának nem áll utat a múlt törmeléke és hordaléka. Nem kell bontani. Inkább csak döngölni, egyenesíteni. Amerika földje volt ilyen a pioníroknak. Nem állt útban régi, korhadt struktúra, a modernitással dacoló hagyomány. Pénz van. Főképpen persze állami hitel. Később ez kedvez a spekulációnak is, rengeteg félig kész házat árulnak az árvíz után, persze a hittel egyetemben. És csak építkeznek! A követendő minta persze a városok városa, Párizs, az elegánsan körkörös szerke"zet, egy finom ívű kiskörút, és az impozánsan hajló nagykörút. Legyen a Belváros a pénz és a kultúra világának székhelye, no meg természetesen a felelős városi irányítás színtere, a kiskörút külső ívéhez kapcsolódjon a polgári középréteg bérházakban és csinos földszinti épületekben zajló élete, egészen le a forgalmas nagykörűiig, s itt, a nagykörút poros, sáros magasságában lakjon a munkás, a kétkezi ember, s még kissé távolabb a földből élő gazdálkodó. Bálint Sándor szerint eme elképzelésben a kevés részvéttel bíró polgári önelégültség is tükröződik. Mármint abban, hogy a tervezés nem fordít elegendő gondot a szerényebb életvitelű külvárosi rétegek életkörülményeire. Lechner hangsúlyozza a Tisza-part fontosságát is. Híd kell, kikötő kell, kirakodásra alkalmas helyek kellenek! A töltésen belül keletkező beépítetlen területeken telepek épülnek, melyeken zöldséget termelnek, állatokat tartanak. Ilyen telep volt Hattyas is,- például. A főbb utcákat és utakat macskakővel borítják, és szerte csatornákat ásnak. Mert csatornák nélkül nem város egy város. Szeged erősebb lesz, mint valaha. Két esztendővei a katasztrófa után, vagyis 1881-ben majd fél méterrel magasabb Szegednél a Tisza nyugtalanító vízállása, mint az árvízkor. De a város kibírja. Mint ah'ogy kibírja 1970-ben is, amikor újra támadott a víz. Nemzetközi segítség A nagykörút különböző, és egymásból következő szakaszainak városnevei árulkodnak a Szeged újjáépülését támogató metropoliszokról. Párizs, London, Berlin, Róma, Moszkva, Brüsszel. Bizony, még a meleg, manapság pedig finom koktéljairól elhíresült Kuba is segített. Vagy a kis Haiti, hol most polgárháború dúl. Vagy Szerbia, Románia és Belgium. És persze valamenynyi európai nagyhatalom, nem soroljuk most végig őket. A legtöbbet Ausztria adományozta. A lényeg: a felépült város értékének egytizenhatodát adta össze a világ. Négy évvel az árvíz után már állandó híd ível a Tisza fölött, egyébiránt nem a híres Eiffel, hanem az árvaházi származású Feketeházy János tervezi, de a tervet csak jól hangzó névvel lehet eladni. Az árvíz után építtetik például a honvédlaktanya, a félelmetes törvényszék és a kedves Csillag börtön, melynek olyan illusztris vendégei lesznek később, mint Rákosi, Szálasi vagy Kádár János. 1883 tavaszán már játszanak a nagyszínházban. Két év múlva, mert a szegedi színházzal mindig baj van, leég az épület. A 83-as díszelőadáson a páholyban üldögél maga az uralkodó is. Az árvízben különben életveszélybe kerül a társulat is. A színészek két nappal a víz betörése előtt, március 10-én délután menekülnek egy gabonaszállítón dideregve. Am a hajó nekiütközik a vasúti híd lábának, léket kap, és süllyedni kezd. Pesti mentők hozzák partra a színészeket. És ott, ahol ma római jogból buknak a joghallgatók, akkor még polgári leányiskolában álmodoztak a kor pattanásos bakfisai. Ahol ma az úgynevezett TTK-épület áll, akkoriban piarista diákok tanultak latint, ógörögöt és némi életet. Felépül a Kálvin téren a reformátusok kakasos temploma, és az evangélikusok temploma is. A századfordulón már rakosgatják az európai hírű nagyzsinagóga tégláit, és ekkor áll már a Tisza partján a közművelődési NAPI MELLÉKLETEK Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZÉL, Szerda Csütörtök Péntek .HU palota gyönyörű épülete. Hol egykor parancsszavak pattogtak, már csöndes múzeum terpeszkedik, benne longobárd medencecsontokkal bíbelődnek a szakemberek. Nincsen helyünk minden új épületet felsorolni. De elképzelhetjük azokat az éveket. Mindenütt építkezés, alapozás és falazás, kopácsolás, itt egy tégla visszahull, ott valaki dühösen felkiált, mert borul a malteros ibrik, mennyi megmozgatott anyag, föld, kő, fa, és mennyi emberi verejték kellett azokhoz a házakhoz, melyek mellett úgy baktatunk el, hogy nem is látjuk igazából őket. Fel kell nézni például egyszer a Kárász utcán, felnézni, s végigbámulni a sejtelmes fényű emeleti ablakokat, melyek mintha egy másik, fölöttünk virágzó élet hírnökei lennének. Világszínvonalon dolgozó mérnökök hány és hány éji órát töprengtek az épülettervek bonyolult ábrái fölött, hogy ilyen legyen ez a város! Lechner Ödön, Steinhardt Antal, Baumhort Lipót, Schulek Frigyes, Pártos Frigyes, hogy csak néhány nevet ragadjunk ki a rengetegből. Újra pezseg az élet Apró Ferenc helytörténész impozáns könyvben gyűjtötte össze Szeged korabeli képeslapjait. A város szép, csábító, virágos és napfényes. Pénz, gazdagság és szellemi élet költözik a Tisza partjára. Az utakon napsárga villamosok és elegáns bérkocsik zörögnek, szépapáink és szépanyáink büszkén állnak az újjáépített állomás vagy a frissen nyílt vegyeskereskedésük előtt. A kávéházakban pezseg az élet, a korzón újra villognak a mohó tekintetek. A halál mindent egybemosó stílusjegyei után újra beköltöznek a városba a szecesszió, az újklasszicizmus, a romantika, az eklektika és a reneszánsz formái, kőbe vájt mozdulatai, fényes ívei, festett falvirágai. Holott néhány évvel ezelőtt egészen meghalt itt minden. De csak hogy feltámadhasson és továbbélhessen. És talán majd egyszer azt is megtudjuk, ha már ilyen szép, európai, kedves és fiatalos, mégis miért olyan nehéz élni benne. (Vége.) A Fekete Ház. Kibírta a vizet ARCHÍV FOTÓK: FEKETE HÁZ