Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

6 •JUBILÁL A SZEGEDI BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖZPONT* HÉTFŐ, 2004. JANUÁR 5. Szegedi magatartáskutató új kötete A legfontosabb problémáinkról szól Az Akadémiai Kiadó gondozá­sában jelent meg a szegedi or­vos-szociológus, magatartásku­tató, Pikó Bettina új kötete Kul­túra, társadalom és lélektan címmel, amely olyan jelensé­geket vizsgál, mint a fogyasztói társadalom, az elidegenedés és a globalizáció. MUNKATÁRSUNKTÓL „Pikó Bettina írása izgalmas, sa­játos, mondhatni, egyedülálló. A modern társadalom legfontosabb emberi problémáiról van benne szó" - írja Buda Béla, a kötet lek­tora. Pikó Bettina új könyve lé­nyegében kalandozás az egyén és a társadalom viszonyrendszeré­ben, azaz sajátos társadalom-lé­lektani elemzés korunk legfonto­sabb jelenségeiről. Kiindulópont­ja természetesen nem lehet más, mint a fogyasztás ethoszával fémjelzett posztmodern kor tár­sadalom-lélektana. Ha pedig a fogyasztásról van szó, elkerülhe­tetlenül felmerül a másik korjel­ző folyamat, a globalizáció is. A modern ember társadalom-lélek­tanát csak akkor érthetjük meg igazán, ha a kultúra és lélektan összefüggéseit egy globalizálódó világba helyezzük. A kötet fejezetei korunk sajá­tos jelenségeinek társadalom-lé­lektani értelmezését tárják fel. Az elidegenedés tipikus moder­nizációs probléma, amely a posztmodern korban vált jel­lemző életérzéssé. A tradicioná­lis közösségek felbomlásával el­terjedtek a modern társadalmi valóság kortünetei, mint példá­ul az atomizált társadalmi lét, a szingli életmód vagy a „workal­coholism" jelensége. A tudo­mány fejlődésével a modern korban fokozatosan bekövetke­zett a vallás „varázstalanodása", amelynek hatására nemcsak az ember Istenhez való viszonya formálódott át, hanem az esz­ményképek szerepe is. Megje­lent a tömegember típusa, amely korunk hősévé vált. Ez az életérzés az amerikai életformá­val teljesedett ki, ezért külön fe­jezet ismerteti meg az olvasót az „American way of life" társada­lom-lélektanával. A mentális zavarok társada­lom-lélektani hátterét is feltárja a kötet, valamint a modernizáció sajátos „termékét", a diktatóri­kus magatartásformák térhódí­tását is vizsgálja. A bibói „eltor­zult magyar alkat", a zsákutcás történelmi fejlődés elemzése tör­ténelmi perspektívából szemléli a társadalmi valóság hatásait az egyén mindennapi életére és lel­ki folyamataira. Pikó Bettina kö­tete a Bálint Sándor könyvesbolt­ban kapható. A Tilos miatt tiltakozik a Fidesz médiaszekciója A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozatának Média­szekciója panasszal fordult az Országos Rádió és Televízió Testület­hez (ORTT) a Tilos rádió december 24-én, szentestén sugárzott mű­sora miatt. A Médiaszekció műsorfigyelői megállapították, hogy a Ti­los rádió esti műsorában a beszélgető műsorvezetők nagy lelkesedés­sel használtak ocsmány kifejezéseket, egyikük egyenesen a kereszté­nyek kiirtását fogalmazta meg célként. A médiaszekció beadványá­ban arra kéri az ORTT-t, hogy a Tilos rádióval megkötött műsorszol­gáltatási szerződést azonnali hatállyal mondja fel. A testületnek pre­cedens értékű döntést kell hoznia - fogalmaz a beadvány. Jankovics Marcell: Az ember tragédiája az utolsó munkám Politikától a csodaszarvasig Jankovics Marcell rajzfilmren­dező, a János vitéz, a Fehérlófia, A csodaszarvas, vagy a Gusztáv alkotója legkedvesebb elfoglalt­ságáról, a rajzfilmkészítésről beszélt nemrégiben Szegeden, lapunknak adott interjújában. - Művelődéstörténész, rajzfilm­készítő, tanár, filmrendező, könyvillusztrátor. Melyik titu­lust „biggyeszti" legszíveseb­ben a neve mögé.' - Egyiket sem. Én Jankovics Marcell szeretek lenni. Tudom, ez hiúsági kérdés, mert azt je­lenti, olyan ismert vagyok, vagy legalábbis szeretnék lenni, hogy a nevem alapján minden­ki tudja, ki vagyok. Másrészt azt is jelenti, hogy nem tudok súlyozni az egyes tennivalók között. - Kellene súlyozni közöttük ? - Legalábbis lehetne. Az, hogy nem maradtam csak rajzfilmren­dező, annak az 1978-ban megka­pott Kossuth-díj az oka. Akkor ugyanis megfagyott körülöttem a levegő, nem kaptam új lehetősé­geket, mondván, már mindent elértem. Még sikerült a Fehértó­iját valahogy átverekednem a kü­lönböző akadályokon, de utána teljes csend következett. Ekkor kezdtem el többek között köny­veket is illusztrálni. Az évek alatt aztán a tevékenységek „utolér­ték" egymást, és egyformán fon­tosak lettek számomra. - Most meg önként akar el­hallgatni, hiszen valahol azt ol­vastam, hogy Az ember tragé­diája rajzfilmváltozata az utol­só munkája. - Annak a vége még nagyon messze van, lehet, hogy hama­rabb fejezem be az életemet, mint a tragédiát. A rajzfilm na­gyon fárasztó dolog. Jelenleg a bi­zánci színnél tartok. Egy jelenet­hez számtalan figuraterv, beállí­tási rajz szükséges. Ez körülbelül egy jó féléves munka, ha nem több, s akkor még nincs a film­Én Jankovics Marcell szeretek lenni." nek háttere, nem mozognak a szereplők. Ráadásul a gyártás so­rán állandóan jelen vagyok, jelen kell lennem. Sokan dolgozunk együtt, és a rajzfilm szempontjá­ból ez néha zavaró. Nem egyszer előfordul, hogy nem az jön ki a munkatársaim keze alól, amit szeretnék. Például ha egy szembe nézetű ember elfordul, és válto­zik a karaktere, azt nagyon rosz­szul tolerálom. Ebből a szem­pontból nehéz ember vagyok. - Nem bánja, hogy előző mun­kája, A csodaszarvas egy kicsit áldozata lett az országban ta­pasztalható politikai acsarko­dásnak? - A filmet a Budapest Film for­galmazza, 29 millió forintot ka­pott erre az egy rajzfilmre. Ok fölvállalták még a videokazetta és a DVD gyártását is. Érdekes módon a választások után már nem volt nekik annyira fontos A csodaszarvas. Egy darabig „bom­báztam" őket, mert kazettán és DVD-n nem lehet kapni a fil­met. Ez jobban zavart, mint az, hogy csak valamivel több mint 50 ezren nézték meg a mozik­ban. Ez akkor valahol érthető is volt. Egyébként mindhárom nagy rajzfilmem elvérzett vala­hol. A János vitéz a külföldi for­galmazástól esett el, az amerika­iak egy ügyes húzással kivonták a forgatómból, mert megvették a világjogot. Nyugaton ezért nem látták, a Szovjetunió meg nacio­nalista filmnek tartotta, ott azért nem mutatták be. A Fehérlófia meg itthon bukott meg. Október 22-én volt a bemutató, utóbb ki­Fotó: Miskolczi Róbert derült rosszkor, mert Dargay At­tila Vukja december 5-étől leve­hetetlen volt a moziműsorról. Ezért volt viszonylag kevés, mintegy 400 ezer nézője. - S Gusztáv hogyan született1 - Amikor Gusztávot csinál­tam, még nem igazán tudtam, mit akarok az élettől. Gusztáv úgy keletkezett, hogy Nepp Jó­zsefnek volt egy sorozata, ami az emberi gyengeséget dolgozta föl. Kiírtak egy pályázatot, amelyen az én figurám győzött. A nevet meg a telefonkönyv böködésével találtuk meg. S mivel már olyan régen készült, hogy azóta elfelej­tettem a saját poénjaimat, ezért röhögök az egyes epizódokon, ha újra látom valamelyik csator­nán. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Folytatás az 1. oldalról Szemenyei Sarolta, aki már nem ügyvezetője a tévének, szeptem­ber végén feljelentést tesz isme­retlen tettes ellen az SZTV Kft. felelőtlen gazdálkodása miatt. 2002. november: Molnár Csa­bát, a polgármesteri hivatal volt sajtóreferensét nevezik ki az SZTV Kft. ügyvezető igazgatójá­nak. 2002. december: Szemenyei Sarolta elmaradt bérleti díj kifi­zetése címén felszámolási eljá­rást indít az SZTV Kft. ellen. A tévé, amely különböző eszközö­ket bérel az ifjúsági háztól, mint­egy 6 millióval tartozik a városi közművelődési intézménynek. 2003. január: A Szeged Televí­zió negyven műsorkészítője fel­függeszti a munkát. Botka László polgármester felszólítja a Partis­cum Kft.-t mint többségi tulajdo­nost, működjön közre, hogy a te­levízió újra 100 százalékban a város tulajdonába kerüljön. Pav­lovits Miklós, a Telin TV vezetője felajánlja az önkormányzatnak a Telin eszközparkját és stúdióját. Az önkormányzat, lévén, hogy a tévé ellen már folyik a felszámo­lási eljárás, nem utalja át a havi hatmillió forintos támogatási összeget. A rendőrség lefoglalja az SZTV Kft. könyvelési iratait. Ugyanekkor a Démász Rt. közel 400 ezer forintos tartozás miatt kikapcsolja az áramszolgáltatást a tévénél. Január végén az SZTV Kft. kártérítési pert indít az ön­kormányzat ellen azzal az indok­kal, hogy az szerződésszegést kö­vetett el. 2003. február: A város vezetői tárgyalásba kezdenek az SZTV Kft. megvásárlásáról a Partiscum Kft. többségi magántulajdonosá­val. Már csak aláírásra vár a szer­ződés, amely szerint az önkor­mányzat 18 millió forintot fizet a Profond Rt.-nek a Szeged Televí­zióban lévő üzletrészéért, amikor a Profondnál tulajdonosváltás történik. Az rt. új elnök-vezér­POLITIKUSOK VÉLEMÉNYE Botka László polgármester szomorúnak tartja azt, ami a Szeged Televíziónál történt, történik. A szocialista politikus úgy véli: mindez azoknak a felelőssége, bűne, akik kitalálták ezt a lehe­tetlen konstrukciót és privatizálták a tévét, amely már a tavaly őszi önkormányzati választások előtt fizetésképtelenné vált. Botka újfent kijelentette: a város nem támogat magáncéget közpénzből. Dobó László, a Fidesz szegedi közgyűlési frakciójának vezetője reméli, hogy a Szeged TV-nél meg tudják oldani a problémákat. Az ellenzéki politikus ugyanakkor kérdésre válaszolva megje­gyezte: ő is nagyon kíváncsi arra, hogy ki a magántulajdonos. SZÁZALÉKOK, SZAVAZATOK A Szeged Televízió Kft.-nek 50 százalékban a Partiscum Kft., 50 százalékban pedig a teljes egészében városi tulaj­donú Szegedi Ifjúsági Ház a tulajdonosa. A Partiscum Kft.-nek 49 százalékban az önkormányzat, 51 százalék­ban pedig a Profond Rt. a tu­lajdonosa. A Szeged Televízió Kft. közgyűlésében a szavaza­tok többsége (75 százaléka), így a döntés joga a magántu­lajdonos Profond Rt.-é. A magántulajdonos kezében a döntés joga A Szeged TV története: csődből csődbe jutottak igazgatója, Petykó Zoltán beje­lenti: nem adja el tulajdonrészét. Petykó kinevezi az SZTV Kft. ügyvezető igazgatójának Gajdics Ottót. A város megszünteti szer­ződéses kapcsolatát a Szeged Te­levízióval, annál is inkább, mert a tévé nem tesz eleget a megállapo­dás szerinti kötelezettségének. A közgyűlés jóváhagyásával, Csala Gabriella vezetésével, 23 millió forintos törzstőkével, évi 56 mil­lió forintos működési támogatás­sal létrehozzák a száz százalék­ban önkormányzati tulajdonú Városi Televízió Szeged Kht.-t. Egy hónapos (január 21. és febru­ár 19.) szünetutánújrasugároza Szeged Televízió. 2003. április: Gajdics az egy­kori szocialista országgyűlési képviselővel, Csintalan Sándor­ral tárgyal. Elterjed a- hír, hogy Csintalan az SZTV munkatársa lesz. Az ORTT azonnali hatály­lyal felmondja a Szeged Televízió műsorszolgáltatási szerződését, mert 14 napot meghaladóan szü­neteltette műsorát. Az SZTV Kft. bíróságon fellebbez a döntés ellen és tovább sugározza műso­rát. A Telin TV csatornáján elin­dul a Csala Gabriella vezette VTV Szeged híradója. Az SZTV Kft. négymilliós adótartozása miatt megjelennek a végrehajtók a Szeged TV-nél, és foglalási jegyzőkönyvet vesznek fel. A rendőrség nyomozást indít az SZTV Kft. ellen, mert a gyanú szerint a cégnél milliókat fizet­tek ki nem létező cégeknek fiktív számlákra. 2003. augusztus: Petykó Zol­A műsorkészítőknek több millió forinttal tartozik a Szeged TV-t működtető cég. (Képünk illusztráció.) Fotó: Karnok Csaba tán eladja a Profond Rt. részvé­nyeit. Míg a Partiscum Kft.-ben lévő Profond-tulajdonrészre elő­vásárlási joga volt a városnak, a cég részvényeire nem. Gajdics le­mond, Arató visszatér a Szeged Televízió élére. A Szeged Televí­zió április óta nem fizet bérleti díjat a városnak a stúdió és szer­kesztőségi helyiségek után. Tar­tozása eléri a 3 millió forintot. 2003. október: A rendőrség il­legálisan használt szoftvereket foglal le a Szeged Televízióban. Szerzői és szomszédos jogok megsértése bűncselekmény ala­pos gyanúja miatt büntetőeljá­rást indítanak az ügyben. 2003. december: Az SZTV Kft. fizetésképtelenné válik. A té­vé csak képújságot sugároz. Ara­tó lemond ügyvezető igazgatói posztjáról. A műsorkészítőknek több millió forinttal tartozik a té­vét működtető cég. A magántu­lajdonos, akinek kilétét továbbra is homály fedi, ígéri, hogy rende­zi adósságát. A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A WEBRÁDIÓ ALAPJÁN AZ ŐSZ SZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE: SZABÓ C. SZILÁRD

Next

/
Oldalképek
Tartalom