Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

«KRÓNIKA« PENTEK, 2004. JANUAR 2. 2003 legfontosabb történései idehaza: 2003-ban sem változott az előző évben már megismert kampány­hangulat, a két oldal itthon és külföldön az idén is mindent meg­ragadott egymás lejáratására. A parlamenti pártok még annak sem tudtak együtt örülni, hogy hazánk népszavazáson nyilvánította ki csatlakozási szándékát az EU-hoz. A PSZAF elnökének niegver(et)ése és a brókerbotrány hónapok óta foglalkoztatja a közvéleményt. Az idén vádat emeltek Princz Gábor ellen, meggyilkoltak egy rendőr­tisztet, az ígéretek ellenére mégis többször változtak a kedvezmé­nyes lakáshitelkamatok, újabb ügynökbotrány robbant ki és a kor­mány is jelentősen megváltozott. A Fidesz nevet és új elnököt vá­lasztott, a másik három parlamenti párt élén nem történt változás. Magyarország nem csak deklarálta, hogy egyet ért Irak megtáma­dásával, hanem békefenntartó katonákat is küldött a háborús öve­zetbe. Irakban amerikai katonák agyonlőttek egy a térségben dol­gozó győri diákot. Az év végén egyetlen nyertesé lett a több mint öt­milliárd forintot érő lottófőnyeremény. Január I.: Megszűnt az APEH Bűnügyi Igazgatósága, s az Országos Rend­őr-főkapitányságon belül megala­kult a pénzügyi nyomozóigazga­tóság. II.: Az esztergomi bazilikában ünnepélyesen beiktatták Erdő Pé­tert, az esztergom-budapesti fő­egyházmegye új érsekét, Magyar­ország prímását. 13.: Befejeződött az olaszországi magyar kulturális évad, amely 2002. június 19-én kezdődött. Í4.: Az MNB többször, nagy ösz­szegben eurót vásárolt, mivel a fo­rint árfolyama átlépte a 15 száza­lékos sávhatárt. A spekulációs roham megállítására a 8,5 szá­zalékos jegybanki alapkamatot 100 bázisponttal, 7,5 százalék­ra, majd január 15-én 6,5 száza­lékra csökkentette. Június 19-én 9,50 százalékra emelte az alapka­matot. 20.: Moszkvában megállapodást írtak alá a Magyarországnak járó, Szovjetuniótól örökölt orosz adós­ság utolsó részletéről. 28.: Budapesten a 34. magyar filmszemlén a játékfilmes fődíjat Gothár Péter Magyar szépség cí­mű filmje nyerte. A dokumen­tumalkotások közül Almási Ta­másnak Az út vége című munká­ját találta a zsűri a fődíjra érde­mesnek. 30.: Tony Blair brit kormányfő és hét további európai vezető, köztük Medgyessy Péter miniszterelnök közös írásban állt ki az egységes transzatlanti fellépésért Irak le­fegyverzésének ügyében a The Ti­mes aznapi számában. Február 15-16.: A Magyar Demokrata Fó­rum országos gyűlésén újabb két évre elnöknek választották Dá­vid Ibolyát. 18.: Újraindították a termelést az ózdi acélművekben. A terme­lés január 27-én állt le, mert mil­liárdos adósság miatt a hazai áramszolgáltató megszüntette a szolgáltatást. 19.: A kormány elfogadta a mint­egy 1100 milliárd forint beruhá­zási értéket képviselő közútháló­zat-fejlesztési programot. 20.: Hat amerikai helikopter és egy tankergép megsértette az or­szág szuverenitását, amikor az Beiratkoztunk Európába AO>HI 1YHQWSM* T Bf;. i • 0 G &Y33 tU v. tG'G Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter aláírta a Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló okmányt Athénban. A képen az aláírásra használt golyóstoll. Erdő Péter az esztergom-budapesti főegyházmegye új érseke, Ma­gyarország prímása. eredeti felhatalmazástól eltérő cél­lal használták a légteret. A kor­mány szóbeli jegyzékben reagált. 21.: Lemondott Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, mert korábbi munka­helye, a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda, amelynek résztulajdonosa maradt, több állami megbízást kapott miniszterré való kineve­zése óta. Utóda március 3-ától Kiss Péter addigi foglalkoztatási és munkaügyi miniszter lett, aki­nek helyére Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium addigi po­litikai államtitkára lépett. 24.: Az országgyűlés hozzájárult a Törökország védelmének meg­erősítését szolgáló NATO-szállít­mányok magyarországi áthaladá­sához. 28.: A XII. református zsinat el­ső ülésszakán Bölcskei Gusztá­vot, a tiszántúli egyházkerület püspökét választották a Magyar­országi Református Egyház lelké­szi elnökévé, míg a világi elnök Nagy Sándor, a Duna melléki egy­házkerület főgondnoka lett. Március 1.: Budapesten az új Országos Ci­gány Önkormányzatot megválasz­tó, megismételt országos elekto­ri gyűlésen ismét a Demokratikus Roma Koalíció szerezte meg a mandátumok zömét. Március 12­én Horváth Aladárt választották a testület elnökévé. 1-2.: A Szabad Demokraták Szö­vetsége ismét Kuncze Gábort vá­lasztotta elnökké. 3.: Az országgyűlés megválasz­totta a Magyar Televízió Közala­pítvány kuratóriumi elnökségé­nek hat, majd március 10-én to­vábbi két tagját. A testület elnö­ke Czeglédi László (MSZP) lett. 10.: Az országgyűlés az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökévé Hajdú Istvánt, a Magyar Rádió Rt. korábbi elnö­két választotta. 13.: Ünnepélyesen átadták az új Budapest Sportarénát. 15.: Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a magyar légtér és a kijelölt repülőterek átengedé­sét kérte Magyarországtól, hogy kikényszeríthesse az ENSZ Irak­kal kapcsolatos határozatainak végrehajtását. A kormány 16-án engedélyezte az átrepülést. 20.: Az amerikai-brit szövetsé­gesek Irak ellen aznap megkez­dett háborújával kapcsolatban ülést tartott a kormány nemzet­biztonsági kabinetje és az úgyne­vezett kis kabinet. Egyetértettek abban, hogy Magyarország nem tekinthető hadviselő félnek, mi­vel a katonai műveletekben nem vesz részt, katonákat nem küld a helyszínre. 23.: II. lános Pál pápa a római Szent Péter téren boldoggá avat­ta Batthyány-Strattmann Lászlót, a „szegények orvosát". 29-30.: A Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusán újravá­lasztották Kovács László pártel­nököt és Szili Katahn elnökhe­lyettest. Április 1.: Az amerikai hadsereg Taszáron felfüggesztette a 2003 elején indí­tott, iraki önkénteseket kiképző programot. A résztvevők máso­dik csoportja is elhagyta a bázist, hogy humanitárius feladatokat teljesítsen Irakban. 2.: Hatályba lépett az élet elvesz­téséért járó egy összegű kárpótlás végrehajtásáról szóló kormány­rendelet. A jogosultakat 400 ezer A siófoki vasúti átjáróban történt autóbuszos tragédiában harminchármán vesztették életüket. forint kárpótlás illeti meg a koráb­bi 30 ezer forint helyett. 7.: Az országgyűlés elfogadta az üvegzsebtörvényként ismertté vált jogszabályt, amelyben szélesítet­te az Állami Számvevőszék ellen­őrzési lehetőségeit és a vagyonnyi­latkozatra kötelezettek körét. 8.: Lezárult az 1997 óta folyó Tocsik-per. A Legfelsőbb Bíróság másodfokú, jogerős ítéletében fel­mentette a csalás vádja alól, ma­gánokirat-hamisítás miatt viszont 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Tocsik Márta jogásznőt. 10.: A Paksi Atomerőműben ra­dioaktív gáz megjelenése miatt felfüggesztették a 2. számú blokk reaktorának karbantartási munká­latait. Az eseményt súlyos üzem­zavar fokozatba sorolták. Május 20-án a biztonsági igazgató le­mondott, a műszaki igazgatót le­váltották. 10.: A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletet hozott a bombagyárosként ismertté vált német Dietmar Clodo-ügyben, aki tíz év börtön­büntetést kapott. 12.: Népszavazáson, 45,62 száza­lékos részvétel mellett, a válasz­tók 83,76 százaléka igent mon­dott az EU-csatlakozásra. 16.: Athénban Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter aláírta Magyar­ország csatlakozási szerződését az Európai Unióhoz kilenc másik kelet-európai országgal együtt. 25.: Az Egyesült Államok hivata­losan is felkérte Magyarországot, hogy vegyen részt az iraki béke­fenntartásban. 28.: Az Alkotmánybíróság sze­rint nem ütközik az alkotmány­ba a gyógyíthatatlan betegek ese­tében az orvosi ellátás visszauta­sításának jogi szabályozása. 30.: A kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósítá­sához. Május 2.: A Freedohi House közzétette éves jelentését a sajtószabadság helyzetéről. Magyarországon sza­bad a sajtó, de bizonyos politikai beavatkozás továbbra is zavaró­lag hat. 3.: Brüsszelben az Európai Film­fesztivál nagydíját Mundruczó Kornél filmrendező Szép napok című alkotása nyerte. 5.: Az országgyűlés hozzájárult az iraki békefenntartók magyar légtér-, út- és vasúthasználatához 2004 végéig. 8.: Siófokon egy német turista­busz a fénysorompó tiltó jelzésé­nek ellenére a sínekre hajtott, s összeütközött egy vonattal. A busz utasai közül 33-an meghaltak. 9.: A hamburgi Alfréd Toepfer Alapítvány Herder-díjával tüntet­dékánját, germanista, nyelvész egyetemi tanárt. 12.: Letette a hivatali esküt Gyurcsány Ferenc gyermek-, if­júsági és sportminiszter, Hiller István, a nemzeti kulturális örök­ség minisztere, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi mi­niszter, Juhász Endre EU­koordinációs, valamint Lévai Ka­talin esélyegyenlőségi tárca nélkü­li miniszter. Május 19-én léptek hivatalba. 12-15.: Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén először vettek részt a 2004-ben csatlako­zó tagországok parlamenti képvi­selői, köztük 24 magyar, már „ak­tív megfigyelői" státusban. 13.: Budapesten a Bethlen Gábor utcában egy fegyveres bűnöző agyonlőtte Borsos József rendőr századost. 14.: A kormány és a főváros meg­állapodott abban, hogy a 4-es met­ró első szakasza az Etele tér és a Keleti pályaudvar között, tíz állo­mással épül meg. 16.: Brüsszelben az Európai Szo­cialisták Pártja tagjai közé fogad­ta a Magyar Szocialista Pártot. 17.: A Fidesz XVII. kongresszusán az alapszabály módosításával Fidesz-Magyar Polgári Szövetség­re változtatták a párt nevét, egyút­tal a Fidesz elnökévé választot­ták Orbán Viktor volt kormányfőt. 21.: A kormány úgy döntött, hogy az állam továbbra is húsz évig biztosít kamattámogatást kedvez­ményes lakáshitelekhez, de a tá­mogatott hitelek maximális ösz­szegét 30 millióról 15 millió fo­rintra csökkentik. 27.: Ragáts Imrét, az MTV 2002 júliusa óta megbízott elnökét vá­lasztotta a Magyar Televízió Rt. el­nökévé a közintézmény közala­pítványának kuratóriuma. 28.: Az Amnesty International éves jelentésében elmarasztalta Magyarországot a romákkal, il­letve a menedékkérőkkel kapcso­latos bánásmód miatt. 28.: Megnyílt a II. világháborúban elesett magyar katonák temetője és emlékhelye az oroszországi vo­ronyezsi területen lévő Rudkino településén. Június 2.: Az országgyűlés határozott az iraki rendezéshez történő magyar katonai hozzájárulásról. 4.: A kormány és a Magyar Nem­zeti Bank monetáris tanácsa lefe­lé tolta a forint intervenciós, az­az az euróhoz viszonyított ingado­zási sávját a versenyképesség és az export élénkítése érdekében. 4.: A Kereszténydemokrata Inter­nacionálé Lisszabonban tartott elnökségi ülésén a Fidesz javasla­ta alapján elfogadták A polgári és politikai jogok helyzete Má­ték ki Manherz Károlyt, az ELTE gyarországon című határozatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom