Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

10 •JUBILÁL A SZEGEDI BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖZPONT* HÉTFŐ, 2004. JANUÁR 5. A célunk: a demokrácia exportja Öt év a város és a régió szolgálatában Néhány éve a déli végeken még háború dúlt, veszélyeztetve Magyarország biztonságát is. Akkor a saját bőrünkön érezhettük, hogy szomszédságunkban a demokrácia, a politikai-társadalmi stabilitás hiánya, a sovén nacionalizmus nemcsak az adott országot és népét veszélyezteti, hanem a térséget, a környező országokat is. Szegedről a háború utáni rendezésben sokrétű segítséget sikerült nyújtani. A közben szerzett tapasztalatok vezettek aztán 1999-ben a biztonságpolitikai alapítvány és központ létrehozására, amelynek fő célja, hogy a demokratikus átalakulásban szerzett magyar tapasztalatok átadásával segítse a térség demokratizálódását a biztonság, a stabilitás javítása érdekében. A központ vezetőjét, Tóth Lászlót az évforduló alkalmából kérdeztük. Szerep Szegednek Bár mindannyian teljes joggal félünk a krízishelyzetektől, s minden lehetségest megteszünk, hogy elkerüljük azokat, egy hasznuk mégis lehet, ha bekövetkeznek. Mégpedig az, hogy a maguk kegyetlen valójában néha fölmutatják, mi módon előzhető meg vagy kerülhető el hasonló válság újbóh kialakulása. Ilyesmi történt a délszláv háborúk idején, amelyek okkal szültek félelmeket minálunk is. A szegedi folyamat hozzájárult a konfliktusok kezeléséhez, következményeik fölszámolásához. Mindez azonban kevés. El kell ugyanis jutni annak fehsmeréséhez, hogy nem a válságok és tragikus következményeik kezelése a megoldás, hanem a krízisek kialakulásának a megelőzése. Ennek a gondolatnak a jegyében született meg öt éve a Szegedi Biztonságpohtikai Központ, amely végül is egyszerű fehsmerések alapján végzi munkáját. Először is egy asztalhoz kell ültetni a különböző érdekcsoportokat (országokat, népeket, területeket stb.) képviselő embereket, segítve őket abban, hogy értsenek szót egymással. Másodjára segíteni kell őket abban, hogy fehsmerjék közös érdekeiket, nevezetesen azt, hogy kiütjük a válságok sorozatából csakis Európa felé vezethet, Európa pedig csak együttműködésre alkalmas és kompromisszumokra hajló, az erőszakot elvető csoportokat hajlandó befogadni. Végül pedig azt is fel kell mutatni számukra, hogy ez a válságok sorából kivezető út igenis járható. És ki tudná ezt nálunk hitelesebben bemutatni, hiszen mi is ott bukdácsolunk ezen az úton, mégha a célszalag felé közeledve is. Ami pedig minket, szegedieket illet, háromféleképpen is profitálunk mindebből. Részint javul szomszédunkban a biztonság és stabihtás. Az sem elhanyagolható, hogy híre megy Szegednek. Öt év alatt ötvenegy országból több ezer vezető gazdasági, állami, katonai, önkormányzati, egyetemi tisztséget betöltő ember járt a biztonságpohtikai központ rendezvényein, ami megint csak fontos a város számára. Tartogat azonban még egy nagy lehetőséget Szeged számára a biztonságpohtikai központ. Kitörési pontként jöhet ugyanis számításba. Elegendő a térképre nézni, hogy beláthassuk ezt a lehetőséget. Itt van Szeged, májustól az unió délkeleti határán. Olyan városként, amelyben az egyetem jóvoltából jelen van az intézményesült tudás, emellett sokéves biztonságpohtikai tapasztalatok is fölhalmozódtak a központ munkája révén. Tőle délkeletre a görög határig, keletre Oroszországig és Kis-Azsiáig pedig hatalmas térség húzódik, amelyben bőven jelen van a kiszámíthatatlan labihtás éppúgy, mint az európai irányú fejlődés hatalmas lehetősége. Szeged, az ország és Európa alapvető biztonsági, gazdasági és pohtikai érdeke, hogy ebben a térségben erősödjön a stabihtás, a kiszámíthatóság, a politikai demokrácia és a piacgazdaság. Mindez sok évre munkát és fontos feladatot adhat a Szegedi Biztonságpohtikai Központnak és fontos szerepet Szeged városának. Mindenképpen élnünk kell a lehetőséggel. -Ön 1995-től két évet a háború utáni Szarajevóban töltött. Ottani élményei adták az indíttatást a szegedi folyamat beindításához / - Részben, mivel korábban is biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkoztam, például a magyar vezérkarban. Emellett több szegedi polgármester biztonságpolitikai tanácsadója voltam, 1992-től pedig Szegeden az EU megfigyelő csoportjának összekötő hivatalát vezettem. Szarajevóba a daytoni szerződés aláírása után delegáltak EBESZ-diplomataként, később pedig a mostari válságkezelő körzet vezető főtisztjeként dolgoztam. Amit a háború után ott láttam, meghatározó volt a számomra. Úgy éreztem, mindent el kell követnünk azért, hogy hasonló ne fordulhasson elő többé a szomszédságunkban. Két világ határán - Ebben gondolom félelmeink is közrejátszottak, hiszen a délszláv háborúk és népirtások komoly aggodalmat keltettek Magyarországon is. - Igen. Ezért is hívta az akkori magyar kormány 1992-ben Szegedre az Európai Közösség megfigyelő csoportját, amelynek öszszekötő hivatalát vezettem akkoriban. Mellesleg a történelem folyamán ez a délkelet-európai térség mindig is potenciális veszélyforrás volt. Hogy mivel járt két kultúra, két állam- és társadalomszervezeti modell és világlátás határán élni, azt mi, magyarok, de a szerbek, bosnyákok, albánok is megtapasztalhatták a bizánci, majd a török időktől napjainkig. E véres korszakok egyfajta öröksége volt legutóbb a délszláv válságok és háborúk ideje, amikor már fölvetődött, hogy a saját biztonságunk érdekében valamit nekünk is tennünk kell. Azok a nemzetközi tapasztalatok, amelyeket időközben szereztem, arra késztettek, hogy hozzunk létre egy olyan intézményt, amelynek révén saját hosszú távú biztonságunk érdekében tehetünk valamit. Erre pedig a legjobb dolog a párbeszéd, a kerekasztal, a másik meghallgatása, egymás szempontjainak jobb megismerése. Ennek érdekében jött létre a biztonságpolitikai központ, amelynek alapítója Szeged város önkormányzata, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia. A központ fő célja az volt, hogy NÉVJEGY Tóth László, a Szegedi Biztonságpolitikai Központ Alapítvány elnöke, hadmérnök ezredes, okleveles villamosmérnök 1956-ban született Szegeden. A Radnóti Miklós gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait Budapesten, Kijevben, Moszkvában (VSZ vezérkari akadémia) folytatta, illetve Genfben, majd a NATO vezérkari tanfolyamán végzett Németországban. Négy nyelven beszél, nős, egy gyermeke van. Tagja a Rotary Klubnak és több nemzetközi szervezet tanácsadó testületének. elősegítsük a térségben az euroatlanti integrációt és a demokratizálódási folyamatokat. Annak érdekében, hogy demokratikus, az európai modelleknek megfelelő állam- és társadalomszervezet létrejöttét segítsük déli szomszédainknál is, többek közt a demokratikus átalakulásban szerzett magyar tapasztalatok átadásával, a párbeszéd elősegítésével. Hiszen egyértelmű, hogy a térség biztonsági problémáit az integráció oldhatja meg igazán. - Tömörebben 1 - Lényegében árucserével foglalkozunk. Mi, a Szegedi Biztonságpohtikai Központ mindent megteszünk azért, hogy minél sokrétűbben és eredményesebben exportáljuk a térségbe a demokráciát, cserébe pedig javuló biztonságot és stabilitást kapunk az egész térség, benne hazánk számára is. - Azaz az integrációs folyamat beindítása és segítése kiküszöbölheti az instabilitás okozta veszélyeket a térségből i - Úgy van. Hiszen a fölgyülemlett feszültségek, a társadalmi válságkezelés hiánya, a migráció, a kábítószer- és a fegyverkereskedelem, a nacionalizmus a háborúk befejeztével is óriási veszélyeket jelentenek a térségre. Ezek kezelésének legjobb módja az euroatlanti integráció felgyorsítása, ebben a jó kapcsolatok kiépítése, elősegítendő a térség demokratizálását és gazdasági fellendítését. - Milyen eszközei voltak a központnak a demokratizálódás fölgyorsítására 1 - Koronként és időszakonként más és más. Az Esély a Stabilitásra Alapítvány közvetítésével a Tóth László elnök magyar kormány például anyagilag is segítette a szerbiai demokratikus erőket. A mi központunk pedig hiteles információk terjesztésével, a rendszerváltás óta elért magyar eredmények ismertetésével, a demokratizálási folyamat, a privatizáció tudnivalóival, az integrációs tapasztalatokkal mutatott föl olyan példát, amely nemcsak vonzó lehetett mintaként, hanem azt is bizonyította, hogy az euroatlanti integráció felé vezető út igenis járható. Ötvenegy országból jöttek - A központ létrehozásának ötlete mikor született meg 1 - Még 1992-97 között, amikor - boszniai kiküldetésemet leszámítva - az Európai Közösség megfigyelő csoportjának összekötő hivatalát vezettem. Háború folyt a szomszédságunkban. Sokan tartottak a lehetséges következményektől. Annál is inkább, mert információhiánnyal küszködtek az emberek, beleértve például a polgármestereket is. Akkor elkezdtünk szervezni olyan fórumokat, amelyekre a térség polgármestereit, vezető önkormányzati tisztviselőit, rendvédelmi szervek és cégek vezetőit hívtuk meg a Külügyminisztériummal közösen, hogy tájékoztathassuk őket az eseményekről, folyamatokról. Mindig óriási volt az érdeklődés. Ez - látván, hogy milyen hasznos volt az akkori vezetők számára, hogy betekinthettek aktuális biztonságpohtikai kérdésekbe - azt sugallta, hogy a jövőben is intézményesíteni kellene az ilyen jellegű tájékoztatókat, beszélgetéseket, fórumokat. Ebben az időszakban ráadásul rengetegen fordultak meg Szegeden, több száz magas rangú diplomata, katona, gazdasági-állami vezető. Az ekkor kialakult kapcsolataim megmaradtak. Boszniában később iszonyú élményekben volt részem. A tömegsírok átható szagát azóta sem tudom elfeledni. Ez is arra sarkallt, hogy tenni kellene valamit. Közben a korábban Szegeden megszerzett kapcsolataim Boszniában és más válságövezetekben újabbakkal egészültek ki. Aztán Genfben, ahová Bosznia után mentem tanulni. Az ottani biztonságpolitikai központ módszereit megismerve alakult ki annak a terve, hogy konferenciák, kerekasztal-beszélgetések szervezésével, a párbeszéd kezdeményezésével lehetne jelentősen javítani a térség biztonságán. Ehhez viszont szervezeti keretekre volt szükség. E célra hoztuk létre a Szegedi Biztonságpolitikai Központ Alapítványt. - Mindenki támogatta 1 - Sokaktól kaptam ígéreteket itt, Szegeden, amelyekből aztán semmi nem lett. Voltak viszont, akik fölismerték mindennek a fontosságát, és azt is, hogy milyen jelentősége van annak, hogy Szeged fölkerülhet a diplomáciai térképekre. Ezért különösen hálás vagyok a printkeres Varga Péternek, Dervarícs Attilának és a Démász Rt.-nek, a Medikémiának, nevezetesen Pálmai Antalnak és a Rotary Klubnak, majd később Lednitzky Péternek, akik akkor álltak mellém, amikor már mindent fel akartam adni. így aztán az akadémiával, az egyetemmel és a várossal végül létrehozhattuk a központot, 3 millió forintos alapítói vagyonnal, amihez hozzá sem nyúltunk. Sőt: a központ azóta számos alapot hozott létre például kutatások támogatására, és 2003-ban például már 100 millió forintos költségvetéssel dolgozott. Öt év alatt több száz rendezvényt tartottunk mintegy félmilliárd forint ráfordítással. Rendezvényeinken több ezren vettek részt a világ 51 országából. Köztük az ENSZ, az EU és a NATO magas rangú tisztségviselői, valamint vezető beosztású diplomaták, állami vezetők a világ számos országából. - Kinek hálás leginkább 1 - Szerintem alapvetően fontos, hogy pártpolitikáktól függetlenül végezzük és végezhessük a munkánkat. Ezt sikerült is elérnünk. És ezért vagyok hálás a pártoknak. - Kik finanszírozzák különben a központ munkáját ? - A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, valamint a NATO és az Európai Unió különböző szervezetei. És alapítványok, kormányok is. Nagyon sokat köszönhetünk például a Norvég Királyság külügyminisztériumának. Az is igaz, hogy e támogatások elnyeréséhez folyamatosan bizonyítanunk kellett és kell. Igaz, így fejlesztésekre is jut. Például Délkelet-Európa egyik legmodernebb oktatási központját hoztuk létre. A Kass lehetséges jövője - Mi tartozik a központ feladataiközéi - Három fő tevékenységi körünk van. Először is a biztonságpolitikai kérdések kutatása, feldolgozása, szoros együttműködésben az egyetemmel. Másodszor az oktatás. Tanfolyamokat, tréningeket, konferenciákat és fórumokat szervezünk a délkelet-európai térség állami, politikai és katonai vezetőinek éppúgy, mint például történelemtanárainak, Szegeden pedig egyetemi oktatással is foglalkozunk. Harmadikként pedig igyekszünk hiteles információkat terjeszteni a világ, ezen belül pedig a térség folyamatairól. - Hogyan tovább I Hiszen ami a délszláv térséget illeti, ott már lassan stabilizálódik a helyzet. - Egyértelmű, hogy tovább kell lépnünk. Javasolni fogom például, hogy a szegedi egyetemmel az eddigi munka eredményeire támaszkodva hozzuk létre a béketanulmányok központját. Ami pedig a biztonságpohtikai központot illeti: szerencsére háború már nem zajlik határaink mentén, de tény, hogy a dél-, délkelet-európai térségben vannak veszélytényezők. Sok minden még kiszámíthatatlan, sokféleképpen fordulhatnak a dolgok. Ezért bővíteni szeretnénk tevékenységi körünket délen a görög-török határig, keleten pedig Ukrajna és Moldávia irányába, beleértve Romániát és Bulgáriát, a tanácsadó testületünk javaslatait figyelembe véve. Bevonva e folyamatba e nagy délkelet-európai régió kutatóit, gazdasági, önkormányzati és állami vezetőit. Szeged az eddig megszerzett alapokon olyan szerepet tölthetne be a térségben, mint egykoron Strasbourg. És mi méltóbb hasznosításra találhatna a Kass Szálló épülete, mint ez a funkció. - A régi Hungária ? - Ideális lenne egy állandó értekezlet helyszínéül, nem? Ahhoz azonban, hogy ezt a központ meg tudja valósítani, már kormányzati segitségre lenne szüksége. Olyan ügy érdekében, amely mindenképpen összecseng a Magyar Köztársaság alapvető érdekeivel, értékeivel és stratégiai céljaival. És hogy ez mennyi mindent hozhatna az országnak, benne Szegednek, azt egyelőre el sem tudjuk képzelni. SZ. I. Összeállításunk a Szegedi Biztonságpolitikai Központ támogatásával készült. Összeállította: Szávay István. Fotó: Karnok Csaba. VELEMENYEK A BIZTONSÁGPOLITIKÁI KÖZPONT ÓTEVES MUNKÁJÁRÓL Botka László (Szeged polgármestere, országgyűlési képviselő): A város egyik jelentős értékének tartom a biztonságpolitikai központot. Hasznos, példamutató munkát végez, úgy, hogy Szeged súlyát is növeli. Különösen fontosnak érzem, hogy a központ szoros együttműködést alakított ki szomszédainkkal, amely az uniós tagság idején erősíteni fogja azt a szerepet, miszerint Szeged Európa kapujává válik. Polgármesterként magam is részt veszek a központ munkájában, s így tudom, hogy az EU és a NATO berkeiben ismerik és elismerik azt a munkát, amit a központ a béke, a demokratizálódás és a regionális tudat erősítésében végez. Dervarícs Attila (a Démász Rt. elnök-vezérigazgatója): A mi cégünk a központ indulásához nyújtott segítséget. Amikor Tóth László megkeresett bennünket, úgy éreztük, fontos misszión töri a fejét, hiszen a délszláv válság nyomasztó volt valamennyiünk számára itt, Szegeden. Úgy voltunk vele, hogy ha egy kezdeményezés a térség biztonságát javítja, az mindenképpen megérdemli a támogatást. Abban, hogy így döntöttünk, még két szempont is szerepet játszott. Az egyik: Tóth László úgy tervezte, hogy a központot csak beindítani lesz nehéz, azután már megáll majd a saját lábán, a saját bevételeiből. Az ilyen tervek mindig figyelemre méltóak, ráadásul a biztonságpolitikai központ esetében maradéktalanul teljesültek is. Emellett úgy éreztük, Szeged neve is sokfelé ismertebb lesz a központ munkája révén, amiből mi, mint szegedi cég is profitálhatunk. E téren még sokat várunk a központtól. Kunz Péter (a Novotel Szálló igazgatója): A központ rengeteget hoz Szegednek. Rendezvényein sokan vesznek részt a világ minden tájáról, ilyen szempontból eredményeik vetekszenek a legnagyobb turisztikai beutaztatókkal. Ráadásul a város neve olyan emberek noteszébe is bekerül, akik számítanak a térségben és később is visszatérnek hozzánk. Szabó Gábor (a Szegedi Tudományegyetem rektora): Először, sok évvel ezelőtt a SZÉF-en indítottunk biztonságpolitikai kurzust Tóth László kezdeményezésére. Bevált. A központ kurzusain később én is tartottam előadásokat, így aztán különösen értékelni tudtam e munka fontosságát. Az egyetem számára is fontos a központtal való együttműködés, hiszen rangos előadókat tudunk Szegedre csábítani, emellett rengeteg határon túli fiatalt. Mindennek nagyon jó a nemzetközi visszhangja. Ami a továbbiakat illeti, az egyetem és a központ közös pályázatokkal jelentős forrásokhoz juthat oktatási projektekre a jövőben. Mészáros Rezső (a Szegedi Tudományegyetem volt rektora): Hiánypótló vállalkozás a biztonságpolitikai központé. Az egyetemmel és az akadémiával közösen rendezett kurzusai nagy szerepet töltöttek be a térség stabilizálásában. Maradandó értéket hoztak létre azáltal, hogy az embereket hozták közel egymáshoz, mégpedig a szakértelem alapján. Akik a szomszéd országokból részt vettek e konferenciákon, arról tájékozódhattak, hogy mi milyen bajokkal, gondokkal küzdöttünk meg a demokratizálódás folyamatában. Azaz segíthettünk nekik a buktatók elkerülésében. Mindig érzékelhető volt, hogy hálásak őszinteségünkért. Nógrádi Zoltán (Mórahalom polgármestere, országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke): Szerintem a központ létrehozása példaértékű kezdeményezés volt. Szeged egyik alapintézményének tartom, tekintettel geopolitikai helyzetünkre. Bizonyos, hogy gazdasági és társadalmi szempontok egyaránt összekötik sorsunkat a határon túli területekkel a jövőben is. így, egy uniós tag Magyarországon a központ tevékenysége a város új európai funkcióinak meghatározásában is fontos szerephez juthat. Puskás László (szegedi vendéglátóipari üzletember): Szerintem a biztonságpolitikai központ létrehozása az évtized ötlete volt. Nagyon jó vállalkozásnak tartom, ami a város egyik kitörési pontja lehet. Ennyi vendéget senki nem hozott Szegedre.