Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-28 / 50. szám

t&vynöX le&IflyeQésnO \A ovlöiöl lödéynSíriolIft 14 SZIESZTA 2004. február 28., szombat Szabó Magda gyónása SZÁZÖTVEN ÉVE ÉRT LE CEGLÉDRŐL A VASÚT A „Szeged" mozdonnyal jöttek a főhercegek Március 4-én szegedi vasúttörténeti kiállítás nyílik a Móra Ferenc Múzeumban. Századfordulós egyenruhában Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány kurátora FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Rózsa Sándor 1368-ban Pálmonostoránál bandájával kifosz­totta a vonatot. Az apáról fiúra szálló történet szerint Rózsa (tájnyelven: „Rúzsa") a vonaton utazott, s megkérdezte a kalauzt, megáll-e Pétörinél a szerelvény. A kalauz csak egy gatyás parasztnak nézte a haramiát, ezért így válaszolt: „Ha Pallavlcini őrgróf volna kend, azért mögállna, de kendért nem." Legközelebb már Rózsa Sándor társai is fölszálltak a vonatra, elvegyültek az utasok között, hogy kikémleljék, hova rejtik az ék­szereiket utazás közben. A kihallgatott beszélgetésből megtud­ták, hogy az asszonyok a hajukba dugják a gyűrűket, nyaklánco­kat, karkötőket. így aztán, amikor a sínek fölszedésével megállí­tották a vonatot, már tudták, hol kell keresni a zsákmányt. Hosszú előkészületek után, a XIX. század közepén megépült a Ceglédről Szegedre vezető vasútvonal. Az első szerelvény a császári uralkodócsalád tag­jaival és népes kísérettel 1854. március 4-én érkezett meg. Az első vonat százötven éve, 1854. március 4-én pöfögött be Szegedre. A Pesti Napló tu­dósítása szerint „délben egy óra tájban érkezik meg a ko­szorúkkal ékeskedő, Szeged nevű mozdony által vonta­tott, királyi fényű jármű, hoz­va az Ő cs. K. Fenségeiket." De amíg a Cegléd-Pest-Vác-Po­zsony-Sopron vasútvonalhoz kapcsolódó pálya megépíté­sének terve valósággá vált, sok víz lefolyt a Tiszán. A szabadságharcra kellett a pénz A szegedi vasút 150 éves tör­ténetéről Horváth Ferenc a Közlekedéstudományi Szemlé­ben közölt tanulmányt. Ebhen írja, hogy az első előkészülete­ket még a szabadságharc előtt, 1844-ben tették: ekkor kérték meg az előmunkálatokról szóló engedélyt. Három év múlva a szegedi városháza nagytermé­ben egyesült az időközben lét­rejött három vasúttársaság. Az építés megkezdését azonban megakadályozta Békés és Arad vármegye tiltakozása a pálya tervezett vonalvezetése miatt, majd az 1848-ban kitört sza­badságharc. Széchenyi tervez­te ugyan a szegedi vasút létre­hozását, de a megvalósításra már nem jutott pénz: minden forrást a hadsereg fölszerelésé­re kelleti fordítani. Kétezer munkás, kétszáz lovas kocsi Furcsa módon éppen az ön­kényuralom alatt indult újra a vasútépítés Magyarországon: az osztrák kormány gazdasági intézkedésekkel igyekezett leplezni a politikai elnyomást. így kezdődhettek meg 1851-ben a Cegléd-Szeged vo­nal földmunkái is. A Dorozs­ináig terjedő 13,5 mérföld (102 kilométer) vonal építésére mérföldenként 467 ezer pen­gőforintot irányoztak elő, ami kilométerenként 61,6 ezer fo­rintos költségnek felelt meg. A teljes szakasz egy időben készült. Alkalmanként két­ezernél is több munkást fog­lalkoztattak: iparosok, kőmű­vesek, ácsok, kövezők serény­kedtek, s átlag 200-250 lovas kocsi térült-fordult az építő­anyagok szállítása közben. Fáklyafényes ünneplés A 150 évvel ezelőtti márciu­si napon reggel 6 órakor szállt föl a Pestről induló kü­lönvonatra Albrecht és Ká­roly Ferdinánd főherceg, hogy aztán, különféle méltó­ságokból álló, népes kísére­tükkel együtt, déli fél 1-kor lépjenek a szegedi állomáson tolongó, üdvözléstől hangos tömeg elé. Az állomás „főtor­nácán" fölállított oltárnál a megyei püspök felszentelte a létesítményt. A felsővárosi kaszinóban el­fogyasztott ebédet fáklyás esti ünnepség követte. És nem­csak a városházán örültek a szegedi vasútnak: a belváros­ban lakók is átérezték az ese­mény jelentőségét. A Pesti Napló így írt: „...valamennyi házablakból kiömlő világos­ság mintegy meghosszabbítá a ritka ünnepély nappalát, versengve a derült ég esti csil­lámaival." NYILAS PÉTER MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar irodalom egyik élő klasszikusának számító Szabó Magda harmincnégy nyelvre lefordított regénye, Az ajtó el­ső, 1987-es kiadása a megjele­nés utáni héten már nem volt kapható a boltokban. Tavaly ezzel a kötettel indította újra az Európa Könyvkiadó a Kos­suth-díjas írónő életművének kiadását. S a könyv ősszel ran­gos elismerést hozott a szerző­nek Franciaországban. Szabó Magdának ítélték ugyanis oda Párizsban a legjobb külföldi regénynek járó Femina-díjat. Az ajtóban négyen szerepel­nek. Két író, Szabó Magda és férje, Szobotka Tibor, Eme­renc, eredeti nevén Szőke Ju­lianna, aki az írónő helyett vezeti a háztartást, és Bodri kutya. A regény az ő kapcso­lataik alakulásáról szól, arról, ahogy Emerenc, mintegy az írónő ellentéteként, varázsla­tos, kimeríthetetlen embersé­gű emberként beleépül a csa­ládba, a másik három életébe. Közben az elharapott szavak, félmondatok, sokértelmű, ho­mályos célzások lassan feltár­ják, miféle szenvedések érlel­ték, s tették ennyire becsül­hetővé és szerethetővé Eme­SZABÓ MAGDA Az ajtó EURÓPA rencet, s oly mértékben a ma­ga urává, hogy az ő törvényei szerint halálos betegségében sem volna szabad rányitni az ajtót, ha nem akarja. Az írónő a megbecsülés és a szeretet törvényét követve megteszi, s éppen ezzel alighanem ő öli meg az asszonyt. Szabó Mag­da a regényt gyónásnak te­kinti, nagy, kálvinista gyónás­nak, a franciák ezt pontosan érzékelték, volt, aki Rousseau vallomásaihoz, Szent Ágos­tonhoz hasonlította. (Szabó Magda: Az ajtó, Eu­rópa Könyvkiadó, Bp.. 2004, 264 oldal, 1800forint.) Az első és az utolsó szegedi gőzmozdony Jogok az űrben Néhány éve divatba jött hold-, illetve marsbeli telkeket árulni, esetleg ajándékozni. Mostanában vállalkozó szellemű nyugati üzletemberek még tovább mennek: a Naprendszer bármely égitestjén vásárolhatunk tőlük területeket. Persze az újdonsült telektulajdonosok életük hátralévő részében nem lesznek ké­pesek eljutni ezekre a bolygókra, talán utódaik majd ér­vényesíthetik tulajdonjogukat. De valóban tulajdonosok lesz­nek, vagy fatális átverés áldozatai? Ki rendelkezhet a világűrben keringő égitestek felett? A Negyedik Dimenzióban nyilatkozó szegedi szakember jóvoltából a műsor nézői megismerked­hetnek az ehhez hasonló problémákkal. Az űrjogról szóló adás holnap 19 órakor kezdődik a Telin Televízió képernyőjén. 9 SZEMKÖZT —— Szigorúbb lakáshitelek Minden héten szerdán este látható a Szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meg­hívott stúdióvendéget egy tévériporter és egy újságíró kérdezi ak­tuális témákról. Az e heti adásban Dancsó Józsefet, az OTP dél-al­földi régióiának szegedi igazgatóját faggatta Márok Tamás és Feke­te Klára a lakáshitelezési rendszer változásainak hatásairól. A kedvezményes lakáshitelek tavaly decemberi szigorítása óta jelentősen visszaesett az ilyen típusú kölcsönkérelmek száma. A rendszert a költségvetési megszorítások miatt kellett szigorítani, miközben az igen magas jegybanki alapkamat is felfelé nyomja mindenféle kölcsön kamatát. Dancsó József áz adásban elmondta, a lakáshitelezési rendszer szigorítása két üzenetet hordoz. Egyrészt sajnos rosszat az otthont teremteni kívánó, vagy éppen új otthonban, űj hitellel rendelkezők számára, hiszen drágultak a kölcsönök. A bi­zonytalanság nem jó, különösen ha hosszú távú döntéseket hoznak az emberek, mint például a lakáshitel-felvétel kapcsán, amely jellemzően 15-20 éves futamidejű adósság. Azok, akiknek nincs még ilyen kölcsöne, most drágábban jutnak hozzá, akiknek pedig már van, azok számára kedvezőtlenül mó­dosultak a feltételek. Dancsó József elmondta azt is, a la­káskölcsönök túlnyomó többsége ötéves fix kamatperiódusú, és szerencsére kevesebben vannak az egyéves kamatperiódust választó ügyfelek, akik most - a szigorítások miatt - rosszabbul jártak. A pénzügyi szakember ezt azzal magyarázza, hogy a hitelt kérőkben élnek még azok a kockázatmentességre törekvő beidegződések, melyek szerint biztosra kell menni. Dancsó József szerint a lakáshitelezési rendszer kurtítása hor­doz egy másik fontos üzenetet, mégpedig azt, hogy hajlandóság mutatkozott a költségvetés kiadásainak drasztikus csökkenté­sére, amire a nemzetközi piac nyilvánvalóan kedvezően reagál. O.K.K. • mm H 6720 Szeged, \mMM— Tisza L. krt. 34. -«•«•••••••UB^p««™™«™»«- www.fokuszonline.hu künyvfirutiáz TÖRZSVÁSÁRLÓ. KÁRTYÁRA ^S^4 7% KEUVEZMENY! e-mail: fokusz.szeged@lira.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom