Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-31 / 26. szám

Szombat, 2004. január 31. SZIESZTA 15 Gyertyafény és medveles Az ifjabb nemzedékek február 2-án az állatkerti medvét figyelik, s annak viselkedéséből jósolják, meddig tart még a tél. Pedig Gyertyaszentelő Boldogasszony ezen napján természetesebb jelei is vannak a tavasznak. Sőt a régi rómaiaknál ez volt a tavasz kezdőnapja. A sötétség hatalmába, a télbe beleunva, ellene fellázadva, s a tavaszt várva-köszöntve a rómaiak valaha nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A lupercusi papok és a római matrónák a sötétség istenétől, Plútótól elrabolt Ceresnek, a gabonaistennőnek a keresésére indultak ilyenkor fáklyás-gyertyás felvonulással, melynek pogány szokását később a keresztény egyház gyertyaszenteléses Mária-ünneppé változtatta át. A rómaiak „festum candelarumát", tavaszkezdő ünnepét beborftotta a keresztényeknek a „világ világosságánaktiszteletére" rendezett ünnepe, a 12. századtól pedig Európában szokássá lett a gyertyák megszentelése, nálunk keveredvén a népi torokszenteléssel, a balázsolással - kötődvén hozzá számos hiedelem és praktika. Az ősi tavaszkezdő tűztiszteleti szokás volt tettenérhető abban, hogy mint ezt a Pozsonyi Missáléban is említik - a gyertyaszentelés alatt eleink a házukban minden tüzet kioltottak, s az új, megszentelt tűzzel gyújtották újra a gyertyát. A szentelt tűznek, a megszentelt gyertyáknak varázslatos, isteni erőt tulajdonítottak, s felhasználták gonoszűzésre, egészségbiztosításra. A Vajdaságban például általános volt szentelt gyertyát akasztani a falra a ménkűcsapás ellen, illetve égetni azt vihar idején. Székelyföldön körbekerítették vele a beteget, hogy meggyógyuljon. A szegedi tájon gyakorolt „gyógymód" volt, hogy a torokfájás ellen szentelt gyertya darabját nyelték le, illetve azzal húzogatták meg a beteg nyakát. Sokfelé azt tartotta a néphit, hogy a haldokló kínjai enyhülnek, s könnyebben megy el a lelke, ha a kezébe szentelt gyertyát tesznek. Máig szokásban van a vallásosok körében több vidéken, hogy a koporsóba szentelt gyertyát tesznek, illetve a ravatalnál azt égetnek. Bácskai hagyomány szerint a szentelt gyertyát az újszülött bölcsőjénél égették a keresztelőig, nehogy a gonoszok, a boszorkányok „elcseréljék a gyereket". A tavaszi tűzfellobbantása, megszentelése mellett e napon, a tél negyvenes rámutató napján számos jelét figyelték, vélték felfedezni a természet megújulásának - s némely jóslat máig él. Az időjóslásokat rigmusokba is foglalták, mondogatták. Közismert például, hogy ¿Ha fénylik gyertyaszentelő, a szűrödet vedd elő" (azaz öltözz melegen). „Ha fénylik gyertyaszentelő, az ízíket vedd elő" (vagyis tüzelj). „Ha fénylik gyertyaszentelő, hideg lesz az esztendő." A napfény ezen jeles napon rossz ómen: még további, hosszú, hideg telet jósol. Ezért vélhető, hogy a medve, a borz, ha kinéz ekkor, s az árnyékát meglátja, visszavackol még aludni. Igaz, az alföldi pásztornépek ezt nem a medvelesből tudták, hanem évezredes tapasztalás alapján abból, hogy „ha a gyertyaszentelőn derűs az ég, a tavasz nincsen még a kertek alatt". Úgy vélték: „Gyertyaszentelő melege, sok hó és jég előjele" - ellenben „Ha gyertyaszentelő havaz, közeleg a tavasz." Szívesebben vették a régiek, ha február 2-án hideg, havas az idő, mert az hírnöke a tél közeli elmúltának. Jobb, ha ilyenkor nem csepereg az eresz sem, az olvadásmentes, eső nélküli nap jelez szép tavaszidőt. A gazdaemberek erre áhítoznak, félnek a hideg, fagyos tavaszi napoktól, megfigyeléseik alapján mondják, „Ha gyertyaszentelőn csepeg-csorog, kevés lesz a borod." A tavalyi bortól meg nem részegedettek persze ilyenkor még nem apellálnak vérmesen az idei termésre, tudják: „Februárban nem ette még meg a kutya a telet." SZABÓ MAGDOLNA MAR TOBB MINT SZÁZEZREN LATTAK A SZEPMUVESZETI MUZEUM PARATLAN SIKERŰ TARLATAT Rekorderek Monet és barátai A kiállítást Monet hófehér vitorlavásznakra festett neve hirdeti a Szépművészeti bejárata fölött FOTÓ: HOLLÓSI ZSOLT A rangos kiállításokhoz szokott metropoliszok polgárai is megirigyelhetik a budapesti Szépművészeti Múzeum március 15-éig nyitva tartó Monet és barátai című tárlatát, amelyre a világ legnagyobb galériáitól kérték kölcsön a francia mester és művésztársai felbecsülhetetlen értékű munkáit. Kilencven éve nem volt impreszszionista kiállítás Magyarországon, így érthető, hogy megdőlt minden eddigi látogatottsági rekord: másfél hónap alatt százezren voltak kíváncsiak a páratlan tárlatra. Gounod Faustjának tavaly februári szegedi bemutatójával indult a francia kultúrát bemutató magyarországi rendezvénysorozat, a FranciArt, amelynek záró rendezvénye a Szépművészeti Múzeumban a Monet és barátai című kiállítás. A budapesti Francia Intézet és a dijoni Musée des Beaux-Arts közreműködésével megszervezett tárlatra a párizsi Musée d'Orsay-től a londoni The National Galleryn át a New York-i Metropolitan Museumig harminchárom világhírű európai és amerikai gyűjteményből kérték kölcsön a műalkotásokat. A válogatás ebben a formában sehol sem látható, ez adja igazi különlegességét, ami miatt külföldről is eljönnek megnézni. Tavirózsák hétmilliárdért A Szépművészeti frissen felújított első emeleti nyolc kiállítótermében 117 alkotást mutatnak be. A festmények, rajzok és szobrok több mint fele külföldről érkezett, a kölcsönkért kollekciót a múzeum három saját Monet-festményével, valamint rajzés sokszorosított grafikai gyűjteményének legszebb negyven lapjával egészítette ki. A felbecsülhetetlen értékű műalkotások rendkívüli biztonsági intézkedések mellett, légrugózású kamionokon és repülőgépen tették meg az utat Budapestre. A múzeumi szakemberek jobban szeretik, ha az ilyen kivételes műtárgyakat nem légi úton szállítják, mert a repülőgépeken nem tudják úgy ellenőrizni a képek helyzetét, biztonságát, mint földi szállítás közben. Az impresszionisták képei ma a világ legdrágább festményei közé tartoznak. A Sotheby's aukciós ház New York-i árverésén 1988-ban rekordáron, 32 millió dollárért (mintClaude Oscar Monet Párizsban született 1840-ben. Boudin biztatására kezdett a szabadban festeni, s ezt a módszert fejlesztette tovább a Gleyre-festőiskola-beli társaival (Renoir, Sisley, Bazille) és az Académie Suisse festőivel (Guillaumin, Cézanne, Pissaro). A különböző művészeti hatásokon túl eljutott annak felismeréséig, hogy a festészetben a fény és a légkör hatásaittartsa elsőrendűen fontosnak, s rá merje magát bízni a téma által keltett első benyomásra. így vetette meg az Impresszionizmus alapjait. Turner hatására érdeklődése az elmosódott körvonalú témák megfestése felé fordult, a vízen villódzó fényeket, az atmoszférikus fényhatásokat élénk, világos színekkel kísérelte meg visszaadni. Bárhová költözött - Argenteuil, Vétheuil, Giverny a környező tájat mindenütt megfestette. Vibráló ecsetvonásokkal, napfénnyel átitatott színekkel a futó benyomásokat, a múló pillanat szépségét igyekezett megragadni. Impresszióit sorozatszerűen is megörökítette, a Szénaboglyák, a Roueni katedrális és a Tavirózsák című sorozatai a leghíresebbek. Látását szinte teljesen elveszítve 86 éves korában, 1926-ban hunytéi. IT Monet: Sziklás part Dieppe-ben egy 7 milliárd forintért) kelt el Monet Tavirózsa-sorozatának egyik darabja. A képek, szobrok rendkívüli értéke miatt a kiállítás biztosítása hazai viszonylatban példátlanul nagy őszszegről szól: a Magyar Köztársaság 24,5 milliárd forintos állami kezességvállalása mellett a Szépművészeti Múzeumnak kereskedelmi és magánbiztosítókkal is megállapodást kellett kötnie. A tárlathoz a 19. század végének hangulatában egyéni arculatot terveztek. Nem a képek igazi közegét, a fényűző arisztokrata enteriőröket, hanem az egykor visszautasított művészek korabeli kiállítási körülményeit idézték meg azzal, hogy világoszöld vászonnal beburkolt kiállítási teret hoztak létre. Ezt a sajátos zöld színt a tengeri tájak kompozícióiról választották, a falak beborításához 2600 méternyi vásznat használtak fel. A képek védelme miatt csak 50 lux fényerejű világítást alkalmaznak. Természetesen szigorúan tilos a fotózás, és a látogatókat megkérik a mobiltelefonok kikapcsolására is. Manet, Renoir, Rodin A tárlaton Monet huszonöt festménye szerepel, közülük több a normandiai tengerparton született tájkép, de látható a Saint-Lazare pályaudvart, a londoni Parlamentet, a holland tulipánmezőket, valamint a tavirózsákat bemutató sorozatának egy-egy darabja is. Érdekesség, hogy egyszerre találkozhat a közönség Auguste Renoir Monet-t ábrázoló portréjával és Édouard Manet a Monet családot kerti pihenője közben megörökítő életképével. A két híres festményt még sohasem állították ki együtt. Az impresszionista mesterek, többek között Manet, Pissaro, Renoir, Boudin, Sisley és Signac művei tematikus csoportokba rendezve (arcképek, a normandiai és a tengeri táj, a londoni és a velencei utazások, a Szajna-part, a kerteket és parkokat ábrázoló képek) láthatók. A kiállítás hangsúlyosan mutatja be az idős Monet és a szobrász Rodin barátságát. A tárlathoz kapcsolódva a Szépművészeti Múzeum két füzetet is készített a gyerekek számára, akik ezekkel felfegyverkezve játékos formában járhatják be a kiállítást. Ha az ajánlott útvonalat követjük, épp a Renoir: Monet palettával tárlat felénél pihenhetünk meg: interaktív számítógépes program segítségével is megnézhetjük a tárlatot, ami különösen a kisebb rajzok esetében hasznos. Ezeket ugyanis a védő kordon miatt távolról kevéssé lehet élvezni. Kialakítottak egy videoszobát is, ahol magyar hangalámondásos, angol feliratos, de eredeti nyelven is hallható francia dokumentumfilm segít megfejteni Monet festészetének titkát. A hosszabbítás kizárt A kiállításra szóló felnőtt belépő 1700 forintba kerül, diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak 800 forintot kell fizetniük. Iskolai csoportokat előzetes bejelentkezés után fogadnak, a Monet-tárlatra szóló jeggyel a Szépművészeti Múzeum többi kiállítása is megtekinthető, így akár egész naposra is tervezhető a program. A tárlat keddtől szombatig 10-18 óráig, vasárnap 10-20 óráig tart nyitva. Az érdeklődés óriási, szerdán ajándékokkal köszöntötték a szerencsés százezredik látogatót, aki Londonból érkezett testvérét kísérte el a kiállításra. A téli szünetben több száz méteres sorban várakoztak az emberek a bejutásra, de mostanában hétköznapokon tíz percnél többet már nem kell várni. A kiállítást a nagy érdeklődésre való tekintettel sem tudják meghosszabbítani, mert a műtárgyakat időben vissza kell adni. Ezért március 15-én, annak ellenére, hogy hétfő lesz, kinyit a múzeum, és este 8-ig várja a közönséget. HOLLÓSI ZSOLT