Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-09 / 58. szám

SZOMBAT, 2004. MÁRCIUS 6. • AKTUÁLIS« 3 A Bay intézet a biotechnológiai piac felélénkülését várja Biológiában jártas közgazdászokra van szükség Az üzletember a kutatási terepen járatlan, a tudósoktól pedig a biznisz áll távol. A pénz mellett a szakemberhiány az egyik gátja a tudásalapú ipar kibontakozásának - véli a szegedi Biopolisz egyik híve, dr. Kálmán Miklós, a Bay intézet igazgatója. - Nekünk az jó, ha Szeged az érdeklődés kö­zéppontjába kerül, még jobb, ha biotechnoló­giai fejlesztések, a Biopolisz-tervek révén ­mondja dr. Kálmán Miklós, a szegedi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány és Biotechnológiai Intézet igazgatója. - Mivel nemcsak kutatás-fejlesztéssel foglalkozunk, hanem egyszersmind el is adjuk a piacon a biotechnológiai eljárásásainkat, számunkra fontos a marketing. A Bay intézet - tavaly ünnepelték az alapí­tás 10. évfordulóját - költségvetésének ki­sebb részét az alapítvány tőkéjéből és állami pályázatokból nyeri. A nagyobb hányadát ­65 százalékát - magának kell kitermelni. Na­gyon is érdekelt tehát a biotechnológiai piac növekedésében. Az élettudományi konzorci­umban az intézet is részt vesz. - Három nagy területtel foglalkozunk - magyarázza az igaz­gató. - Az egyik a környezetvédelmi biotech­nológia, ez a szennyezett talajok és vizek bio: lógiai tisztítását jelenti. Mikrobiológiai eljá­rások az olajiparban, ez a másik nagyobb te­rületünk, részt veszünk a szénhidrogén-ter­melés és -feldolgozás hatékonyságit növelő Dr. Kálmán Miklós szerint kell az innová­ciós szervezet Fotó: Schmidt Andrea technológiák kidolgozásában. A harmadik fő profilunk pedig az orvosi diagnosztika, fő­ként a vérképző szervek daganatpatológiájá­val foglalkozunk: szerződést kötünk gyógyító intézményekkel, szövetminták alapján diag­nosztikai szolgáltatást végzünk. Patológiai csoportunk egyébként alapozó kutatásokkal és módszerfejlesztésekkel is foglalkozik. Dr. Kálmán Miklós szerint az a szegedi tö­rekvés, hogy az élettudományi kutatási hát­térrel rendelkező városban további kuta­tás-fejlesztési intézetek és bioipari cégek léte­süljenek, életrevaló és a világtrendbe illesz­kedik. - Úgy látom, hogy Magyarországon a tő­kehiány mellett a szakemberhiány a gátja a tudásipar fejlődésének - véli a biotechnoló­giai intézet vezetője. - Szegeden most olyan szakemberekre lenne szükség, akik jártasak a biológiai tudományokban, de a közgazda­ságban is otthon vannak. Az ő dolguk lenne a piackutatás, a biotechnológiai megoldásra váró problémák földerítése. Az is baj, hogy pillanatnyilag szinte csak a gyakorlatban le­het megtanulni, hogyan kell egy speciális projektet megszervezni, az erről szóló üzleti tárgyalást lebonyolítani és a többi... Alkal­mazott kutatás-fejlesztési képzés egyelőre nincs. Amit még ezzel kapcsolatban proble­matikusnak látok: mintha rosszul képzel­nénk el az innovációs láncot. A dolognak a piackutatással kell kezdődnie, azt kell meg­tudni, mire vár megoldásokat a gazdaság, mire áldozna pénzt a befektető. Az alapku­tatás, az alkalmazott kutatás és fejlesztés ezekre a kérdésekre válaszol. És nem fordít­va van, nem az alapkutatásban elért ered­ményeket kell a kiindulópontnak tekinteni. Vagyis az innovációs szervezet helyes fölépí­tése alighanem az egyik kulcskérdése lesz a sikernek. S. E. Vizsgálat az egyetemen A Szegedi Tudományegyetemen vizsgálat indult egy onkoterá­piás kezelési mód miatt, ame­lyet az érintett professzor, Thurzó László kezdeményezett az egyetem vezetőinél. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunkban beszámoltunk arról, hogy három betegnél olyan gyógyszert alkalmaztak a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápi­ás Klinikáján, amely a nem átté­tes rákbetegek számára nincs törzskönyvezve. A Szegedi Tudományegyetem lapunkhoz tegnap eljuttatott sajtóközleményében az áll, hogy „Dr. Thurzó László onkológus professzor, tanszékvezető egye­temi tanár, klinikaigazgató 2004. február 19-én fegyelmi el­járás lefolytatását kezdemé­nyezte személyes szerepének és felelősségének tisztázása érde­kében dr. Lonovics János cent­rumelnöknél és dr. Szabó Gábor rektornál. Ennek alapján dr. Szabó Gábor rektor 2004. már­cius 2-án fegyelmi eljárást indí­tott, kijelölte dr. Varga Tibor tanszékvezető egyetemi tanárt vizsgálóbiztosnak, az ügyben el­járó fegyelmi tanács elnöki jog­körét átruházta dr. Lonovics Já­nos centrumelnökre azzal a ké­réssel, hogy a vizsgálat eredmé­nyéről 2004. március 20-ig ad­jon tájékoztatást." A közle­ményből kiderül, hogy a Szegedi Tudományegyetem vezetése a vita szakmai részével kapcsolat­ban a Magyar Klinikai Onkoló­giai Társaság állásfoglalását tartja mérvadónak, mely szerint „ezek a betegek fokozott kocká­zatúnak minősülnek (...) a keze­lések szakmailag megalapozot­tak voltak, a tudomány jelenlegi állása szerint a betegek érdekét szolgálták". Ezzel a Szegedi Tu­dományegyetem a kezelésekkel kapcsolatos szakmai vitát le­zártnak tekinti. A kezelésekkel kapcsolatban felmerülő egyéb, pénzügyi, mun­kajogi kérdésekre a fegyelmi vizsgálat adhat választ. így an­nak lezárulásáig - áll a sajtóköz­leményben - a Szegedi Tudo­mányegyetem, illetve az Onkote­rápiás Klinika vezetői, munka­társai nem nyilatkoznak. Átlagosnál hűvösebb, de nem rendkívüli az időjárás Zsákban hozzák majd a meleget Sándorék Csak a hét második felében számíthatunk pár fokos enyhülésre. A tavaszra pedig még tovább, a hónap végéig kell várnunk. A kiskörei víztározó uszadéka időközben elérte Szegedet. - 1987. március 8-án mínusz ti­zenöt fokot mértek Szegeden, ezért a mostani csapadékos, hideg időjá­rás bár hűvösebbnek számít az át­lagosnál, nem rendkívüh, vagy szélsőséges - tájékoztatta lapun­kat Sudár Béla, az Országos Mete­orológiai Szolgálat Dél-magyaror­szági Regionális Központjának ve­zetője. Kérdésünkre, mikortól szá­míthatunk jobb időre, a szakem­ber úgy válaszolt: van, ahol sokkal rosszabb a helyzet, hiszen hétfőn Szentgotthárdon mintegy har­minc centiméter hó esett. A rossz és az enyhébb idő közti választóvo­nal Baja, Kecskemét, Szolnok, Nyíregyháza vonalon húzódik, így bár csapadék biztosan esik majd megyénkben, az inkább eső lesz, mint hó. - Szeged a vonal melegebbik ol­dalán van- tette hozzá Sudár Béla. A tíznapos meteorológiai elő­rejelzés szerint enyhülésre a hét második felétől, csütörtöktől le­het számítani. A tavaszt, ponto­sabban a meleget pedig majd csak Sándor, József, Benedek hozza a hónap végén. A hétvégi vízszintemelkedés után a hét elejétől gyorsan apad a Tisza - tudtuk meg az Alsó-Ti­sza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberé­től. Ennek oka, hogy elzárták a kiskörei víztározót, ahonnan egyébként mintegy 5 ezer négy­zetméternyi uszadék indult le a folyón. Tegnap jókora, több mé­teres fatörzseket lehetett látni a folyón Szegednél. Ennek ellenére nagyobb „úszószigetekké" össze­állt hordalék érkezésétől nem tartanak a vízügyi szakemberek. A. T. J. Nem közép­iskolás fokon SULYOK ERZSEBET Az agykutatók egyik csoportja szerint az örömhormon a kulcs. Az ember fejlődésének korai szakaszában az idegsejtek közötti kom­munikáció teljességére akkor van a legnagyobb esély, ha minél több kellemes élmény éri a kicsit. Egyes tudósok azt mondják, há­roméves korig minden eldől, mások hat évről beszélnek, újabban pedig mindenki - az élethosszig tartó tanulásról. Most a középiskola-választás szezonja van. Mi történik ?A tehe­tős és ambiciózus szülők percig sem gondolkodnak, a gyerek nyil­vánvalóan gimnazista lesz. Méghozzá valamelyik jobb gimibe megy, ha nem egyenest egy külföldibe, hogy egy füst alatt letudják a nyelvtanulás gondját. Szakmáról még nincs szó, ezek a szülők tudják, hogy a megfontolt pályaválasztás ideje csak később követ­kezik el, nem szabad terhelni egy tizennégy évest a nehéz döntés­sel. Általános, alapozó műveltség, nyelvtudás, számítástechnika, jogsi - ez a trendi követelmény, mire tizennyolc lesz. A kevésbé tehetős szülők ambiciózus gyermeke szakközépiskolába igyek­szik - legyen érettségi, valamilyen szakma alapjai, aztán majd meglátjuk. Esetleg állásba tud menni érettségi után. Azok a gye­rekek, akikkel képtelenek különösebben törődni a szülők - mert maguk is kevéssé iskolázottak és szegények -, beiratkoznak a szakmunkásképzőbe. Mert valahova muszáj, iskolakötelezettség van. Az első két évben „közismereti" tárgyakat tanulnak és úgy hullanak, mint falevelek ősszel. Sokan végleg kimaradnak, ami­kor a tizenhatot betöltik. A kitartóbbak szakmunkások lesznek és nemigen kapnak állást. Vagy azért, mert nem piacképes a szak­májuk (olyan munka nincs is), vagy azért, mert a gyakorlatban gyengének bizonyul a tudásuk, a helyre túlképzett diplomások nyomulnak. A mai tizennégy évesek abszolút egyenlőtlen esélyekkel lépnek a középfokú oktatásba. A következő négy évben a különbségek csak nőnek. És így volt ez már hatévesen és így lesz huszonévesen is. Túl sokan vannak minálunk az örömhormon-hiányosok, akik­nek élethosszig-nyomorra van kilátásuk. Mindeközben a multik Szlovákiából hoznak szakmunkásokat a magyarországi üzemeik­be, újabban pedig egyenest Szlovákiában (vagy máshol) építik is föl a szakképzett munkaerőre számító gyáraikat. A kör így bezá­rulhat. Csinálni kellene valamit, gyorsan, nem középiskolás fokon. Árat emel a posta is Folytatás az 1. oldalról A posta új budaörsi logisztikai központjában - amelyben 300 dolgozó távolmaradása miatt kö­zel 800 ezer küldemény torlódott fel a múlt hét elejére - helyreállt a rend. A dolgozók a Keleti pálya­udvar mellől nem akartak Buda­örsre járni, azért maradtak távol. Eddig egyiküknek sem mondtak fel. Átlagosan 10 százalékkal emelkednek március 16-ától a postai levél- és csomagtovábbí­tás díjai. Megszűnik belföldön a helyi és távolsági levelek eddigi megkülönböztetése, és a jövő­ben a képes levelezőlapok ked­vezménye is eltűnik. A fizeten­dő díj egységesen 48 forint lesz. A képeslap feladásáért eddig 35 forintot kellett fizetni, a sima helyi levél 40-ről, a belföldre fel­adott 44 forintról emelkedik 48 forintra. Ezt úgy ellensúlyozzák, hogy az egyéb levél kategóriában az eddigi 30 grammos súlyha­tárt 50-re emelik. Ugyanakkor megszűnik a „szomszédos or­szág" kategória, csak Európába és más földrészre irányuló leve­leket különböztetnek majd meg. így egy, a szomszédos országok­ba irányuló levél feladása csak­nem kétszeresébe kerül majd a jelenleginek: 80-ról 150 forintra emelkedik. A posta ígérete szerint idén több áremelés már nem várható a hatóságilag szabályozott árú szolgáltatások terén. A szegedi önkormányzat éves szinten közel 50 millió forintot költ levelezésre. Megtudtuk: a polgármesteri hivatal külön­megállapodást kötött a postával, így a költségek emelkedése vár­hatóan nem haladja meg az előző években tapasztalt szintet. K. B. A szülők többsége a legközelebbi tanintézetbe íratja gyermekét Kevés család választ tudatosan iskolát Ezekben a napokban is tartanak a középiskolai felvételik, ame­lyeken kiderül, a nyolcadikos diákok hol folytathatják tanul­mányaikat. Míg ők kizárólag a tanulmányi eredményeik alap­ján kerülhetnek be, addig az általános iskolában más a hely­zet: a szabad iskolaválasztás szellemében a szülő maga dönt­heti el, melyik iskolába járatja gyermekét. Az idei középiskolai felvételi­ken nincs küíönösebb változás az elmúlt évekhez képest. így a gimnáziumokban a különböző nyelvi és számítástechnikai ta­gozatok mellett a normál tan­tervű osztályok is nagyon nép­szerűek. Ez a népszerűség azonban csalóka, hiszen a gim­náziumba jelentkező diákok többsége sokszor „mentőöv­ként", sokadik helyre beírja a normál képzést, reménykedve abban, hogy ha a tagozatra nem vették fel, akkor talán az általá­nos tantervű osztályba pontjai alapján bekerülhet. A szakközépiskolák némelyike már évek óta megközelíti, sőt nem egy esetben lehagyja nép­szerűségben a különböző gimná­ziumokat. A közgazdasági, infor­matikai, esetleg idegen nyelvi képzést kínáló intézményekben szerzett érettségi és szakképesí­tés sok esetben többet ér egy „mezei" gimnáziumi érettségi­nél. Ráadásul a szakközépisko­lák által kínált szakirányú kép­zés az egyetemi, főiskolai felvéte­linél is könnyebbséget jelenthet. - A lányommal közösen dön­töttük el, milyen sorrendben és mely tagozatokra adjuk be a kö­zépiskolai jelentkezését. Abban nem volt vita köztünk, hogy gim­náziumba menjen, a tagozatok és a sorrend esetében azonban győz­ködnünk kellett a párommal, de végül belátta, jót akarunk neki. Még egy felvételire kellene el­mennie, de nem biztos, hogy megírja, hiszen arra a tagozatra L -4 A szegedi Radnóti gimnáziumba is többszörös volt a túljelentke­zés Fotó: Karnok Csaba jól sikerült a felvételije, ahová menni szeretne - értékelte gyer­meke szereplését Rózsa András. Az általános iskolába iratko­zásnál már egy kicsit más a hely­zet. Ebben az esetben két szem­pont lehet fontos. Az egyik az is­kola híre, amit a szülők kollégá­ik, barátaik vagy szomszédaik véleményére alapoznak. A másik tényező, hogy a nagyobbik gyer­mek is oda jár vagy járt. Ennek ellenére nem választanak a szü­lők az iskolák közül, hanem megelégednek a legközelebbi körzetivel is. Ezen intézmények legnagyobb előnye a közelségük­ben rejlik, a szülőknek nem kell aggódniuk gyermekért, aki egye­dül is haza tud menni. Ezeknek az iskoláknak ráadásul kötelező is felvenni a körzetbe tartozó gyerekeket. - Meg vagyok elégedve a körze­ti általános iskolával, így oda fo­gom beíratni -a fiamat. A nővére is oda jár, ráadásul most lehető­ségünk van arra, hogy ugyanaz az alsó tagozatos tanítónő oktas­sa őt is, mint aki a lányomat ta­nította - mondta Vancsó István­ná. Megjegyezte: tud arról, hogy akár a város másik végébe is jár­hatnának gyermekei, mégsem fordult meg a fejében, hogy át­írassa őket egy másik intéz­ménybe. G. SZ. L. Horn Gyula fóruma A Szegedi Tudományegyetemen működő L. F. Hallgatói Egyesület szerda este 6 órától Horn Gyula volt miniszterelnököt látja ven­dégül a szegedi MTESZ-székház­ban (Kígyó u. 4.). Az exkormány­fő előadása után a közönség kér­déseket tehet fel Horn Gyulá­nak, akivel Nagy Máté, az egye­sület tagja beszélget. A tervek szerint a fórumon egyebek mel­lett az MSZP szegedi kongresz­szusáról, a szocialisták népsze­rűségvesztéséről, az európai par­lamenti választásokról beszél majd a volt miniszterelnök. Állásbörze A hagyományokhoz híven idén is kétnapos állásbörzére várják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Dugonics téri épületébe a friss diplomásokat, illetve a végzős diákokat. A ma reggel 9 órakor kezdődő börzén tizenki­lenc cég vesz részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom