Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-22 / 18. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JANUÁR 22. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Arculatépítés, műsorpolitika és propaganda Lehet a szabadtéri is sikeres fesztivál Fotó: Schmidt Andrea Az Avignoni Opera és a Choré­gies d'Orange igazgatója az együttműködés reményében hétfőn megbeszéléseket folyta­tott Szegeden. Raymond Duf­faut (képünkön) szerint a Dóm téri szabadtéri jó arculatépí­téssel és propagandával beke­rülhetne a legrangosabb euró­pai fesztiválok közé. A világ legnívósabb szabadtéri fesztiváljai között jegyzik a fran­ciaországi Chorégies d'Oran­ge-t, amelynek igazgatója, Ray­mond Duffaut együttműködést szeretne kialakítani Szegeddel. A 8 ezer 500 nézőt befogadni ké­pes római kori arénában 1869 óta legendás előadások sorát hozták létre. Az elmúlt évtize­dekben olyan világsztárok vol­tak visszatérő vendégek, mint például Birgit Nilsson, Grace Bumbry, Montserrat Caballé, Placido Domingo és Jósé Carre­ras. - Mostani látogatásom csu­pán a kapcsolatfelvételt szolgál­ta. Arról tárgyaltunk, hogy a szegedi és az avignoni opera, va­lamint a két szabadtéri fesztivál között milyen együttműködésre lenne lehetőség. A szegedi re­pertoáron szereplő darabok díszletét, jelmezeit, vagy akár társulattal együtt teljes produk­ciókat is szívesen látnék az Avignoni Operában. 2007-ig már kész a műsortervünk, ké­sőbb viszont koprodukcióban is színpadra állíthatnánk darabo­kat - mondta Raymond Duffa­ut, aki azt is elárulta: a Choré­gies d'Orange körülbelül ugyan­annyi állami támogatást kap, mint a szegedi szabadtéri, e? az összeg azonban a teljes költség­vetésének csak húsz százalékát teszi ki. Bevételének nyolcvan százaléka a belépőkből szárma­zik. Meglepte, hogy Szegeden épp fordított az arány. - A Cho­régies d'Orange nem engedheti meg magának, hogy rossz da­rabválasztással, gyenge előadók­kal kockára tegye hírnevét. Ezért a zeneirodalom legnépsze­rűbb remekműveit tűzzük mű­sorra világhírű művészek közre­működésével. Idén nyáron pél­dául a Nabuccót és a Carment mutatjuk be, valamint Barbara Hendricks, Natalie Dessay és Maxim Vengerov ad önálló kon­certet. A jegyeink 20-180 euró­ba (5-50 ezer forintba) kerül­nek. A közönségünk fele a kör­nyező tartományokból, Nizzá­ból, Marseille-ből, Toulouse-ból és Lyonból érkezik. 15 százalék a párizsi, ugyancsak 15 száza­lékra tehető a német, spanyol és az olasz vendégek aránya, a ma­radék 20 százalékot a világ min­den tájáról odasereglő zeneba­rátok alkotják. Raymond Duffaut szerint a szegedinek is van esélye arra, hogy európai mércével mérve is rangos fesztivállá váljon. Ehhez azonban nem elegendő a jó mű­sorpolitika, rengeteget kell ál­dozni a propagandára is. - Az Európai Fesztiválok Szövetségé­nek, amely a legtöbbet tudja tenni a fesztiválok népszerűsíté­séért, Európa keleti feléből nin­csenek még tagjai. Szegednek feltétlenül be kellene adnia a fel­vételi kérelmét. Ehhez időben el kell készíteni egy olyan prog­ramfüzetet, amely tartalmazza a fesztivál pontos műsorát. Fon­tos, hogy a szegedi szabadtéri is kialakítsa a saját arculatát, és ahhoz következetesen ragasz­kodjon. Sokféle műfajt tartal­mazó programmal nem lehet a nagy turisztikai vonzerővel ren­delkező, rangos fesztiválok közé bekerülni. Aix-en-Provance a Mozart-repertoárral és a kortárs darabok ősbemutatóival vált vi­lághírűvé, Montpellier az elfele­dett művek újrafelfedezésének köszönheti hírnevét, a Choré­gies d'Orange pedig a népszerű operák látványos előadásával vált ismertté. HOLLÓSI ZSOLT Húsüzemi jövő: most nem az számít, finom-e a kolbász Áprilisig kaptak haladékot Huszonnyolc Csongrád megyei húsüzem megfelel az új élelmi­szertörvénynek, tizenkilencről pedig áprilisig derül ki, működ­het-e az unióban. A megyei ál­lat-egészségügyi állomás felmé­rése nyomán nyolc kisüzem ­közöttük a szegedi és a vásárhe­lyi Tfesco feldolgozója - bedobta a törülközőt. Áprilisban pedig jönnek az uniós ellenőrök. A Csongrád Megyei Állat-egész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás tavaly nyáron kezdte el fölmérni, a megyében működő öt­venöt, állati eredetű élelmiszert feldolgozó cég - vágóhidak, ba­romfi*, hal- és tejföldolgozók - kö­zül melyek felelnek meg az uniós követelményeket rögzítő élelmi­szertörvénynek. Tíz üzem rendel­kezik uniós exportjoggal - közöt­tük a Pick és a Hungerit -, további négy cégnek pedig olyan exportjo­ga van, ami más országokba szól. A fönnmaradó negyvenegyből nyolc már a fölmérés kezdetén je­lezte: nem akar tovább működni, vagy azért, mert nem tud megfe­lelni az új követelményeknek, vagy azért, mert úgy látja, nem éri meg emiatt beruházni. Ezek közé tartozik a vásárhelyi és a szegedi Tesco feldolgozója is. E nyolc cég működési engedélyét vissza is vonta az állat-egészségügyi állo­más. A többieknél az állomás ha­tósági állatorvosai ellenőrzést tar­tottak. Az ellenőrzöttek egy része megfelel az előírásoknak. A másik kategóriába tartozók esetében ha­tározatot hoztak a működés fel­függesztéséről, és részletesen leír­ták, milyen átalakítások szüksé­gesek ahhoz, hogy tovább működ­jön az üzem. Ebbe a kategóriába tartozik a pitvarosi vágóhíd is, Ötvenöt megyei hús- és tejföldolgozó üzemből huszonnyolc maradt jük tartozik a gorzsai is állva az ellenőrzés során - közé­fotó- Tésik Attila melyről korábban írtunk. Ahol de­cember harmincegyedikéig nem kezdődött el az átalakítás, ott ja­nuárban hatályba lépett a fölfüg­gesztő határozat. De e cégeknek is van még esélyük: ha március 31-ig elkészülnek az átalakítással és megfelelnek az előírásoknak, ismét működhetnek. A nyár óta tartó ellenőrzések nyomán hu­szonnyolc húsüzem maradt állva - közöttük a tizennégy exportőr ­ha leesik egy darab hus A legtöbb hiányosságot az élelmiszer-higiéniai előírások betartása körül tapasztalták az ellenőrzések során. A kérdésre, mit kell ten­ni, ha egy húsdarab leesik a földre vágás közben, ma még kevesen válaszolják kapásból azt, hogy az már nem használható föl, bele kell tenni a kobzóládába. Egyes kisvágóhidak azért képtelenek megfelelni az előírásoknak - nem tudnak például ládamosó helyi­séget építtetni -, mert kinőtték a portát, és nem tudnak terjesz­kedni. Másutt az a baj, hogy a földolgozás útjának szennyezett és tiszta útvonala nem különül el. Ugyanakkor nem igaz - vélik a szakemberek -, hogy az előírásoknak a kisüzemek eleve nem felel­hetnek meg. Németországban például majdnem minden faluban működik a pitvarosihoz hasonló méretű kisvágóhíd. és huszonhét nem felelt meg. Kö­zöttük nyolc nem is akar megfelel­ni, így tizenkilenc cég próbálja be­fejezni március végéig az átalakí­tásokat. Dr. Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Állat-egészség­ügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állo­más igazgató főállatorvosa la­punknak elmondta, azért március harmincegyedike a végső időpont, mert áprihs első napjaiban elké­szül a hsta azokról az üzemekről, amelyek „állva maradtak". - Az Európai Unió szakemberei régóta nyomon követik a mi mun­kánkat, Brüsszelben régóta tud­ják, hol, mennyi ilyen üzem mű­ködik, mekkora kapacitással ­mondja dr. Szigeti Sándor. - A csatlakozás előtti utolsó országje­lentés elkészítésében részt vesz­nek a dublini központból már jó ideje ide járó élelmiszer-ellenőrök. Ha egy órán át mindent rendben találtak az ellenőrzött üzemben, de aztán az udvaros megjelenik a csarnokban egy koszos ládával, és végigsétál ott, ahol nem lenne sza­bad, nem sajnálják meg a céget... Azt nem vitatja senki, hogy a ne­künk szabott föltételek nagyon szigorúak, és van az unióban jó néhány olyan üzem, ami nem fe­lelne meg ennek a szintnek. Ami­kor ez szóba kerül a fehér asztal mellett, az unió ellenőrei azt vála­szolják, lehet, de Magyarország akar csatlakozni. Az igazgató főállatorvos azt is el­mondta, az utóbbi hetekben ez ügyben nagyon sokan megkeres­ték, sok üzemnek van pártfogója. S amikor az egyik protektor arról győzködi őt, milyen finom kol­bászt készít ez, vagy az az üzem, neki azt kell válaszolnia, hogy ez ­legalábbis most - nem lehet érv. A csatlakozásunkról szóló egyik do­kumentum, az úgynevezett véd­záradék azt rögzíti, ha nem fele­lünk meg, az unió tagjaivá válha­tunk ugyan, de innen nem kerül­het áru az unió piacára, csak a már eddig is működő határ-ellenőrzési rendszeren keresztül. Tehát meg­eshet, hogy a régóta exportáló üze­mek üzlete is befuccsolhat. B.A. A Magyar Posta Biztosító - a Magyar Posta és nemzetközi partnerének leányvállalata - 2003 elejétől a postahelyeken kínál biztosítási termékeket ügyfeleinek. Csapatunkba keresünk Értékesítés támogatókat Szöged régióba. A FELADAT » A meghatározott régióban a biztosítások postai értékesítésének koordinálása, felügyelete és támogatása » részvétel a közvetlen értékesítésben » a Magyar Posta közvetlen értékesítésben dolgozó munkatársainak képzése, fejlesztése és motiválása, munkájuk támogatása, eredményre ösztönzése, » széleskörű kapcsolat-menedzsment. ELVÁRÁSOK » min. középfokú végzettség » a felsőfokú végzettség és német-nyelvtudás előny » szolgáltatások értékesítésében szerzett min. 1-2 éves tapasztalat (pénzügyi vagy banki vagy biztosítási terület) » kiváló kommunikációs, kapcsolatteremtő és prezentációs készség, valamint » dinamikus, magabiztos személyiség és magas szociális kompetencia » az adott régióban lévő lakhely Biztos háttérrel rendelkező vállalatunk kiváló munkakörülményeket, versenyképes juttatásokat és karrierlehetőséget kínál, azonnali munkakezdéssel. Ezért mindössze elkötelezettséget, lojalitást és eredményorientált szemléletet várunk el Öntől! Amennyiben megfelel mindezen feltételeknek, kérjük, küídje el fényképpel ellátott, magyar és német nyelvű önéletrajzát motivációs levéllel együtt a régió megjelölésével az alábbi címek egyikére: Magyar Posta Biztosító Rt. Magyar Posta Életbiztosító Rt. Márton Katalin HR Vezető 1022 Budapest, Bég u.3-5. allas@mpb.hu +(36 1) 423 4271 Magyar Posta ÖSSZEFOGLALÓ ES LEGFRISSEBB AJÁNLATOK január 29. és február 12. A képző intézmények 25%, illetve 50%-os kedvezménnyel közölhetik információjukat. ANYAGLEADÁSI HATÁRIDŐ: január 22. A melléklet koordinátora: Gyürefiné Jutka, e-mail: gyurefine.judit@delmagyar.hu tel.: 62/567-841,62/567-887, 20/38-30-138

Next

/
Oldalképek
Tartalom