Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-14 / 11. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JANUÁR 15. • AKTUÁLIS* 5 Áram, víz, gáz nélkül maradt lakások munkaidőn túl Szakmai segítség, megemelt áron Folytatás az 1. oldalról A nagy szolgáltatók ügyeletét hiába hívja a pórul járt ügyfél. A Démásznál nagyon kedvesen fölvilágosították lapunk segítsé­get kérő munkatársát, hogy ők akkor sem tudnak villanyszere­lőt keríteni, ha jól megfizetné a munkát a sötétben kuksoló hí­vó. A Dégáz gázszivárgást beje­lentő vonalán viszont adtak tip­peket, honnan keríthet az em­ber gázszerelőt, és figyelmeztet­tek, hogy el kell zárni a csapot, nehogy baj legyen. A vízmű hi­babejelentője a magát elázott panaszosnak kiadó újságírónak tudott szerelőt javasolni. Meg is kerestünk Szabó Róbertet, aki elmondta: már hajnali három­kor is szereltek vízvezetéket, hi­szen a biztosítókkal kötött szer­ződés értelmében 24 órán át bármikor riaszthatok. Persze van, amikor nem tud kiszállni. Hét végén azonban körülbelül 25 százalékkal magasabb a tari­fa, mert a dolgozóknak ilyenkor többet kell fizetni. - Most szombaton is 6-7 hely­re kellett mennem, ilyenkor csúcsidőszak van - mondta egy gázszerelő lapunknak. Neve el­hallgatását kérte, és így elmesél­te, hogy a kis cégnél, ahol dolgo­zik, kimennek hét végén is javí­tani, de nagy kazánokhoz nem szállnak ki. Van ügyeletük, de a hétvégi munkát bizony valójá­ban a szabadidejükben végzik, és ennek ára van. - Nem igaz, ha valaki azt állít­ja, hogy szombat, vasárnap ugyanannyiért megcsinál egy konvektort, mint hétköznap ­tette hozzá. A szerelő szerint hétvégén minden kollégája töb­bet kér a túlmunkáért. Egyetlen nagyobb cég van Sze­geden, amely 24 órás diszpécser­szolgálatot tart fenn, és több szakembert is útnak tud indíta­ni, ha kell. Soós Ferenc, az IKV Rt. kezelési igazgatója elmondta: elsősorban az általuk fenntartott lakásokba mennek ki, de ha nin­csenek leterhelve a munkásaik, bárkinél kijavítják a hibát. Víz­és villanyszerelő, lakatos segítsé­ge elvileg bármikor kérhető az IKV-tól, ráadásul a tarifa mindig ugyanannyi, nincs hétvégi felár. A cégnek azonban csak egy gáz­szerelője van, így előfordul, hogy ők sem tudnak segíteni a vacogó ügyfélen. M. B. I. A szegedi Gyevi temető melletti garázsok tulajdonosai elutasították a garázsok el­költöztetésének tervét. A változtatásra a temető helyére tervezett lakópark építése miatt lenne szükség. A város addig nem szól bele a vitába, ameddig a rendezési tervek nem készülnek el. - Többször föltörték már itt a garázsokat, ezért nem akarjuk, hogy eldugott helyre vi­gyük a kocsit. Most az ablakból is rálátunk a garázsra és nem akarunk változtatást - vála­szolta érdeklődésünkre egy Gyevi temető mellett lakó, akit a Tarján széle garázsainak áthelyezéséről szóló tervről kérdeztünk. Amint arról korábban írtunk, a temető he­lyére tervezett lakópark tulajdonosa, az OTP Ingatlan Rt. fölajánlotta a garázsok tulajdo­nosainak, hogy fölújítaná az épületektől távo­labb újraépített betonpavilonokat. Az ügyben összehívott fórum elutasította a javaslatot. Egy közeli szomszéd hasonlóképpen nyi­latkozott, egy másik utcabeli pedig fölvilágo­sított bennünket, hogy néhányan több ga­rázst is megvásároltak, s kiadásukból jutnak nem kis bevételhez. Nekik sem érdekük az áthelyezés. Egy távolabb lakó tulajdonos viszont örül­ne, ha a csúf garázsok helyett esztétikusab­bak épülnének, végre rendeznék a szégyen­foltnak számító környéket, s azt sem bánná, ha néhány méterrel többet kellene gyalogol­nia. A szegedi polgármesteri hivatal főépítészi irodája a tervek elkészültéig nem foglal állást a garázsok ügyében. Tájékoztatásuk szerint a lakópark részletes szabályozási tervének is­meretében mondhatnak véleményt arról, hogy városrendezési szempontból hogyan ítélhető meg a garázssor és a közeli lakópark együttese. A garázsok áthelyezése kapcsán összehí­vott fórumon a tulajdonosok között sokan örömmel elfogadták volna az OTP Ingatlan Rt. javaslatát, néhányan azonban különféle indokokkal megvétózták az ajánlatot. Volt, aki abban bízott, hogy jó áron adhatja el az építtetőnek a garázsát. Egyesek már 5 millió forintot emlegettek lehetséges vételárként, ami a piaci értéknek mintegy háromszorosa. És persze olyan is akadt, aki minden ésszerű ok nélkül mondott ellent: pusztán az ellen­kezés kedvéért. A lakóterület részletes szabályozási tervét Takács Máté építész készíti el. Kifejtette, hogy a garázsok jelentősen rontanák az épü­letek összképét, s már az is nagy eredmény­nek számítana, ha legalább az első tizennyolc betonpavilont sikerülne eltávolítani. Erre csak akkor nyílik lehetőség, ha a jóváhagyott rendezési tervben a garázsok lebontása is szerepel majd. Az építész-tervező három javaslatot tesz a döntéshozók asztalára. Az egyiken a Pósz Je­nő utcáig húzódó mindkét garázssor áthelye­zése szerepel majd, a másik csupán a József Attila sugárúthoz közelebb álló beállók le­bontásáról szól, a harmadik pedig a jelenlegi állapotnak megfelelően mutatja a leendő la­kóterület képét. A szabályozási terv előrelát­hatólag februárban készül el. NY. P. A kistelepülések többségében csak kisvállalkozókra lehet számítani A helyi büdzsék töredékét teszi ki az iparűzési adó Csongrád megyében az önkor­mányzatok teljes bevételének alig 0,5-4 százalékát fedezi az iparűzési adó. A települések zö­me csak a kis- és mikrovállal­kozások szerény befizetéseire számíthat. Az önkormányzati bevételek kis hányadát teszik ki a különböző adókból befolyt összegek. Balás­tyán 133 adózót tartanak nyil­ván. A vállalkozók, vállalkozá­sok, illetve cégek 2003-ban ösz­szesen 6 millió 600 ezer forint iparűzési adót fizettek az önkor­mányzatnak. Tizenheten számí­tanak nagy adózónak, ők össze­sen 4 millió 200 ezer forinttal gyarapították a település kasszá­ját. Tavaly 448 millió forint volt a község költségvetése, aminek 1,47 százalékát tette ki az ipar­űzési adó. Forráskúton 26 egyéni és 23 társas vállalkozó az előző évben összesen 5 millió 914 ezer forint iparűzési adót fizetett. Egy helyi rendelet szerint 4 millió 500 ezer forint nettó árbevétel alatt nem kell adót fizetni a községben. Ezen összeg fölött pedig az árbe­vétel két százaléka az iparűzési adó mértéke. Kübekházán mindössze a tel­jes költségvetés fél százalékát te­szi ki az iparűzési adó. Ötvenö­ten összesen 7 millió 758 ezer fo­rintot tettek bele a község kasz­szájába. A legnagyobb adózó 2 millió 900 ezer forintot fizetett. Három igénylőnek pedig össze­sen 4 millió forintot utalt vissza az önkormányzat túlfizetés mi­att. 2003-ban mintegy ezren 17 millió forintot adóztak Mórahal­mon. Ez az összeg a költségvetés három százaléka. A Mol Rt. ugyan 30 millió forintot fizetett, de ebből 26 milliót visszakért. Az adózók zöme évente néhány tíz­ezer forintot fizet, de akadnak azért milliós tételek is. Sándorfalván a legnagyobb adózó hárommilliót adott. Az önkormányzat teljes bevételének négy százalékát teszi ki az ipar­űzési adó (2003-ban 25 millió fo­rint). Szatymazon 258 vállalko­zót, illetve vállalkozást terhel iparűzési adó. Ok tavaly 20 mil­lió 100 ezer forinttal gyarapítot­ták a költségvetést. Az egyössze­gű legnagyobb adózás 5 millió 500 ezer forint volt. A községben 400 ezer forint éves árbevétel alatt adómentesség jár. Újszentivánon tíz nagy- és 144 kisvállalkozás összesen 7 milbó 300 ezer forintot adózott tavaly. Zákányszéken a 450 millió fo­rintos összbevétel 2,76 százalé­kát teszi ki az iparűzési adó. 12 millió 400 ezer forintot fizetett az előző évben a 407 vállalkozó, illetve vállalkozás. Félmillió fo­rint árbevétel alatt nem kell adózni. Azok pedig, akik leg­alább két főnek biztosítanak munkahelyet, vagy kétmillió fo­rint értékű beruházást valósíta­nak meg, vagy kétmillió forint értékű tárgyi eszközt szereznek be, két éven keresztül a minden­kori iparűzési adó felét fizetik. K.T. Ugyanarra a vádlottak padjára ültették a két ellenfelet, S. Dilavert és S. Róbertet A török, a kés és két szegedi férfi Néhányan a Gyevi temető melletti építményekből remélnek milliókat Nem mindenki adja a garázst A garázssoron nem mindenki érdekelt az esztétikus környezet megteremtésében Fotó: Schmidt Andrea Díszkardos igazgató Jó, ha villanyszerelőt is hosszú távra választ magának az em­ber Fotó: Schmidt Andrea Díszkardot adományozott Lu­kács János rendőr dandártábor­nok, a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság vezetője a Baustúdium Szakképzési és Át­képző Kft. ügyvezető igazgatójá­nak, Süle Józsefnek. A főkapi­tány ezzel fejezte ki köszönetét a rendőrség és az oktatási intéz­mény ötéves múltra visszatekin­tő együttműködéséért. rátámadtak. Dilaver tegnap a bí­róságon azt hangsúlyozta, hogy megijedt a túlerőtől, elkezdett befelé hátrálni. Ekkor oldalt ész­revett egy férfit, akinek kés volt a kezében. Mivel nagyon megré­mült, ösztönösen odanyúlt és ki­csavarta a fegyvert az ismeretlen kezéből, majd hadonászni kez­dett vele. Dilavert a diszkó oldal­só ajtaján kiengedték, ahol S. Ró­bert várta, aki egy „fanyelű esz­közzel" rátámadt. Dilaver nem emlékezett arra, hogy megvágta volna a két férfit, akikkel egyéb­ként azelőtt baráti viszonyban voltak. A történtek után Dilaver elme­nekült. Több napig testvérénél bujkált Budapesten, majd ami­kor megtudta, hogy körözik, ön­ként jelentkezett a rendőrségen. A kés nyomtalanul eltűnt. A történtekre teljesen más­képp emlékezett a két sértett. S. Róbert elmesélte, amikor jött ki a szórakozóhelyről, kiabálásra lett figyelmes, majd azt látta, hogy S. Ferenc ruhája véres. Ek­kor elindult a kocsijáért, hogy kórházba vigye barátját. A kocsi­val a Sing-Sing oldalsó kijáratá­nál parkolt, így Dilaverrel szinte egyszerre értek oda. - Elém ug­rott és rám támadt. Nagyon meglepődtem. Felkaptam egy bo­tot, azzal próbáltam kiütni a kést a kezéből. Miután megvágott, el­menekült - mondta a bíróságon a közismert szegedi sportoló, S. Róbert. A tegnapi tárgyalás a tanúk meghallgatásával folytatódott, de nem fejeződött be. Az ember­ölési kísérlettel vádolt S. Dilaver és a súlyos testi sértéssel vádolt S. Róbert tárgyalása pénteken újabb tanúk meghallgatásával folytatódik. A. T. J. Tettes és egyik áldozata is vád­lottként állt tegnap a bíróság elé abban az ügyben, amikor is egy török állampolgárságú férfi Sze­geden, a Sing-Sing diszkó kö­zelében megkéselt egy közis­mert szegedi sportolót és annak barátját. A történtekre mindkét fél másképp emlékezett. Húsz hónapja, 2002. május 5-én éjjel Szegeden, a Mars téri Sing-Sing szórakozóhely előtt egy török állampolgárságú férfi, S. Dilaver megkéselt két szegedi fiatalembert. A város éjszakai életében jól ismert támadó egyik áldozata egy sportoló, S. Róbert volt. A vádirat szerint összeszó­lalkoztak, majd az ittas állapot­ban lévő Dilaver előbb S. Feren­cet, majd a Sing-Sing oldalsó be­járatánál S. Róbertet vágta meg. Csak a szerencsén múlott, hogy nem történt súlyosabb tragédia. S. Dilavert a Csongrád Megyei Főügyészség több emberen elkö­vetett emberölési kísérlettel, míg az egyik áldozatot, S. Róbertet, aki egyben a per II. rendű vádlott­ja, súlyos testi sértéssel vádolja. A tárgyalás tegnap kezdődött a Csongrád Megyei Bíróságon. - Nem érzem magam bűnös­nek. Sajnálom a történteket, én csak védekeztem - állította S. Dilaver. A férfi 13 éve él Magyar­országon. A tárgyaláson elmond­ta, 2002. május 5-én éjjel egy születésnapi buliból érkezett a szórakozóhelyre. Régi barátként üdvözölte az egyik későbbi sér­tettet, S. Ferencet, sőt egy üveg bort is küldött asztalukhoz. Di­laver szerint a két társaság között akkor támádt feszültség, amikor egy, a másik asztalnál ülő férfi molesztálni kezdte nőismerősét, amit ő szóvá tett. A történtek után az I. rendű vádlott elindult kifelé, ám - mint elmondta - amint kilépett az aj­tón, a bejárat közelében várako­zó taxikból többen kiugrottak és Emberölési kísérlet miatt állították bíróság elé a török nemzetiségű férfit. A vádlott két éve két embert késelt meg Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom