Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-04 / 282. szám
CSÜTÖRTÖK, 2003. DECEMBER 4. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Családi események HAZASSAGOT KOTOTT Balázs Sándor és Hódi Krisztina, Halmai Zoltán és Csonka Gabriella, Predescu Marin és Porció Ilona, Pál Tamás és Mihályi Adrienn Ildikó, Pálfi László György és Narozsnik Szilvia Mária, Juhász Zsolt és Hargitai Szabina, Szabó András és Koszov Veronika Gyulovna, Vinkó József és Sári Szilvia Sarolta, Ottlecz János és Seres Veronika, Kocsis Endre Miklós és Békéi Judit, Daróczi Tamás Károly és Mihalicska Andrea, Kiss Ferenc Gábor és Sztuparin Nóra, Gyalog Zsolt és Pékár Erika. SZÜLETETT Csapi Zsoltnak és Eperjesi Melindának Regina, Körtvélyesi Zoltánnak és Samu Györgyniek Balázs, Mikó Zoltánnak és Hajdú Anna Júliának László Zoltán, Harkai Péternek és Czombos Ildikónak Ábel, Tábi Leventének és Vas Tímea Barbarának Sebestyén, Pató Attila Bélának és Drsatová Martának Johanna, Bús Tamásnak és Lami Anikónak Anna, Bárányi Andrásnak és Takács Katalinnak Alex Kristóf, Papp Lászlónak és Ézsiás Franciskának Franciska, Kiss Tibornak és Rácz Szilviának Liza Ivett, Gárgyán Józsefnek és Dóczi Andrea Évának Fanni, Andó Endre Imrének és Dorogi Nikolett Zsuzsannának Anasztázia Amina, Jancsák Csabának és Majzik Andreának Máté Csaba, Nóll Zoltánnak és Cséke Nikoletta Zsuzsannának Ágoston, Kiss Lajosnak és Török Magdolnának Anna, Bencsik Péternek és Sziromi Szonjának Rebeka, Papdi Péternek és Vanyorek Ibolyának Szabina, Rácz Józsefnek és Gonda Ildikónak Kitti, Mezei Mihály Tibornak és Márton Krisztinának Liliána Kornélia, Szabó Dezsőnek és Balázs Juditnak Marcell, Lippai Ferenc Imrének és Fehér Mária Andreának Patrik, Varga Sándor Csabának és Vincze Ilona Rozáliának Sándor, Bodó Zsoltnak és Nagy Bettinának Patrik, Kiss Miklósnak és Györki Orsolyának Zsófia, Husi Lászlónak és Varga Juditnak Anna, Nagy Farkas Árpádnak és Cserni Kingának Kolos Barnabás, Balog Sándornak és Marton Tímeának Gergely Sándor, Balog Sándornak és Marton Tímeának Jázmin Zsuzsanna, Gincsai Istvánnak és Gémes Krisztinának Bella, Veréb Mihálynak és Bernát Anikónak Virág Krisztina, Vass Istvánnak és dr. Nagy Noéminek Viktória Luca, Nagy Zoltán Ferencnek és Bús Gabriellának Olga, Szűcs Andrásnak és Kiss Gyöngyinek Laura, Gyólai Ferencnek és Szabó Adriennek Álmos Gyula, Faragó István Attilának és Szabó Klárának Roland Attila, Kiss Györgynek és Kovács Izabellának Balázs, Perneki Antalnak és Rúzsa Mónika Máriának Dóra, Nagy Jánosnak és Vass Ágnesnek Kata, Molnár Zsolt Istvánnak és Mágnes Ágnes Anikónak Tamás, Hatvani Mihálynak és Papp Évának Jázmin Flóra, Harmat Zoltánnak és Szűcs Gabriellának Máté, Molnár Jánosnak és Kovács Ildikónak Máté, Nyemcsok Attila Csabának és Takács Katalin Csillának Anna Dóra, Szalma Attilának és Jenák Tamarának Luca, Fodor László Attilának és Tovt Natalija foszipovnának Boglárka Natália, Hubai Zoltánnak és Tóth Eszternek Rebeka, Békési Róbert Györgynek és Tóth Krisztinának Bianka Krisztina, Tábith István Zsoltnak és Kőhalmi Dórának Bálint Levente, Bognár Tamásnak és Vindics Renátának Kiara, Antalik Béla Attilának és Slivka Máriának Fruzsina, Breznyik Károly Bélának és Szabó Ilonának Hanna Sára, Balog Attilának és Virág Zsuzsannának Kinga, Újlaki Lászlónak és Rácz Irénnek Hédi, Kerekes Lászlónak és Mihálka Máriának Veronika Eszter, Kulcsár Zoltán Jánosnak és Hinze Máriának Meike, Pál Mihálynak és Kalász Évának Izabella, Gémes Péternek és Savanya Diánának Réka, Lippai Géza Zsoltnak és Kocsispéter Juditnak Fanni, Kormos Józsefnek és Molnár Ágnes Klárának Tamás, Farkas Tibornak és Oláh Juditnak Liána Judit, Farkas Tibornak és Oláh Juditnak Laura Eszter, Dani Attilának és Kuti Katalinnak Barbara Réka, Balogh Károlynak és Török Teréziának Zsolt Károly, Fischer Ferenc Tamásnak és Hegedűs Szilviának Ákos, Dinnyés Zsolt Zoltánnak és Újhelyi Renátának Ágnes, Kis Zoltán Józsefnek és Papdi Edina Rózsának Eszter Anasztázia, Balog Jánosnak és Horváth Szilviának Nóra, Pajor Zoltánnak és Berta Gyöngyinek Csenge, Bezdán Ferencnek és Révész Judit Tündének Marcell Milán, dr. Lamper Zoltánnak és dr. Pásztor Katalinnak Luca Sára utónevű gyermeke. MEGHALT Ökrös Józsefné Máté Jolán, Borár Mihály, Szabó György, Ihracska Antal, Csongrádi Margit, Bánfi László, Papy Miklós, Hürkecz Ferencné Polyák Erzsébet, Halász Jánosné Strausz Klára, Kéri Imre, Dusnoki István, Hegedűs András István, Tari István, Nagy Istvánná Juhász Anna, Kocsis József, Csiszár Béla Ferenc, Erdélyi Gábor Zoltán, Szervo Györgyné Pálffy Jozefina, dr. Kedves Miklós, Bulik Gábor György, Katona Simon, Dobó Ferencné Maróti Mária, Molnár Antal, Mazurák László, Herczeg Zoltán, Pál András, Gönczi Gyula, Lukács Ferencné Katona Etelka, Erdei Istvánné Papós Katalin, Mészáros Tamás, Hermesz Antalné Dragity Mária, Villás Lajos, Lázár Imre, Szakáll Szilveszter, Vér László, Csókási Rózába, Dobó István Sándor, Zsolnai Mihályné Szentgyörgyi Erzsébet, Kristóf Árpád András, Halász Imréné Pék Sarolta, Hegedűs Józsefné Sós Jolán, Magyar Arpádné Vincze Aranka, Oláh Ferenc István, Papp Ferenc, Magosányi Lászlóné Pap Erzsébet, Botyánszki Pálné Bagyinka Mária, Kovács Gyuláné Csamangó Ibolya Erzsébet, Májer Jánosné Lehoczki Ilona, Megyeri Andrásné Nagymihály Mária, Frank Pálné Guttyán Mária, Savanya Vincéné Lacza Zsuzsanna, Varga Zoltán György, Kurunczi Sándor János, Gál Lászlóné Muhari Matild Erzsébet, Elekes József, Papp Imréné Horváth Ilona, Korom András, dr. Szentkúti Ferenc, Árva Mihály, Romhányi Istvánné Ágoston Anna, Farkas József, Nagy Lajos András, Török János, Tremmel Rudolfné Jenőfi Magdolna, Battancs János Benedek, Turai Mihály, dr. Farkas Tibor László, Németh Lajosné Sipos-Szabó Valéria, Toplak Istvánné Ajtai Mária, Murza Ernő Jánosné Molnár Lenke, Révész Józsefné Beréti Rozália, Petrovics Rudolf Brankóné Berki Mária Terézia, dr. Dobcsányi Ferenc, Kárpáti Miklós István, Molnár György, Bartucz Zoltánné Sárközi Rozália, Szeles Mihály, Légrádi Istvánné Márton Mária, Horvát Ferenc, Mészáros Károly, Bencs János, Jakus lózsefné Palotás Irén, dr. Szabó Lászlóné Siklódi Etelka, Ördög Gábor, Báló István, Török Mihályné Tari Anna, Felföldi József, Ördögh József, Csomós Istvánné Sebesi Rózsa Ágnes, Ambruzs Józsefné Fekete Ilona, Pintér Istvánné Papp Ilona Mária, Kopasz Géza Antal, Pintye János, Bereczki József, Takács Istvánné Veres-Balogh Mária, Nagy Mihály, Hornyácsek András, Friss Gyuláné Srhorfó Emília, Varró György, Marton Andrásné Juhász Viktória, Börcsök László, Csordás András, Bódi Szilveszterné Kenedics Ilona, Szóráth József, Kacziba Lajosné Hoffer Erzsébet, Paulik Gyula, Szádeczki Károly Sándorné Szőke Rozália, Ambrus Ferenc, Pádár László, Kun-Szabó István, Szolnoki Ferenc Nándorné Nagy Katalin, Seres Márton, Huszka János. A tiszai áradás és a védekező ember Emlékművek újulnak meg Az évfordulóra megszépül a jelképnek számító emlékmű. Fotó: Miskolczi Róbert Felújítják a szegedi árvízi emlékművet és újra elkészülhet a Bertalan-obeliszk is. A közgyűlés úgy döntött, hogy az előbbit az önkormányzat finanszírozza, az utóbbira viszont közadakozásból kell pénzt gyűjteni. A Szegedet elpusztító „nagy víz" után száz évvel, 1979. március 12-én avatták fel a Tisza partján Segesdi György szobrászművész alkotását, az Árvízi Emlékművet. Azóta eltelt idestova negyedszázad, az emlékmű állapota megromlott. Krómacélból készült részei, az elemek tombolását, a víz támadását felidéző hullámvonalak és az ember védekező helytállását szimbolizáló függőleges elemek anyaga megkopott. Ráadásul az emlékmű sem menekült meg a firkálós elemek tombolásától, számos helyen elrondították, összefirkálták. A közelmúltban egy baleset következtében kidőlt két oszlop a tizenegy közül. Ezeket Lapis András szobrászművész készítette az árvíz utáni újjáépítést segítő európai nagyvárosok tiszteletére. Több oszlopról hiányzik a fekete gránitburkolat. Az emlékmű környezete is lepusztult. Nemcsak parkosításra szorul, de az előtte lévő útburkolat is megsüllyedt, töredezett. A két szegedi választókörzet - Tóth Károlyé és Hekáné Szondi Ildikóé - határán álló emlékmű teljes rekonstrukcióját egyéni indítványban javasolta a két képviselő, s a novemberi közgyűlés egyhangú határozattal szavazta meg. Minden remény megvan arra, hogy a jövő év márciusára, amikor a 125 évvel ezelőtti árvíz pusztítására és az azonnal megindult újjáépítésre emlékezik a város, megújulhasson az emlékmű. Tóth Károly képviselő szerint a felújítás legdrágább eleme valószínűleg a gránitburkolatok cseréje lesz. Szondi Ildikóval együtt úgy számoltak, hogy az összes költség meghaladhatja a 15 millió forintot. A közgyűlési döntés szerint a városüzemeltetési iroda megpályáztatja a munkát, a kivitelezésre jelentkező cégektől legalább három árajánlatot kér, a kiválasztott kivitelezővel újabb közgyűlési jóváhagyással lehet szerződést kötni. Abban is reménykedhetnek a szegediek, hogy az 1976-ban elbontott Bertalan-obeliszket - amelyet száz éve a Tisza-szabályozást vezető főmérnök, Bertalan Lajos emlékére állítottak - újra megépítik. Szintén egyéni képviselői indítványként, Szabó László javaslataként került a téma a közgyűlés elé, amely úgy döntött, hogy közadakozásból kellene előteremteni a húszmillióra saccolt költségeket. Szabó László azt szeretné, ha a Tisza-part egykori képét meghatározó 25 méteres emlékoszlopot annak eredeti szerkezetét követve építenék meg. A Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár által tervezett-épített vasbeton obeliszkhez száz éve 70 köbméter betont és 80 mázsa vasat használtak fel. A belsejét négy méter magasságig földdel töltötték fel, a felső része üreges maradt. Alapozás nélkül, közvetlenül a Tisza töltésére épült. A rekonstruált emlékoszlopot nem az eredeti helyre szánják, hanem az egyébként is vízügyi emlékhelyként szolgáló volt gátőrháznál, a Holt-Maros toroknál állítanák fel. Az új obeliszk nemcsak Bertalan-emlékmű lenne, hanem valamennyi, az ármentesítésben közreműködött mérnök előtt is tisztelegne általa az utókor. Emlékeztetne továbbá Zielinszy mesterre, akinek egy másik remekműve is Szegeden áll - és ugyancsak felújításra vár. Ez a jövőre százéves, vagyis Magyarországon a legrégebbi, ma is működő vasbeton víztorony a Szent István téren. Szabó László arról tájékoztatott, hogy a Globalnet 3000 nevű számítógépes cég vállalkozott a pénzgyűjtés és a rekonstrukciós munkák koordinálására. Mivel az egykori emlékmű is közadakozásból, általános összefogással épült, a képviselő azt reméli, hogy ez száz év múlva, napjainkban is sikerülhet. S. E. A Versekkel Baka-életműsorozatot indított a Tiszatáj Egy összegző klasszikus kötete Baka István-életműsorozatot indított az 1995-ben elhunyt szegedi költő összegyűjtött verseit tartalmazó kötettel a Tiszatáj Alapítvány. Nagy vállalkozásba fogott a szegedi irodalmi folyóirat: a Tiszatáj Könyvek sorozatban a következő években megjelenteti Baka István teljes életművét. Elsőként közel ötszáz oldalon a költő összegyűjtött verseit adták közre. A kötet alapjául a Jelenkor Kiadónál 1996-ban megjelent posztumusz gyűjtemény, a Tájkép fohásszal szolgált, amelynek tartalmát még a költő állította össze. A tervek szerint évente jelenik majd meg egy-egy újabb Baka-könyv; jövőre a Próza, dráma, majd a Műfordítások és a Publicisztikai írások. A sorozat első kötete, a Versek, amely Baka költeményeinek eddigi legteljesebb gyűjteményét tartalmazza, a napokban került a boltokba. Előbemutatóját november 15-én a Bartók Béla Művelődési Központban, a költő emlékére rendezett országos szavalóversenyen tartották. A kötet első fele tulajdonképpen a korábbi gyűjteményes kiadás Baka által meghatározott szerkezetét követi, a Függelékben pedig a költő életében folyóiratokban, napilapokban - elsősorban a Délmagyarországban - megjelent, valamint a hagyatékból előkerült versek, változatok és vázlatok szerepelnek. A Versek Baka István költeményeinek eddigi legteljesebb gyűjteménye. Archiv fotó: Schmidt Andrea - Baka István nem egyszerűen egy szegedi érdekeltségű és hatókörű költő, hanem - véleményem szerint - az újabb magyar irodalomban az egyik legmeghatározóbb és legjelentősebb. Egyesítette a magyar költészeti tradíciókat, munkásságában sokféle líratörténeti irány futott össze. A halála óta eltelt közel egy évtizedben egyre nyilvánvalóbb, hogy egy összegző, klasszikus, nagy költő - mondja Olasz Sándor irodalomtörténész, a Tiszatáj főszerkesztője, aki azt is hozzáteszi: - Lírája ráadásul népszerű is, mert az emberi létezés alapkérdéseiről szól. Bakának hatalmas tábora van, bár sokan nem ismerik, és néha az irodalomtörténet is megfeledkezik róla, mert nem tudja beskatulyázni. A most megjelent Versek szövegét gondozta és az utószót írta Bombitz Attila, a kötetet Pataki Ferenc Zöld üveg árnyéka (Apám és én) című festményének felhasználásával Annus Gábor tervezte. H. ZS.