Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-20 / 16. szám
KEDD, 2004. JANUÁR 20. •AKTUÁLIS« 3 A makókkórház kétszázmillióval kap kevesebbet idén Rossz hír Kökény Mihálytól Folytatás az 1. oldalról - Ráadásul, ahogy hallom - folytatta a főigazgató -, az új minimumfeltételek meghatározása is kedvezőtlenül fog érinteni bennünket. Összességében mintegy kétszázmilliós lesz a forráshiányunk, ami bizony nagyon nagy összeg a másfél milliárdos kórházi költségvetéshez viszonyítva. A makói főigazgató úgy véli, elsősorban a kis kórházakat érinti kedvezőtlenül a megszorítás. Hiszen a nagyobb intézmények a bevételüknek kisebb részét fordítják bérkiadásokra, mint a kicsik. Dr. Takáts István tárgyalni fog a működtető megyei önkormányzattal arról, mi a teendő ebben a helyzetben. A hódmezővásárhelyi Erzsébet-kórháznak száznegyvenmillió forintot kell valahogyan kigazdálkodnia a megszorítás nyomán. - Egy valamire jó a szegénység: megtanít takarékoskodni mondta dr. Hamvas Ödön, az intézmény főigazgatója. A vásárhelyi kórházban elkészítettek egy intézkedési tervet, amellyel, remélik, sikerül egyensúlyban maradni. Egy pályázat révén mód nyílt arra, hogy energiatakarékosra cseréljék az izzókat, a mennyezet szigetelése is indokolt volt. Ami a mindennapi működést illeti, természetesen a gyógyítás szempontjai az elsődlegesek, de minden területen fontos szempont a takarékosság, a gépkocsik használatától a szakmai továbbképzések szervezéséigA deszki mellkasi betegségek szakkórháza az előzetes kalkulációk alapján mintegy tízszázalékos bevételcsökkenésre számít felelte kérdésünkre dr. Bálint Beatrix, az intézmény főigazgatója. Azt mondja, megvizsgálják, hol tudnak szorítani a nadrágszíjon. A változások a szentesi kórházat is nagyon kellemetlenül érintik, azért is, mert a megszorításokban a minisztérium egy olyan időszakot tekint bázisnak, amikor a szentesi kórház konszolidációs programja még nem kezdődött el - mondja Szabó Tibor, a megyei önkormányzat közgazdasági osztályának vezetője. Most felméri, mit jelent pontosan az intézmények számára a megszorítás, és a februári közgyűlésig elkészítenek egy tervet a tennivalókról. B. A. A makói kórházban kétszázmillió forinttal kevesebből kellene nyújtani ugyanazt, amit tavaly Fotó: Karnok Csaba A sándorfalviak támogatják a várossá nyilvánítást A képviselő-testület gyakoroljon önkritikát A nagyközség várossá nyilvánításával a sándorfalviak is egyetértenek, de néhányan úgy gondolják, ehhez más önkormányzati képviselők, illetve polgármester kell - legalábbis ez derült ki a tegnapi közmeghallgatáson. Több kritikus vélemény is elhangzott a nyílt testületi ülésen. - A képviselők gyakoroljanak önkritikát. A testület oszlassa fel magát, a polgármester pedig mondjon le! - fogalmazott igen drasztikusan egy középkorú férfi a tegnapi sándorfalvi közmeghallgatással egybe kötött testületi ülésen, amelynek egyetlen témája volt: a nagyközség várossá nyilvánítása. A felszólaló egy éve költözött a településre és úgy látja, Sándorfalva állóvízhez hasonlít, mert alig fejlődött valamit. — A pályázatokat nemcsak megírni kell és postára adni, hanem végigkísérni az útját egészen a fővárosi döntéshozókig. Vajon tudják-e Pesten, hol van Sándorfalva ? - tette fel a kérdést. Kritikus hallgatóság Kritikus véleményének más is hangot adott. Az egyik háziorvos szerint, ha az önkormányzatnak # nincs elegendő pénze az egészségház 30 éves épületének felújítására, akkor ezt bízza a benne dolgozó orvosokra. A doktor még arra is kíváncsi volt, vajon megkérdezte a település vezetősége egyáltalán a sándorfalviakat, hogy akarnak-e városban élni. Emellett egy általa írt képzelt újságcikkből ragadott ki mondatokat és igen keményen „odavágott" a testületnek. Felsorolta többek között az általános iskola, a művelődési ház, valamint más intézmény körüli olyan problémákat, amelyeket a képviselők más hozzáállással pozitívabban bírálhattak volna el. Egy hölgy arra figyelmeztette a képviselőket, hogy csak szemléletváltással lehet a leendő várost irányítani. - Ha ezt megteszik, akkor előbb-utóbb a lakosság is hajlandó lesz rá - vélte. Majd hozzátette: nem érti, miért az iskolánál, a művelődési háznál vették ennyire keményen a megszigorításokat. - Szerényebb - A városi rang előrelépés lesz, de rajtunk múlik, hogy mekkora mondta Darázs Sándor polgármester Fotó: Miskolczi Róbert fesztiválok rendezésével, kevesebb képviselői külföldi úttal is lehetett volna spórolni. A testületet és a polgármestert érő szigorú, sőt néha személyeskedő hangú vélemények ellenére a sándorfalviak egyben egyet értettek: támogatják nagyközségük várossá nyilvánítását. Többen arra voltak kíváncsiak, milyen előnye lesz a városi rangnak, illetve a képviselők látnak-e arra reális esélyt, hogy június 30-áig a köztársasági elnök pozitívan bírálja el pályázatukat. "Szép gesztus lenne Darázs Sándor polgármester a személyét és a képviselőket „megtalált" véleményekre nem reagált, de a többi felmerült kérdésre válaszolt. - Mindenképpen előrelépést jelent, ha városi címet kapunk, de azt nem lehet tudni, mekkorát - fogalmazott. Úgy érzi szép gesztus lenne, ha a település 125 éves évfordulóján valóra válna ez a régi álom, de ő nem köztársasági elnök, nem belügyminiszter, így nem tudhatja, hogyan döntenek. A település első embere szerint a városi címet ki kell érdemelni. Ennek érdekében dolgoztak eddig és fognak is dolgozni^ jövőben. - Ha már ezt rangot korában megszereztük volna, akkor az idén már minimum 18 millió forinttal többel gazdálkodhatnánk, illetve már működne okmányiroda is nálunk - vélte. 60 közül a hetedik A több száz oldalnyi pályázati anyagba rengeteg megvalósult fejlesztést, elképzelést, illetve a település számára kedvező statisztikai adatot soroltak fel. Többek között megemlítik, hogy a hatvan Csongrád megyei település közül a hetedik legfejlettebb Sándorfalva, a listán megelőzve a nyolc város közül ötöt. Emellett kellőképpen kiépített' szolgáltató, illetve kiskereskedelmi hálózattal is rendelkezik a település, amely nemcsak a helyieket szolgálja. KORMOS TAMÁS Fésűs László az elnök Fésűs Lászlót, a Debreceni Egyetem Orvostudományi Centrumának elnökét választotta új vezetőjévé az újjáalakult Magyar Akkreditációs Bizottság. Kicsinek nagy, nagynak kicsi KATKO KRISZTINA Sándorfalva vezetőinek körében is felmerült a kérdés: nagy falu maradion, vagy inkább kisvárossá váljon településük ? Végül úgy döntöttek, megpályázzák a városi címet, s június 30-áig eldől, hogy sikerhez vezet-e szándékuk. Addig is érdemes elgondolkozni azon a hazánkban több éve tartó folyamaton, vajon miért akarja egyre több település kinőni a falu címet. Hasznos, így nem halogatható a várossá válás, ha a finanszírozás, a bevonható források és támogatások oldaláról nézzük, hiszen a több mint 8 ezres lélekszámú Sándorfalva évek óta szenved attól, hogy ha pályázatról van szó, a kicsik között nagynak, a nagyok között pedig kicsinek bizonyul. Kérdés azonban, hogy ha várossá nő, akkor vajon másokhoz hasonlóan képes lesz-e érdekérvényesítésre, profi tenderkiírásra, városi igényeinek-pontos megfogalmazására, pénz, üzlet, idegenforgalom, vagy saját polgárainak csábítására. Ha ebben hisznek, próbálják meg városként, s akkor temérdek izzasztó munka vár rájuk, ha pedig megelégszenek pusztán a címmel, akkor a rugalmasabb és térségünkben szerencsére rutinos kisvároskákkal szemben jócskán lemaradhatnak. Csongrád megyének nyolc városa van: Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, Makó, Kistelek, Mindszent és Mórahalom. Ezek közül három kisebb lélekszámú, mint Sándorfalva. Magyarország 250 városa közül ötvenkettőben lényegesen kevesebben élnek, mint Sándorfalván. Ha tehát a városokat az ott lakók számában mérjük, Sándorfalva nyugodtan lehetne Alexandercity. Fontos azonban, hogy a várossá válás és a városiassá válás két, egymástól nagyon is különböző dolog. Ha azt mondom, városias környezet, az alatt hozzáférhető és színvonalas kulturális, szabadidős vagy turisztikai kínálatot, ápolt, jó funkcióval működtetett épületeket, szervezett tömegközlekedést, víz- és csatornahálózatot, minőségi egészségügyi ellátó és oktatási rendszert is értek. Es ezek mellett persze néhány olyan apróság, amelytől valóban városias lesz egy hely: működő üzletek, vendéglátóhelyek, teraszok, hangulatos közterek és utcácskák, köz- és díszkivilágítás, neves szülöttek satöbbi. Ez gerjeszthet keresletet, növelheti a lokálpatrióták számát, a település ázsióját és hozhat közvetlenül vagy közvetve bevételeket. Ám ez nagyon-nagyon sok pénzbe kerül. így ha drukkolok is a sándorfalviaknak, azt nem azért teszem, hogy megkapják a címet, hanem azért, hogy városiasságból vizsgázzanak jól. Szándékosan okozott tűz és rablás gyakran együtt jár A gyújtogatás lélektana Az elmúlt napokban jó néhány olyan tűzeset történt a Szentesen és környékén, melyekben a szándékosság tetten érhető. A tűzoltóparancsnok szerint a gyújtogató elsősorban megfélemlíteni akar. MUNKATÁRSUNKTÓL A szentesi tűzoltóparancsnok, Koszt György úgy gondolja, az elmúlt hónap helyi tűzesetei nem elsősorban a számuk, hanem jellegük miatt tűnnek ki. Az előző négy hétben a szentesi területen négy, Csongrádon tizenegy, Vásárhelyen hét, Szegeden huszonegy, Makón pedig négy tűzhöz riasztották az oltókat. A lángok több esetben az emberi figyelmetlenség miatt okoztak károkat. A közelmúltban azonban Szentesen több olyan tűz is keletkezett, melyet szándékosan okoztak. Koszt szerint a gyújtogató megfélemlíteni akar, indítéka gyakran boszszú, rosszindulat. Ismert egy olyan történetet is, amikor egy fiatalember úgy akarta elnyerni barátnője szimpátiáját, hogy a maga által okozott tüzet gyorsan eloltotta. A tűzzel játszani életveszélyes. Például az a szentesi férfi, akit támadói előbb kiraboltak, majd felgyújtottak, december közepe óta fekszik kórházban. Támadói ellen a Szentesi Rendőrkapitányság rablás minősített esete, valamint maradandó testi fogyatékosságot okozó testi sértés megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást. A január közepén történt szándékos gyújtogatás célja feltehetően a parancsnok által említett indítékok valamelyike lehetett: mint arról beszámoltunk, két autót gyújtott fel ismeretlen tettes. Koszt parancsnok szerint nem gyújtogat az, aki fél a tűztől, s aki bűnelkövetőként nem fél, gyújtogatással demonstrál. Ezek a cselekmények bűnözői mintát feltételeznek, a gyújtogató ugyanúgy készül tettére, mint egy rabló. így például arra törekszik, hogy legyen alibije, a cselekmény elkövetése előtt fel-. térképezi a terepet. Tűz és rablás együtt járt a múlt pénteken: a csongrádi nyaralóban feltehetően nem szándékos gyújtogatás okozta a tüzet - véli Bartohch János, a csongrádi laktanya parancsnoka. A tűzvizsgáló a helyszínen arra lett figyelmes, hogy az Öregszőlőkben lévő nyaraló Tisza felé eső ablaka be van törve, az üvegszilánkok jó része belülre esett, vérnyomok mindenütt. A jelekből betörésre lehetett következtetni. Erre utal az a tény is, hogy a házban összekészített állapotban - bár már megégve - találtak egy halom holmit, köztük a gázvezetékről levágott gázpalackot. A tűz fészke a kétszintes épület földszintjén volt, a közelben elhelyezett szalmazsák feltehetően szikrától lobbanhatott lángra. Lapunk nem hivatalos információi szerint több betörő „dolgozott" a házban. A Csongrádi Rendőrkapitányság egyelőre lopás kísérletének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen. A teljesen leégett nyaralóban keletkezett kár hárommillió forint. Vásárhelyi tűzoltók munkában Fotó: Tésik Attila