Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-17 / 14. szám

SZOMBAT, 2004. JANUÁR 17. • HIRDETÉS» 3 A „Keresd az akciós, kis piros címkét" elnevezésű kereskedelmi tömegtársasjáték reggeli startja előtt a hangulat több volt, mint feszült. Az áruházban pár perccel hét előtt fegyelmezett alkalma­zottak, szabályos kordonok, biz­tonsági őrök várták a nyitást ­gladiátorok érezhették magukat ekképp, amikor nem tudták, mi ront rájuk a kapuk mögül - el­szántabbnak mégis a tömeg bizo­nyult, a parkolóban már csütörtö­kön este gyülekeztek a vevők... Hajdú Zsolt ügyletes főosztály­vezető még az ostrom előtt el­mondta, 2000 óta minden évben kétszer rendeznek ilyen súlyú le­árazást, felkészültek az efféle ro­hamokra. Az áruházvezető faggat­tuk arról is, lehetett-e bundázni? Hajdú Zsolt elmondta: minden dolgozó számára világossá tették, ez a lehetőség csakis a vevőknek szól. Az elmúlt héten egyébként több száz telefon érkezett. Tíz másodperccel a kapunyi­tás előtt csend, majd világossá vált, miért félnek a nagy hadve­zérek is az irányítatlan tömeg­től. Félelmetes, amikor a szom­A tömeg gyűrűjében az áruházi alkalmazott Fotó: Schmidt Andrea szédod, a tanárod, a trénered, a szerelőd, a kedvenc)?) politiku­sod rohan a cuccért, ami épp a hátad mögé van felraklapozva... Az akciós asztalkát „ezerrel" nyomták a vevők a Cora-kisasz­szonyok felé, s kezdődött a „ki volt itt hamarabb, mit tolak­szol, te állat, nem tudnak rende­sen viselkedni" című verbális vetélkedő. Az első vevő tűzhe­lyet vett, boldog volt, öt perc TIZENEGYES JÓZSI, A VIRRASZTÓ A nyitásra várók hajnalban barátságosan társa­logtak, akkor még könnyű volt, nem voltak el­lenfelek. Egy férfi azt panaszolta, hogy magától sosem kelt volna fel hajnalban vásárolni, de a felesége elküldte. Egy fiatalember arra hívta fel társai figyelmét, hogy barátját nehogy maguk elé engedjék, mert egykor sprinter volt, s min­den esély megvan arra, hogy hamarabb ér a cuccokhoz. Az egyik „Cora-futó" felnézett az égboltra, s a Holdtól kérdezte: mit keresek én itt, míg mások nagyon is tudták: „Józsi" és ba­rátja csütörtök este tizenegytől várta, hogy megkezdődjön a kiárusítás, nevüket kapacitá­lásunk ellenére nem árulták el. Az időt kedé­lyes sakkozással csapták agyon, a „rohamra" mindketten klímáért érkeztek. A nyitáskor az ő kapujuk nyílt ki legkésőbb, Józsink kicsit balhézott, de az áruház dolgozói örömmel szolgálták ki, s keresztelték „Tizenegyes Józsi­nak" a virrasztót. múlva már újra a sorban állt. A nevét szerettük volna megtudni, mondjuk úgy, el lettünk küldve. A futásban nem jeleskedő kö­zépkorú hölgy sértődötten kér­dezte kollégámtól: mit keres itt ez a sok hülye. Nem tudtunk válaszolni, mert egy kis piros, dizájnos autóshűtőért mi is ké­pesek lettünk volna ölre menni, akár a hétfejű sárkánnyal is. Az akció, siker: a tömegvereke­dés elmaradt, a corások határo­zottan, balhé nélkül szolgáltak ki, akinek nem jutott az akciós holmiból, az kapott jelentős ked­vezményt - másra. A műszaki osztály 13 raklapnyi árujából reggel hét óra 27 perckor már semmi nem volt. O.K. K.-T.Á. A műszaki osztály 13 raklapnyi áruja 27 perc alatt eltűnt Már Cora-reggel futottak Akció­vadászok Áruház közelében sem jártam tegnap. Ám a hír gyorsan eljutott hozzám is: Szeged egyik szupermarketjében egymás sarkát, nya­kát, s egyéb testrészeit tapossák márnyitás óta az emberek, mert hogy akció van, de akkora, hogy se szem, se leértékelt hűtőszek­rény nem maradt szárazon. Szóval ezt beszélte már az egész város, míg az én ujjaim tanács­talanul bolyongtak a számítógép billentyűzetén. Mert nagy hirte­len azt se tudtam, vajh, melyik végét is ragadjam meg eme infor­mációnak. Belepötyöghetném a gépbe: lássátok, feleim, szüm­tükkel, a magyar már csak vadóc, egy ráncos klottgatyáért is átha­rapná a másik vádliját, minek is nekünk árubőség, a végén még jól kiirtjuk egymást a 995 forintos kamaszmamuszért. De én bizony nem írok ilyet, mert a vadászat ősi ösztöne, a va­lós (vagy nem egyszer csak vélt) nagy megtakarítás reménye nem csupán a mi népünket kergeti áruházi könyöklésbe. Csak hogy egy példát említsek: pár évvel ezelőtt még azt is láthattuk, miként verekedett meg egy turboman nevű játékért a karácsonyi bevá­sárlási ütközet több csatájában Kahfornia kormányzója. Jó, tu­dom, akkor az úr (Arnold Schwarzeneggernek hívják) még szí­nészként, s nem pohtikusként funkcionált. Ám az amerikaiak bevásárlási szokásait kifigurázó Hull a pelyhes című filmvígjáték ettől még jól mutatta - valami nagy globális szerzési ösztön hajt minket, embereket. Hogy némi önmérsékletet ettől még tanúsít­hatnánk, mert hát ősünk talán mégsem azért mászott le a fáról, mert hírét vette, egy fával arrébb fél áron kínálják a női szatén köntöst 1 Tanúsíthatnánk, de nem tesszük. Pedig hát - s most jöhet az in­formáció másik, megragadható vége - pár héttel ezelőtt még gaz­dasági elemzők és másodállású jósok is rekedtre károgták magu­kat: csontig kiköltekezik a magyar, egyetlen fillérje sem marad, 2004 januárjában a nagyáruházakban szemnek rebbenésé nélkül leforgathatják majd a magányos Robinson összes kalandját. Hát, kérem, ez nem jött be. Az ország gazdasági gondjai ugyan tagadhatatlanok, pénzügyérek birkóznak államháztartási hiány­nyal, ám a nép, valami egészen furcsa okból kifolyólag ezt nem igazán akarja megérezni. Évek óta őrizzük a magyar gazdasági csoda titkát, juszt se valljuk be még magunknak sem, ugyan mi­ből veszünk dévédét, meg panelszomszédot hergelő házimozit, amikor három a lik kitaposott cipőnkön. Egy percig se bánkód­junk hát a tegnapi történéseken. Inkább készüljünk - hamarosan unióba lépünk, ott lesz csak tömérdek az akció. Most már csak azt kéne tudni, heti hány erőnléti edzésre van szükségünk ahhoz, hogy osztrák sógorokkal, német akcióvadászokkal is sikerrel vív­juk meg harcunkat, ha közéig egy végkiárusítás. Folytatás az 1. oldalról BÁTYI ZOLTÁN Csongrád megye iskoláiban mégnem volt homoszexuális botrány Egyházi és emberi jogok ELFOGTUNK EGY LEVELET... Akik sok ismerőstől kapnak e-mailt, tudják, hogy a homoszexua­litás és a vallás kapcsolata a névtelenül, de gyakran nem tehetség­telenül írogató, mesélgető netezóket is megihlette. íme, egy rövi­dített részlet egy mostanában keringő levélből. „Laura Schessinger egy amerikai rádiós műsorvezető, aki egy lelki tanácsadó műsort vezet. Nemrég - mint buzgó keresztyén ­azt mondta, hogy a homoszexualitás megbocsáthatatlan bűn, „MERT" Mózes harmadik könyve (A léviták egyházi szolgálatá­ról) [3 Móz. 18,22] szerint utálatos az. Ezen felbuzdulva ragadott tollat egy Jaké nevű hallgatója: Ked­ves Laura doktor, nagyon köszönöm azt az önfeláldozó fáradozá­sát, amit annak érdekében tesz, hogy Isten törvényeit az embe­rekhez közelebb hozza... Mindazonáltal néhány törvény értel­mezésében és végrehajtásában szükségem lenne a tanácsára, a) Ha az áldozóoltárnál bikát áldozok, tudom |3 Móz. 1,9], illetve [3 Móz. l,17]-ból, hogy az Úrnak kedves illatú az. A problémát a szomszédaim jelentik, akiknek ez az illat egyáltalán nem ked­ves. Leölhetem-e őket? ... d) [3 Móz. 25,44] kijelenti, hogy szomszédos nemzetségek fiai és lányai közül vehetek magam­nak rabszolgákat. Az egyik barátom szerint ez a törvény a mexi­kóiakra érvényes, de a kanadaiakra nem. Meg tudná magyaráz­ni, hogy miért ne lehetnének nekem kanadai rabszolgáim?... i) [3 Móz. 1 l,8]-ból tudom, hogy ha döglött disznó bőrét illetem, tisztátalan leszek. A kérdésem, hogy szabad-e futballoznom, ha cérnakesztyűt húzok?..." Az idei költségvetés 871 millió forinttal kevesebb a tavalyinál Közép-Európa tetején a Szegedi Tudományegyetem Folytatás az 1. oldalról - Az SZTE 2004-ben 14 milliárd 909 millió 927 ezer forint költségvetési támogatásból gazdálkod­hat. Ez 671 millió 239 ezer forinttal kevesebb a ta­valyinál. Emellett az Ady téri Tanulmányi és Infor­mációs Központ újabb 200 millió forintnyi nem várt kiadást jelent a jövő évi büdzsében, azaz össze­sen 871 millió forint hiányzik a kasszából az előző évhez képest - mondta Szabó Gábor. A rektor megjegyezte, a Rektori Tanács jelenleg is dolgozik az idei költségvetésen. Azzal kapcsolatban egyelőre nem tudott nyilatkozni Szabó Gábor, ho­gyan kívánják kezelni a hiányt. így nem válaszolt arra a kérdésünkre sem, hogy más egyetemekhez hasonlóan lesznek-e oktatói, dolgozói elbocsátá­sok, vagy különböző takarékossági intézkedések az SZTE-n. - Végleges számokat a költségvetési tárgyalások végén tudok mondani. A kari szintű elosztáson ezekben a napokban dolgozunk. Keressük a lehető legoptimálisabb megoldást. A költségvetést kézben tartjuk, az egyetem pozíciói az idén is stabilak. Feb­ruár végéig kell elkészülnünk a részletes költségve­téssel, addig egy úgynevezett bázisköltségvetéssel dolgozik az egyetem, ami a tavalyi büdzsé 75 száza­lékát jelenti - tette hozzá Szabó Gábor. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ A Dél-Alföldön alakul az első regionáhs vidékparlament Pénz jöhet a pályázatokból A dél-alföldi régióban alakul meg először az egyik legnagyobb vidéki civil fórum, a vidékparlament regionális szervezete. A miértről és a szervezet fontosságáról Géczi József Alajos szocialista politikus, a vidékpolitikai tanács tagja beszélt lapunk­nak. Csongrád megye egyházi fenn­tartású oktatási intézményei­ben homoszexualitásának vál­lalása miatt még nem bocsá­tottak el diákot. A katolikus intézményeknek nincsenek di­rektívái ilyen ügyekre, a refor­mátus iskoláknál azonban lé­tezik konkrét iránymutatás a diákok szexuális viselkedésével kapcsolatban. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint ismeretes, homoszexuali­tásának nyílt vállalása miatt bo­csátottak el egy huszonnégy esz­tendős fiatalembert a Károli Gás­pár Református Egyetem teológia szakának ötödik évfolyamáról. Az október 10-én tartott kari ta­nácsülésen a hallgatót végül a lelkészi szolgálatra való alkal­matlanság miatt zárták ki az in­tézményből. Több Csongrád megyei refor­mátus lelkészt is megkerestünk, hogy kommentálja a debreceni esetet, ám névvel nem vállalták sem személyes, sem pedig hiva­talos véleményüket. Annyit azonban megtudtunk: a magyar­országi református egyháznak van iránymutatása a református oktatási intézményekben tanuló diákok magatartásával, ezen be­lül szexuális viselkedésével kap­csolatban. Természetesen más­milyen belső szabályok érvénye­sek a nagykorú és mások a fiatal­korú tanulókra, ám az egyház­nak joga van erkölcsi kritériumo­kat állítani az általa működtetett intézményekbe beiratkozókkal szemben. Ennek megfelelően a megye re­formátus középiskoláinak igazga­tói, így a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium és a makói Juhász Gyula Szakközépiskola vezetői is az iránymutatásnak megfelelően kell, hogy eljárjanak, ám a megyé­ben a budapestihez hasonló esetre eddig még nem került sor. A refor­mátus egyház képviselői kiemel­ték: az emberi jogok védelme mel­lett a társadalomnak el kell ismer­nie az egyház jogait is, hiszen úgy vélik, ha az oktatási intézmények meghatározhatják a tanulókkal szemben támasztható tanulmá­nyi feltételeket, rendelkezhetnek a magatartási kérdésekben is. A római katolikus egyház által működtetett szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium ve­zetői fenntartójuktól nem kap­tak sem direktívát, sem irányel­vet arról, hogy mi a teendőjük abban az esetben, ha egy tanuló­juk nyíltan felvállalná nemi másságát - tudtuk meg Szilvásy Lászlótól, az iskola igazgatójától. A vezető kiemelte: a gimnázium tanárainak nem feladatuk, hogy diákjaik szexuális irányultságát firtassák. Egyébként a megye ka­tolikus iskoláiban sem ismertek hasonló botrányok. A keresztény egyházak egyéb­ként bibliai alapon vetik el a ho­moszexuális magatartásformát. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára az egyik orszá­gos napilap tegnapi számában el­mondta: a homoszexuális viselke­désmód az egyházak szerint elíté­lendő, mert az a keresztény közös­ségeket erkölcsileg rombolja. Az egyházak, illetve az általuk fenn­tartott általános, közép- és főisko­lák normái szigorúbbak az átla­gosnál, így a fenntartó nem tudna azonosulni azzal, ha tanáraik vagy tanulóik nem keresztény érték­rend szerint élnék párkapcsolatu­kat. Az emberi jogokkal kapcsola­tos uniós rendelkezések azonban - vallják az egyházi vezetők - al­kalmasak az intézményi normák kijátszására. - Még a rendszerváltás környé­kén nagyon sok civil - állatorvos­tól a tanárig - karolta fel a kistér­ségi ügyeket. Akkor a kistérség el­sősorban helyi, közösségi eszmé­nek számított és nem közigazga­tási fogalom volt. Ezek a kistérsé­gi szereplők hozták létre hat-hét évvel ezelőtt a vidék parlament­jét. Legutóbb a napokban ülése­zett az Országházban, s ekkor ve­tődött fel a gondolat, hogy ennek a fórumnak régiók szerint kellene tagozódnia. Kapva kaptunk az al­kalmon, s elvállaltuk, megcsinál­juk a dél-alföldi régiós vidékpar­lamentet - mondta Géczi fózsef Alajos szegedi szocialista politi­kus, a vidékpolitikai tanács tagja. Hozzátette: a vidékpolitikának régóta nagy hagyományai van­nak Magyarországon, csak soha­sem volt uralkodó irányzat, rá­adásul a Baja, Kecskemét, Gyula „országfélkörben" mindig ki­emelkedő vidékpolitizálás folyt. - Az Európai Unió el fogja várni, hogy a vidékfejlesztési támogatá­sokat ne az állam vagy az önkor­mányzat, hanem ilyen regionális vidékparlamentek osszák fel - je­gyezte meg a kormánypárti poli­tikus. Elmondta azt is, a mostani tanácsülésen végre egymásra ta­láltak a civilek és a Földművelés­ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­tériumban megalakított vidék­politikai tanács tagjai. - Voltak már korábban is ilyen próbálko­zások, de a valódi ügy mindig a háttérbe szorult, elhalt. Rengeteg lelkes szakember dolgozott már eddig is ezen a területen, őket most sikerült összehozni - tette hozzá. A szocialista politikus úgy gon­dolja, a regionáhs vidékparla­ment megalakulásával a vidékfej­lesztés nemcsak néhány elszánt ember szent ügye lesz, hanem sokkal többen fognak ezzel a te­rülettel foglalkozni. - Komoly milliárdokat lehet megpályázni, ráadásul ezek a pénzek nem tud­nak eltűnni a ködben - mondta ismét Géczi József Alajos. A vi­dékpolitikai tanács tagja szerint a legfontosabb feladatuk az állan­dó, rendszeres koordináció bizto­sítása lesz. - Szoros partneri kap­csolatot kell kiépítenünk a vidék­politikai tanáccsal. Ehhez először helyben, kistérségi szinten kell megszerveznünk a teendőket. Bí­zom benne, hogy legkésőbb feb­ruár első két hetében sikerül leg­alább az alapokat leraknunk. G. SZ. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom