Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-14 / 11. szám
CSÜTÖRTÖK, 2004. JANUÁR 15. • AKTUÁLIS* 5 Áram, víz, gáz nélkül maradt lakások munkaidőn túl Szakmai segítség, megemelt áron Folytatás az 1. oldalról A nagy szolgáltatók ügyeletét hiába hívja a pórul járt ügyfél. A Démásznál nagyon kedvesen fölvilágosították lapunk segítséget kérő munkatársát, hogy ők akkor sem tudnak villanyszerelőt keríteni, ha jól megfizetné a munkát a sötétben kuksoló hívó. A Dégáz gázszivárgást bejelentő vonalán viszont adtak tippeket, honnan keríthet az ember gázszerelőt, és figyelmeztettek, hogy el kell zárni a csapot, nehogy baj legyen. A vízmű hibabejelentője a magát elázott panaszosnak kiadó újságírónak tudott szerelőt javasolni. Meg is kerestünk Szabó Róbertet, aki elmondta: már hajnali háromkor is szereltek vízvezetéket, hiszen a biztosítókkal kötött szerződés értelmében 24 órán át bármikor riaszthatok. Persze van, amikor nem tud kiszállni. Hét végén azonban körülbelül 25 százalékkal magasabb a tarifa, mert a dolgozóknak ilyenkor többet kell fizetni. - Most szombaton is 6-7 helyre kellett mennem, ilyenkor csúcsidőszak van - mondta egy gázszerelő lapunknak. Neve elhallgatását kérte, és így elmesélte, hogy a kis cégnél, ahol dolgozik, kimennek hét végén is javítani, de nagy kazánokhoz nem szállnak ki. Van ügyeletük, de a hétvégi munkát bizony valójában a szabadidejükben végzik, és ennek ára van. - Nem igaz, ha valaki azt állítja, hogy szombat, vasárnap ugyanannyiért megcsinál egy konvektort, mint hétköznap tette hozzá. A szerelő szerint hétvégén minden kollégája többet kér a túlmunkáért. Egyetlen nagyobb cég van Szegeden, amely 24 órás diszpécserszolgálatot tart fenn, és több szakembert is útnak tud indítani, ha kell. Soós Ferenc, az IKV Rt. kezelési igazgatója elmondta: elsősorban az általuk fenntartott lakásokba mennek ki, de ha nincsenek leterhelve a munkásaik, bárkinél kijavítják a hibát. Vízés villanyszerelő, lakatos segítsége elvileg bármikor kérhető az IKV-tól, ráadásul a tarifa mindig ugyanannyi, nincs hétvégi felár. A cégnek azonban csak egy gázszerelője van, így előfordul, hogy ők sem tudnak segíteni a vacogó ügyfélen. M. B. I. A szegedi Gyevi temető melletti garázsok tulajdonosai elutasították a garázsok elköltöztetésének tervét. A változtatásra a temető helyére tervezett lakópark építése miatt lenne szükség. A város addig nem szól bele a vitába, ameddig a rendezési tervek nem készülnek el. - Többször föltörték már itt a garázsokat, ezért nem akarjuk, hogy eldugott helyre vigyük a kocsit. Most az ablakból is rálátunk a garázsra és nem akarunk változtatást - válaszolta érdeklődésünkre egy Gyevi temető mellett lakó, akit a Tarján széle garázsainak áthelyezéséről szóló tervről kérdeztünk. Amint arról korábban írtunk, a temető helyére tervezett lakópark tulajdonosa, az OTP Ingatlan Rt. fölajánlotta a garázsok tulajdonosainak, hogy fölújítaná az épületektől távolabb újraépített betonpavilonokat. Az ügyben összehívott fórum elutasította a javaslatot. Egy közeli szomszéd hasonlóképpen nyilatkozott, egy másik utcabeli pedig fölvilágosított bennünket, hogy néhányan több garázst is megvásároltak, s kiadásukból jutnak nem kis bevételhez. Nekik sem érdekük az áthelyezés. Egy távolabb lakó tulajdonos viszont örülne, ha a csúf garázsok helyett esztétikusabbak épülnének, végre rendeznék a szégyenfoltnak számító környéket, s azt sem bánná, ha néhány méterrel többet kellene gyalogolnia. A szegedi polgármesteri hivatal főépítészi irodája a tervek elkészültéig nem foglal állást a garázsok ügyében. Tájékoztatásuk szerint a lakópark részletes szabályozási tervének ismeretében mondhatnak véleményt arról, hogy városrendezési szempontból hogyan ítélhető meg a garázssor és a közeli lakópark együttese. A garázsok áthelyezése kapcsán összehívott fórumon a tulajdonosok között sokan örömmel elfogadták volna az OTP Ingatlan Rt. javaslatát, néhányan azonban különféle indokokkal megvétózták az ajánlatot. Volt, aki abban bízott, hogy jó áron adhatja el az építtetőnek a garázsát. Egyesek már 5 millió forintot emlegettek lehetséges vételárként, ami a piaci értéknek mintegy háromszorosa. És persze olyan is akadt, aki minden ésszerű ok nélkül mondott ellent: pusztán az ellenkezés kedvéért. A lakóterület részletes szabályozási tervét Takács Máté építész készíti el. Kifejtette, hogy a garázsok jelentősen rontanák az épületek összképét, s már az is nagy eredménynek számítana, ha legalább az első tizennyolc betonpavilont sikerülne eltávolítani. Erre csak akkor nyílik lehetőség, ha a jóváhagyott rendezési tervben a garázsok lebontása is szerepel majd. Az építész-tervező három javaslatot tesz a döntéshozók asztalára. Az egyiken a Pósz Jenő utcáig húzódó mindkét garázssor áthelyezése szerepel majd, a másik csupán a József Attila sugárúthoz közelebb álló beállók lebontásáról szól, a harmadik pedig a jelenlegi állapotnak megfelelően mutatja a leendő lakóterület képét. A szabályozási terv előreláthatólag februárban készül el. NY. P. A kistelepülések többségében csak kisvállalkozókra lehet számítani A helyi büdzsék töredékét teszi ki az iparűzési adó Csongrád megyében az önkormányzatok teljes bevételének alig 0,5-4 százalékát fedezi az iparűzési adó. A települések zöme csak a kis- és mikrovállalkozások szerény befizetéseire számíthat. Az önkormányzati bevételek kis hányadát teszik ki a különböző adókból befolyt összegek. Balástyán 133 adózót tartanak nyilván. A vállalkozók, vállalkozások, illetve cégek 2003-ban öszszesen 6 millió 600 ezer forint iparűzési adót fizettek az önkormányzatnak. Tizenheten számítanak nagy adózónak, ők összesen 4 millió 200 ezer forinttal gyarapították a település kasszáját. Tavaly 448 millió forint volt a község költségvetése, aminek 1,47 százalékát tette ki az iparűzési adó. Forráskúton 26 egyéni és 23 társas vállalkozó az előző évben összesen 5 millió 914 ezer forint iparűzési adót fizetett. Egy helyi rendelet szerint 4 millió 500 ezer forint nettó árbevétel alatt nem kell adót fizetni a községben. Ezen összeg fölött pedig az árbevétel két százaléka az iparűzési adó mértéke. Kübekházán mindössze a teljes költségvetés fél százalékát teszi ki az iparűzési adó. Ötvenöten összesen 7 millió 758 ezer forintot tettek bele a község kaszszájába. A legnagyobb adózó 2 millió 900 ezer forintot fizetett. Három igénylőnek pedig összesen 4 millió forintot utalt vissza az önkormányzat túlfizetés miatt. 2003-ban mintegy ezren 17 millió forintot adóztak Mórahalmon. Ez az összeg a költségvetés három százaléka. A Mol Rt. ugyan 30 millió forintot fizetett, de ebből 26 milliót visszakért. Az adózók zöme évente néhány tízezer forintot fizet, de akadnak azért milliós tételek is. Sándorfalván a legnagyobb adózó hárommilliót adott. Az önkormányzat teljes bevételének négy százalékát teszi ki az iparűzési adó (2003-ban 25 millió forint). Szatymazon 258 vállalkozót, illetve vállalkozást terhel iparűzési adó. Ok tavaly 20 millió 100 ezer forinttal gyarapították a költségvetést. Az egyösszegű legnagyobb adózás 5 millió 500 ezer forint volt. A községben 400 ezer forint éves árbevétel alatt adómentesség jár. Újszentivánon tíz nagy- és 144 kisvállalkozás összesen 7 milbó 300 ezer forintot adózott tavaly. Zákányszéken a 450 millió forintos összbevétel 2,76 százalékát teszi ki az iparűzési adó. 12 millió 400 ezer forintot fizetett az előző évben a 407 vállalkozó, illetve vállalkozás. Félmillió forint árbevétel alatt nem kell adózni. Azok pedig, akik legalább két főnek biztosítanak munkahelyet, vagy kétmillió forint értékű beruházást valósítanak meg, vagy kétmillió forint értékű tárgyi eszközt szereznek be, két éven keresztül a mindenkori iparűzési adó felét fizetik. K.T. Ugyanarra a vádlottak padjára ültették a két ellenfelet, S. Dilavert és S. Róbertet A török, a kés és két szegedi férfi Néhányan a Gyevi temető melletti építményekből remélnek milliókat Nem mindenki adja a garázst A garázssoron nem mindenki érdekelt az esztétikus környezet megteremtésében Fotó: Schmidt Andrea Díszkardos igazgató Jó, ha villanyszerelőt is hosszú távra választ magának az ember Fotó: Schmidt Andrea Díszkardot adományozott Lukács János rendőr dandártábornok, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a Baustúdium Szakképzési és Átképző Kft. ügyvezető igazgatójának, Süle Józsefnek. A főkapitány ezzel fejezte ki köszönetét a rendőrség és az oktatási intézmény ötéves múltra visszatekintő együttműködéséért. rátámadtak. Dilaver tegnap a bíróságon azt hangsúlyozta, hogy megijedt a túlerőtől, elkezdett befelé hátrálni. Ekkor oldalt észrevett egy férfit, akinek kés volt a kezében. Mivel nagyon megrémült, ösztönösen odanyúlt és kicsavarta a fegyvert az ismeretlen kezéből, majd hadonászni kezdett vele. Dilavert a diszkó oldalsó ajtaján kiengedték, ahol S. Róbert várta, aki egy „fanyelű eszközzel" rátámadt. Dilaver nem emlékezett arra, hogy megvágta volna a két férfit, akikkel egyébként azelőtt baráti viszonyban voltak. A történtek után Dilaver elmenekült. Több napig testvérénél bujkált Budapesten, majd amikor megtudta, hogy körözik, önként jelentkezett a rendőrségen. A kés nyomtalanul eltűnt. A történtekre teljesen másképp emlékezett a két sértett. S. Róbert elmesélte, amikor jött ki a szórakozóhelyről, kiabálásra lett figyelmes, majd azt látta, hogy S. Ferenc ruhája véres. Ekkor elindult a kocsijáért, hogy kórházba vigye barátját. A kocsival a Sing-Sing oldalsó kijáratánál parkolt, így Dilaverrel szinte egyszerre értek oda. - Elém ugrott és rám támadt. Nagyon meglepődtem. Felkaptam egy botot, azzal próbáltam kiütni a kést a kezéből. Miután megvágott, elmenekült - mondta a bíróságon a közismert szegedi sportoló, S. Róbert. A tegnapi tárgyalás a tanúk meghallgatásával folytatódott, de nem fejeződött be. Az emberölési kísérlettel vádolt S. Dilaver és a súlyos testi sértéssel vádolt S. Róbert tárgyalása pénteken újabb tanúk meghallgatásával folytatódik. A. T. J. Tettes és egyik áldozata is vádlottként állt tegnap a bíróság elé abban az ügyben, amikor is egy török állampolgárságú férfi Szegeden, a Sing-Sing diszkó közelében megkéselt egy közismert szegedi sportolót és annak barátját. A történtekre mindkét fél másképp emlékezett. Húsz hónapja, 2002. május 5-én éjjel Szegeden, a Mars téri Sing-Sing szórakozóhely előtt egy török állampolgárságú férfi, S. Dilaver megkéselt két szegedi fiatalembert. A város éjszakai életében jól ismert támadó egyik áldozata egy sportoló, S. Róbert volt. A vádirat szerint összeszólalkoztak, majd az ittas állapotban lévő Dilaver előbb S. Ferencet, majd a Sing-Sing oldalsó bejáratánál S. Róbertet vágta meg. Csak a szerencsén múlott, hogy nem történt súlyosabb tragédia. S. Dilavert a Csongrád Megyei Főügyészség több emberen elkövetett emberölési kísérlettel, míg az egyik áldozatot, S. Róbertet, aki egyben a per II. rendű vádlottja, súlyos testi sértéssel vádolja. A tárgyalás tegnap kezdődött a Csongrád Megyei Bíróságon. - Nem érzem magam bűnösnek. Sajnálom a történteket, én csak védekeztem - állította S. Dilaver. A férfi 13 éve él Magyarországon. A tárgyaláson elmondta, 2002. május 5-én éjjel egy születésnapi buliból érkezett a szórakozóhelyre. Régi barátként üdvözölte az egyik későbbi sértettet, S. Ferencet, sőt egy üveg bort is küldött asztalukhoz. Dilaver szerint a két társaság között akkor támádt feszültség, amikor egy, a másik asztalnál ülő férfi molesztálni kezdte nőismerősét, amit ő szóvá tett. A történtek után az I. rendű vádlott elindult kifelé, ám - mint elmondta - amint kilépett az ajtón, a bejárat közelében várakozó taxikból többen kiugrottak és Emberölési kísérlet miatt állították bíróság elé a török nemzetiségű férfit. A vádlott két éve két embert késelt meg Fotó: Schmidt Andrea