Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

PÉNTEK, 2004. JANUÁR 2. • AKTUÁLIS* 3 A petárda veszélytelen volt, az alkohol több személyt is kórházba juttatott Halálos baleset éjfél előtt Az év utolsó napján, éjfél előtt hat perccel halálos közlekedési baleset történt Szegeden, a 47-es úton. Az autó vezetőjének, egy 28 éves szegedi nőnek már nem tudták megmenteni az életét, utasát súlyos sérülésekkel szállították az új klinikára. Csongrád megyében az óév utolsó és az új év első napján a rendőröknek és a tűzoltóknak nem sok dolga akadt, a mentők viszont elsején szinte egész nap mozgásban voltak, mintegy 25 személyt szállítottak kórházba súlyos alkoholos tünetekkel. MUNKATÁRSUNKTÓL Halálos balesettel búcsúzott az óév Csongrád megyében. December 31 -én éjfél előtt hat perccel Szegeden, a 47-es úton, a Shell-benzinkútnál egy Hódmezővásárhely felől Szeged felé tartó Honda személygépkocsi megcsúszott, áttért a szemközti sávba, majd az útról lesodródva, több betonoszlopot kidöntve megállt. Az autó vezetője, egy 28 éves szegedi nő olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette. A gyorsan kiérkező mentők hiába próbálták újraéleszteni. Utasát, egy 26 éves szegedi férfit súlyos sérülésekkel szállítottak az új klinikára. Információink szerint a férfi és a nő szegedi fellépésre tartott, de ezt a rendőrség nem erősítette meg. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese a baleset lehetséges okáról azt mondta, az elsődleges szakértői vélemények szerint a tragédiát gyorshajtás okozta. Toronykői Márta tegnap még nem tudta megmondani, hogy milyen gyorsan mehetett a személygépkocsi, és arra a kérdésre sem tudott válaszolni, hogy az autó vezetője fogyasztott-e alkoholt vagy kábítószert. A főkapitányság szóvivője megjegyezte, Csongrád megyében az elmúlt évekhez képest rendkívül nyugodtan telt az óév utolsó és az új év első napja. A fentebb említett baleseten kívül nem riasztották a rendőröket sem karambolhoz, sem bűncselekményhez. A tűzoltók és a kataszrófavédelem ügyeletese is nyugodt évzárásról és nyitásról számolt be. A tűzoltókat négyszer riasztották, a szegedi baleseten kívül a megyeszékhelyen eloltottak egy kigyulladt kukát, Hódnezővásárhelyen pedig szeméttüzet. A negyedik, egy kiszombori riasztás pedig tévesnek bizonyult. A mentőknek az év utolsó napján - a halálos baleset mellett alig akadt dolguk. Január elsején azonban szinte egész nap mozgásban voltak. Tanács Gábor, a mentők ügyeletvezető orvosa elmondta, nekik az alkoholfogyasztással összefüggő esetek adták a legtöbb munkát. A megyéből mintegy 20-25 személyt szállítottak kórházba, közöttük volt olyan sérült, aki fejre esett. Az ügyeletvezető kiemelte, bár tartottak a petárdázástól, de ilyen jellegű sérülésekhez nem riasztották őket. Közlekedési baleset is szinte alig történt a megye útjain. A csongrádiak a jelenleginél 25 százalékkal magasabb kommunális járulékot fizetnek Makón új adót hoz az új esztendő Jövőre Csongrádon mintegy 25 százalékkal emelkedik a magánszemélyek kommunális adója, Mindszenten pedig a vállalkozóknak kell többet fizetniük. A makóiaknak egy új helyi adó terhét hozza a jövő év, Szentesen, Vásárhelyen és Szegeden viszont nincs változás az önkormányzati közterheket illetően. MUNKATÁRSUNKTÓL Jövőre mintegy huszonöt százalékkal magasabb kommunális adót fizetnek a csongrádi magánszemélyek, vagyis az ingatlanok után évi 4 ezer forint helyett 5 ezer forintos, míg a külterületen találhatókért 2 ezer helyett 2 ezer 500 forintos kiadással számolhatnak a tulajdonosok. Az iparűzési adó viszont továbbra is 2 százalék marad, az idegenforgalmi adó sem változik, azaz éjszakánként és személyenként 180 forintot kell fizetni a városban. Makón viszont egyáltalán nem emelkednek a helyi közterhek. A magánszemélyek kommunális adója 2004-ben is 6 ezer forint lesz évente, a telekadó négyzetméterenként 1, illetve 2 forint, a vállalkozóknak pedig négyzetméterenként 50 forint kiadást jeE HELYI ADOK CSONGRÁD MEGYE NAGYOBB VAROSAIBAN Iparűzési adó (százalék) 2 Magánszemélyek kom Idegenforgalmi adó munális adója (Forint/év) (Forint/éjszaka) _____ 300 Szeged Iparűzési adó (százalék) 2 Magánszemélyek kom Idegenforgalmi adó munális adója (Forint/év) (Forint/éjszaka) _____ 300 Csongrád 2 5000 180 Makó r 2 1 6000 300 Mindszent 1.6 1200-2900-ig Szentes 2 '""3000 100 Vásárhely 2 1000-10000-ig 100 lent. Az iparűzési adó mértéke sem módosul, azaz 2 százalék marad. Az idegenforgalmi adó pedig éjszakánként 300 forint. A következő esztendő azonban változást is hoz majd, hiszen új közteherként bevezetik az építményadót, ami négyzetméterenként 300 forintos, a kiemelt területeken pedig 600 forintos évi kiadást jelent. Csupán minimális, azaz 120 forintos önkormányzati pluszteherrel számolhatnak jövőre a mindszentiek, közülük is csak a vállalkozók. A számukra előírt kommunális adó ugyanis január elsejétől 1080 forintra emelkedik. A magánszemélyeknek viszont továbbra is az idei mértékű, vagyis négyzetmétertől függően évi 1200-2900 forintos kiadással számolhatnak. Az iparűzési adó mértéke jövőre is 1,6 százalék lesz. Egyáltalán nem változnak jövőre az önkormányzati adók Szentesen. A magányszemélyek kommunális adója belterületen 3 ezer, míg külterületen 2 ezer forint. Az építményadó minden megkezdett négyzetméter után évi 300 forint, az iparűzési adó mértéke 2 százalék, míg az idegenforgalmi közteher éjszakánként és személyenként 100 forint. Szenteshez hasonlóan Vásárhelyen sem módosultak az önkormányzati közterhek. A magánszemélyek kommunális adója jövőre is négyzetmétertől függően évi ezer és 10 ezer forint között lesz. Ez utóbbi összeget a 200 négyzetméternél nagyobb ingatlanért kell kifizetnie a tulajdonosnak. Az építmény- és telekadó mértéke sem változott, mint ahogy az iparűzési adó 2 százalékos mértéke sem. Az idegenforgalmi adó pedig ugyancsak éjszakánként és személyenként 100 forint maradt. Szegeden sem változtatott a képviselő-testület a helyi adók mértékén. Az építményadóként négyzetméterenként évi 400 forintot kell fizetni, az iparűzési adó mértéke 2 százalékos, míg az idegenforgalmi közteher éjszakánként és személyenként - Makóhoz hasonlóan - 300 forintos kiadást jelent. A megyében elsősorban a fiatalok fontolgatják az országváltást Külföldre készülnek orvosok és ápolók A magasabb fizetés és a jobb munkakörülmények reményében egyre több orvos és ápolónő vállal munkát külföldön. Csongrád megyében is érezhető már a mozgolódás, munkaerőhiány azonban még nincs. Egyre több állásajánlat érkezik Nyugat-Európából a magyar egészségügyi dolgozóknak. Mivel szakképesítésük megfelel az uniós normáknak, fizetésük pedig a többszörösére is nőhet, sokan gondolják hogy külföldön vállalnak munkát. És bár a politikusok bíznak abban, hogy az ötvenszázalékos béremeléssel meg tudták akadályozni a szakdolgozók tömeges kiáramlását az országból, a gyakorlat azt mutatja, hogy egyre több ápolónő és orvos költözik külföldre. Hiteles adatok nincsenek arról, hogy az ország mely területeiről és mennyi egészségügyi dolgozó ment el más országba. Hajnal Ferenc, a Csongrád Megyei Orvosi Kamara elnöke azt mondta, úgy tapasztalja, hogy elsősorban a kezdő orvosok szervezik úgy az életüket, hogy külföldre költöznek, a középkorúak közül inkább csak a nővérek vállalkoznak ilyen nagy váltásra. Elsősorban a baleseti, a sürgősségi, az aneszteziológiai, valamint a labor területeken dolgozók között érezhető, hogy a külföldi lehetőségek csábítják a doktorokat, és véleménye szerint ez a hatás a jövőben még inkább erősödni fog. A kamara elnöke úgy véli, sajnálatos módon hazánkban még mindig a rövidlátó szemlélet az uralkodó, ami azt jelenti, hogy kis túlzással még örülnek is, hogy ha elmegy egy egészségügyi dolgozó, mert az intézménynek így csökken a kiadása. Éppen ezért amíg a munkaerőhiány miatt nem kell bezárni kórtermeket, addig nem is lesz feltűnő, mennyi szakember hagyja el az országot, egy megbecsültebb állás reményében. TÍMÁR KRISZTA Reményév BÁTYI ZOLTÁN Hogy a szilveszteri bulizás után még egy kicsit laposakat pislantunk? Es gyomrunkban is löttyen még a korhelyleves maradéka? Meglehet. De akkor sem szilveszter ez már, dudaszóval, petárdával hangoskodó, hanem nagyon is hétköznap, a 2004-es esztendő első pénteke köszöntött ma ránk. Ami fölöttébb alkalmas arra, hogy máris megszegjük az újévi fogadalmainkat, de leginkább csokorba gyűjtsük vágyainkat - ugyan, mégis mit várunk ettől az évtől. Mert hogy hatalmas lehet a várakozás bennünk, magyarokban, nem vitás. Eltehk négy hónap, s hopp, már elmondhatjuk magunkról: uniós polgárok lettünk. Tudom, élnek ebben az országban olyanok, akik szerint nem is annyira kitüntető rang ez. Mások inkább félelmeiket fogalmazzák meg, ha szóba kerül az unió, s olyan is akad, aki csak legyint, ugyan, mitől lenne más szánkban a kenyér íze attól, hogy immár besoroltattunk a csillagos lobogó alá. Ám az aggódások és kételyek mit sem változtatnak azon a tényen, hogy igenis a magyar történelem egyik legfontosabb lépését tesszük meg, amikorhatárainkra kiszerelik a mesteremberek az uniós táblát. Arról talán most ne nyissunk vitát, hogy visszatértünk-e ezzel Európába, vagy éppenséggel hozzánk, a több mint ezer éve Európában élő magyarokhoz kopogtatott be az unió. Inkább gondolkodjunk el, vajon felkészültünk-e eléggé a csatlakozásra? Mi, örökké berzenkedő, panaszkodó, vitákból vitákba menekülő magyarok EU-komformmá váltunk-e az unió kapuja előtt toporogva, vagy van még mit tennünk azért, hogy jól is érezzük magunkat az unió népes családjában. Hát, ahogy felidézem elmúlt évünk egynémely történéseit, merészkedem azt állítani, vár még ránk néhány feladat az előttünk álló hónapokban. Mert én bizony nem szívesen vinném magammal azt az acsarkodás pohtikai hangulatot, ami másfél évvel a választások után is jellemzi közéletünket. Mint ahogy nagyon szívesen az unión kívüli világban felejteném nem éppen EU-kompatibilis fizetéseinket, infrastruktúránkat, tülekedés ingerlékenységünket, a lakótelepi parkolókban rozsdásodó Wartburgokat, a szeméttel borított sétálóutcát, a kátyús utakat is. És Csongrád megyei uniós polgárként igenis szeretnék matricás autósként felhajtani arra a sztrádára, amin néhány óra alatt elgurulhatok abba az Európába, amihez május elsején csatlakoztam. Hogy aztán mennyit lehet kisöpörni néhány hónap alatt életünkben mindabból, amit selejtnek éreztünk eddig? Gyanítom, közel sem annyit, amennyivel elégedettek leszünk majd. De ha már unió, miért ne élhetne bennünk legalább annyi önbizalom, mint „honfitársainkban ", a németekben, a franciákban, az angolokban. Vagyis mondjuk csak ki büszkén: a problémákat megoldjuk, merthogy azért vannak. És ha ezt el is hisszük, már biztosan boldogabb lesz új, reményekkel teh évünk, mint az, amit mögöttünk hagytunk. Az IBUSZ-é a bezárt T&T Az IBUSZ Utazási Irodák Kft. vásárolta meg a tönkrement és bezárt röszkei T&T áruházat. Az új tulajdonos logisztikai központot szeretne kialakítani a szerb-montenegrói határ közelében. MUNKATÁRSUNKTÓL Új tulajdonosa van a nemrég bezárt röszkei T&T áruháznak, illetve a hozzá tartozó teleknek. A régió első szupermarketjét még 1991-ben adták át. Akkoriban a főleg Jugoszláviából érkező vevőkre alapoztak a befektetők és ezért épült meg az államhatár közelében a hatalmas üzlet. Eleinte csak műszaki cikkeket árusítottak a Röszke szélén lévő bevásárlóközpontban. Idővel azonban a környéken sorra nyíltak a hipermarketek, amik miatt profilváltást hajtottak végre a T&T tulajdonosai. A televíziókon, hűtőkön kívül már élelmiszert, vegyi árut is lehetett vásárolni. Később aztán egyre jobban háttérbe szorultak a műszaki cikkek, mert ezeket főleg szegedi üzletekben keresték a vásárlók. A T&T forgalma folyamatosan csökkent. Pedig még benzinkút, autómosó, szerviz és büfé is települt az áruház mellé. Az áruház, mint megírtuk, körülbelül két hónapja végleg lehúzta a rolót. A többi üzlet még egy ideig üzemelt, de november végére mindegyik bezárt. Az épületeket és a telket eladásra hirdették. Többen is érdeklődtek az ingatlan után. Végül az IBUSZ Utazási Irodák Kft. vette meg. A társaság logisztikai központot kíván kialakítani az egykori áruház helyén. Kihasználva Szerbia és Montenegró közelségét, valamint hazánk 2004. májusi európai uniós csatlakozását. Az átalakítást várhatóan jövő év elején kezdik. Az épületet már kiürítették. Nemcsak az árut vitték el, hanem a polcrendszereket is. A későbbi munkára utaló jel, hogy egy óriási, IBUSZ feliratú konténert már letettek a T&T mellé. Az új tulajdonos szándékáról, a logisztikai központ pontos szerepéről egyelőre bővebbet nem lehet tudni. Többször megkerestük az illetékest, az IBUSZ Uta. zási Irodák Kft. vámigazgatóját, Szűcs Károlyt, de részleteket nem akart elárulni, csak azt erősítette meg, hogy cégük a vevő, és „komoly" terveik vannak az egykor szebb napokat látott röszkei szupermarkettel. Az átalakítást várhatóan 2004 elején kezdi meg az utazási társaság. Fotó: Gyenes Kálmán A baleset súlyosságáról a kép önmagáért beszél Fotó: Káinok Csaba