Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-25 / 47. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. FEBRUÁR 26. •AKTUÁLIS* 5 Chirac bejelentése nyomán Szeged vezető hír volt a külföldi televíziókban Franciák a Biopoliszban A francia köztársasági elnök a parlamentben megtartott sajtó­tájékoztatón bejelentette, hogy Szegeden közös magyar-francia kutató-fejlesztő bázist hoznak létre. Erről Medgyessy Péter mi­niszterelnökkel állapodott meg Jacques Chirac. A tájékoztatón részt vett a szegedi polgármes­ter és az egyetem rektora is. Medgyessy Péter miniszterelnök szavait megerősítve Jacques Chi­rac francia államfő jelentette be tegnap a parlamentben megtar­tott sajtókonferencián, hogy Franciaország részt vesz egy sze­gedi kutató-fejlesztő bázis létre­hozásában. A francia köztársasá­gi elnök hang­súlyozta: Ma­gyarország mindig is a tu­dományos ku­tatás-fejlesztés élmezőnyében volt, amelyre bizonyság, hogy 13 No­bel-díjas tu­dóst adott a világnak. Chirac ígé­retet tett arra, hogy a néhány hó­napon belül hazánkba látogató francia kutatás-fejlesztési mi­niszter már a konkrét tervek ki­dolgozásáról tárgyal majd ma­gyar kollégáival. - A XXI. század tudásalapú Botka László Szabó Gábor PÁRIZSI SAJTÓVISZHANG A francia médiumok mindegyike már kora délután beszámolt a francia államfő országházi beszédéről. A sajtótájékoztatón el­hangzottakat idézte a francia nemzetközi közszolgálati televí­zió, a TV5 is. A honlapjukon, a francia hírügynökség, az AFP je­lentése nyomán, hosszabb cikket közöltek. Ennek végén olvas­ható, hogy a két vezető megállapodott egy „jövőbeli kutatóköz­pont létrehozásáról, amelyet Szezeden (valószínűleg sajtóhibá­ról lehet szó), Budapesttől 200 km-re délre alakítanak ki". társadalmában végre itt a kitö­rési pont Sze­ged számára ­kommentálta a bejelentést Botka László szegedi polgár­mester, aki a Parlamentben Szabó Gábor­ral, a Szegedi Tudományegyetem rektorával együtt hallgatta a francia elnök beszédét. A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában tavaly márciusban jelentették be annak a konzorci­umnak a létrehozását, amelynek feladata a biotechnológiai és ge­nomikai kutatások eredményei­nek hasznosítása a gyakorlatban. A Biopolisz Kft.-t az önkormány­zat, az SZTE, az MTA Szegedi Bi­ológiai Kutatóközpontja és a Du­na-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. hozta létre. - Az elmúlt hóna­pokban tártuk az elképzelést a kormány és a diplomáciai testüle­tek elé, így ismerhette meg a ter­veket a francia kormány. Rendkí­vüli siker, hogy az elnök látogatá­sa során ez volt az a project-terve­zet, amellyel kapcsolatban konk­rét megállapodás is született ­hangsúlyozta Botka László. A pol­gármester szomorúan hívta fel a figyelmet: a néhány napja el­hunyt Lednitzky Péternek, az ITDH vezetőjének különösen nagy szerepe volt a magyar-fran­cia megállapodásban. - Külön fáj­dalom számunkra, hogy ő nem le­hetett ott a bejelentéskor - emlé­kezett a népszerű szegedi üzlet­emberre Botka László. A szegedi polgármester és az SZTE rektora részt vett a Jacques Chirac tiszteletére adott szűk kö­rű ebéden is, ahol személyesen is találkoztak és megbeszéléseket folytattak az államférfival, aki megígérte, a francia kutatás-fej­lesztési miniszter társaságában befektetők is Szegedre látogat­nak a közeljövőben. Újhelyi István szegedi ország­gyűlési képviselő, aki csaknem egy évvel ezelőtt részt vett az élettudományi konzorcium meg­alapításában, most elmondta: rendkívül gyors választ kaptak azok a szkeptikusok, akik nem hittek a Biopolisz ügyében. KÉRI BARNABÁS Az SZTE már keresi a tőke helyét a Biopoliszban Helyben maradó eredmények Az SZTE már a jövő héten meg­kezdi azon stratégia kidolgozá­sát, amely alapján a leghaté­konyabban fektethető be a sze­gedi tudásközpontba a francia tőke. - Volt alkalmam személyesen is beszélni a francia államelnök­kel, aki a szegedi közös tudás­parkban látja a francia tőke hasznosításának lehetőségét ­számolt be Jacques Chirackal folytatott megbeszéléséről Sza­bó Gábor. A Szegedi Tudo­mányegyetem rektora és a köz­társasági elnök egyetértett ab­ban, hogy francia segítséggel olyan tudáspark létesülhet Sze­geden, amely nemcsak, hogy egyesíti az SZTE és a Szegedi Biológiai Központ tudományos tőkéjét, hanem elősegíti, hogy a technológiai innovációs lánco­lat végeredménye is helyben hasznosulhasson. Szabó Gábor a tegnapi megbe­szélések során már tájékoztatta is a francia kereskedelmi attasét az SZTE terveiről. Ezek szerint már a jövő héten összeállítanak egy koncepciót a fejlesztések megkezdésére, és ehhez mozgó­sítják az egyetem minden francia felsőoktatási kapcsolatát is. így a várhatóan április közepén érke­ző, a francia technológiai mi­niszter vezette delegációt már kész elképzelésekről tudják majd tájékoztatni azzal kapcsolatban, hogyan lehet a leghatékonyab­ban befektetni Szegeden a fran­cia tőkét. A rektor egyik elképzelése sze­rint Újszegeden, a biológiai köz­pont melletti üres területen két épület emelnének, amelyeket Szabó Gábor csak „tudás házak­nak" nevez. Az egyik felépítését, amely oktatási célokat szolgál­hatna, az egyetem saját erőből^fi­nanszírozná, a másik, úgyneve­zett inkubátorházat a franciák építhetnék. Ebben a cserélhető infrastruktúrájú épületben olyan kutatások folyhatnának amelyek meggyorsítanák a technológiai innovációt, azaz az alapkutatá­sok eredményeinek gyakorlati hasznosítását. A rektor jó esélyt lát arra, hogy a francia állam szerepvállalása Szegedre irányítja a befektetők fi­gyelmét, így termelő beruházá­sok is megvalósulhatnak a Bio­polisz eredményeire épülve a vá­rosban. Szabó Gábor ehhez kap­csolódva ugyancsak rendkívül fontosnak nevezte a szegedi lo­gisztikai központ felépítésének ügyét is, amely nem csupán az ipari termelést segítheti, de mű­ködtetésében az SZTE logiszti­kai tudományokkal foglalkozó tudósai is részt vehetnek. K. B. A várostól biztonságos távolságba tervezik a sztrádát M43 - a makói kistérség reménysége A gazdasági tárca fontossági lis­tájának második helyén szere­pel az M43-as gyorsforgalmi út megépítése. A kormány tör­vényben garantálta: 2007-ig Makót is eléri a sztrádává bő­víthető országút. Búzás Péter utalt rá: a beruházás a kistérség gazdasági felemelkedésének re­ménysége. A makói kistérség gazdasági helyzetének stabilizálásához el­engedhetetlen az egykori Csanád vármegye kistelepüléseit is rész­ben feltáró M43-as gyorsforgal­mi út megépülése, amire garan­ciát vállalt a kormány. A négy szakaszban megvalósuló, közel tízmilliárd forintos beruházás az idén több vállalkozás betelepülé­sével számoló makói ipari parkot is közvetlenül bekapcsolja majd az országos gazdasági vérkerin­gésbe - mutatott rá Búzás Péter, a város polgármestere. - Az autópálya a befektetők megjelenéséhez szükséges nulla­dik infrastruktúra. így a kor­mányzat ígérete, miszerint 2007-ig eléri Makót az autópá­lyával összekötő nemzetközi út a gazdasági szempontból hátrá­nyos kistérségünk számára a fel­emelkedés esélyét jelenti - fogal­mazott a polgármester. - A gya­korlat alapján megállapítható, hogy az autópályák harminc ki­lométeres körzetében érvényes a befektetők aktív jelenléte, sze­rencsére városunk éppen ennek a zónának a határán belül esik. To­AZ M43-AS GYORSFORGALMI UT TERVEZETE LEK0TESI SZAKASZOKKAL Hódmezővásárhely ^ \ ^ Hódmezővásárhely Pitvaros Csanádpalofe • Forrás: Csongrád Megyei Állami Közútkezelő KH T. EPITESIHATARIDOK A gyorsforgalmi út első, kétszer kétsávos autópálya-szakasza 2006 végéig kell, hogy megépüljön, majd 2007 végéig a má­sodik, a harmadik és a negyedik szakasznak kell elkészülnie, így a tervezett Tisza-hídig négy, attól Makóig kétszer egy sá­von folyhat a közlekedés. vábbra is élvezhetjük azonban a nemzetközi tranzit előnyeit, hi­szen a bekötő utakon közlekedők érintik majd városunkat, amely­ben jelentősen csökken majd a forgalom. A gyorsforgalmi út Makóhoz érkezéséig megépül a közútkeze­lő által megvalósítandó, a várost elkerülő út keleti ága is. így a tranzitforgalom a városközpont­tól csaknem hat, Makó határától pedig mintegy három kilométer­nyire fog elhaladni, ami bizton­ságos távolságot jelent a forga­lom mint veszélyhelyzet, illetve a járművek okozta környezeti ár­talom szempontjából egyaránt. DM-gratika - Idén márciustól a matricás hazai autópálya-rendszerben utazhatnak a térségünk felé igyekvők - emlékeztetett Búzás Péter. - A 2007-ig megépülő M43-ast a matricával érkezők fogják elsősorban igénybe ven­ni. Jelentős szerepe lesz azon­ban a Makót elkerülő keleti ág­nak is, hiszen az unióba Kiszombor felől érkező, illetve a Balkán felé tartó kamionforga­lom éppen az elkerülő utat kell, hogy igénybe vegye. Az ipari parkban működő logisztikai központok kamionforgalma közvetlenül csatlakozhat a ma­gyar sztrádarendszerbe. I.SZ. KOVÁCSANDRAS Ha nem is tökéletesen, de a francia köztársaság elnöke kimondta tegnap megyeszékhelyünk nevét, valamint felkészítőinek kö­szönhetően azt is megemlítette, hogy a magyarok már tizenhá­rom Nobel-díjast adtak a világnak. Az apropó: Chirac fran­cia-magyar kutató-fejlesztő központ létrehozásáról állapodott meg miniszterelnökünkkel. Igaz, hogy a francia média egy-egy internetes változatában még nem sikerült tökéletesen leírni Sze­ged nevét, de van idejük megtanulni. Azt is, hogy nem 200, csak 170 kilométerre vagyunk a fővárostól. A Biopohszba fektet be a francia tőke, s ha ez kinövi magát, minden a helyére fog kerülni a térképen, a városnév is, a kilomé­ter is - különösen, ha az utóbbit már sztrádán mérik. Újra jönnek tehát a franciák és ez jó. Egyszer már nagyon meg­indultak, amikor a távközlés-, az energia-, a víz- és csatornaszol­gáltatás szegedi privatizációját követően azt vettük észre, hogy ami csövön vagy vezetéken érkezik az otthonokba, intézmények­be, azaz kikapcsolható, vagy elzárható, az mind francia többségi tulajdonba került. Nem feltétlenül magántulajdonba, hiszen az áram- és a gázszolgáltatást például a francia állami társaság, a Vi­vendi vásárolta meg, azaz nem beszélhettünk klasszikus privati­zációról. Ahova most jön a tőke, a Biopohszba, a tudás alapú iparba, a biotechnológiába, oda már nagyon régen vártuk. Tudós emberek­kel szépen állunk, akarat, energia is van bőven, de azért ez egy pénzigényes terület. Mind a kutatás, mind annak átültetése a gyakorlatba. A biotechnológiáról, a bioiparról már nagyon régóta beszélnek Szegeden, s ez azért lehetséges, mert igazán magas fokon műve­lik. A nyolcvanas^ évek végén egy fiatal közgazdász-statisztikus a szegedi biotechnológiáról írt kisebb összefoglaló elemzést, kereste mérhetőségének alapjait, s az ifjú nagyon sok erkölcsi és anyagi ehsmerést kapott ezért az úttörő munkáért Budapestről. A köz­pontból. Mert ott még csak akkor csodálkoztak rá erre a nehezen számszerűsíthető, mérhető új iparágra. Igaz a statisztikai év­könyvekben még ma sincs túl sok rubrika a biotechnológia, a bio­ipar teljesítményének mérésére, de rajtunk, Szegeden is múlik, hogy egyre több legyen. Van hozzá egyetemünk, kutatóintézetünk, sok tudós embe­rünk, legújabban már Biopoliszunk is, és lesz hozzá francia tőke­injekciónk. A hét végén újabb szakaszokra vonulnak Egyre több gazda tüntet az utakon Incidensek nélkül fejeződött be ked­den is a múlt héten kezdődött országos gazdademonstráció. A kormány és a gaz­dák tegnap is tár­gyaltak, azonban lapzártánkig nem született megálla­podás, a tiltakozás megegyezés híján ma folytatódik. Az úton gazdák MUNKATARSAINKTOL Csongrád megye út­jain négy helyen, il­letve a szegedi élel­miszer-ipari üze­mek, a Pick Rt. és a Sole Rt. előtt tegnap is demonstráltak az alacsony felvásárlási árak miatt a gazdák és a mezőgazdasági vállalatok. - Ennyien még nem tüntettek a Csongrád megyei utakon - jelentették ki Makó, Vásárhely és Szentes közelében tüntető gazdák képviselői. Például a Vásárhely közelében lezárt út­szakaszon egyszerre 120-140 autó is összetorlódott, így 5-10 perces várakozásra kényszerül­tek az utazók. Ennek ellepére sehol sem alakult ki konfliktus a tüntetők és az úton lévők kö­zött. A rendőrségtől reggel kilenc és délután öt óra közötti időtar­tamra kértek és kaptak enge­délyt a szegedi Pick és Sole előtt tüntetők. Tegnap azonban már negyed négy előtt elvonultak a teherautók a helyszínekről. Szabó Lajos szervező elmondta: az embereket haza kell szállíta­ni, és azért hagyják el hama­rabb a tüntetések helyszínét, a szegediek ugyanis a 47-es úton tüntetőkkel egyszerre mennek még tudják őrizni pozícióikat a Fotó: Tésik Attila vissza a Hódagro szikáncsi köz­pontjába. Szegeden nem tárgyaltak a gaz­dák képviselői a feldolgozó cé­gekkel az átvételi árak emelésé­ről. A Sole vezérigazgatója ugyanis a budapesti tárgyalások­ra, megbeszélésekre utazott. Sza­bó Lajos azt mondta, csak akkor fordidhat elő, hogy nem adnak tejet az üzemnek, ha végképp el­akadnak a minisztériummal és a felvásárlókkal folyó megbeszélé­sek. A demonstráció ma folyta­tódik: a tegnapi helyszínek mel­lett a Szentes és Csongrád közöt­ti híd közelében is elállják a fél útpályát a gazdák, akik a hét vé­gére újabb helyszíneken tervez­nek megmozdulást, többek kö­zött félpályás útlezárással tilta­koznak Mórahalomnál, az 55-ös úton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom