Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-06 / 284. szám
"MEGYEI TŰKOR" SZOMBAT, 2003. DECEMBER 6. NÉVSZABADSÁG LEENDŐ HÁZASOKNAK A nőknek 1963-ig kötelező volt felvenni a férj nevét házasságkötéskor, a „-né" szócskával kiegészítve. Később megtarthatták saját nevüket is. 1974-től öt változatot engedélyeztek, a nő például a férfi vezetéknevét már fölvehette saját keresztneve megtartásával is, és bővült a „-né" szócskával képzett alakok száma. Az asszonyok fele azonban továbbra is a hagyományos 1963-ig egyedüliként megengedett „Ördög Töhötömné Czifra Fruzsina" alakot választotta. A jövő évtől sokkal szabadabban dönthetnek a házasulandók. Mivel ennek eredményeként a második házasságból származó gyermekek például az első férj nevét is viselhetik, ezért Kerczó István győri anyakönyvvezető az adatvédelmi biztoshoz fordult. Kerczó szerint a volt férj jogait sérti az új lehetőség alkalmazása, ezért az ombudsman véleményét kéri. | Innovációs céget alapítottak Híd a tudomány és a gazdaság között A Szeged-Biopolisz élettudományi konzorcium márciusi életrehívása után nyolc hónappal gazdasági társaságot alapít a szegedi önkormányzat és a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. A Biopolisz Kft. összekötő kapocs lesz a tudományos kutatás és a gazdaság között. A Szegedi Biológiai Központ (SZBK) főigazgatójának, Dudits Dénes akadémikusnak a kezdeményezésére és tevékeny közreműködésével az idén tavaszszal alakult meg a szegedi élettudományi kutatóhelyeket öszszefogó Szeged-Biopolisz Élettudományi Konzorcium. A következőképpen határozták meg az elsősorban koordinációra hivatott szövetségnek a céljait: elősegíteni a régióban folyó élettudományi kutatások, az oktatás és az innováció sikerét, szervezni a szakmai együttműködést, koordinálni a nagyobb, innovációval összefüggő beruházásokat, elősegíteni a hazai és nemzetközi, kutatást és fejlesztést támogató pályázati tevékenység eredményességét, támogatni a csúcstechnológiákra épülő bioipar megteremtését a régióban. A konzorciumban résztvevők, az SZBK, az egyetem, a szegedi önkormányzat természetesen a kezdettől tudatában voltak, hogy a laza szövetség létrejötte csak az első lépés, szükség van egy innovációs cégre, amely kapocs lehet a tudományosság és a gazdasági szereplők között, képes elősegíteni a kutatóhelyek szellemi értékeinek hasznosulását. Alighanem a legnagyobb nehézséget az jelentette a cégalapítás előkészítésében, hogy megtalálják a technológiai transzferrendszerek kialakításában és működtetésében jártas szakembert, aki vezeti a céget. (Nem véletlenül tekinti a konzorcium egyik feladatának a Magyarországon még hiányzó kutatásmenedzserek képzését.) A nyár folyamán kérték fel az ügyvezetésre Molnár Istvánt, aki jogász, okleveles vegyész és szabadalmi ügyvivő, s ugyancsak nyáron döntött a szegedi közgyűlés, hogy részt vesz a bioinnovációs cég megalapításában. A legutóbbi, november végi testületi ülés határozata értelmében a Biopolisz Szegedi Innovációs Kft.-t az önkormányzat a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt.-vei együtt alapítja, 5 millió forintos törzstőkével. Az önkormányzat kötelezettséget vállalt a törzstőkén felüli támogatások összegére és a folyósítás rendjére is. A társasági szerződést a napokban írja alá Botka László polgármester és Németh Mihály, a Duna-Tisza Rt. vezérigazgatója. - A Biopolisz Kft. járatlan úton halad - mondta a felkért ügyvezető, Molnár István. Szolgáltató cég lesz, amely a szolgáltatásaival megkönnyíti, hogy a szellemi értékek utat találjanak a gazdaság felé. Eredmény esetén a haszon a partnereknél, az együttműködő kutatóknál és a cégalapítóknál jelenik meg, ilyen értelemben cégünk nem tipikus gazdasági társaság. Szeretném leszögezni, hogy nem kívánjuk kisajátítani a szellemi termékeket; az a célunk, hogy hatékonyabbá tegyük a hasznosításuk folyamatát. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az ipar kutatás-fejlesztés iránti igényeire feltétlenül tekintettel leszünk, akceptáljuk és közvetítjük ezeket az igényeket - emelte ki a Biopolisz ügyvezetője. Nagy reményekre jogosít, hogy már a konzorcium és cég hírére is ipari befektetői érdeklődés nyilvánult meg. Egy belföldi nagybefektető mellett tengerentúliak kértek a szegedi élettudományi tudásközpontról átfogó áttekintést, egyikük pedig kiemelt érdeklődést tanúsít az orvostudományi kutatási eredmények iránt. A cégalapítás előkészítése idején sem volt tétlen Molnár István. Az általa felkért, biotechnológiai végzettségű szabadalmi szakember már dolgozott például a közelmúltbeli Straub-napok alkalmából: az előadásokon azokra a tartalmakra figyelt, amelyek jogvédelem tárgyai lehetnek. Mint ismert, az SZBK-ban ezeken az évi rendszerességű fórumokon az új kutatási eredményeket ismertetik. S. E. Kálloy Molnár Péter a színpad alatt játssza a különös szópantomimot Kucó a színházi Holdudvarban Januártól bővülnek a névhasználati lehetőségek Felesége nevét is felveheti a férj előző házassági nevet az új házastárs is fölveheti, így például a következő feleség megkaphatja az előző feleség nevét, ha azt az első házasságkötéskor a férj fölvette. Ha tehát Czifra Fruzsina elválik férjétől, Töhötöm továbbra is megtarthatja a Czifra nevet, és új felesége is felveheti azt. Ezt aztán megkaphatják a gyermekek is, így elvileg az első feleség nevét örökíthetik tovább a második asszony gyermekei is. Czifrának hívhatják tehát az egykor Czifrával házasságban élt apa vagy anya gyermekét, vagy egy Czifra nevű apa vagy anya gyermekét. Természetesen ezzel értelmét veszti a „leánykori név" kifejezés, hiszen a legénykori név is megjelenik a magyar nyilvántartásban. A hangulatos „leánykori vagy legénykori név" rubrika helyett ezentúl „születési név" található majd az űrlapokon - így döntött a jogalkotó. Csúzné Lehóczki Gizella szerint a módosításra azért került sor, hogy alkalmazkodjon Magyarország a nemzetközi gyakorlathoz, illetve bevezesse azokat a módosításokat, amelyek a férfi és női nevek használatát egyenrangúvá teszik. A különböző kettős nevekre már eddig is nagy volt az igény gyermekek esetében, bár ezt csak a Belügyminisztériumtól lehetett kérelmezni. Az anyakönyvvezető szerint nem valószínű, hogy sok férj fölvenné a feleség nevét a házasságkötés után, a párok inkább csak mosolyognak, amikor fölkínálják nekik ezt a lehetőséget. A szegedi hivatalban azonban már akadt olyan, házasságkötésre bejelentkezett pár, akik az új névhasználati lehetőségek közül választottak, de ők kettős nevet kértek. M.B.I. Lakossági adakozásból és önkormányzati segítséggel Recski emlékmű Mórahalmon Polgár László szegedi mesterkurzusa Mesterkurzust tart az SZTE Zeneművészeti Karán Polgár László. A Kossuth-díjas operaénekes, Érdemes művész, a Zürichi Opera és a Magyar Állami Operaház tagja december 9-10-11 -én 10-13 óráig, illetve 16-19 óráig tartja a foglalkozásokat. A mesterkurzust a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatala, illetve a zeneművészeti kar magánének tanszéke rendezi. Megnyitja Badó Attila, a hallgatói és közkapcsolatok rektorhelyettese. Böszörményi Gyula és Mészöly Gábor szópantomimját, a Kucót, amely egy enyhén szellemi fogyatékos fiúról szól, Kálloy Molnár Péter előadásában vasárnap 22 órától láthatja a közönség a Holdudvarban. annyiban mások, hogy kevésbé intelligensek. De ugyanúgy szeretnek, bánkódnak, ugyanolyan fontosak, mint mi - mondja Kálloy Molnár Péter, aki 1997 óta már körülbelül százszor játszotta a Kucót, amely bemutatása évében az országos színházi találkozón elnyerte az év monodrámája díjat. Nemcsak idehaza, hanem Pozsonyban, Erdélyben és Bukarestben is nagy sikere volt, sőt a bangladesi monodráma világfesztiválra is meghívták, csak nem sikerült összeszedni az utazáshoz szükséges pénzt. Kálloy Molnár Pétert láthatta már a közönség, hiszen a S. Ö. R. (Shakespeareösszes röviden) című produkcióval többször is vendégszerepelt Szegeden. A Kucó is különleges előadás: nincs benne szinte semmilyen színháztechnika, hangbejátszás, különleges fényeffekt hacsak a fellobbanó gyufát nem tekintjük annak. Kálloy egyszerre tekinti színészi jutalomjátéknak és nagy felelősséggel járó kötéltáncnak a szerepet. Az egyórányi előadásban egyedül kell megküzdenie a nézők figyelméért, és azért, hogy elfogadják a különös figura igazságát. H. ZS. Többféle névhasználati lehetőség közül választhatnak január elsejétől a házasulandók. Szegeden már akadt olyan jegyespár, akik az új, kettős nevet választották, amikor bejelentkeztek az anyakönyvi hivatalba. A jövő évben már sokféle új néven kezdhetik házasélctüket a párok. Egy 2002-ben meghozott törvény lép január elsején hatályba, amely gyakorlatilag egyenrangúvá teszi a házas feleket a névválasztási lehetőségek tekintetében. Legnagyobb újdonság, hogy a férj akár felesége nevét is felveheti. Ha tehát például Ördög Töhötöm összeköti életét Czifra Fruzsinával, akkor Czifra Töhötömként hagyhatja el a házasságkötő termet. - A névhasználat lehetőségeiről a házasságkötés bejelentésekor tájékoztatjuk a párt - mondta Csúzné Lehóczki Gizella, a szegedi polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője. Most éppen a népszerű tavaszi időpontokra iratkozhatnak a párok, mivel legfeljebb fél évre előre lehet bejelentkezni. Ma például június első szombatjára várják a jelentkezőket. Pontosabban a jelentkezők várják az anyakönywezetőket, hiszen a hajnali nyitáskor a biztonsági örök már általában Jövőre több variáció lehet a névhasználatban. (Képünk illusztráció. ) Fotó: Miskolczi Róbert beengednek néhány didergő házasulandót vagy hozzátartozót, aki a legkedvezőbb időpontot szeretné megszerezni az igen kimondásához. A hivatal kínálata nagyvonalú: a hagyományos „-né" formát is választhatja az újasszony, de a kettős nevek sok variációja is megengedett ezentúl. Mivel az Adakozásból és az önkormányzat támogatásából készült a templomkert Új dísze. Fotó: Gyenes Kálmán A napokban adták át Mórahalmon a recski emlékművet. Nyilvános, közösségi bocsánatkérés azoktól a családoktól, amelyeket a kommunista diktatúra tett tönkre és fosztott ki. Emellett főhajtás és tiszteletadás is az emlékmű a ma élő ifjú generációk részéről az elszenvedett sérelmek miatt, amit meg kell tenni, legalább helyi szinten, mert országosan senki sem kért bocsánatot ezektől a családoktól mondta Nógrádi Zoltán polgármester. Az avatást azért most rendezték, mert az idén ünnepeljük a recski tábor fölszabadulásának ötvenéves évfordulóját. A templomkertben elhelyezett emlékművet lakossági adakozásból és az önkormányzat támogatásával állították. A moldvai Klézsén élő Serban Bunaventura kőfaragó készítette az áldozatok nevét is felsoroló emlékművet. A Komédium Színház vendégjátékaként vasárnaptól újabb produkció látható a Szegedi Nemzeti Színház új játszóhelyén, a Holdudvarban, ezúttal azonban nem a színpadon, hanem alatta. - Ez egy humorral, iróniával fűszerezett, keserédes és lebilincselő mai magyar monodráma, ami egy enyhén szellemi fogyatékos fiúról szól. Azt is mondhatnám: a Virágot Algernonnak magyar változata. Szópantomim lehetne a műfaji besorolása - a benne szereplő fiú ugyanis sajátosan torzítva használja a szavakat. A darab címe, a Kucó is abból származik, hogy nem tudja kimondani a kuckó szavunkat. A produkció orvos szakértője a közelmúltban elhunyt Arató Mihály professzor volt, aki részt vett a próbafolyamatban, és jelezte, ha valamilyen megoldásunk nem volt hiteles. Az ő ajánlásával jutottam be Lipótmezőre és a debreceni elmeszociális otthonba, ahol több hétig együtt élhettem a történet hóséhez hasonló fogyatékos emberekkel. Azt vártam, hogy furcsa lesz, de igazából már az első öt perc után otthon éreztem magam közöttük. Bevallom, megszoktam, sőt megszerettem ezt a világot, amelynek szereplői sokkal őszintébbek, mint általában mi vagyunk. Ahhoz, hogy hitelesen el tudjam játszani ezt a figurát, feltétlenül szükség volt a személyes élményekre. Az előadásban azt a tapasztalatomat próbálom átadni a nézőknek, hogy ezek az emberek csupán Kálloy Molnár Péter a Kucóban.