Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-20 / 43. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR« PÉNTEK, 2004. FEBRUÁR 20. MA PREMIER Bal József rendezésében ma este 7 órakor mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház társulata Zsolt Béla Nemzeti Drogéria című színművét. Az 1938-ban egy pesti külvárosi bérházban játszódó darab főbb szerepeit Székhelyi József mellett Király Levente, Fekete Gizi, Cseh Zsuzsa, Pataki Ferenc, Borovics Tamás, Gömöri Krisztián és Szerémi Zoltán játssza. Székhelyi József a szabadtéri műsorváltozásáról és a finanszírozásról Tűzoltás helyett tervezés Az ország legmélyebb pontjáról a legmagasabbra A unióba szekérrel szalad Aranyi László A szegedi színház költségvetésében a szabadtéri kap nagyobb hangsúlyt, ezért finanszírozási problémák adódhatnak - ismerte el Székhelyi József színigazgató, aki inost a Nemzeti Drogéria főszerepét alakítja. - Bal József prózai tagozatvezető nemrégiben azt nyilatkozta: a színház és a szabadtéri szétválasztását " elkerülhetetlennek tartja. Mit gondol erről ! - Nem nekünk kell eldöntenünk, hogyan működjön a város színházi intézményrendszere. Akadnak megoldatlanságok a jelenlegi konstrukcióban, ezért az önkormányzat szakembercinek vizsgálatokat kellene folytatniuk erről. A költségvetésünk jelenlegi összerakása nem igazán kőszínházbarát. Inkább a szabadtéri kap benne nagyobb hangsúlyt, emiatt ismétlődő finanszírozási, likviditási problémák adódhatnak. - Kohári Nándor, az önkormányzat kulturális bizottságának fideszes tagja azt állította az ellenzéki országos napilapban: májusban csődhelyzetbe kerülhet a színház. Fenyeget ilyen veszély! Székhelyi József játszótárs a színpadon Fotó: Schmidt Andrea - Megható, hogy aggódnak értünk, és féltik a színház jövőjét. Remélem, tényleg erről van szó, és nem valamiféle politikai túlbuzgalomról. Itt az ideje, hogy az önkormányzati politizálásnak az a fejezete következzék, amely markánsan különbözik az országos nagypolitikától. A beázás pártsemleges helyi ügy, következésképp tárgyalni kellene arról, hogy annak a színházi struktúrának, amit évtizedekkel ezelőtt létrehoztak, a megváltozott gazdasági mikroklímában, módosított adótörvények és finanszírozási feltételrendszer közepette sürgősen modernizálódnia kellene. Nem csak Szegeden, az egész országban. Nem tűzoltómunkára lenne szükség, hanem messzebbre tekintő kulturális politikára. Velünk kapcsolatban azért jelenik meg folyton a vészmadárkodás, mert ez egy nagy költségvetéssel működő mamutintézmény, amit nehéz kordában tartani. - Változott a szabadtéri programja, nem jön a római Tosca-musical és Maurice Bejárt társulata. Miért nem ! - A januári sajtótájékoztatón azért óvatoskodtunk, azért beszéltünk csak programtervről, mert a partnereink a technikai paraméterek vonatkozásában aggályoskodtak. A további tárgyalások során kiderült, hogy a római Toscát csak olyan irgalmatlan pluszköltség-ráfordítással tudtuk volna vendégül látni, amire idén nem vagyunk képesek. A Béjart-előadást pedig nem sikerült megfelelően egyeztetnünk. Más nívós produkciókat találtunk helyettük. A helyzetünk megértéséhez tudni kell: a szabadtéri hat hete alatt elköltjük az intézmény teljes költségvetésének egyharmadát. Ez a fennmaradó negyvenhat hétben gazdasági gondokat jelenthet, ráadásul a helyzetünket tovább nehezítik az áfával kapcsolatos idei törvényi változások. - Mi a helyzet a szakminiszter megígért kompenzációjával! - Nincs még konkrét információnk arról, hogy végül mekkora lesz a kompenzáció mértéke, ezért nehéz megtervezni a költségvetésünket, ebből következően az éves programunkat is. - Mikor indul a jegyértékesítés a szabadtérire ! - Február utolsó hetében. Tavaly csak március végén adták el az első belépőket, azaz időarányosan nem állunk rosszul. - Milyen főszerepet próbálni igazgatóként! - Jó hangulatú, konstruktív próbákat tartunk tökéletes harmóniában. Örömmel tapasztalom, hogy a kiváló érettebbek és a fiatal színészeink hihetetlen odaadással játszanak együtt. A színpadon nincs főnök-beosztotti viszony, játszótársak vagyunk. A pályázatomban azt írtam: művészszínházi igényességű népszínházi programot szeretnék. Ez a darab archetípusa ennek a gondolatnak. Valamennyi színésznek esélyt ad az egyéni ragyogásra, a plasztikus emberábrázolásra, ugyanakkor a halas kofától az akadémikusig a legszélesebb közönség gyönyörűségét lelheti benne. H. ZS. szekerével Szeged városában. Az ötvenes éveiben járó sportember az idén is különleges teljesítményre készül: Magyarország legmélyebb pontjáról, Tiszaszigetről szalad kocsija elé kötve a Kékes-tetőre, mégpedig úgy, hogy közben áthaladjon Pusztavacson, az ország közepén is. - Ha sikerül teljesítenem ezt a 320 kilométeres távot, harmadik alaprekordomat állítom fel. De nem csak az lelkesít, hogy így bekerülhetek a rekordok könyvébe. Az április 21. és május 1. közötti időszakra tervezett futással két dologra is szeretném felhívni a figyelmet. Egyrészt a „Drog nélkül, tisztán lépj az EU-ba" feliratú, szekeremre szerelt táblával azt üzenném a fiataloknak, hogy az egészséges életmódot válasszák. Másrészt az idősebb generációhoz tartozók figyelmét is szeretném felhívni arra, hogy fölösleges energiájukat ne a családjuk, embertársaik terrorizálásával vezessék le, s hagyjanak fel káros szenvedélyeikkel, az alkohollal és a cigarettával - foglalta össze különleges szekerezése célját Aranyi László. Az uniós csatlakozást szekérhúzással ünneplő férfi napjainkban már megkezdte a felkészülést a nagy túrára. Ebben a hónapban futás, gyaloglás, kerékpározás, súlyok cipelése szerepel a programban, de ha az időjárás engedi, Aranyi László napi 15-25 kilométeren át vonszolja szekerét is. Eközben nagyon bízik abban, hogy mire indulni készül, olyan segítőkre lel, akik anyagilag is támogatják az egészséges életmód népszerűsítésének e nem éppen hétköznapi módját. B. Z. Tiszaszigctről Pusztavacson át a Kékes-tetőre húzza április végén szekerét a szegedi Aranyi László, aki ezzel a különleges teljesítménnyel szeretné felhívni a figyelmet hazánk uniós belepése kapcsán az egészséges életmód fontosságára. A világ legjobb kocsihúzója címmel büszkélkedhet a szegedi Aranyi László. Rajta kívül még senki nem húzott el egy több mint 400 kilós szekeret 255 kilométeres távolságra, miként tette ezt Aranyi 2002 júniusában, amikor Szegedről indulva meg sem állt a kocsi kocsifesztiválig. De ez csak egyik bravúrja az extrém sportok Tisza-parti képviselőjének. Tavaly májusban felállította a 24 órás kocsihúzás világrekordját is, kerek 100 kilométert körözve Halad a szekér, ha erősen húzzák Fotó: Miskolczi Róbert AZ ADY TERI UJ EGYETEMI EPULET ELŐTERE volt laktanya Egyelőre garázssorral néz farkasszemet az egyetemi központ főbejárata Díszburkolat helyett romos épületek az Ady téren Tanuluianyi és Információs Központ Forrás: Szegeti építési szabályzata DM-grafika 21 m ügyvédi Ady tér 7 db garázs Vitéz u. itt nyitják az átjárót A Vitéz utca 22-24. szám alatti épületek elbontásával új tér alakulhat ki, amelynek két oldalán a tűzfalakat takaró épület állhat Az ügyvédi iroda vezetője, az ingatlan tulajdonosa szeretné tudni, hogyan képzeli el az önkormányzat az épület környékének jövőjét Fotó: Karnok Csaba Hét garázsra, egy hátsó udvarra és egy romos hrázra néz majd a szegedi Ady téri egyetemi központ főbejárata. Az önkormányzat, ha lesz rá pénze, egy díszburkolatos teret alakít ki a Vitéz utcai házak helyén. A nyárra elkészülő Ady téri Tanulmányi és Információs Központ (TIK) csupa üveg főbejáratára jelenleg hét garázs néz. Ezek Vitéz és a Zászló utca sarkán álló ügyvédi iroda hátsó részéhez kapcsolódnak. Borzi Miklóssal, a ház tulajdonosával azonban eddig soha senki sem egyeztetett arról, hogyan változik meg ingatlanának környezete, pedig az ügyvéd szeretné tudni, hogyan képzeli az önkormányzat a környék jövőjét. Ráadásul 1999 nyara óta építési tilalom érvényes az épületre. A jogász úgy véli, őt emiatt kár érte, hiszen nem tudta a pincéjét és a tetőteret beépíteni. A TIK előterét eredetileg a Vitéz utcai házsor lebontásával alakították volna ki. Erre azonban sem az egyetemnek, sem a városnak nem volt pénze. Decemberben a közgyűlés ezért úgy módosította az építési szabályozást, hogy csak két épületet kelljen az önkormányzatnak kisajátítania. A polgármester által a közgyűlés elé terjesztett új építési szabályzatban az áll, hogy a „téralakítás elmaradása jelentősen lerontja a nagy értékű, országos és városi jelentőségű beruházás megítélését". Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester elmondta: az idei költségvetésben nincs pénz a kétszázmilliós rekonstrukcióra. Szerinte a terület fölértékelődik majd, és lesz vállalkozó, aki a hét garázs helyére méltó épületet emel. így az ott megforduló egyetemisták számára különböző szolgáltatásokat nyújthat. Az alpolgármester úgy véli, önkormányzatoknak nem feladatuk az, hogy egy-egy új épület környékén fölvásárolják az ingatlanokat, ha azok nem mutatnak jól. Akkor tudnak lépni ez ügyben, ha a vállalkozói tőke is meglátja a lehetőséget a területen fennmaradó egyetlen saroképület körbeépítésére. Tóth Károly önkormányzati képviselő elmondta: a decemberi döntés után néhány nappal lakossági fórumon tájékoztatta Nagy Sándor alpolgármester az érintetteket - a környékbeliek ismerik tehát a város vezetésének terveit. A megmaradó sarokházra érvényes építési tilalom törlése ' azonban egyelőre nemcsak a közgyűlés döntésétől függ, a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. (VÁTI) hozzájárulása is szükséges - mondta a képviselő. Tóth elismerte: a TIK őszi beüzemelése miatt „esztétikai kényszer" az önkormányzat számára a terület rendezése. Egy ideig azonban a garázssorra, egy hátsó udvarra és egy romos házra néz majd Szeged legmodernebb középülete. M. B. I.