Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-17 / 40. szám

10 . GYÓGY-ÍR 2004. február 17., kedd Szent Hildegard tanácsai Emberi fogyasztásra az epret nem, viszont a tönkölybúzát ajánlja a Hildegard-gyógyászat, melynek megteremtője az a XII. századi Benedek-rendi apáca, akinek táplálkozási és gyógyászati rendszerét közel ezer év teljes feledés után ismét tanulmányozzák és népsze- rusrtik. Közismert, hogy régen a szerzetesrendekben komolyan foglalkoztak gyógynövénytermesztéssel és a betegek gyógyításával. Mindannyiuk közül kiemelkedik a XII. századi, Benedek-rendi Bingeni Szent Hildegard, akinek több gyógyászattal foglalkozó műve orvostörténeti kuriózumnak számít. Krónikák szerint a látnoki képeségekkel rendelkező apáca A betegségek okai és gyógyításuk című átfogó könyvében a testet, a lelket és a szellemet összefüggéseiben szemléli, ezzel is szakítva kora szemléletével. A Hildegard-gyógyászatban ugyanis a betegségek okait is kezelik, nemcsak a következményeket. Vagyis a kór kiváltója lehet valamilyen rossz emberi tulajdonság, bűnös szenvedély, harag, hazugság, irigység és gőg is, melyek orvoslására böjtöt javasol. A Hildegard-módszer többféle lehetőséget kínál kedélyállapotunk javítására, magunkhoz vehetünk különféle kedélyjavító élelmiszereket, például tönkölybúzát vagy az édesköményt. A közel ezer évre feledésbe merült gyógymódra ötven évvel ezelőtt talált rá dr. Gottfried Hertzke, aki világszerte ismertté tette Hildegard nevét a gyógyulni vágyók körében. A Benedek-rendi apáca kúrái, gyógynövényreceptjei, életmódtanácsai manapság reneszánszukat élik, legfőképpen német nyelvterületen. Hildegard módszerének egyik kulcsa, hogy különféle terápiás módszereket fog össze egy egységes gyógymóddá, amely magában foglalja a növényekkel, a drágakövekkel való gyógyítást, a pszichoterápiát, a diabetikus eljárásokat és a hőkezelést. Az apáca a táplálékokat például nem a kalóriatartalma vagy a vitamin, és ásványianyag-tartalma alapján csoportosítja, hanem a növényi és állati eredetű élelmiszerek hatóerejét (gyógyító vagy károsító) veszi figyelembe. Az eperről például ezt írja: „a bokor, amelyen az eper terem, inkább meleg, mint hideg. Hurutossá teszi azt, aki elfogyasztja, gyógyhatása pedig nincsen..." A tönkölybúzát viszont rendkívül ízletesnek és jó élettani hatásúnak tartja. A tönkölynek a búzával ellentétben egészen a külső héjtól a magig egyenletes a felépítése, miáltal a tönkölyfinomlisztnek is magas a tápértéke. Alapdiétaként alkalmazva javítja az általános közérzetet és a teljesítő-, illetve koncentrációképességet. A tönköly - Hildegard szerint semmiféle allergiát nem okoz. Fogyasztása biztosítja a jó emésztést és a salakanyagok gyors kiürítését. Hildegard táplálkozási tanácsaiban útmutatásaival ellátva ajánlja kora ismert gyümölcseit, zöldségeit és fűszereit, valamint gazdag gyógykészítmény gyűjteményében recepteket javasol különféle betegségek kezelésére. Magyarországon még csak szűk körben ismerik a középkori gyógyító szerzetes módszerét, tudományos vizsgálata és népszerűsítése - még hátra van. L.G. ELETMODTANACSOK Amikor nem megy... Testedzés nélkül az izmok veszítenek feszességükből - igaz ez az egészen konkrét feladatkörrel felruházott izomzatra is. A berekedt széklet tulajdonosai leginkább azok, akik sokat ülnek, rosszul esznek és keveset mozognak. A felnőtt személyiség idegrendszere jól működik: képes visszatartani a székelést, mely adott esetben feltétlenül szükséges. Sokan sokszor mégis indokolatlanul visszautasítják a belső késztetést, még egy ideig nem válnak meg attól, amire már nincs szükség. A székrekedéssel rendelkezőnek nehézségei vannak mind az adás, mind az elengedés aktusával kapcsolatban. A berekedt széklettel rendelkező beteg szó szerint nem képes visszahagyni valamit, ragaszkodik egészen anyagi jellegű és tudatalatti tartalmaihoz, mert nem akarja, hogy azok napvilágra kerüljenek - véli Rüdiger Dahlke német orvos. A székrekedés a betegségszimbolika szintjén tehát nagyon könnyen megfejthető, kezelése pedig nem várt eredményeket hoz. A páciensnek érdemes elgondolkodni azon, mihez ragaszkodik olyan nagyon, mit nem képes adni, mit titkolna el maga elől is szívesen - véli Balogh Rita Hajnalfény életmód-tanácsadó. A felismerésekkel egy időben pedig a széklet rekedését megszüntető terápiák elkezdődhetnek. Azok számára, akik két-három naponta vonulnak csak el a magányos akcióra, ajánlott a következő recept: este két deciliter vízbe áztatunk két evőkanál lenmagot, s reggel az egészet megesszük. Az eredmény garantált. Alkalmazható a patikákban vásárolható beöntésre alkalmas szerkezet: a beöntőtartályba paraffinolajas vizet, kamillateát is lehet tölteni - a páciens amíg csak bírja, szorítsa, majd foglalja el a helyét. A beöntés azért is előnyös, mert a végbélben, a vastagbél alsó szakaszaiban a bélbolyhok között rekedt apró salakanyagokat is kimossa, ezzel elejét veszi a betegségnek. Érdemes a szervezetet szoktatni egy adott időponthoz: mindennap ugyanabban a percben vonulni el az Illemhelyre. A székrekedés megelőzhető testmozgással, a rostban,"gyümölcsben, zöldségben gazdag táplálkozással. Őseink újholdkor mindig böjtöltek - emlékeztetett az életmód-tanácsadó. A nomád magyarok a természet adta rezgéseket kihasználták, így szervezetük egy hónapban egyszer biztosan kitisztult. A modern korban havi egy nap böjt frissen csavart gyümölcsök levének fogyasztásával és ugyanazon a napon beöntéssel - szintén újholdkor - a székrekedés panaszaira is ad megoldást. BLAHÓ GABI Kipusztuló gyógynövények A gyógyfüvek iránti növekvő kereslet kipusztulással fenyegeti a világ jelenleg ismert gyógynövényeinek csaknem egyötödét közölte a Természetvédelmi Világalap, a World Wildlife Fund (WWF) jelentése. MTI A szervezet szakértői szerint csak Európában több mint 1300 gyógynövény van kereskedelmi forgalomban, és ezeknek mintegy 90 százaléka vadon nő. Egy nemzetközi növényvédelmi szervezet által a WWF számára készített jelentés úgy véli, hogy a gyógynövény-forgalmazók rendkívül tékozlóan bánnak ezekkel a természeti kincsekkel, túl gyakran aratják a termést, nem hagyva időt a növényeknek a regenerálódásra. A gyógynövények iránti kereslet Európában, valamint Észak-Amerikában évente mintegy 10 százalékkal növekszik. Ez a drámai mértékű emelkedés igen súlyos terhet jelent a növényvilágra. Fontos volna, hogy a forgalmazók ne a vadon termő növényeket pusztítsák tovább, hanem a biogazdaságok termelésének fokozását ösztönözzék, vagy ha mégis vadon élő fajtákat használnak, a jelenleginél sokkal felelősebben kezeljék ezeket a növényeket hangsúlyozza a.Természetvédelmi Világalap. A BETEGSEGT0L VAL0 FELELEM IS TÁVOL TART AZ ORVOSTÓL Nem járunk szűrésekre A hazai szűrővizsgálatok ugyan mindenki számára elérhetők, mégis, a magyar lakosságra csak kismértékben jellemző, hogy ezeket a szolgáltatásokat rendszeresen igénybe is veszi. Hogy ennek mi az oka, arra egy átfogó tanulmány világít rá. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly nyáron a Társadalomkutató Intézet (Tárki) elvégzett egy szokatlanul átfogó vizsgálatsorozatot a hazai egészségügy lakossági megítéléséről, amelyben többek között szerepelt az is, mikor és milyen körülmények között fordulnak a honi polgárok orvoshoz, s milyen gyakorisággal látogatják a szűréseket. Az eredményekből kiderül, nem vagyunk valami komoly orvoshoz járók, nem vesszük komolyan az enyhe panaszokat, nem rendelkezünk preventív szemléletű egészségmagatartással, gyakorta dolgozunk betegen, és nem ritkán hosszú évekig halogatjuk a szűrővizsgálatok meglátogatását. Ennek eredményeként gyakran megesik, hogy amikor a beteg panaszával szakemberhez fordul, már előrehaladott, hosszú kezelési és gyógyulási folyamatot feltételező betegséget , kénytelen megállapítani orvosa. Mint az a diagramon is látható, halogató magatartásunknak nincs reális indoka: tüdőszűrés esetében a megkérdezettek 60 százaléka, nőgyógyászati szűréseknél pedig a válaszadók 31 százaléka érzi úgy, nem érdekli sem a vizsgálat, sem annak eredménye. Ezek az adatok azért is elkeserítők, mert e kategória tagjai csak komolyabb, egészségügyi gond, munkaképtelenség esetén kerülnek orvosközeibe, akkor már kétesebb gyógyulási esélyű problémájukkal. A kutatásból az is kiderül, hogy míg a tüdőszűrés mellőzésének legfőbb oka az érdektelenség, a nőgyógyászati szűrések esetén a vizsgálatoktól való félelem a legfőbb visszatartó ok. • MIÉRT NEM MENNEK SZŰRÉSRE AZ EMBEREK (a válaszadók százalékában) c ) 10 20 30 40 50 60 nem 60% érdekli HHNHHHHHI31% fél megtudni 14% az eredményi •1 13% várakozás « 6% várakozás mm 5% | • távolság H 3% 3% ¡Ii tüdőszürés egyéb 5% II nőgyógyászati szűrés félelmek, okok • HE | 15% r i Forrás: TÁRKI DM-Grafika Télen is biztonságban A szabadban eltöltött idő télen is sok örömöt ígér, feltéve, hogy nem feledkezünk meg a szükséges előkészületekről, és megfelelően védekezünk a hideg, a szél és a csapadék ellen. MUNKATÁRSUNKTÓL Ne feledjük, hogy sérülés nem csak nagy hidegben fordulhat elő, és a meleg éghajlatú vidéken élőket is érheti hideghatás. Fokozott veszélynek vannak kitéve a fiatalok és az idős emberek, valamint azok, akiknek szervi elváltozásaik vannak vagy gyógyszert szednek. Az alábbiakban ismertetjük, hogyan lehet csökkenteni a különféle kockázatokat. Öltözzön több rétegbe. Az a legfontosabb, hogy télen, a szabadban végzett tevékenységekhez mindig megtegyük a szükséges előkészületeket. Először is ügyeljünk a megfelelő öltözködésre. A gyermekek sokkal könnyebben fáznak meg, mint a felnőttek, ezért nekik jó meleg, többrétegű öltözékre van szükségük; legyen rajtuk A télisportokhoz jó meleg, többrétegű öltözékre van szükség sapka, meleg zokni, egyujjas kesztyű és símaszk, vagy olyan sál, ami nem akad bele semmibe. Felnőtteknek nagy hidegben, megerőltető tevékenység végzéséhez a legmegfelelőbb öltözék a polipropilén alsóruha, amely felszívja az izzadságot, majd több réteg póló vagy pulóver, kívül pedig egy féligáteresztő vagy teljesen vízhatlan széldzseki. Legyen váltóruha! A kinn tartózkodást követően amint lehet, öltözzünk át száraz alsóneműbe és száraz, meleg felsőruházatba. Aki valamilyen téli szabadidősportot űz, gondoskodjon arról, hogy mindig legyen kéznél egy komplett váltóruhája. A nedves ruhanemű rendkívül veszélyes, mert alkalmasint csak huszadannyira melegít, mint ugyanaz az öltözék szárazon. Afagyás tünetei Ne feledjük, hogy ha túlságosan sokáig tartózkodunk kint a hidegben, akkor a bőrünkön fagyások keletkezhetnek és a testhőmérsékletünk is lecsökken. A bőr és a vérerek hideg hatására könnyen károsodhatnak; ez a folyamat leggyakrabban az orron, a fülön, az arcon, a kéz- és lábujjakon kezdődik. A sérülés kialakulásában bárom fázist különböztethetünk meg: az enyhe fagyást, a súlyosabb, de felületes fagyást, valamint a mélyebb szövetrétegeket is érintő fagyást. Az enyhe fagyás szúró érzéssel jár, a bőr kékesfehér lesz, de puha tapintású. Maradandó szövetkárosodást az ilyen fagyás rendszerint nem okoz. Ha időben észrevesszük, az enyhe fagyás megszüntethető azzal, ha az érintett területet leheletünkkel felmelegítjük, langyos vízbe áztatjuk, vagy egyszerűen meleg kezünkkel lefedjük. Súlyosabb fokú, de felületes fagyás esetén a bőrsejtekben jégkristályok keletkeznek, a bőr alatti szövetek azonban továbbra is lágyak maradnak. A bőr viaszos tapintású, zsibbadt és merev, hólyagok is képződhetnek rajta. A fagyás legsúlyosabb, mélyebb rétegeket is érintő formája kiterjedhet az erekre, izmokra, idegekre, inakra, sőt a csontokra is és maradandó károsodást okozhat. Az érintett területek érzéketlenné válnak.