Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-04 / 29. szám

SZERDA, 2004. FEBRUÁR 4. • AKTUÁLIS« 3 Csak a 47-es négysávúsításával épülhet kerékpárút Nem gurul igazán a bicikli Újabb szakasszal 2005-nél ha­marabb nem gyarapodhat a Hódmezővásárhely és Szeged közötti bicikliút, azt pedig, hogy végig mikor épül meg, ma még nem lehet tudni. A leg­utóbbi fordulóban a megyéből nem érkezett bicikliutas pályá­zat az egyeztetést végző igaz­gatósághoz. Miközben a megye városain be­lül szép lassan bővül a bicikli­út-hálózat, a települések között az autósok és a kerékpárosok a főúton kénytelenek elviselni egy­mást. A két megyei jogú város között, a 47-es mellé terveztek ilyen összeköttetést is, ám egy­előre nem tudni, mikor épül meg végig. Rigó Mihály, a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. főmérnöke kérdésünkre azt mondta, 2005-2006-ban várha­tó, hogy a negyvenhetes még két­sávú szakaszainak négysávúsítá­sával egy időben továbbépítik a bicikliutat is. Most Vásárhelyről - ahol egyébként a megyében a legjob­ban kiépített ez a hálózat - egé­szen a kishomoki régi boltig le­het kerekezni, s a tervek szerint itt egy kerékpáros-gyalogos alul­járó létesül, később pedig a maj­dani szervizút ad helyet a kerék­párosoknak is. Az egyelőre nem tisztázott, hogy valóban átvezet­hetik-e a biciklis forgalmat Al­győnél a vasúti hídon, a rá épített konzolokon, a közúti híd ugyan­is a főmérnök szerint nem alkal­mas erre. De ha idáig érnek, Vá­sárhelytől a töltésig mégiscsak lesz már tíz kilométernyi egybe­függő bicikliút. - Úgy tudom, az algyői rende­zési terv hagy helyet a község és a 47-es út között egy majdani ke­rékpárúinak, de hogy ez mikor épülhet meg Szegedig, még nem lehet tudni - mondja a főmér­nök. Szintén még csak a tervező­asztalon élő elképzelés Szeged és Temesvár ilyen összekötése. Már télen sem csak a megszállottak ülnek a drótszainár nyergébe Fotó: Tésik Attila SZEGENY OSZTRÁKOK A nálunk sokkal több autót elviselő Nyugat-Európában igazi rene­szánszát éli a biciklizés, az osztrák autóklub támogatásával orszá­gos bicikliutakról szóló kiadványt adtak ki, amelyben az áll, hogy kiderítették, az utazások nagy része öt kilométernél rövidebb tá­volságú, s ilyenkor nem érdemes autóba ülni, hiszen - mondja az osztrák - „nem vagyunk mi olyan gazdagok". Nálunk más a hely­zet. Miközben a Dunántúlon több helyen is készítik elő a bicikli­utas beruházásokat, Csongrád megyéből a legutóbbi fordulóban egyetlen ilyen pályázat sem érkezett az Útgazdálkodási és Koordi­nációs Igazgatósághoz. Szegedtől Deszkig létezik bi­cikliút a 43-as mentén, innen­től „csak" Kiszomborig kellene eljutni vele, hiszen ott a határ­átkelőhöz vezető elkerülő mel­lett végig kialakították a ke­rékpárút helyét; csak sódert kell rá teríteni és aszfaltot. Ha pedig a túloldali önkormány­zatok is elszánnák magukat erre, akár uniós forrást is le­hetne rá szerezni. A megyei közútkezelő kht. főmérnöke úgy emlékszik, hogy évekkel ezelőtt volt egy találkozó, amelyen Csongrád, Csanytelek, Opusztaszer, Sán­dorfalva és Szeged polgármes­terei vettek részt, s akkor arról volt szó, ezen az útvonalon szelné át a megyét ez a kerék­párút. Aminek a turizmus szempontjából is nagy jelentő­sége lenne, hiszen a Körös-to­rokról ismert Csongrád, a ta­vairól híres Csanytelek után útba esne az ópusztaszeri em­lékpark, a Fehér-tó és a nagy­város, a maga látnivalóival. B.A. Czúcz Ottót jelölték az uniós Elsőfokú Bíróságba Luxemburgba költözik a szegedi jogászprofesszor A kormány Czúcz Ottó (képün­kön) alkotmánybírót, a Szegedi Tudományegyetem professzorát jelölte a luxemburgi székhelyű Elsőfokú Bíróság testületébe. Az Alkotmánybíróság tegnapi teljes ülésének szünetében si­került beszélni vele. - Engedje meg, hogy a szegedi­ek nevében gratuláljunk a jelö­léséhez. Ismeri már a további „menetrendet": Mikor költöz­nek Luxemburgba: - Az Európai Unió valamennyi tagállamát egy-egy bíró képviseli mind az Európai Bíróság, mind az Elsőfokú Bíróság testületében. A jelöltek akkor válnak e testüle­tek tagjaivá, ha az összes tagál­lam jóváhagyja a személyüket, s az első ülésen esküt tesznek: pár­tatlanságot fogadnak, továbbá azt, hogy az európai normák sze­rint járnak el az eléjük kerülő ügyekben. Vagyis, ha a 24 tagál­lam nem emel kifogást, legko­rábban május l-jén kell megkez­denem a tevékenységemet Lu­xemburgban. Mivel a bíróságok azonnal teljes értékű munkára számítanak, akkorra az összes függőben lévő itthoni feladato­mat meg kell oldanom és persze Luxemburgba kell költöznöm. - Megy az egész család - A feleségem biztosan. A gyer­mekeink már félig-meddig önál­lóak, az idősebbik PhD-hallgató a Kertészeti Egyetemen, a kiseb­Nem akar elszakadni a szegedi egyetemtől Fotó: MTI bik utolsó éves közgazdászként egyéves ösztöndíjjal Göttingá­ban tanul, úgyhogy alaposan vé­gig kell majd gondolnunk, ho­gyan tovább. - Mi az Elsőfokú Bíróság fel­adatköre? - Ezt az intézményt 1989-ben hozták létre azzal a céllal, hogy tehermentesítsék az Európai Bí­róságot. Néhány kérdésben, pél­dául a tanács ügyeiben az Euró­pai Bíróság rendelkezik döntési jogkörrel, de az egyéb ügyek többségén megosztozik a két bí­róság. - A munkajog és a szociális jog az ön szakterülete. Hídja majd használni eredményeit és tapasztalait7 - Tény, hogy sokféle ügykör­ben jár el az Elsőfokú Bíróság, de a beérkező kérelmek vagy pana­szok negyede valamelyik uniós intézmény és az alkalmazottak közötti munkaügyi vitákat érin­ti. Arra számítok tehát, hogy a speciális szakismereteim jól tud­nak hasznosulni. - Alkotmánybíróként megtar­totta Szegeden valamennyi órá­ját - ez Luxemburgból valószí­nűleg megoldhatatlan lesz. - Valamilyen formában tovább­ra is szeretném fönntartani a kap­csolataimat a szegedi egyetem­mel. Pontosabbat nem tudok er­ről mondani mindaddig, amíg nem beszéltem a jogi kar dékánjá­val, illetve az egyetem rektorával. S. E. Boros Imre Makón Az európai csatlakozással Ma­gyarországon a mezőgazdaság jár a legrosszabbul - mondta el a polgári körök makói fórumán Boros Imre egykori Phare-mi­niszter. Boros Imre szerint azért jár rosz­szul az agrárágazat, mert a kor­mányváltást követően tárgyaló magyar delegáció önfeladó maga­tartást tanúsitott. Egyetlen csat­lakozó országnak sem sikerült ér­vényesítenie az egyenlő elbánás elvét, de mi még a többi csatlako­zónál is rosszabbul jártunk. A lengyelek és a csehek például ki­harcolták, hogy a másutt biztosí­tott közösségi agrártámogatás hu­szonöt százaléka egészüljön ki to­vábbi harminc százalékkal és cse­rébe csak olyan későbbi fejlesztési támogatási keretekről kellett le­mondaniuk, amit valószínűleg amúgy sem tudtak volna felhasz­nálni. A szlovákok és a magyarok maradtak a huszonöt százaléknál - a szlovákok viszont ezt saját nemzeti költségvetésükből ki tudják egészíteni, mi viszont úgy tűnik, nem - mondta. Milo és való KATKO KRISZTINA Ma Magyarországon vezető hírbe, címoldalra kerülni kétfélekép­pen lehet. Például úgy, hogy Nobel-díjas írók vagyunk, meg úgy is, hogy a Nobel-díjas író könyvét cincáljuk szét. Persze lehet úgy is, ha gyereket mentünk a tűzből, meg úgy is, hogy gyereket dobunk a tűzbe. Címlapesélyessé növünk, ha bekerülünk valamelyik va­lóságshow-ha. Szép. Tudom, hogy a deszki villalakónak, Milónak sokan drukkolnak, és becses a „mi srácunk" szándéka, hisz beteg édesanyján és a hasonló terhekkel küzdőkön segítene a nyereményből. De nem hinném, hogy csakis karitatív szándék vezérelte e cirkuszba. Aki nyer, ismert lesz, autóval, házzal, tizenkétmillió forinttal körítve, s mindezt úgy szerezte, hogy eltűrt maga mellett néhány intoleráns, ám valójában lehet, hogy mélyen érző lényt, olyano­kat, akik sajnos nem tudják, kitől van a gyerekük, akik - fogadjuk el, önhibájukon kívül - faragatlanok, nehéz gyerekkoruk miatt rúgnak száiba nőket és hát istenem időnként egymás arcába szel­lentenek főműsoridőben, amúgy barátilag. Bizony, tanulságos játék ez, raktározandó, hasznos tapasztalat a jövőre nézve. A Való Világ szereplőiről fogalmam sincs kicsodák, normál eset­ben nem is kellene érdekeljen. Pusztán azt érzékelem, hogy félel­metesen célratörő kölykökről van szó, akik bizonyos szempont­ból mégiscsak szuperintelligensek: fehsmerték a közeg, a környe­zet korlátait és lehetőségeit egyaránt. Minden W3-as szereplő vé­gignézte a Való Világ egyet és kettőt, így nagyon is jól tudják, ho­gyan lehet címoldalra kerülni, nézettséget produkálni. Ha egy kí­sérleti alany rendre olyan visszajelzést kap: hangosahb anyázás egyenlő nagyobb ismertség, akkor tökéletesen végzi a dolgát, ha ugye a nézettség a legfőbb cél. Ne tessenek fintorogni, naponta mintegy kétmillióan kísérik figyelemmel e „játékot" a képernyők előtt és a bulvárlapok hasábjain, úgyhogy rengetegen eszik. A szereplök azonban már jó ideje nem játékosok, akik játsza­nak, hanem farkastörvények szerint viselkedő farkaskölykök. A médiát magas fokon manipuláló viselkedésük nézettség és profit szempontjából tökéletes teljesítmény, úgyhogy szembe kell nézni a ténnyel: lényegtelen, hogy ehhez az eredményhez sokan nem gratulálnának. A műsorkészítők felelőssége az, hogy kimondatott: a jó muta­tóknak semmi köze az ízléshez vagy az igényességhez. Ennek mellékhatásaként immár a W3 villáján kívül is eltérő jelentéssel bírnak olyan szavak, mint a provokatív, a merész, a gusztustalan, az alpári, a jópofa és pofátlan, a díva és kurva, vagy éppen a be­csületes, a fenegyerek, a szerény és a töketlen. És akkor itt egy fiú. aki jó dologra költené a cirkuszban szerzett pénzt. Elkeseredett, okos, lusta vagy erősen elszánt, nem tudom. Csak azt: őszintén sajnálom, mert a mostani Való Világ sűrű trutymójából nehéz lesz jó helyre, jó dologba visszacseppennie. Az M5-ÖS szerződése Folytatás az 1. oldalról Lapunk más forrásokból úgy tud­ja, a talán immár véglegesnek te­kinthető elképzelés szerint a kor­mány az Állami Autópálya Keze­lő (AAK) Rt.-vei vásároltatja meg az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. részvényeit. A korábbi tervekkel ellentétben azonban az állami autópályákat üzemeltető társaság nem az AKA teljes kivá­BIRAL A FIDESZ - A Fidesz-MPSZ azt szeret­né, ha az átláthatóság érdeké­ben mihamarabb nyilvános­ságra hoznák az M5-ös autó­pálya kivásárlásával és esetle­ges továbbépítésével kapcso­latos szerződéseket - jelentet­te ki a távirati iroda tudósítá­sa szerint Fónagy János. Az Orbán-kormány közlekedési minisztere tegnapi sajtótájé­koztatóján azt is elmondta, hogy most már tudják miért a március 12-i dátumot jelölte meg a kormány a matricás rendszer első napjának: rájöt­tek, a szocialisták azon a na­pon Szegeden tartják kong­resszusukat, így a kivásárlás „pártfelajánlásnak is tekint­hető". sárlására kapna mandátumot. Ehelyett a cég csupán a koncesz­sziós társaság egyik főrészvénye­se, a francia Bouygues 41,5 szá­zalékos részvénycsomagját ven­né meg. A többi tulajdonos, első­sorban a részvények szintén 41,5 százalékával rendelkező Bau Holding a helyén maradna. így a kormány az AKA Rt.-vei építtet­heti meg az M5-ös Szegedig veze­tő, következő 45 kilométeres szakaszát. Igaz, ehhez végre kell hajtani az AKA koncessziós szerződésének ­a tulajdonosi szerkezet megválto­zása miatt amúgy is elkerülhetet­len - módosítását. Az eredeti szer­ződés szerint ugyanis a társaság tavaly decemberben elvesztette az M5-ös továbbépítésének jogát. Az új szerződésben viszont a kisebb­ségi állami tulajdonba kerülő au­tópálya-társaságnak egyenesen kötelessége lesz az újabb pályasza­kasz forgalomba helyezése az ígért határidőre, 2005 végére. A hét vé­gén körvonalazódott megállapo­dás szerint különben már nem a Postabank eladásából származó 101 milliárd forintot áldoznák fel a részvények megvásárlására, ha­nem az AAK Rt. az OTP a Raiffei­sen és a CIB Bank által létreho­zott konzorcium hiteléből fi­nanszírozná a társaság kivásár­lását. EK. Tovább él a szegedi papucs A Szegedi Ifjúsági Ház Kht. és a Rátkai Sándor Közhasznú Ala­pítvány a szegedi papucskészí­tőmester születésének 90. évé­ben kiállítást rendez, amelynek megnyitóját pénteken 14 órai kezdettel tartják az ifjúsági ház­ban. Valaha a szegedi népművészeti mesterségek egyik leghíresebbike volt a papucskészítők céhe, mára azonban sajnos csak egyetlen idős mester készít igazi, hagyo­mányos papucsot: a kilencven­éves Rátkai Sándor. Ezért hatá­rozta el az ifjúsági ház Rátkai Györggyel, a papucsos fiával együtt, hogy újra életre keltik a mesterséget. Ennek érdekében alapítványt hoztak létre, pályá­zati úton megteremtették egy olyan papucsosműhely alapjait, ahol néhány fiatal az idős mes­tertől tanulhatja meg a szakma fogásait, sőt még a szabadalmi hivatalban is bejegyeztették a Rátkai-féle szegedi papucsot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom