Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-26 / 48. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. FEBRUÁR 26. • MEGYEI TÜKÖR* Kesselyák Gergely vezényel a Vaszy-bérletben Borogyin, Paganini és Csajkovszkij Tizennyolcadik szülinapján már munkát keresett Szomorú ajándék az élettől A Magyar Tfclevízió 1995-ös nemzetközi karmesterversenyének egyik győzteseként ismerte meg az ország Kesselyák Gergelyt, aki ma este a Szegcdi Szimfonikus Zenekart dirigálja a Filharmónia Kht. Vaszy-bérleti koncertjén a nagyszínházban. Több más tehetséges fiatal magyar karmesterhez hasonlóan, Kesselyák Gergely is Lukács Ervin növendékeként végzett a Zeneakadémián. Egykori mestere évekig a szegedi szimfonikusok művészeti vezetője volt; a ma esti koncerten most a tanítvány is bemutatkozik az együttes élén. Csajkovszkij Olasz capriccióját többször vezényeltem már, mindig nagy kihívás számomra, mert olyan előadói hagyományai vannak, amelyektől nagyon nehéz megszabadítani. Ritmikailag is meglehetősen nehéz eljátszani és elvezényelni, emiatt ragadt rá sok olyan előadói szokás, ami nem a zenéből fakad. Borogyin II. szimfóniáját a Filharmónia Kht. vezetője, Finta János választotta. Örültem neki, mert sohasem játszottam még, és épp azon gondolkodtam, hogy érdemes lenne az orosz komponisták, különösen Sosztakovics és Prokofjev felé nyitnom. A politikától, a hidegtől és a szegénységtől annyit szenvedett az orosz nép, hogy talán ennek köszönhetően érlelődtek ki azok a komoly kifejezési igények, amelyek az orosz darabokat jellemzik. A koncert középső darabja Paganini D-dúr hegedűversenye lesz Szalai Antal szólójával. Sokszínű, érdekes program állt össze - mondta keddi próbája után Kesselyák Gergely, akinek már zeneakadémiai diplomakoncertje után világkarriert jövendölt az egyik kritikus. A jóslat beváltására harminchárom évesen még bőven van ideje, és valószínűleg nem is a szimfonikus repertoár áll hozzá legközelebb, hiszen az utóbbi években sokkal többet vezényelt operát. Sőt: rendez is. A miskolci Rigoletto, Szerelmi bájital és A kékszakállú herceg vára után nemrégiben a Don Giovannit álKesselyák Gergely az egyik alapítója volt az irigyelt miskolci operafesztiválnak DM-fotó lította színpadra az Operaházban - felvételről a televízió is sugározta. Még a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatójaként az egyik ötletgazdája és alapítója volt a Bartók+nemzetközi operafesztiválnak, amit a nagyobb operai hagyományokkal rendelkező Szeged is megirigyelhetne a borsodi megyeszékhelytől. - Jelenleg a négy, státusban lévő karmester egyike vagyok az Operaházban, azonkívül Petrovics Emil főzeneigazgató asszisztenseként is dolgozom. Figyelemmel kell kísérnem az összes előadást, és részt veszek a nemzetközi kapcsolatépítésben is. Néha visszahúz a szívem a vidéki színházakhoz, ahol még igazi műhelymunkára van lehetőség. Miskolcon kívül Szolnokon is dolgoztam, valamint Szegedre is sokat jártam, amikor Telihay Péter nagyszerű Mágnás Miska-produkcióját vezényeltem. Korábban különböző konstellációkban többen is megkerestek, hogy pályázzak velük zeneigazgatóként Szegedre, de végül nem lett belőle semmi. Lassan el kell döntenem, hogy belekezdjek-e valahol vidéken valami önálló dologba, vagy az Operaházban próbáljak meg hathatósabban közreműködni abban az elkerülhetetlen átalakításban, amit Szinetár Miklós főigazgató szorgalmaz - árulta el dilemmáját Kesselyák Gergely. HOLLÓSI ZSOLT A vásárhelyi Kovács Gyöngyi születésnapjára szomorú ajándékot kapott az élettől: korábban tanult, s most hirtelen munkát kell keresnie. Néhány hete már írtunk az állami gondozott, hódmezővásárhelyi Kovács Gyöngyiről, akinek nehéz helyzetére egy ismert vásárhelyi alkotó hívta föl lapunk figyelmét. Ellátásáról maga gondoskodik Gyöngyi január 28-án betöltötte a tizennyolcadik évét. Utógondozási lehetőségben részesül, albérlet után nem kell tehát néznie, ellátásáról azonban magának kell gondoskodnia. Az általános iskola - amit Békéscsabán, Szegeden és Vásárhelyen végzett el, s egy évet magántanulóként Párizsban tanult - után két évet szakiskolába járt, ahol varrónői, porcelánfestői, keramikusi és fodrászi gyakorlaton vett részt; de utóbbi három tevékenységet bőrallergia miatt nem végezheti. Édesapja Franciaországban él és nem segíti, édesanyjáról nem tud semmit. Barátjának, akivel hoszszú távú kapcsolatot terveznek, van ugyan munkája, ám abból két ember nem tud megélni. Gyöngyi napjai most munkahelykereséssel telnek. - Korábban ismerősöknél dolgoztam gyermekfelügyelőként és felszolgálóként is - mondja Gyöngyi, aki már 18. születésnapján elkezdte a munkahelykeresést. Úgy látja, az utóbb említett két feladatkör lenne számára a leginkább megfelelő, és abban reménykedik, hátba lapunk segítségével sikerül munkához jutnia. De nem mondott le a tanulásról sem. Segítség az álláskeresésben S mit tanácsolhat számára - és más, munkát kereső, felnőtt segítség nélkül maradt fiataloknak - a szakember? Mindenképpen érdemes fölkeresnie a megyei munkaügyi központ helyi kirendeltségét. - Hatékony segítséget nyújtunk a szakképzettség nélküli, hátrányos helyzetű fiatalok munkához jutásához - hívja föl a figyelmet Grossmann Zsuzsanna, a központ tanácsadója. Részletezi: miután a fiatal regisztráltatta magát, máris jogosult a központ szolgáltatásainak igénybevételére. Kovács Gyöngyinek mint nemrég nagykorúvá vált, szakképzetlen pályakezdőnek jelenleg betanított vagy segédmunkát tud ajánlani a központ. De célszerű volna szakképzettséget biztosító intenzív tanfolyamon résztvennie a munkaügyi központ szervezésében. Az ingyenes képzés ideje alatt napi 690 forint keresetpótló támogatást kap - halljuk a tanácsadótól. A munkaügyi közvetítő, ha látja a pályakezdő tanácstalanságát, felajánlja a pályaorientációs tanácsadást. Az orientáció fontos, hisz nemcsak egy tanfolyam elvégzéséről van szó, hanem arról, hogy ezáltal olyan tudásra tegyen szert a fiatal, amit aztán sikerrel hasznosíthat. Munkaerő-piaci tapasztalatok A szakképzettség megszerzése után a pályakezdő további segítséget vehet igénybe. Részt vehet például álláskeresési tanácsadáson, elsajátítva a hatékony munkahely-keresési technikákat, megtudja, miként kell önéletrajzot írni, felvételi elbeszélgetéskor hogyan célszerű tárgyalni, és így tovább. Közhasznú munkát szintén felajánlhat számára a központ. Munkához jutását az is megkönnyíti: amennyiben szakképesítése révén munkáltatóval kerül kapcsolatba, az - ha őt foglalkoztatja - munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatásban részesül a központtól, 360 napra - mondja végül Grossmann Zsuzsanna. Az egyesztendős munkavégzés akkor is sokat jelent a fiatalnak, ha munkaadója ennek letelte után esetleg már nem akarja alkalmazni: ennyi idő alatt számtalan tapasztalatra tehet szert, mely révén már könnyebben érvényesül a munkaerőpiacon. F.CS. Kilátástalanul? Kovács Gyöngyi legszívesebben gyermekfelügyelőként vagy felszolgálóként dolgozna, de a tanulást sem szeretné abbahagyni Fotó: Tésik Attila Krisztusi korban a Kincskereső A csongrádi Batsányi is „a holnap iskolája " Digitális tanórák Fénykorában több mint negyvenezres példányszámával az ország legnagyobb irodalmi folyóirata volt a szegedi Kincskereső. A gyermeklapot ma már nem itt szerkesztik, és háromezer példányban jelenik meg. A Kincskeresőt 1971-ben a tanárképző irodalmi tanszékén Hegedűs András irodalomtörténész alapította. Minőségi irodalmat szeretett volna adni a még formálható 10-14 éves gyerekeknek. A kísérleti lapszámok után harminc évvel ezelőtt, 1974-ben vált országos terjesztésűvé. Az alapító halála után Deme László vállalta a főszerkesztőséget. A lap körül író-olvasó találkozókkal, klubokkal, nyaranta Kincskereső-táborokkal valóságos mozgalom szerveződött. Jeles költők lettek a meghatározó munkatársak, mint például Baka István, Simái Mihály és Szepesi Attila. Többek között Illyés Gyula, Weöres Sándor, Nagy László, Csukás István jelentkeztek rendszeresen írásaikkal. Neves képzőművészek, Reich Károly, Kass János, Schéner Mihály, Vinkler László, Würtz Ádám illusztrálták a folyóiratot, amely az Úttörőszövetség lapjaként jelent meg. A tehetséggondozást is feladatának tekintette a szerkesztőség, Baka István a nyári táborokban költőiskolát vezetett. 1981-ben Grezsa Ferenc irodalomtörténész lett a főszerkesztő, és a Kincskereső virágzása egészen 1988-ig folytatódott. Akkor 44 ezres példányszámmal vette át a lapot a Móra Kiadó, amely nem fordított elegendő energiát a terjesztésre, árat kellett emelni, és rohamosan csökkent a példányszám is. Az 1991-ben elhunyt Grezsa Ferenc helyett Simái Mihály lett a főszerkesztő, a példányszámot sikerült 17 ezer körül stabilizálni. 1994-ben a szaktárca nívódíjban részesítette a húszéves Kincskeresőt. Simái Mihály szerint - akit a következő év nyarán nyugdíjaztak - a folyóirat eredményességét ekkor ünnepelhették utoljára. Az új főszerkesztő Rigó Béla lett, és a lapot ötvenezer forintért megvette a Komáromi Gabriella által alapított Szegedi Kincskereső Gyermekirodalmi és Művészeti Magánalapítvány. Simái Mihály szerint az addig bevált, bejáratott módszereket megváltoztatták, megpróbálták átírni a korosztályt is: a lap a 10-16 évesekhez akart szólni. Ezzel nem sikerült Kincskereső-olvasókká tenni a gimnazistákat, viszont sikerült elvadítani a törzsolvasókat, a 10-12 éveseket. Zuhant a példányszám, nagy késésekkel jelent meg a lap, így bizonytalanná vált a terjesztés. Czenéné Vass Mária, a szegedi önkormányzat irodavezető-helyettesének vezetésével 1997 őszén Mentsük meg a Kincskeresőt! akciót indítottak, amihez később a Bába és Társai Kiadó ügyvezetője, Majzik István nyomdai kapacitás fölajánlásával csatlakozott. Hiába körvonalazódott több megoldási javaslat is, a kaposvári laptulajdonos, a budapesti főszerkesztő és az akciót szervező szegedi csoport között éveken át tartó egyeztetések zátonyra futottak. - Legutóbb a tavaly novemberi és decemberi összevont lapszám jelent meg, de már nyomdában van a január-februári is. Tavaly általában háromezer példányban nyomtattuk a Kincskeresőt; még ma is a legtöbb előfizetővel rendelkező irodalmi folyóiratok közé tartozunk. A Nemzeti Kulturális Alapprogram erre az évre 4 millió forinttal járult hozzá a túléléshez - mondja Rigó Béla főszerkesztő, aki szerint a Kincskereső az előző ciklusban nem kapta meg az elvárható támogatást a szegedi önkormányzattól, sőt a felszámolt bérleti díjak roppant nehéz helyzetbe hozták a lapot. Van jövője? Segíthetnek a most formálódó megoldási javaslatok? Visszakerülhet még Szegedre a Kincskereső? Ezekre a kérdésekre egy másik összeállításban keresünk majd választ. H. ZS. Harminc közoktatási intézmény alkotja a legmodernebb oktatási eszközöket használó innovatív iskolahálózatot, melyet az Oktatási Minisztérium tavaly hozott létre. Két tárca közösen biztosítja a technikai hátteret. Fábián György, a csongrádi Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója úgy véli: az innovatív iskolahálózatba bekerült intézményeknek az a feladatuk, hogy az oktatásban napi rendszerességgel alkalmazzák a legkorszerűbb számítástechnikai eszközöket. - Azért vállakoztunk, hogy lépést tartsunk a kor követelményeivel - mondja az igazgató. - A számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó más, korszerű eszközök nemcsak azért lesznek az iskola falai közt, hogy azok használatával megismertessük tanulóinkat, hanem ezek az oktatás egészét szolgálják, mely általuk korszerűbbé és hatékonyabbá, valamint vonzóbbá is válik. Áthidalja azt a digitális szakadékot is, mely ma a tanárok és diákok közt jelenleg még megvan. Jó irányba visz bennünket ez a fejlesztés, ugyanis hadd hivatkozzak a 2000-es PISA-felmérésre - a tanulói teljesítmények és az iskola tárgyi-technikai felszereltsége közi szoros öszszefüggés mutatható ki. Az innovatív iskolahálózat tagjaként a Batsányi tanárai és diákjai egy nemzetközi weblapkészítő versenyben vesznek részt, amelyet hat témában és három korcsoportban hirdettek meg. A verseny tavaly októberben indult, és 2004. február 29-én zárul. Nyolc pedagógus - Blázsik Tünde, Domokos Katalin, Hattayer Róbert, Gilicze Tamás, Giliczéné László Kókai Mária, Kovács Péter, Szabó László, Tábori Levente - vállalt szerepet kezdetben, ma pedig az említett projektben csapatkapitányként vesznek részt. - Az elmúlt hónapokban egyre több tanár kapcsolódott be a versenyzőket segítő munkába - tájékoztatott Giliczéné László Kókai Mária. - Teret, időt, szakmai segítséget adnak a diákoknak, hogy a témához szükséges képzőművészeti alkotások, videofelvételek, honlapok idegen nyelvű változatai elkészüljenek. Tizenegy csapat szerveződött a gimnázium valamennyi évfolyamából. A gimnázium három szaktantermet tesz alkalmassá a digitális oktatásra. A fejlesztés tehát folytatódik, nagy sebességű, műholdas internetkapcsolatot akarnak kiépíteni. A múlt év végén harminc tanár jelentkezett arra a továbbképző tanfolyamra, mely révén felfrissíthették informatikai ismereteiket. Tanul a tanár is. B. GY. GY.