Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-04 / 282. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. DECEMBER 4. • MEGYEI TÜKÖR* 5 Folytatás az 1. oldalról Az írásbeli felvételik alapján va­lamilyen szinten mérhető az is­kola, hiszen a diáknak adott helyzetben számot kell adnia a megszerzett tudásáról. A sorren­det ugyanis a felvételi dolgozatot írók és az általuk megírt dolgoza­tok pontszámának a hányadosa alapján állítják össze. A helye­zést nagyban befolyásolja azon­ban az is, hogy egy adott évben egy bizonyos középiskolából há­nyan írnak írásbeli felvételi dol­gozatot. Az ország 719 iskolája közül 1999 és 2003 között a megyei középiskolák közül a szegedi Ságvári gimnázium szerepel a legelőkelőbb helyen a listán, 17., míg a szintén szegedi Móra Ferenc Szakközépiskola a 714. helyen áll. A második legjobban teljesítő megyei iskola a Radnó­ti gimnázium a 22., a harmadik az ugyancsak szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium a 75. A legjobb vásárhelyi intéz­mény az országos listán 100. helyen álló Bethlen gimnázium negyedik a megyei rangsorban. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium a 104. az országos listán, a makói József Attila Gimnázium a 116. a sorban, a csongrádi Batsányi gimnázium és szalcközépiskola a 254., a kisteleki Árpád Fejedelem Gim­názium pedig az 514. helyen áll az 5 éves átlageredmények alap­ján. Az idei teljesítmény alapján a megyei rangsort a Radnóti veze­ti, hiszen 233 írásbeli felvételi dolgozat alapján 10,07 átlag­pontszámot értek el az iskola ta­nulói, megelőzve a Ságvárit és a Bethlent. A legtöbben az idén a szegedi Deák gimnáziumból ír­tak írásbelit, 292-en, míg a szin­tén szegedi Tisza Lajos Könnyű­ipari Szakközépiskolából csak 6-an. Ráadásul ez a 6 tanuló sze­repelt a legrosszabbul az idei vizsgákon, hiszen átlagban mindössze 1,33 pontot értek el a felvételi dolgozatokon. Az országos listát az ELTE egyik gyakorlóiskolája, az Apá­czai Csere János gimnázium ve­zeti, amit a szintén fővárosi Fa­zekas Mihály gimnázium és a pannonhalmi bencés gimnázi­um követ. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ SÁGVÁRI A MEGYEI LISTA ÉLÉN - Szakmai szempontból leginlcább ez az írásbeli lista mutat vala­mifajta rangsort a középiskolák között, hiszen minden diáknak ugyanazt a dolgozatot kell megírni, függetlenül attól, hogy Szeged­ről felvételizik vagy az ország másik végéiről - kommentálta a lis­tát Dobi János, a megyei éllovas Ságvári gimnázium igazgatója, aki hozzátette: az iskolák számára fontosak ezek a listák, hiszen a szülők és a leendő diákok ezek alapján is képet kapnak választott iskolájukról. - A szülők egyfajta garanciának tartják ezeket a táb­lázatolcat annak ellenére, hogy nem ad teljesen valós képet az is­kolákról. Sokan egyfajta presztízsnek tekintik, hogy olyan iskolá­ba járassák gyermeküket, amelyik előkelő helyen szerepel. A kol­légáimmal egyetemben fontosnak tartom az ilyen összeállításo­kat, de azt is látni kell, nagyon szoros a mezőny és sokszor száza­dok döntenek helyezésekről - hangsúlyozta a Ságvári igazgatója. Egyesületet alapítanak a volt ruhagyáriak Több a nyugdíjas, mint a dolgozó Mivel a ruhagyári nyugdíjasok mögé nem áll oda a jelenlegi foglalkoztató, önálló szerveze­tet hoznak létre. Erről tegnap döntöttek az érintettek. A volt Szegedi Ruhagyár' közel 500 nyugdíjasa közül tegnap csaknem 150-en jöttek össze a Pick-klubban azért, hogy megsza­vazzák: 2004-ben önálló egyesü­letet hoznak létre. Erre azért van szükség - mondta juhász Péter­né, a szakszervezeti bizottság tit­kára -, mivel a jelenlegi foglalkoz­tató nem áll a nyugdíjasok mögé, nem nyújt támogatást ahhoz, hogy a hagyományos évi két talál­kozót megszervezzék. A tegnapi összejövetel a szege­di önkormányzat segítségével va­lósulhatott meg: a város szociális alapjából kaptak 200 ezer forin­tot a ruhagyáriak - mondta el Ambrózy László, az önkormány­zat nyugdíjas referense. Botka László polgármester is köszön­tötte a megjelenteket - több 80 éven felüli nyugdíjast is -, vala­mint javasolta az önálló egyesü­let alapítását. Hozzátette: ily módon a város a jövőben meg­szépítheti azoknak az emberek­nek a nyugdíjas éveit, akik mun­kájáért köszönettel tartozik. Juhász Péterné arról is tájékoz­tatta lapunlcat: mivel a volt ruha­gyár immáron három lós kft.-ben allcalmazott közel 300 dolgozójá­nak kollektív szerződését a mun­káltató felmondta (nemcsak a he­lyit, hanem az ágazatit is), jövőre mindent megtesznek azért, hogy ne „védőernyő" nélkül dolgozza­nak az emberek. EK. Esernyőszervezet a Stabilitási Paktum Határtalan kapcsolat Kozma József, Szeged általános alpolgármestere a brüsszeli széldielyű Stabilitási Paktum képviseletében eurorégiós meg­bcszélést vezetett Tfemesváron. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt időszak munlcáját ele­mezve Kozma József alpolgár­mester tegnapi sajtótájékoztató­ján elmondta: a napokban Te­mesváron eurorégiós tanácsko­záson elnökölt a Stabilitási Pak­tum megbízásából. Az ülésen többek között arról esett szó, hogy a 2000-ben, a ma­gyar kormány és a brüsszeli szék­helyű Stabilitási Paktum kezde­ményezésére elindult szegedi fo­lyamat továbbra is a térség közös céljaira koncentrál: a határokon átnyúló együttműködésre, a kör­nyezetvédelem közös feladataira, az infrastruktúra fejlesztésére (ezen belül a vasúti összeköttetés kiépítésére). A Stabihtási Paktumnak ugyanis az a célja, hogy a demok­ráciát erősítse, s megalapozzon egy olyan integrációt, amely szo­ros kapcsolatba léphet az Euró­pai Unióval. Temesváron el­hangzott: a csatlakozás még nem integráció. A Stabilitási Paktum­nak az lesz a szerepe a jövőben, Magyarország uniós csatlakozá­sát követően, hogy „esernyőszer­vezetként" egy asztalhoz ültesse a régió országait, azokat, ame­lyek az integrációban részt vész­nek, valamint azon uniós álla­mokat is, amelyek támogatják a nemzetközi szervezetet. Koccanás a kiskörúton Négy autó koccant össze Szeged belvárosában tegnap délben, amikor egy Ford a piros lámpánál leghátul várakozó autónak haj­tott. A Tisza Lajos körút 44. előtt a lámpa piros jelzésénél három autó állt, amikor egy Ford Mon­deo nagy erővel, hátúból beléjük ütközött, összetolva az előtte lé­vő kocsikat. Személyi sérülés ugyan nem történt, de az anyagi kár jelentős. A baleset nem oko­zott fennakadást a kiskörúton, a forgalom folyamatos volt. Az írásbeli felvételi alapján rangsorolták a középiskolákat Négyen az első százban A Radnóti gimnázium a második a megyei listán. Fotó: Schmidt Andrea RÉGI ZONGORISTÁK A Régi Zongoristák Klubja csütörtök este 7 órától tartja összejövetelét a Forrás Szállóban. Az esten fellép Arany János, Csanádi Lajos, Lévay Endre, Mózes János, Veress László és Várnai Szilárd. Házigazda Polgár Gyula. TISZATÁJ-EST A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj estjét rendezték meg a Debreceni Irodalmi Napok rendezvénysorozatának részeként szombaton a Vójtina bábszínházban. A debreceni teátrum tagjai műsorral is készültek, a Tiszatáj szerzői közül jelen volt Lászlóffy Aladár, Zalán Tibor, Görömbei András és Kiss László. Az est házigazdája Olasz Sándor irodalomtörténész, a folyóirat főszerkesztője volt. LANTOS MIKLÓS, A 130-SZOROS VÉRADÓ Tizennyolc éve, szentesi katonaként adott először vért a csongrádi Lantos Miklós, akit a minap kitüntettek a Parlamentben. Eddig százharmincszor nyújtotta a kezét a városgondnokság rakodója, akinek egykor, műtétje idején szintén szüksége volt mások segítségére. A lebontott kerítések miatt nem jár kártérítés Indulatokat kavart a baktói iszapkotrás Tiltakozik egy baktói rokkant­nyugdíjas, mert a kertje végében húzódó csatorna tisztítása mi­att le kellett bontania a kerítést. Szomszédai megértéssel fogad­ták a kényszerű helyzetet. A helyreállítás terheit a telektu­lajdonosoknak kell viselniük. Egy méhcsalád pusztulása, gyü­mölcsfái kivágása, s drótkerítése kényszerű lebontása miatt emelt szót a szeged-petőfitelepi Lórincz Imre, akit a kertje alatt húzódó baktói csatorna kotrása miatt ért kár. A Végvári utca 4/A szám alatt lakó, szívbeteg rokkant­nyugdíjasnak öt kilót sem sza­bad emelnie, ezért embereket fo­gadott a kanálisparttól két-há­rom méterre álló kerítés szétsze­désére. - Ha nem végzem el magam a munkát, az önkormányzat 150 ezer forintért bontotta volna le a kerítést, és még 100 ezer forintos bírságot is kiszabnak rám. De akad más baj is: tíz gyümölcsfá­mat kellett kivágni, ráadásul a méhkaptárak átrakásakor egy fölbolydult család elpusztult: a méhek megdermedtek a hideg­ben - sorolta panaszait a két in­farktuson átesett idős ember. Ló­rincz Imre azt kéri, hogy térítsék meg az okozott kárt, vagy segít­senek a kerítés újraépítésében, A csatorna kitisztításának szükségességét senki sem vitatta. az iszap helyét pedig szórják be homokkal. A kanáliskotrást a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Tár­sulat, az állami tulajdonú, s a megyei földművelésügyi hivatal kezelésében lévő csatorna üze­meltetője végzi. Kádár Mihály üzemelésvezető a helyszínen mondta el, hogy a vásárhelyi vasútvonaltól a tápéi szivattyú­telepig húzódó, mintegy 8 kilo­méteres belvízelvezető csatorna tisztítására megközelítőleg 10 millió forint támogatást adott az állam. A növényekkel be­nőtt, sok helyütt szeméttel tele­dobált csatornából folyóméte­renként másfél-két köbméter iszapot emelnek ki, amelyet Fotó: Gyenes Kálmán szikkadás után szállítanak el. Munkájukat nehezíti, hogy a csatornával szomszédos telek­tulajdonosok partközeli keríté­sei miatt nem fér be a kotrógép. Az érintettek többsége eleget tett a városi építési hatóság föl­hívásának, és lebontotta a kerí­tést. A kotrást igyekeznek kö­rültekintéssel végezni. Lórincz Imre szomszédai nem háborognak: megértően fogadták a helyzetet, s időben fölszabadí­tották a kanálispartot. A Török család két portája is érintett: a rokkantnyugdíjassal szemközti, kőlábazatú kerítést nem kellett bántani, mert a kotrópálya a túl­parton, Lőrinczék előtt húzódik. A Bánk bán utca 42. kertjének végében viszont ők is bontottak. - Örülünk, hogy végre hozzáfog­tak a kotrásnak, mert a csatorna, amelyben régen még fürödni is lehetett, erősen szennyezett, ide­je kitisztítani - mondta Törökné Szikora Etelka. Hasonlóképpen nyilatkozott az ugyancsak Bánk bán utcai Pipicz Mátyásné, aki még meg is dicsérte a vigyázva dolgozó munkásokat. - A jogszabály szerint nem jár kártérítés a csatornatisztítás kapcsán fölmerülő költségek mi­att - válaszolta kérdésünkre Ko­vács Béla, a szegedi polgármeste­ri hivatal építési irodájának osz­tályvezetője. Hozzátette azon­ban, hogy az építési hatóság sze­rint kiegészítésre szorul az ide vonatkozó szabályozás. Tisztáz­ná a helyzetet, ha szolgalmi jogot jegyeznének be az érintett tel­kekre, vagy az állam megvásárol­ná a csatornakotráshoz szüksé­ges földsávot. NYILAS PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom