Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-14 / 11. szám

SZERDA, 2004. JANUÁR 14. • MEGYEI TÜKÖR» 7 Sikerszéria gyanúja leng a szegedi színház körül Nálunk van a zöld ajtó kulcsa A gyerekeket nem lehet becsapni, mert nem tudják, mi a képmutatás. léhát muszáj jó színházat csinálni nekik. Rákos Péter és Bornai Tibor A mumus című gyermekmusicaljének szegedi előadása: jó színház. Horváth Péter rendező biztosan tudja a fönti közhely igazságát, mert az előadásban nincs elnagyoltság, felületesség, félmegoldás, „majdnemség". Nincs becsapás. Szakmai precizitás és profizmus jellemzi. Mondhatnánk, úgy könnyű, hogy adott egy jó darab. Könnyen követhető, ugyanakkor nem lapos a történet. Az ősi, mégis folyton szem elől tévesztett tapasztalat a magja: az ismeretlenből gyártjuk magunknak az ellenséget. Míg ki nem derül, hogy a mumusok világa pont olyan, mint az embereké (na jó, valamivel üdébb!), míg a saját kulcsunkkal ki nem nyitjuk a zöld ajtót és át nem megyünk a mumusainkhoz ismerkedni - addig félünk. Tőlük. Magunktól. Egymástól. S bár nem könnyű rájönni a mumus mibenlétére - kell hozzá a legfélősebb kisgyerek önmaga gyengeségét leküzdő bátorsága a kaland izgalmas és szép. Mint az élet. Rákos Péter minden jel szerint valóságos tudósa, továbbá - nem mellesleg - tisztelője az ember (és a mumus) reflexív természetének. A szó mindkét jelentése érvényes: ez a megfigyelés és a visszahatás képessége. A szerző ezt a tudományát és tiszteletét működteti a színpadon, tárgykezelése könnyed, elegáns, szellemes, ironikus. Egyszersmind: komoly. S láss csodát, a dolog működésbe lép a színpad és a nézőtér között is. Kell hozzá persze néhány „kellék", legfőként Bornai Tibor egyszerű és nagyszerű, több slágergyanús dallal megtűzdelt zenéje, a Kozma Attila által komponált ötletes, szellemes mozgásvilág, Juhász Katahn ugyanilyen jelzőkkel leírható, zökkenőmentesen funkcionáló, telitalálatos színpadi díszlete, Rátkai Erzsébet fergeteges jelmezei. És szakmai alázattal rendelkező jó színészek. Kivált közülük Müller Júlia és lanik László párosa. Mindkét szerepükben, kardos emberasszonyként és érzelmes Hébehó mumusként, illetve papucsférjként és mumus muszáj királyként egyaránt rendkívül fegyelmezetten és élvezettel játszottak. Ellenállhatatlan mumuspáros volt Borovics Tamás és Gömöri Krisztián, mint Böhöm és Celofán. Varga T. Zsuzsa, Főző Ditta és Kiszely Zoltán, az embergyerekek sokmozgásos szerepeiben remekeltek, Rácz Tibor pedig úgy változott át telhetetlen bendőjű, hatalmas zsákká, hogy percig sem tűnt neki kicsinek - a szerep. Mindösszesen - ennyi. Elképesztően - sok. Több száz kisgyerekkel együtt régen éreztem ennyire jól magamat a szegedi színház nézőterén, mint a tegnap délelőtti Mumus-bemutatón. S. E. Müller Júlia mint Hébehó, a csodálatos bemondó (Mumus Rádió) Fotó: Miskolczi Róbert Románia máig nem fizetett kártérítést a ciánmérgezésért Meggyógyult a Tisza folyó Négy éve a nemzetközi közvéleményt is megrázta a hír: százezer köbméter cianidot tartalmazó szennyeződés került a Tiszába Fotó: Karnok Csaba Tizenkét nap alatt vonult le a cián a Tiszán. 2000. január 30-án Romániából százezer köbméter mérgező anyag került a folyóba, melynek következtében elpusztult a vízi élővilág jelentős része, átmenetileg viszszaesett a halfogyasztás, a Tisza iránt érzők megrendültek a történtek miatt. Az elmúlt négy évben a folyó visszanyerte szennyezés előtti állapotát. A Nagybánya közelében lévő Aurul ausztrál-román vegyesvállalat színesfémbányájában négy éve, január 30-án átszakadt egy gát. Százezer köbméter cianidot tartalmazó iszap került előbb a Láposba, onnan a Szamosba, a Szamosból pedig a Tiszába. A cián február elsején érkezett Magyarországra. Aztán két hónap múlva a Novac bányavállalat területéről salakcsuszamlás miatt ipari eredetű nehézfém került a folyóba. A súlyos katasztrófa után számtalan környezetvédelmi szervezet, hatóság és laboratórium végzett elemzéseket a folyó élővilága, és a víz minőségének alakulásáról. A Tisza-expedíció a cianidszennyezés tizedik napján érkezett Csongrádra - emlékszik vissza Csányi Béla hidrobiológus, az expedíció vezetője. A szakember a Vituki Intézet munkatársaként elmondta lapunknak, hogy még 2000-ben elindult a folyóban az úgynevezett makrogerinctelen állatok populációjának újjáéledése. Az üledéklakó férgeket is vizsgáló Csányi Béla tapasztalatai szerint a kagylókat, csigákat kevéssé rázta meg a katasztrófa. Ez talán a téli, vermelési időszaknak köszönhető. A rovarok és rákok száma viszont jelentősen csökkent a szennyezés miatt. Esetükben a katasztrófa előtti állapot 2001 szeptemberében állt vissza. Az egyes fajoknál a korosabb példányok kipusztulásának az lett az eredménye, hogy éveket kellett várni az élővilág természetes rendjének kialakulására. A folyó öngyógyító folyamatai azonban meghozták az eredményt. A hidrobiológus azt tapasztalta, hogy a szennyezés gyors levonulásáról szóló hírek, illetve az élővilág állapotának javulásáról szóló értesülések mintha a szenynyező felet arra a meggyőződésre juttatták volna: felelősséget nem kell vállalnia. Természetesen nem így van. Ennek ellenére Románia a mai napig nem fizetett kártérítést Magyarországnak. A ciánszennyezés következtében ezer tonna hal pusztult el. A Tisza-Szamos Kht. 2001 óta megfigyelőrendszert működtetett a folyón, ötezer jelölt halat telepített a vízbe a Szamos környékén. A horgászok által kifogott és leadott példányokon ellenőrizte a Morvay Kálmán vezette közhasznú társaság a halak mozgását, súlygyarapodását. Az adatok azt mutatják, hogy a cián mára maradéktalanul eltűnt, s a telepített compók, csukák, balinok, kecsegék, márnák, pontyok, süllők teljes mértékben mérgezésmentesek. A szennyezés óta a kémiai elemzések vizsgált szempontjai között a cián is szerepel nyilatkozta Japunknak Gyapjas József, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. Magyarország területén évente két alkalommal elemzik a Tisza vizének minőségét, az úgynevezett szerbszélen, tehát a szerb határ vizein pedig negyedévente a szomszédos országgal közösen. A cián nincs jelen a folyó vizében, annak állapota a katasztrófa előtti helyzetet mutatja. A mérgezés okozta kárnak eszmei értéke van, az élővilág sebei egzakt összegben nem fejezhetők ki - vélik a szakemberek. A folyóban keletkezett kár mellett a négy évvel ezelőtti tragédia során egy közösséget rázott meg a tragédia: a Tisza sérült meg. BLAHÓ GABRIELLA Magyar szürke az unióban: versenytárs nélkül Venni vagy eladni - ez itt most a nagy kérdés „Most mindenki a szürkemarháról beszél, de senki nem akar több pénzt adni érte, mint bármely más marhahúsért", mondja egy szakember, szemléltetve a hazai helyzetet. Egy másik vélemény szerint Nyugat-Európa vevő a magyar szürke húsára, különösen, ha az állatot biokörülmények közt tartották. Amely napon a mészárszékek magyar marhát mérnek ki, semmiféle más marha húsát árusítani nem lehet - szól egy rendelet. Augsburgban adták ki 1526-ban, a mohácsi vész idején, sajnos, és nem ma. A magyar marha - akkoriban - csakis szürke lehetett, lábon hajtották ki az országból évről évre. A rendelet azt a célt szolgálta, nehogy a mészárosok a kiváló minőségű szürkemarhahús árán adják el a sokkal gyengébb minőségű helybéli marhát. Kemikáliamentes hús - Várható, hogy az EU-csatlakozást követően a magyar szürkemarhára nagy kereslet lesz Nyugaton, jó ötszáz év után ismét mondja Geia István, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke. A szürkemarha húsa össze sem hasonlítható az istállózó állattartás körülményei közt tartott, egyéb fajtákéval. Részint, mert lassú növekedésű, és a hosszú idő alatt az ízanyagok jobban felhalmozódnak húsában, mint a gyorsan vágáséretté váló marhákéban, részint pedig, mert csak természetes takarmányt, szénát eszik. Nyugati - most is tapasztalt, s a csatlakozás után fokozódható keresettségére többek között épp a természet közeli tartásmód a magyarázat, arrafelé sokkal jobban vigyáznak az emberek, hogy káros kemikáliáktól mentes élelmiszert fogyasszanak, mint nálunk, és ezt meg is tudják fizetni. - A szürkemarhahús garantáltan BSE-mentes, nem azért, mintha immúnis lenne erre a betegségre, de közelébe sem kerül semmiféle mesterséges tápanyagnak, amellyel esetleg elkaphatná - mutat rá Vidács Lajos, az SZTE Mezőgazdasági Karának oktatója. Nyugaton bébiételt is készítenek belőle. Mostanára - miután ezek az előnyök egyre szélesebb körben ismertté váltak - Magyarországon hiány alakult ki tenyészállatokból. A sok is kevés A hatvanas években alig kétszáz tehén élt összesen az országban, kipusztulás fenyegette a Kárpát-medencébe még a honfoglalókkal bekerült állatot. Ma több, mint ötezres tehénállományt tart számon az egyesület. A legtöbb szürkemarhát a Hortobágyon tartják, ezután következik Apajpusztán Szomor Dezső állománya - tiszta vérű, és hibrid állatai egyaránt vannak; az egyéb húsmarhákkal való keresztezés figyelemreméltó eredményeket produkálhat -, illetve a nemzeti parkoké, a Körös-Maros Nemzeti Parktól a Fertő-hanságiig. Értékesíteni azonban e nagy tulajdonosok sem igen akarnak állatokat, inkább tovább kívánják növelni az állományt. így akik - újonnan értesülve a fajta előnyeiről - foglalkozni akarnak magyar szürkével, nem tudják hol beszerezni. Bele kell tanulni - Most mindenki a szürkemarháról beszél, de ha ott van konkrétan levágva öt-hat konkrét szürkemarha, senki sem akar egy fillérrel sem többet fizetni érte, mint bármely egyéb marháért - figyelmezteti a gazdálkodókat Márk István, az ország egyik legnagyobb marhavágóhídja, a Soproni Marhavágó Kft. ügyvezető igazgatója. - Csak génrezervként tartjuk a mintegy 30 darabos állományt. Nem könnyű az eladni, legalábbis kis mennyiségben és belföldre - mondja Fekete Balázs, a hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. állattenyésztési igazgatója. Gera István a meglevő és várhatóan fokozódó nyugati igények alapján valószínűsíti, nemsokára 20-30 ezresre is nőhet a tehénlétszám az országban. Mindemellett felhívja a figyelmet: a nyugati piac felvevőképessége és az extenzív körülmények közt tartható fajta igénytelensége ne késztessen meggondolatlan lépésekre senkit, messze nincs szó arról, hogy aki eddig benzinkutasságból élt meg, álljon át szürkemarhára. Ebbe is bele kell tanulni, és erre nem elég egy-két év. A szakkönyveken túlmenően a nemzedékről nemzedékre hagyományozódott ismeretekre is szükség van. Nemkülönben jelentős mennyiségű pénzre. F.CS. Ötszáz év után ismét meghódíthatja a magyar szürkemarha a nyugati piacot Fotó: TésikAttila