Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-09 / 7. szám

PÉNTEK, 2004. JANUÁR 9. AKTUÁLIS« 3 Botka László megköszönte a szegediek támogatását Az M5-ös építése közös ügy A NAGYMAMA LEVELE Jelképes ajándékként a tavaly megszületett négyes ikrek nagymamája, Berecz Árpádné Győry Margit is megkapta a polgármestertől a kiváltságlevelet. Ennek oka az volt, hogy 2002 augusztusában, amikor Medgyessy Péter Szegeden járt, meglátogatta az előző napon született testvéreket a gyermekklinikán és találkozott a nagymamával. A nagymama az épület előtt várta a miniszterelnököt, s egy levelet nyújtott át neki - benne pedig nem családja, hanem az M5-ös ügyének azonnali megoldását kérte. Folytatás az 1. oldalról A polgármester külön szólt arról, hogy az 1879-es nagyárvíz utáni újjáépítés 125. évfordulóját az idén március 12-én ünneplő Szegednek minden esélye megvan arra, hogy 2004 valóban az újjászületés éve legyen. Legvégül Botka László minden szegedinek köszönetet mondott, mert - mint fogalmazott támogatásuk nélkül ezt a városvezetés nem tudta volna elérni. Külön is megköszönte Szeri Istvánnak, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, valamint a Délmagyarországnak és a Délvilágnak, a megye valamennyi médiumának az M5-ösért kifejtett munkáját, jelképes ajándékként pedig átadta Szeged szabad királyi város 1719-ből származó címeres kiváltságlevelének fakszimile kiadását Szeri Istvánnak és Szetey Andrásnak, lapunk főszerkesztőjének. Szeri István a szegedi vállalkozók, fuvarozó cégek nevében, s a kamara elnökeként üdvözölte a kormánydöntést, Szetey András pedig hozzátette, itt az ideje, hogy végre valamennyien elhiggyük, sikerült megoldani a térség legégetőbb problémáját és ideér az autópálya 2005-ig. Higgyünk abban, hogy az uniós tagság révén Szeged Eurrópa kapuja lesz, és óriási lehetőségek nyílnak meg a város előtt. Újhelyi István országgyűlési képviselő azt javasolta, a március 12-ével kezdődő hétvégén meghívhatjuk Szegedre az országot - először matricával. A kemény lobbizás gyümölcse Frank József az M5-ös kivásárlásáról Célhoz ért az a sokrétű lobbitevékenység, amelyben a megye önkormányzatai, gazdasági szereplői mellett a megyei önkormányzat is részt vállalt - nyilatkozta Frank József, a megyei közgyűlés elnöke az M5-ös autópálya kivásárlásáról szóló hír kapcsán. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elnök a kormány döntése nyomán sajtóközleményt adott ki. „A Csongrád Megyei Közgyűlés elnökeként, a megye lakossága és gazdálkodó szervezetei nevében is üdvözlöm a kormánynak az M5-ös autópályával kapcsolatos, régóta várt döntését. Célhoz ért az a sokrétű lobbitevékenység, amelyben a megyei közgyűlés is fontos szerepet vállalt. Az elnöki szakmai kollégium kezdeményezte az elmúlt év elején az M5-ös Autópálya Alapítvány létrehozását." - áll a közleményben. Frank József hangsúlyozta, hogy az alapítványhoz csatlakozó civil és gazdasági szervezetek, kamarák, önkormányzatok erőteljes föllépése is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány belátta: növelni kell a Dél-Alföld esélyeit a boldogulásra, s fontos, hogy az elérhetőség, a biztonságos közlekedés és a befektetővonzó képesség tekintetében egy szintre kerüljön ez a régió az ország többi térségével. Válogatás ÚJSZÁSZI ILONA Válogatós a gyerek, nem akar egyik nagy éttermi lánc csillogó-villogó üzletébe se menni. Nem azért, mert finnyás, és nem szereti a hatalmas zsemlébe gyömöszölt hús- és salátacafatokat, vagy a világszerte reklámozott barna színű üdítőt, hanem azért, mert evés közben a tálcáról a kukába csúsztatott papírpohár, menüsdoboz, burgonyástasak, műanyag szószos tányérka és szívószál további sorsára gondol, szinte már ösztönösen. E játékot, a szemét útjának elképzelését már sokszor kipróbálták az algyői diákok a suliban, az ökoiskolák egyre kiterjedtebb magyarországi hálózatához tartozó egyetlen Csongrád megyei iskolában. Algyőn a tanárok minden lehetséges alkalommal szóba hozzák, megmutatják: érték a környezet, aminek megóvásáért mindenki tehet valamit. így az algyői gyerekek, akik a szépséges Tisza ölelésében, de a kőolajiparban keletkező veszélyes hulladékoktól is fenyegetve élnek, észrevétlenül lesznek környezettudatosán válogatósak. De másokat is a baj nagyságára döbbenthetnének a számok. Hogy egyetlen fém sörösdoboz előállításához kétdoboznyi kőolajat pazarlunk el. Hogy száz év alatt se bomhk el a műanyag, például az egyszer használt, aztán az út szélére dobott pilleüveg. Hogy mi, a Dél-Alföldön élők fejenként 2,8 tonna ilyen-olyan hulladék termeléséért vagyunk felelősek. Igaz, elsősorban az otthonunkban termelődő hulladék mennyiségére és minőségére lehetnénk közvetlen hatással. De ez se elhanyagolható tett. Még az uniós Bécsben sem. ahol azt is kiszámolták, egy lakos évente 282 kilogramm háztartási szemetet termel, de annak előválogatásával 120 kilót újrahasznosíthatóvá tesz. Figyelő szemünket az unióra vetve, itthon is kötelezővé lesz a hulladékgazdálkodás. Ennek fő eleme a szelektív hulladékgyűjtés, vagyis az otthon termelt szemét szétválogatása papír, műanyag, üveg, fém, vagy komposztálható konyhai maradékkupaccá. Ha nem akarunk belefulladni a szemétbe, ha utódainknak élhető környezetet akarunk, akkor ne legyünk restek, válogassunk! VESZÉLYES HULLADÉK Veszélyes hulladékból a Dél-Alföldön 2001-ben közel 250 ezer tonna keletkezett. Ugyanakkor a régióban 50 telephelyen összesen 653 ezer tonna (555 ezer tonna veszélyes) hulladékot halmoztak fel. A szemét és szemét közötti különbség nyilvánvaló: az autóbontó telephelyeken fölhalmozott roncs csak ronda, a vásárhelyi Erzsébeti úton fölhalmozott furfurol korpa normál állapotában nem ártalmas, ugyanakkor az Algyőn, a Szenteshez tartozó Cserebökényben, vagy a Kiszomboron tárolt fúrási iszap már veszélyes hulladéknak számít. Ez utóbbi három településen a veszélyes hulladéklerakó véglegessé nyilvánításának folyamatát elkezdték. Egyébként szűkebb pátriánkban összesen öt telephelyen évente 70 ezer tonna veszélyes, tizenkét telephelyen pedig évi 84 ezer tonna nem veszélyes hulladékot ártalmatlanítanak. A települési hulladéklerakók közül idén év végégig tizet (várhatóan a hulladékhegyre Csanyteleken, Nagymágocson, Domaszéken, Zákányszéken, Balástyán, Fábiánsebestyénen, Oföldeákon, Zsombón, továbbá Csongrádon, illetve Makón a Földeáki úti lerakóra kerül lakat), aztán 2006 utolsó napjáig húszat, 2008. december 31-éig pedig további huszonegyet be kell zárni és helyét rekultiválva vissza kell adni a természetnek. Azt követően megyénkben csak az öt regionális hulladéklerakó (a hódmezővásárhelyi, a makói, a szegedi és a szentesi, illetve a még megvalósításra váró felgyői) fogadhat szemetet. Folyékony hulladékkal szennyvíztisztító telepen Csongrád megyében 16 településen (Algyőn, Ásotthalmon, Balástyán, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Kisteleken, Makón, Mindszenten, Mórahalmon, Opusztaszeren, Röszkén, Rúzsán, Szegeden, Szeghalmon, Székkutason, Szentesen) foglalkoznak, viszont itt 26 leürítő hely található. Az Atiköfe úgy látja: a folyékony hulladék elhelyezése körülbelül csak minden tizedik Csongrád megyei kistelepülésen felel meg a szabályoknak, nem létezik ilyen közszolgáltatás az elmaradottabb, tisztítóval nem rendelkező és tisztítóktól távol fekvő községekben, ahol az eseti megrendeléseknek vállalkozók tesznek eleget. A folyton újratermelődő szeméttel való küzdelem egyre nehezebb. A szakemberek szerint számunkra előnyös, hogy a régió egyetlen válogatóműje és működő veszélyeshulladék-égetője Szegeden található. Sőt: a régió egyetlen gumihulladék-hasznosító üzeme is megyénkben, Csongrádon kezdi meg a munkát. A 2008-ig teljesítendő feladatok közé sorolják az Atiköfe szakemberei, hogy a Csongrád megyei önkormányzatok társulásaikat tegyék élővé, ugyanis e keretben elkészíthetik hulladékgazdálkodási tervüket, sikeresebbek lehetnek a különböző pályázatokon. Kiemelt cél a szelektív hulladékgyűjtés, miközben a felügyelőség támogatja a hulladékudvarok, gyűjtőszigetek és komposztálok építését. Ugyanis a veszélyes hulladékok például Szentesen, Vásárhelyen működő komposztálója mellett Csongrád megyében is szükség lenne a biológiailag lebomló szerves hulladékok ilyen feldolgozására-hasznosítására. A Dél-Alföld hulladékgazdálkodási tervének megvalósításához 2008-ig több, öszszesen körülbelül 36 milliárd forint értékű beruházásra lenne szükség. Ú. I. Az üzemzavar után ismét dolgoznak a Démász számítógépei Kinyitott az ügyfélszolgálat A rendszerhiba elhárítása után csütörtöktől ismét működik a Démász Rt. szegedi ügyfélszolgálati irodája. MUNKATÁRSUNKTÓL A Démász Rt. szerdai ígérete szerint, tegnap ismét fogadhatta fogyasztóit a szegedi ügyfélszolgálati iroda, amelynek számítógépes rendszere hétfő óta nem működött. Az ügyfeleket kedden sem tudták kiszolgálni, szerdán pedig ki sem nyitott a Kossuth Lajos sugárúti iroda. Kecse-Nagy Sándor kommunikációs osztályvezető tájékoztatása szerint a gépeket azért kellett kikapcsolni, mert az idén életbe lépő forgalmiadó-változások adatainak rögzítése után hibákat találtak a rendszer működésében a szakemberek. A programot szerdán kijavították, így az irodában csütörtöktől ismét zavartalan az ügyintézés. Az ügyfélszolgálat, alkalmazkodva a munkarendváltozáshoz, e héten szombaton (január 10-én) is nyitva tart. 36 milliárd forint kellene a Dél-Alföldön fejlesztésre Drágult a film és a színház, olcsó maradt a muzsika Emelkedik a jegyek ára Nem lehet megoldás hosszú távra, ahogyan jelenleg kezeljük szemetünket. Fotó. Tésik Attila Folytatás az 1. oldalról szerint szeptemberben várhatóan további 20 százalékkal nő a 2004/2005-ös szezonra szóló jegyek és bérletek ára. A szabadtérin - szektortól és műfajtól függően - meglehetősen nagy a szórás az árak tekintetében. Az idei belépőjegyekért átlagosan mintegy 20 százalékkal kell majd többet fizetni, mint tavaly. A legolcsóbb belépők ára így 1500 forintra emelkedik, a legdrágábbaké viszont 12 ezer marad. Tavaly ugyanennyibe kerültek a Montserrat Caballé gálaestjére szóló jegyek, míg 2001-ben 15 ezerért is kínáltak belépőt Jósé Cura Dóm téri koncertjére. A szegedi Kövér Béla Bábszínház ősszel, az évad kezdetén 50 forinttal már emelte a belépők Az infláció és a 12-ről 15 százalékra nőtt áfakulcs, valamint más külső hatások miatt 7 és 20 százalék közötti mértékben emelték vagy tervezik emelni áraikat a mozik és a színházak. Mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki mozizni szeretne az új esztendőben. Az egymással versengő filmszínházak előadásai eltérő mértékben, de szinte mindenhol drágultak. Az indokokat hosszan tudják sorolni: 12-ről 15 százalékra nőtt az áfakulcs, a tervezettnél magasabb volt az infláció, az euróhoz képest romlott a forint. A szegedi Plaza Cinema City egységesítéssel egybekötve növelte árait. A korábbi 690 forintos normál és a 750 forintos premier filmekre szóló jegyek tegnaptól egyaránt 790 forintba kerülnek, ami 5,3 és 14,5 százalékos emelést jelent. Az első előadásokra ezentúl 590 forintért lehet belépőt váltani, a hétfőtől csütörtökig kiadható diákjegyek pedig 650-be kerülnek. A Belvárosi mozi mindegyik kategória jegyét 50 forinttal emeli, de csak február 5-étől, a következő havi műsorváltástól. így az első előadásra 450, a többire 700 forintért, diák- vagy nyugdíjaskedvezménnyel pedig 550-ért lehet majd belépőt váltani. A leghűségesebb színházbarátok, a bérletesek jártak jól, mert a Szegedi Nemzeti Színház január 1 -jétől 15 százalékkal emelte a bérleten kívüli előadásokra szóló belépők árát. A legolcsóbb jegyeket 600 helyett 700 forintért, a legdrágábbakat 1600 helyett 1800-ért lehet megvásárolni. Székhelyi József színigazgató árát, így a jelenleg 300-ba kerülő jegyek csak szeptembertől drágulnak. A vendégelőadások helyárai továbbra is 1500 és 3000 forint között mozognak. Noha az áfatörvény változása hátrányosan érinti, a Filharmónia Kht. évad közben nem emel jegyárat, azaz a szimfonikus koncertekre továbbra is 900, a kamarahangversenyekre 650 forintért lehet belépőt váltani. A legnagyobb komolyzenei koncertszervező januártól nem igényelheti vissza a művészek gázsija után fizetett áfát, ami automatikusan 15 százalékkal növeli a költségeit. A szegedi iroda vezetője, Finta János szerint ez körülbelül kétmillió forint pluszterhet jelent a koncertévad végéig. A bérletek és a jegyek árát a következő szezon kezdetén valószínűleg az inflációt meghaladó mértékben emelik. H. ZS. A színházi közönség is többet fizet majd.