Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-05 / 30. szám
CSÜTÖRTÖK, 2004. FEBRUÁR 5. •AKTUÁLIS» 3 Nem szállt fel a füst az MS-ös ügyében Kivásárolják vagy bérlik? Folytatás az 1. oldalról Túl sokat kér részesedése eladásáért az M5-ÖS autópályát üzemeltető AKA Rt. két fő tulajdonosa: a Bau Holding és a Bouygues, így a vétel a vállalat hitelállományának átvállalásával együtt 215-220 milliárd forintba kerülne az államnak. Állítólag a tárgyalásokon emiatt le is került a napirendről, hogy a kormányzat teljesen kivásárolja az AKA Rt.-t. A Világgazdaság szerint nincs lehetőség árra sem, hogy a kormányzat csak a Bouygues részesedését vásárolja meg. A két fő tulajdonost ugyanis köti az a megállapodás, amely szerint részesedésüket csak együttesen értékesíthetik. A Világgazdaság úgy tudta, a tulajdonosok egy olyan változatot szorgalmaztak, hogy a kormányzat az AKA Rt.-ben történő tulajdonszerzés helyett inkább vegye bérbe az autópályát, amellyel az állam elkerülhetné az újabb hitelek felvételét. Botka László, Szeged polgármestere a találgatásokkal kapcsolatban elmondta, „biztosak lehetünk abban, hogy március 12-én matricássá válik az M5-ös, majd továbbépítése is elkezdődik". Mint kifejtette, a szegedieknek nem az számít, milyen konstrukcióban valósul meg az AKA-részvények kivásárlása, hanem az, hogy lesz autópályájuk. Lapunkkal közölte, furcsállja azt, hogy Fónagy János, az Orbán-kormány közlekedési minisztere bírálja a sztrádával kapcsolatos bejelentéseket, hiszen éppen ő volt az, aki az előző ciklusban nem vállalta fel a szükséges döntések meghozatalát. » Horváth István, a civil szervezet, az M5 Autópálya Alapítvány elnöke az utolsó pár nap történéseivel kapcsolatban kifejtette: ha ő a döntéshozók helyében lenne, kínosan érezné magát. Már kezd nevetségessé válni a történet, hiszen január 7-én számon kérhető ígéretek hangzottak el. Azóta eltelt a határnapként kitűzött január 3l-e, nem történt semmi, s azóta mindennap más variációról röppentek fel hírek, de konkrétumot nem lehetett hallani. Ilyen magatartást szerinte egy kormány sem engedhet meg magának. FEKETE KLÁRA Kumbor Tiborral kapcsolatban elfogultságot jelentett be a bíróság Nem Szegeden tárgyalják az ügyet Hiába nyújtotta be a vádiratot a Szegedi Városi Bíróságra Kumbor Tibor és társai ellen az ügyészség, az ügyet nem Szegeden tárgyalják. MUNKATÁRSUNKTÓL Információink szerint Kumbor ügyben elfogultságot jelentett be a Szegedi Városi Bíróság, így hiába nyújtotta be a vádiratot a megyei főkapitányság magas rangú rendőrtisztje és társai ellen a Csongrád Megyei Főügyészség Ügyészségi Nyomozó Hivatala, nem Szegeden lesz a tárgyalás. Harangozó Attila, a városi bíróság elnöke megerősítette információinkat, egyúttal megjegyezte: mivel korábban, még a nyomozás kezdeti szakaszában, szintén elfogultságot jelentett be a Csongrád Megyei Bíróság, ezért az iratokat átadták a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnak. Valószínűleg ott döntik el, hogy melyik bíróság ítélkezik a volt főnyomozó perében. Elképzelhető, hogy a nagy nyilvánosságot kapott bűncselekmény-sorozat valamelyik Csongrád megyei bíróságon fejeződik be. Harangozó Attila azzal kapcsolatban nem árulhatott el részleteket, hogy miért jelentettek be elfogultságot, de annyi bizonyos, nem csak azért, mert Kumbor Tibor beosztásából eredően rendszeres kapcsolatban állt több bíróval. Kumbor Tibor alezredest, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának vezetőjét és bűntársait, köztük az évek óta Szegeden élő arab nemzetiségűd/. H. T.-t ésM. R.-t, mint már megírtuk, zsarolással és más bűncselekményekkel vádolják. Kumbor esetében súlyosbító körülmény, hogy a bűncselekményeket hivatalos személyként követte el. o Bolondját járatják KOVÁCS ANDRAS A bolondját járatják velünk. Az M5-ös kivásárlásának ügye az első számonkérhető határidő abból a háromból, amelynek második dátuma március 12-e, a matrica bevezetése, a harmadik pedig 2005 vége, ekkorra kell Szegedre érnie az autópályának. Január 7-én maga Medgyessy Péter miniszterelnök jelentette be egy csomagban a három határidőt, amelyből az első így hangzott: „a koncessziós társaság részvényeit január 31-i határidővel megvásárolja a kormány". Semmi feltételes mód, arra azonban senki sem gondolt, hogy mindezt úgy jelenti be, hogy nincs meg a háttéralku a koncessziós társasággal. Érdekes, hogy amikor január 30-án kolléganőnk végigtelefonálta az összes illetékes minisztériumot, valahogy senki sem akart emlékezni erre a 31-i határnapra, nem is nagyon értették, miért fontos ez nekünk itt Szegeden, a Dél-Alföldön. Azután szombaton, a határnapon mégis mondani kellett valamit, hát bejelentették, a szerződés elkészült, szerdán majd áldását adja rá a kormány. Akkor azt találtam mondani, hogy a szerződés még nincs kész, az csak a kormányülés előtt negyedórával lesz végleges, s talán még akkor is hiányzik majd belőle egy apróság, egykét vagy háromjegyű szám, persze milliárdokban. Kedd estére kiderült: a kormányülés napirendjén nem is szerepel a kivásárlás ügye. Nem szeretnék Botka László helyében lenni, amikor arra kérik, kommentálja az elmúlt néhány nap történéseit. Beszélni sem tud, olyan beteg, de lehet, hogy ez most így szerencsés. Amikor a szerkesztőségben arról vitatkozunk, hogy akkor most hol tart az egész, mindig egy használt lakás megvásárlását hozom fel példának. Nem biztos, hogy eladó, lehet, hogy csak bérbe adó. Nem biztos, hogy annyiba kerül, mint amit mi adni tudunk érte, lehet, hogy kétszer, háromszor annyiba. Készpénzünk nincs rá, a bankkal pedig még nem állapodtunk meg a hitelről, bár ígéretünk van. Az sem biztos, hogy a jogszabály megengedi a vásárlást, lehet, hogy más nevére kell íratni az egészet. Szóval, van egy sztráda, ami nem annyira eladó, háromszoros árat kérnek érte, mert látják, nagyon sürgős, pénzünk nincs rá, csak hitelünk, s még nem tudjuk biztosan, ki a vevő. Még szerencse, hogy nem lakást vásárolunk, mert az asszony a fejünkre borítaná a maradék pörköltet, ha így intéznénk. Tüntetnek a tejesek Demonstrációra, félpályás útlezárásra készülnek a tejtermelők február 16. és 28. között. A tejtermelők egyeztető tanácskozást tartottak tegnap Budapesten, amelyet követően bejelentették: félpályás útlezárást tartanak országszerte 60-90 helyszínen. A tüntetéshez előreláthatóan csatlakoznak a baromfitartók és sertéstenyésztők is. A tegnapi tárgyaláson részt vett Szabó Lajos, a Hód-Agro Rt. vezérigazgatója, a korábban megalakult Csongrád megyei demonstrációs bizottság elnöke is. A helyi tejtermelők egyetértenek a tüntetéssel, s szeretnék, ha azon mindenki részt venne, hogy egységes fellépést tanúsíthassanak. Pénteken összeül a megyei szarvasmarha-tenyésztőkválasztmánya, amelyen a részleteket beszébk meg. Mint emlékezetes, már január végén demonstrációt terveztek a termelők, akkor a feldolgozó üzemeket szerették volna körbezárni. Am ez a fellépés az agrártárcával folytatott és ígéretesnek tartott tárgyalások miatt elmaradt. A termelők minimum 72 forintos literenkénti felvásárlási árat követelnek a feldolgozók által ígért 62 forintos helyett. F.K. A bevándorlók körében népszerű a megyeszékhely Űrlapkitöltés a hivatalban Fotó: Gyenes Kálmán Háromszor annyi bevándorló kért tavaly letelepedési engedélyt a dél-alföldi régióban, mint 2002-ben. A külföldi állampolgárok kétharmada Csongrád megyében, azon belül is Szegeden szeretne élni. Az uniós csatlakozás miatt idén valószínűleg még többen szeretnének letelepedni hazánkban. Dávid Diána és Máier Nardina tegnap azért kereste fel a bevándorlási hivatal dél-alföldi irodájának szegedi központját, hogy meghosszabbítsa tartózkodási engedélyét. Diána Horgosról, Nardina pedig Szatmárnémetiből érkezett a megyeszékhelyre. Mindketten az egyetemen tanulnak. A vajdasági lánynál egyértelmű volt, hogy itt folytatja tanulmányait, az erdélyi Nardina azonban hezitált, mert Debrecen közelebb van hozzájuk. Szegedet végül azért választotta, mert itt él a barátja. Diána elmondta, hogy szeretne a városban maradni az egyetem után, mert egyrészt nem akar távol élni a szüleitől, másrészt imádja Szegedet, így kérni fogja majd a magyar állampolgárságot. Nardina még nem döntötte el, hol szeretne élni az egyetem befejezése után. - Minden ősöm magyar, mégis úgy csinálnak velünk, mintha arabok lennénk - fakadt ki Répási Árpád. A temerini férfi, ahogyan fogalmazott, nagy nyavalyák közepette szerezte meg magának és gyermekeinek a letelepedési engedélyt. Most azért kereste fel a hivatalt, hogy feleségének intézze el ugyanezt. Elmondta, hogy szülei 1999 óta élnek Bordányban, így aztán egyértelmű volt, hogy ők is odaköltöznek. - Átéltük a Milosevics-rezsimet és a háborút, amely gazdaságilag teljesen tönkretette az országot. Ezért határoztunk úgy két évvel ezelőtt, hogy átjövünk. Noha egyszerűbb ügyintézést ígértek, nem sokat tapasztalok ebből. A különböző dokumentumok és engedélyek beszerzése eddig félmillió forintomba került mondta a vajdasági férfi. - Mi minden esetben a jogszabályok szerint járunk el. Noha tavaly háromszor annyi bevándorló kért letelepedési engedélyt a dél-alföldi régióban, mint 2002-ben, mégis gyorsabbá vált az ügyintézés és lerövidült a kérelmek elbírálásának határideje - nyilatkozta lapunknak Petrik Orbánné. A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dél-alföldi regionális igazgatóságának vezetője elmondta: míg korábban főként szerb, addig tavaly túlnyomórészt román állampolgárok kértek tartózkodási és letelepedési engedélyt a hivatal dél-alföldi irodáiban. Mellettük német, svájci és svéd állampolgárok is felkeresik a szegedi, kecskeméti és békéscsabai irodát. Ok elsősorban nyugaton élő idős magyarok, akik úgy döntenek, hogy nyugdíjas éveiket szülőhazájukban töltik el. Ám mivel korábban elveszítették magyar állampolgárságukat, nekik is kérni kell a letelepedési engedélyt, majd a visszahonosítást. A külföldi állampolgárok kétharmada Csongrád megyében szeretne élni. A fiatal külföldiek körében Szeged a legnépszerűbb város a régióban. A megyeszékhelyre a világ minden tájáról érkeznek diákok. Az egyetemisták először vízumkérelmet nyújtanak be, majd tartózkodási engedélyt kérnek, ami egy évre adható. A határozatlan időre szóló letelepedési engedélyt ötévente vizsgálják felül. Petrik Orbánné elmondta még, hogy családegyesítés címén ma már csak a házasságkötés után 2 évvel nyújtható be a letelepedési kérelem. Addig családegyesítési célú vízummal, majd tartózkodási engedéllyel élhet Magyarországon a külföldi házastárs. sz. c. sz. n TARTÓZKODÓK ÉS LETELEPEDŐK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2002 2003 Tartózkodási engedélyt kértek 2934 4449 Tartózkodási engedélyt kaptak 2443 3829 Letelepedési engedélyt kértek 235 614 Letelepedési engedélyt kaptak 187 549 Forrás: BM Bevándorlási Hivatal DM-grafika .^iaiifexflfliMMHBII Sztrádaválasztó. A tegnapi kormányülésen sem jutottak közelebb a megoldáshoz Illusztráció: Káinok Csaba I