Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-08 / 6. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JANUÁR 8. -MEGYEI TŰKOR 7 Családi események HÁZASSAGOT KÖTÖTT Kovács Attila Csaba és Buha And­rea Otília, Goldea Péter és Bor­nemissza Eszter, Bertalan Dezső és Szilágyi Éva, Varga Attila és Sza­bó Annamária, Farkas Zsolt és Ke­vin Andrea Ilona, Varsányi András és Ferencz Irén, Baracsi Szabolcs és Tuskó Judit Henriette, Horváth Attila és Száraz Katalin, Mészáros Róbert Zsolt és Bite Zsuzsanna Klára, Maróti István és Saliga Zsuzsanna, Alföldi György és Bo­róczky Beatrix Evelin, Simó Csaba és dr. Monosesz Gabriella. SZÜLETETT Farkas Sándor Tamásnak és Sza­bó Tündének Dávid, Kormányos Zoltánnak és Kristóf Sárának Re­nátó, Bodó Gergelynek és Pod­maniczki Krisztina Edinának Eszter, Turai Zoltánnak és Turai Andreának Panna Kata, Bozsó Antalnak és Móráth Klárának Alexandra, Miklós Györgynek és Pölte Ingrid Juditnak Dániel György, Szép Mihály Lászlónak és Szőke Máriának Katalin Má­ria, Majláth Jánosnak és Szeren­csés-Fekete Ilonának Renáta Ilo­na, Kulik Róbertnek és Oláh Ildi­kónak Bence, dr. Beviz József Le­ventének és Papp Ildikónak Luca Sarolta, Apró Zoltán Lajosnak és Kispál Máriának Dalma, Virág Tamásnak és Benke Noémi Eme­sének Benke Nimród, dr. Perényi Lászlónak és Varga Katalinnak Boglárka, Fejes Róbertnek és Oravecz Nóra Beátának Róbert Hunor, Hídvégi Gábornak és Kiss Ildikó Évának Luca Ildikó, Juhász István Lajosnak és Farkas Katalinnak Zsófia, Tóth László­nak és Sáfrán Gabriellának Tóth Odett Zsófia, Lónyi Antalnak és Farkas Évának Gábor Antal, Far­kas Dezsőnek és Szemerédi Gab­riellának Eszter, Buza Márton­nak és Sajtos Ibolyának Márton Patrik, Hajas Gábor Péternek és Rutai Ágnes Máriának Barbara Ágnes, Csiszár Zoltánnak és Bál­lá Mariannának Anna Viola, Ko­vács Attilának és Szabó Tímeá­nak Vivien, Felső Zoltán László­nak és Tóth Irénnek Levente, Horváth Zoltánnak és Gábor Máriának Dániel, Vass Antalnak és Bruttyó Márta Máriának Mar­cell, Almási Istvánnak és Petrucz Diánának Csenge, Farkas Árpád­nak és Bucsuházy Eszternek Fló­ra, Muhari Józsefnek és Vigh Emese Máriának Bence, Czékus Tibornak és Seller Julianna Évá­nak Jázmin Gréta, Makra Zsolt­nak és Juhász Tündének Gábor Zsolt, Antóni Ferencnek és Fe­renczi Katalin Teréziának And­rea, Szilágyi Ferencnek és Babos Anikónak Péter, Bóna Zsoltnak és Huszti Hajnalkának Balázs, Zentai Péternek és Kollár Máriá­nak Péter, Németh Zoltán János­nak és Ács Gabriella Ilonának Enikő, Molnár Józsefnek és Vi­rágh Évának Milla, Farkas De­zsőnek és Balogh Gyöngyinek Dániel, Pál Csabának és Fekete Orsolyának Hortenzia Alma, Molnár Gábornak és Papp Noé­minek Hunor, Kiss Ferencnek és Tanács Gabriellának Noémi, Vér Zsoltnak és Veres Andreának Fanni és Zsófi, Ternyák Sándor­nak és Tasi Krisztinának Daniel­la, Ferenczi Illés Csabának és Renkó Ildikó Krisztának Petra Il­dikó utónevű gyermeke. MEGHALT Rohonyi Gyuláné Mándoki Ro­zália, Kovács István, Rehák Ist­vánná Huszka Mária, Paszkosz Perikliszné Szegedi Etelka Rozá­lia, dr. Gulyás Sándorné Szántó Éva, Rózsa-Ruki Ferencné Erdődi Irén, Györfi Andrásné Czirok Mária, Palotás Imréné Német Mária, Valkai József, Starcz Gá­borné Kovács Rozália, Szalay Lujza Ilona, Szélpál Béláné Ma­csán Erzsébet, Szabó Istvánná Antal Erzsébet, Zsiga István László, Borbás László, Lantos Se­bestyén Miklós, Oltványi Sán­dor, Baranyai Istvánná Tuksa Margit, Győrbiró Péter Károly, Tanács Jánosné Varga Margit, Végh Sándorné Szántó Etelka, Mágori Istvánná Virgoncz Ilona, Miklós Antal Aladár, Czavalinga István, Róka Miklós, Simon Ist­ván, Ambrus Miklósné Pavó Má­ria Katalin, Király András, Mar­ton Katalin, Kiss Mátyás, dr. Molnár Miklós Péter, Kovács Mi­hályné Dulicsek Mária, Róvó Fe­rencné Széles Erzsébet, Ágoston Béla, Csonka Imréné Ördög Ro­zália, Lángos Dezsőné Nagy Márta, Czombos Gáborné Szűcs Etelka, Matuszka Mihályné Kecskeméti Anna, Sepsi [ózsefné Csáki Irén, Kotogán Ferenc Jó­zsef, Hajdú Miklós Dezső, Szécsi Dezső, Vörös Lajos Imre, Pan­nonhalmi Antalné Sebők Klára, Csányi Istvánná Csányi Erzsé­bet, Tamási Sándorné Román Magdolna, Kovács Attila Leven­téné Nyersbakó Szilvia Katalin, Bereznay Lászlóné Mészáros Ilo­na, Nagy Miklós, Simhercz Györgyné Berkó Julianna, Kis Fe­rencné Szécsi Etelka, Ódry Lajos, Jánki Lászlóné Tomity Rozália, Hevesi László István, Magony Antal, Varga László, Dékány An­tal, Sós Irén, Goda Istvánná Fo­dor Irén, Berta Imre, Tálas Antal László, Tóth István, Bábnt Gézá­né Czecze Irén Izabella, Lakatos Ferenc, Megyery Árpád, Hegedűs Béláné Bécsi Margit, Körösi Já­nosné Batancs Anna, dr. Józsa Fábián, Juhász Józsefné Gémes Juhanna, Kozma Miklós Endre, Csúri Károly, Koltai Ilona Valé­ria, Daka Istvánná Masa Irén, Tóth Béla, Kerti Zoltán Nándor, Molnár Antalné Vecsernyés An­na Mária, Kéri László, Szél Ist­vánná Tarsoly Klára, Erdélyi Jó­zsefné Budai Erzsébet, dr. Kuti­ván Rezső Gyuláné Prohászka Irén Erzsébet, dr. Kutiván Rezső Gyula, Sztankovics András György, Acél Miklósné Szabó Berta, Domokos Pál, Szilvási Im­réné Takács Erzsébet, Lengyel Sándorné Berdál Valéria Erzsé­bet, Tóth Jánosné Csiszár Rozá­lia, Hódi László, Ámann Vince, Német Sándorné Moldvai Má­ria, Seller Béla Vazulné Csányi Mária, Nacsa Józsefné Masa Ve­rona, Tanács Imre, dr. Temesváry Ernőné Madarász Márta Gert­rúd, Gyukin Szlobodán. A szentesi Orbán István második kötete Kisvárosi köd Önmagát szabadfoglalkozású közgazdászként említi a szen­tesi N. Orbán István, aki ko­rábban politizált. A közösség ügyeivel való törődés az írással együtt reformkori magatartásra emlékeztet. N. Orbán István második kötete a Kisvárosi köd címet kapta, mely utalásnak tűnik arra a helyre, ahol a szerző él. A kötetet nyitó „énno­vella" felvonultatja azokat az érté­keket és az értékek hanyatlását, melyeket Orbán valaha magáénak érzett, s melyek talán mégis azok voltak. Versbe szedi filozofikus gondolatait. A Magyar Holocaust című költemény - mely 2003 ja­nuárjában a Szegedi Szépírás című folyóiratban a hónap verse lett - a legtávolabbi múltból a legtávolab­bi jelen felé mutat. Gondolataiból kitűnik, mélyen foglalkoztatja an­nak a közösségnek a sorsa, melyet magyar nemzetnek nevez. A poh­tika világában egykor szereplő­ként résztvevő Orbán kívülről és belülről egyaránt látja annak mű­ködését, minden lehetőségével és mögöttes tartalmával. Elképzelé­sei, tervei Szentesen nem válhat­tak valóra, talán a hely vagy az idő nem volt megfelelő. A haza sorsa és a szerelem egy­szerre foglalkoztatja Orbánt, s ez arra utal, talán romantikus alkat. A nőkről írott versek elárulják, ámulatba ejtették őt a hölgyek. Ki­derül, nem egy nő lehetett múzsá­ja, akinek neve, illata, érzékenysé­ge arra késztette, hogy nyomtatás­ban is kifejezze hódolatát. B. G. A szerencsétlenség után nyoma veszett pénznek, telefonnak, ékszereknek Tragédia, fehér foltokkal Attila szilveszter éjjelén testőr volt a szegedi táncoslány mellett A túlélő a balesettel álmodik Hátborzongató a szilveszter éj­szakai halálos baleset utóélete. Az áldozat családtagjai és isme­rősei szerint a tragédia után nyoma veszett a lány értékei­nek. Testvére szerint ez közön­séges hullarablás. Pénz és éksze­rek mellett mobiltelefonja is el­tűnt, száma tárcsázása után azonban még mindig az ő hang­ja hallható, majd géphang közli: nincs több hely üzenetnek. MUNKATÁRSUNKTÓL Az óév utolsó napján Szegeden, a 47-es út bevezető szakaszán ha­lálos balesetet szenvedett Szőke Gabriella családtagjai azt állít­ják, hogy a tragédia idején a lány­nál jelentős mennyiségű kész­pénz és egyéb érték volt, ami el­tűnt. Féltestvére, K. Krisztián tegnap, hat nappal a baleset után még mindig zaklatottan azt mondta: - Ez közönséges hulla­rablás, az ilyen kegyeletsértést nem lehet másként nevezni! Az áldozatnak már nem élnek a szülei, édesanyja tavaly hunyt el. Féltestvére, Krisztián és ke­resztszülei, édesanyja bátyja és a férfi felesége is, valamint az ő fi­uk Szegeden él. Krisztián január elsején délután rokonai jelenlétében beszélt egy rendőrrel, aki arra kérte őket, „ja­nuár 5-én fáradjanak be a rendőr­ségre, és vegyék át az elhunyt je­lentős értékeit, készpénzt, mobil­telefont, ékszereket". A rendőrségen hétfőn már szó sem volt jelentős készpénzről, telefonról, ékszerekről. Átadták nekik Gabriella ruháját, fellépő­ruháját is, valamint egy-egy tás­kát, piercinget (testékszert), ezüst karláncot, valamint igazol­ványait. Amikor érdeklődtek, hogy mi történt a készpénzzel, az értékes nyaklánccal, Nokia mo­biltelefonnal, a lány pénztárcájá­val, bankkártyáival, határidő­naplójával, azt válaszolták ne­kik, mást nem találtak. A család nem kapott elfogadha­tó magyarázatot arra a kérdésük­re, hogyan tűnhettek el egyik nap­ról a másikra Gabriella értékei. A családtagok elmondták, hogy meglátogatták a baleset sú­lyos sérültjét. A látogatás végén A balesetben felismerhetetlenségig összetört az autó. Fotó: Karnok Csaba megkérdezték Attilától, tudja-e, hova lettek a lány értékei. A fia­talembertől ezzel kapcsolatban semmilyen érdemleges választ nem kaptak. • A baleset túlélője lapunknak azt nyilatkozta, neki is tűntek el értékei, de inkább az döbbentette meg, hogyan került Gabriella pénztárcájából 150 euró az ő tár­cájába. A lány egyik legjobb barátnője, lakótársa is meglepőnek nevezte, hogy Gabinál nem találtak kész­pénzt, mobilt, határidőnaplót, és hogy nem került elő például a nyaklánca sem. A rendőrség azt állítja, a baleset helyszínén ők mást nem találtak az áldozatnál, az autóban és a tra­gédia környékén. A járművet egyébként a gépkocsi tulajdonosá­val és egy hatósági tanúval együtt kutatták át a rendőrök. Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője azt mondta, kollégái ismét talál­koznak a hozzátartozókkal, hogy tisztázzák az esetleges félreértése­ket. Azt nem tudták kideríteni, hogy a rendőrségen ki beszélhetett jelentős készpénzről, mobiltele­fonról és ékszerekről a családdal. Tuczakov Szilvána megjegyez­te, hogy a balesetek helyszínén hatósági tanúk jelenlétében jegy­zőkönyvbe rögzítik a talált tár­gyakat, és szilveszter éjszaka is ennek megfelelően jártak el. A balesetkor egyébként Szőke Gabriella utasa, egy román ál­lampolgár kirepült az autóból, csigolyája megsérült, de nem ve­szítette el eszméletét. A tragédiá­ról egy taxis és a környéken szó­rakozó fiatalok értesítették a 104-et és a 107-et. Sem az emlí­tett fiatalok, sem mások nem ra­bolhatták ki a halálosan és sú­lyosan sérült utasokat, ugyanis azt a férfi látta volna. A helyszínre elsőként Zentai Attila főorvos vezetésével a men­tők érkeztek. A főorvos elmond­ta, azonnal megkezdték a lány újraélesztését, a férfi ellátását és elszállítását. Közben a rendőrök is megérkeztek. A baleset körül­ményeinek tisztázása mellett a rendőrség feladata a helyszín biz­tosítása és az esetlegesen szét­szóródott tárgyak összegyűjtése is. Zentai Attila általánosságban ebnondta, hogy ha a mentők sé­rülten, betegen bárkit elszállíta­nak, akkor a sérült, vagy beteg ingóságait átadják az adott egész­ségügyi intézménynek. Ugyanez történt a konkrét esetben a fia­talember értékeivel. A táncoslány barátai, ismerő­sei is azt mondták, hogy Gabriel­lánál a baleset időpontjában je­lentős készpénz, valamint a már említett ékszerek, mobiltelefon és határidőnapló volt. A baleset helyszínét a lány testvére barátaival, valamint a táncoslány kollégái is átkutatták. Pénzt, ékszereket, vagy bankkár­tyákat ők sem találtak, de példá­ul a sérült fiú mobiltelefonját, karláncot és lakáskulcsot igen. Lapunk honlapján, a www.del­magyar.hu-n a balesettel foglal­kozó fórumon olvasható, hogy az autó roncsaiból még jóval a bal­eset után is hallható volt egy mo­biltelefon csörgése. A telefon is eltűnt. A száma azonban tegnap még elérhető volt, tárcsázása után Szőke Gabriella hangja hallható: „Üdvözlöm, Gabriella vagyok. Jelenleg nem vagyok te­lefonközelben, kérem hívjon vissza. Köszönöm". Majd a géphang: „Sajnos nincs több hely üzenetek rögzítésére". Vezetés közben telefonált az a fiatal lány, aki szilveszter éj­szakáján életét vesztette a 47-es út szegedi bevezető szakaszán. Utasa, aki túlélte a tragédiát, azóta is a balesettel álmodik. Attila a tragédia előtt egy nappal ismerte meg Gabriellát. A fiatal szegedi táncosnő párja a szilvesz­teri fellépésekre kivételesen nem tudta elkísérni a lányt, ezért kér­te meg barátját, hogy menjen el vele és vigyázzon rá. Bár sosem fordult elő, hogy Gabit molesz­tálták volna, úgy gondolta, jobb, ha nem egyedül megy. A két fiatal Hódmezővásár­helyről sietett Szeged felé, ami­kor éjfél előtt pár perccel autójuk áttért a szemközti sávba, majd onnan továbbsodródva több be­tonoszlopnak ütközött. A Hon­dát vezető 28 éves Szőke Gabriel­la a helyszínen életét vesztette, Attila pedig súlyos sérülésekkel került az új klinikára. A 27 éves fiatalember tisztán emlékszik a balesetre, hiszen vé­gig eszméleténél volt. Mint la­punknak elmondta, Gabi leg­alább 180 kilométeres sebesség­gel száguldott Szeged felé, mert késésben voltak. Előzőleg Hód­mezővásárhelyen lépett fel, 11 órára a szegedi Royal Hotelbe várták. Egy CD-t azonban az elő­ző szórakozóhelyen hagyott, és mivel ott senkit sem tudtak tele­az egész". Miután kétszer neki­csapódtak valaminek, úgy érezte, meg fog halni. Bár nem ájult el, arra nem emlékszik, hogy repült ki az autóból, bár valószínűsíti, hogy a leszakadt ajtón át. Az út­testen landolt, az autótól és Ga­bitói méterekre. Azt látta, hogy a lány mozdulatlanul, összekuco­rodva fekszik a földön. Azt már csak a mentőben tudta meg, hogy meghalt. Attila elmondta, Gabi egyálta­lán nem ivott alkoholt. Ugyan­akkor véleménye szerint hibát követett el, amikor ilyen nagy se­besség mellett telefonálni kez­dett. A fiú jelenleg csípő- és nyaktöréssel, valamint csigolya­nyúlvány-leválással fekszik a szegedi új klinikán. Orvosai azt mondják, teljesen fel fog épülni. Ha péntekig sikerül mentőt sze­rezni, ami a határtól Székelyud­varhelyre viszi, akkor napokon belül hazatérhet. Bár Attilának erős fájdalmai vannak, humora visszatért. Egyedül az bántja, hogy testne­velés szakos főiskolai tanulmá­nyainak ezzel a balesettel vége szakadt. A fiatalember rendszeresen új­raálmodja a balesetet. Ennek el­lenére úgy gondolja, a vezetéstől nem fog tartani, azt viszont szin­te biztosra veszi, hogy nem ül be többé más mellé az anyósülésre. TÍMÁR KRISZTA fonon elérni, hogy vigye utánuk, visszamentek érte. így azonban jócskán késésben voltak, ezért taposott a gázba a lány. Attila elmondta, szólt a lány­nak, hogy ne nyomja ennyire, de nem hallgatott rá, annak ellené­re sem, hogy tudta, az autón nyá­ri gumik vannak. Aztán egyszer csak Gabi elkezdett babrálni a te­lefonjával, mert hívták. Egy kéz­zel tartotta a kormányt, az autó pedig az út jobb oldalán letért a padkára. Ekkor a fiú rákiáltott, hogy vigyázzon, és a kormány­hoz kapott. Ettől azonban a lány megijedt és megrántotta a vo­lánt. A következő másodpercekre a fiú csak zavarosan emlékszik. Mint mondta, miután áttértek a másik sávba, „nagy pörgés volt Virágcsokor a kitört betonpillérnél. Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom