Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-05 / 283. szám

PENTEK, 2003. DECEMBER 5. • A K T U A L I S • 3 Tudomány, logisztika, élelmiszeripar, gyógyturizmus a kínálatban Befektetőket csábít a megye Csongrád megyei csúcstalálkozó volt tegnap Budapesten. Szeri István, Marosvári Attila és a polgármesterek: Nagy Sándor, Nógrádi Zoltán, Szirbik Imre, Búzás Péter. Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról A tudás alapú fejlődésben bízik Búzás Norbert, az SZTE innovációs igazgatója, s Dudits Dénes, a Biopolisz elnöke is. Számos tudományos kutatás ért a megvalósítás küszöbére hangzott el mindkét intézmény részéről. Az SZTE befektetőket vár a tanulmányi és információs központ működtetéséhez, üzleti inkubátorház létrehozásához, diáklakások modell szerinti fejlesztéséhez és működtetéséhez. Emellett számos kutatás, orvosi alkalmazások, találmányok állnak készen befektetőre várva. Komoly munka mellé komoly befektetőkre számít a Biopolisz is, amely egyebek mellett nemesítési eljárásokat, szív- és érrendszeri kutatások kézzel fogható eredményeit kínálja hasznosításra. A városok és azok térségeinek képviseletében jelen lévő polgármesterek kiérlelt, tudatos térségfejlesztési munkáról tettek tanúbizonyságot, amikor konkrét terveiket a befektetők elé tárták. Csongrád képviseletében Bedő Tamás polármester, Szentes képviseletében Szirbik Imre pogármester, Kistelekről Nagy Sándor polgármester, Mórahalomról Nógrádi Zoltán polgármester, Makóról Búzás Péter polgármester, Hódmezővásárhelyről Csáki Imre városi főmérnök vázolta a térségek fejlesztési terveit. A kisebb települések számára elsősorban az ipari parkok, valamint a turisztikai fejlesztések élveznek prioritást, de minden egyes területnek megvan a maga speciális elképzelése is. Csongrádon szélenergiaparkhoz várnak tőkét, év végére be is fejeződnek a próbamérések. A szentesiek többek között a termálkutak hatékonyabb kiaknázásához szeretnének befektetőket, geotermikus erőmű mielőbbi működésében bíznak, s tőkét várnak a környezetkímélő, megújuló energiaforrások további hasznosításához. A termálkutakhoz másutt is komoly reményeket fűznek, elsősorban Kisteleken és Mórahalmon. Az előbbi városnak kész tervei vannak egy százhektáros termál- és aquaparkról, melyet üdülő és lovasfalu egészítene ki. Emellett a település társat keres egy exporttámogató kereskedelmi-logisztikai beruházáshoz, egy dísznövény-árverési csarnok felépítéséhez és üzemeltetéséhez. Mórahalmot az agrárintegrációs sikerei is arra predesztinálják, ezt az utat kell követni, míg Makó az ipari parkban és a hagymában, mint hungaricumban bízva keres befektetőket az élelmiszer-feldolgozóiparba. A települések képviselői úgy vélik, a kedvező földrajzi fekvés csábító lehet a külföldi tőke számára, csakúgy, mint a viszonylag gyorsan megtérülő vadászat, a falusi és egészségturizmusba irányuló projektlehetőségek. O.K.K. Veszélyes anyagot szállító kamion borult árokba Tömeges baleset történt az 55-ösön A ködös idő és a lefagyott út játszott közre tegnap reggel abban, hogy rövid időn belül négy jármú borult árokba az 55-ös főúton, Ásotthalom közelében, köztük egy veszélyes anyagot szállító szlovák rendszámú kamion. A rakomány átpakolását már lapzártánk után kezdték meg, a fél útpályát egész napra lezárták. Veszélyes, erősen környezetszennyező anyagot szállított az a szlovák rendszámú kamion, amelyik tegnap reggel az 55-ös főúton, Ásotthalom közelében az árokba borult. Csütörtök reggel a sűrű köd leszállt az útra, több helyen megfagyott, ezért az utak rendkívül csúszóssá váltak. Ennek és a sofőrök figyelmetlenségének köszönhetően egymás után négy jármű csúszott árokba az 55-ös főút 28. és 35. kilométere között. Először furgon, majd kamion, végül két személygépkocsi - egy Lada Samara és egy BMW - csúszott le az útról. Ez utóbbi egyébként a tetejére borulva állt meg az út mentén. Személyi sérülés nem történt, mindenki megúszta a baleseteket. A Szerbiába tartó szlovák rendszámú kamion több méteren keresztül letarolta az árkot, majd az utas felőli oldalára dőlve állt meg az út mellett. A jármű 22 tonna bárium-karbonátot szállított. - A fehér por belélegezve mérgező lehet. Ha vízzel érintkezik, rosszabb a helyzet, hiszen gőz, gáz keletkezhet, így még könynyebb belélegezni és még nagyobb a káros hatás - tájékoztatott a helyszínen, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa, Tátrai János százados. A szakember ezért figyelmeztetett, ne menjünk túl közel a teherautóhoz. A zsákokban szállított rakomány egyébként szerencsére csak kicsit sérült meg. Ottjártunkkor Tátrai százados éppen arról tárgyalt a tűzoltókkal, hogyan fogják összeszedni a kamion rakományát. Csütörtökön délelőtt ugyanis még két lehetőség volt. Vagy a szállító cég küld embereket Kikindáról, akik átpakolják és továbbszállítják a 22 tonna bárium-szulfátot, vagy pedig a megyei katasztrófavédelmiseknek kell gondoskodniuk erről. Bálint Gábor professzor kérdésünkre elmondta, az anyagot régen röntgenkontrasztanyagnak is használták, de a festék-, a fotóés a műanyagiparban is alkalmazzák. A Szegedi Tudományegyetem professzora hangsúlyozta, nehézfémtartalma miatt a vegyület környezetszennyező hatású. Délutánra az is kiderült, a szlovák cégnek nincs arra embere, aki elvégezné ezt a feladatot. Most a vállalkozás ügyvezetőjét várjuk, aki már Bajánál jár mondta később a kataszrófavédelmi igazgatóság munkatársa. A veszélyes anyagot végül mintegy húsz katasztrófavédelmi szakember az esti órákban, világítóberendezések fénye mellett kezdte el átpakolni egy másik kamionba. A szakemberek egyszer használatos, könnyű vegyvédelmi ruhát és légzőkészüléket viseltek a rendkívül veszélyes átrakodás alatt. A helyszínt rendőrök és tűzoltók biztosították. Az árokba borult kamiont csak azután állították talpra, hogy a rakterét kiürítették. Az 55-ös főút ezen szakaszán a forgalmat egész nap rendőrök irányították. A. T. I. Amit a forinttal nyernek a vámon, azt könnyen elveszíthetik a réven Csalik a pénznek SULYOK ERZSEBET Májusban együttműködési megállapodást írt alá az ITDH, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., valamint a Szegedi Tudományegyetem és a Biopolisz Élettudományi Konzorcium. Akkor Ledniczky Péter, az ITDH szegedi kötődésű vezérigazgatója a szegedi önkormányzatnál és a Csongrád megyei közgyűlésnél, valamint a gazdaságfejlesztésben érdekelt más szervezeteknél is tájékozódott. Javítani a térség tőkevonzó képességét az ITDH és a régió jobb együttműködésével - ez volt a téma és a feladat. Tegnap az ITDH megszervezte, hogy a nemzetközi gazdasági szereplők, tanácsadók, közvetítők, gazdasági diplomaták találkozhassanak Budapesten Csongrád megye képviselőivel. E két esemény - no és a közöttük eltelt időben történtek - minimum arra jogosítanak, hogy megállapítsuk: mozdul végre ez a vidék is. Sok évnyi hasztalan és reménytelen várakozás után történik valami azért, hogy a Dél-Alföld is elkezdhesse a fölzárkózást a fejlettebb régiókhoz. A két találkozó között ugyanis Szeged egyetemén rohamtempóban kezdték kiépíteni az úgynevezett technológiai transzfer intézményeit. Egyre-másra kötik a megállapodásokat kutatásfejlesztésben „utazó" cégekkel, tőkeerős gazdasági társaságokkal - a tudásalapú ipar képviselőivel. A gazdaság igényeihez igazodva megkezdték a műszaki képzés feltételeinek kialakítását. A Szegedi Biológiai Központ főigazgatójának, Dudits Dénes akadémikusnak a katalizátort szerepvállalása is kamatozik már az élettudományi konzorcium tevékenységében, a szegedi önkormányzat és a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. pedig ezekben a napokban alapítja meg a konzorciumhoz kötődő innovációs céget, a Szegedi Biopolisz Kft.-t. A városházán előkészítették a szegedi logisztikai park közművesítését, amely a terület értékesítésének az első, alapvető feltétele. A kormányzati Pályázat Előkészítő Alap (PEA) támogatott programjai között ott van a szegedi önkormányzat pályázata a dél-alföldi települések integrált e-kormányzat rendszeréről. Ez azt jelenti, hogy a régió fölzárkózását a Szeged központtal, uniós támogatással kiépülő elektronikus közigazgatás is segíti korszerű szolgáltatásaival. S éppen csak említsük most, hogy az útépítési reménysugár is fölerősödött. A fejlesztő, innovációs cégeket, a tudásalapú ipart okkal érdekelheti mindaz, amit tegnap Szeged és régió képviselői a nemzetközi gazdaság diplomatáinak elmondtak. Az agyonhasznált kifejezés - befektetőkre várunk - persze továbbra is aktuális. De tessék elhinni, az nagy dolog, hogy mostanában mintha egyre jobban tudnánk, pontosan mire is kellene ide az a sok pénz. A várakozások szerint rövid időn belül lecsillapodhat az utóbbi napokban keletkezett és majdnem pénzügyi válságot okozó devizapiaci vihar. De hogy hány forint lesz egy euró a „béke" után, nehéz megjósolni. A bizonytalanság azoknak az exportőröknek sem kedvez, akik hasznot húzhatnának a forint gyengüléséből. A forint árfolyama a hét közepén hektikus pályát járt be, az euróval 275 forinton kereskedtek, a nap folyamán elért „legerősebb" árfolyam 269 forint volt. Tegnap már kezdtek megnyugodni a kedélyek, a 270 forintos délelőtti „nyitást" követően alig változott, sőt 270 alá ment az árfolyam. Az euró ma mintegy 20 forinttal drágább, mint a legutóbbi negyedév végén. Csak összehasonlításképpen: 2002 utolsó napján még 235 forintot ért az euró, június 30-án, a sáveltolás után 267 forint volt a kurzus, a harmadik negyedévben pedig 254 forintig javult az árfolyam. Azt gondolhatnánk, az exportáló cégeknek egyértelműen kedvez a jelenlegi helyzet, de erről nincs szó, a bizonytalanság ugyanis árt az üzletnek. S az a nyereség, ami a „vámon" keletkezhet, könnyedén elvész a „réven". A Szegedi Paprika Rt. vezérigazgatója, Bartos András is úgy fogalmazott: egyelőre nehéz bármit is mondani. Nem látják például azt előre, hogy a kamatlábak változása, emelkedése miA szentesi Kontavill-Legrand Rt. is nagy exportőr. Fotó: Tésik Attila ként érinti a céget. A vezérigazgató szerint nem kellett volna azonnal megemelni a jegybanki alapkamatot. Ezzel a lépéssel ugyanis olyan fura helyzet állt elő, hogy hiába lenne az exportőrök számára kedvező egy 270 forintos euróárfolyam, ha a cégek forint- és devizaalapú hitelei átrendeződnek, s veszteségük keletkezik. Őt erősítette Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója, aki kifejtette: noha a gyenge forint miatt megemelkedik az 50 százalékban európai piacokra termelő cég árbevétele, ugyanakkor sokat veszítenek a megnövekedett kamatterheken. A gyenge forint miatt ráadásul a határidős üzleteken is buknak. Ezekre a szerződésekre a bankok beszélték rá a céget olyan megfontolásból, hogy így biztosan tudják, mekkora bevételre számíthatnak. Horváth István, a szentesi Kontavill-Legrand Rt. vezérigazgatója arról tájékoztatta lapunkat, noha árbevételük 40 százalékát az export teszi ki. mégsem örülhetnek: ilyen rövid távon ugyanis kedvezőtlen az árfolyam ingadozása. Ráadásul a szentesi gyár exportja és importja kiegyensúlyozott, vagyis a mostani megbicsaklás, valamint a kamatkiadások növekedése még több tízmillió forintos mínusz is okozhat. A Kisteleki M + M Sajtgyártó Kft. termelési igazgatója, Ménesi Tamás az árfolyamváltozás pozitív hatását nem érzékeli, a cégnek dollárban fizet meghatározó, szaúd-arábiai partnere. Szerinte a tejipari társaságoknak az euróövezetbe irányuló exportjával kapcsolatban pillanatnyilag nem az árfolyam-ingadozás a legnagyobb gondja, hanem az, hogy november 5. óta nem kapnak exporttámogatást. Az FVM nem áll a tejtanács mögé, a közös kasszából elfogyott pénz, így valamennyi szállítmányon veszteség keletkezik, függetlenül attól, hogy erős, avagy gyenge-e a forint. Külföldi lapvélemények szerint Magyarország egy fokkal közelebb került a pénzügyi válsághoz kedden, amikor a kormány kénytelen volt lemondani egy államkötvény-aukciót a befektetőknek a gazdaság állapotával kapcsolatos aggodalmai miatt. Olyan vélekedések is napvilágra kerültek, hogy forint árfolyamának esése nagyobb is lehetett volna, ha nem olyan kedvezőek az ipari termelési és a feldolgozóipari exportadatok. F.K.