Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-30 / 302. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN NAPI MELLÉKLETEK /^T T/^V /^T T Szerda MHDEWJ í \l 1 II \/ W Csütörtök BCAUIASAM (T I 1 11 T Y ™ Péntek OÉLMAOÁR \J X V^/ VJ JL 1 ^^ Szombat SZESZTA Hétfő A DÉL SPQK7M SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS, LÉVAY GIZELLA • 2003. DECEMBER 30. WWW.DELMAGYAR.HU Az alkohol felszívódása Mindenki tisztában van az alkolholos italok látható hatásával - az enyhe spiccességtől a komoly részegségig de vajon tudjuk-e, hogy ilyenkor mi zajlik a szervezetben? Az alkohol felszívódása 15-90 perc alatt zajlik le. Gyorsítja a felszívódást az adott ital esetleges szénsavtartalma (sör, pezsgő), valamint az is, ha valaki éhgyomorra fogyasztja el őket. Az alkohol az emésztőrendszerből először a májba jut. Innen egy része az ereken át kijut a szervezetbe. Ennek egy részét a vese és a verejtékmirigyek változatlan formában kiválasztják, illetve a tüdő is részt vesz ebben a folyamatban, mivel a kilégzéssel is távozik alkohol (gondoljunk csak a szondáztatás gyakorlatára). Az így eltávozó alkohol az összes elfogyasztott mennyiség 5-6 százaléka. A többi 94-95 százalékot azonban a szervezetnek le kell bontania. A bontás főleg a májban zajlik, de minél nagyobb mennyiségű alkohol jut a szervezetbe, annál inkább más szervek (hasnyálmirigy, vázizmok, vese, tüdő, szív, agy) is kénytelenek belefolyni az alkoholbontás feladatába és állni a folyamat közben keletkező, erősen sejtméreg acetaldehid károsító hatását. Ez az acetaldehid nevű anyag az, amely a másnaposságot okozza. Minél nagyobb a szervezetbe bejutott alkohol mennyisége, sejtszinten is egyre erősebb károsító hatással bír, zsíroldó hatása révén nagy töménység esetén közAz ünnepi hangulatot ne az alkoholfogyasztás mértéke határozza meg. vetlenül, fizikailag károsítja a sejteket. Mi a károsabb: az alkalmankénti, nagyobb mértékű vagy á rendszeres alkoholfogyasztás? A maga módján mindkettő Aki jól bírja Az alkohol lebontása két folyamat által történhet, amelyből az egyik csak nagy mennyiségű alkohol fogyasztása esetén indul be. Ha már ennek a folyamatnak is be kell indulnia, az még rosszabb a szervezet szempontjából, mivel ekkor mérgező szabadgyökök is keletkeznek. Ezenkívül időegység alatt sokkal több acetaldehid is keletkezik, tehát ennek a mérgező anyagnak is magasabb lesz a szintje a vérben. Alkoholistáknál ez a rendszer fokozottan működik (ezért „bírják jobban" az alkoholt), ugyanakkor náluk az acetaldehid ártalmatlan anyaggá való lebontása is sokkal lassűbb, mint az alkalmi alkoholfogyasztóké, tehát hosszabb ideig fennáll az acetaldehid károsító hatása. Ezek után viszont érdemes elgondolkodnia annak, aki barátai, ismerősei előtt azzal szokott büszkélkedni, hogy mennyire „bírja az alkoholt"... A jó hatású káposzta Gyógyító erejű étkeink közül most a káposztának van szezonja. Cook kapitány matrózainak védőéteie sokféle jótékony Itatással van szervezetünkre. A savanyú káposzta például a nagy trakták idején valósággal „rendbe szedi" az emésztésünket. Arra, hogy a káposztának védő, gyógyító ereje van, réges-régen rájöttek eleink. A savanyított változatát például a híres Cook kapitány tengeri útjaira hordószám vitte „védőételként" legénységének. Természetes gyógyhatását máig elemzik tudósok, és egyre több kór leküzdéséhez ajánlják segítségül. „Gyógyszerségét" a benne lévő nagy mennyiségű kén biztosítja, illetve a klór- és jódtartalom (utóbbi miatt a káposzta túlzó fogyasztását nem javallják). Jótékony hatású a benne található kálium, kalcium, vas, magnézium és foszfor is, továbbá a nagy C-, A- és U-vitamintartalma, meg a B-vitamin komplex és a folsav. (Tíz deka savanyú káposztában 100 mg C-vitamin van.) Magas a rosttartalma, ugyanakkor kevés a kalóriája (15 deka savanyú káposzta pl. mindössze 38 kcal). A sok évszázados népi tapasztalást, miszerint a káposzta serkenti az emésztést, javítja a bélműködést, megerősítették a modern kutatások, bebizonyítva, hogy ez a „gyógynövény" lassítja a szervezetben a rák kialakulását, illetve gátolja a daganatos sejtek fejlődését, erősíti az immunrendszert, hozzájárul az emésztőszervi megbetegedések gyógyításához. A savanyú káposzta tejsavja tisztítja, erősíti a bélflórát. A pépesen elfogyasztott káposzta hatására több lesz az emésztést segítő baktérium. Szinte mindenki tudja, hogy a savanyú káposzta levének ivása, a káposztaleves kanalazása milyen „életmentő" hatású egy-egy szilveszteri éjszaka vagy más ünnepi alkalom alkoholmámora után reggel, azt azonban kevesebben tudják, hogy a terhes nők reggeli rosszulléteit is képes enyhíteni. Méregoldó, májkímélő hatása mellett fertőtlenít is, csökkenti a gyulladást. A káposztáié jó csípésre, harapásra, pattanásra, herpeszre. A káposztapakolást pedig nagyanyáink horzsolásra, égésre, csípésre, övsömörre és herpeszre alkalmazták. Réges-rég természetes gyógyító szer a káposzta a gyomorégésre, a hörghurutra, újabban ismeretes a vércukorszint-szabályozó hatása. A legújabb kutatások pedig azt bizonyítják, hogy a benne lévő kén-aminósav lefelé nyomja a magas koleszterinszintet, javítja a vérképet. Idegerősítőként is számontartják a káposztát: leve frissen facsarva vagy savanyúan egyaránt nyugtató hatású, képes oldani a stresszt, a depressziót, a túlzott aggodalmaskodást, a pánikbetegséget. Szerepe lehet az alvászavarok megszüntetésében is. Nagyon jó hatású székrekedés ellen. S jól „kiveszi" a migrént. Ellene hozzák viszont fel, hogy sokan a főtt káposztaételektől felfúvódnak. Nekik nyersen ajánlott enni a káposztát - s persze nem túlzottan megsózva. Előételként a lereszelt, vöröshagymával, sárgarépával, almával kevert, kevés olívaolajjal megöntött, nyers káposzta például kiváló. Akárcsak a savanyú káposzta, amivel akár egy-egy tisztítónapot is tarthatunk most, az ünnepi nagy evészetek után: úgy, hogy aznap csak ezt eszünk (három-négy alkalomra elosztva egy kilónyit), s hozzá bőséggel iszunk ásványvizet. SZABÓ MAGDOLNA nagyon káros a szervezetre, de természetesen, ha az alkoholhatás folyamatosan, évek hosszú során át érvényesül, az fokozottan veszélyes. Meg kell azonban említeni, hogy akár egyszeri, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás is okozhat maradandó károsodást a szervezetben. Arra érzékeny embereknél akár egy egyszeri „kiruccanás" is komoly hasnyálmirigy-gyulladást válthat ki. Jobban jár az, aki egy „egyszerű" gyomorgyulladással megússza a dolgot. Talán ezek ismeretében érdemes elgondolkozni azon, hogy az ünnepek alkalmával milyen mértékben fogyaszszunk alkoholt. KOLLÁR VIKTÓRIA METET1KUS Kicsiknek is influenzaoltás MTI Az influenza elleni védőoltást - amelyet eddig főként a 65 évnél idősebb embereknek ajánlottak - a kutatók most már a legújabb kutatások alapján a kisgyerekeknek, a hat hónap és két év közötti (az USA-ban 8 milliós) korcsoportnak is tanácsolják. A San Diego-i nemzetközi orvoskongresszuson ezt az új javaslatot azzal indokolták, hogy bár az influenza az egészségesen fejlődő kisbabákra általában nem jelent veszélyt, mégis, emiatt gyakran kell őket orvoshoz, vagy éppen kórházba vinni, s ráadásul a család többi tagja a legtöbb esetben az ő közvetítésükkel kapja meg ezt a betegséget. Mindezt pedig meg lehetne előzni a védőoltással. Kétéves kor felett az amerikai orvosok eddig is ajánlották a vakcinát, de a csecsemőket mindeddig csak olyan esetekben oltották be az influenza vírusa ellen, ha valamilyen szív- és érrendszeri betegségtől szenvedtek, vagy a tüdejükkel, májukkal volt probléma - általában azért, mert koraszülöttként látták meg a világot. Az egyetlen megoldás Mindjárt itt van újév, amikor mindenki elhatározza: leszokik az italról. Alkoholról leszokni egyetlenképpen lehet, ez az egy a következő kettő: 1. fokozatosan; 2. hirtelen. 1. Abbahagyni az ivást kizárólag fokozatosan lehet, és ha olykor vissza is esik az ember, még mindig jobb, mintha meg sem próbálná. - „Úgysem tudom betartani, minek fogadjam meg?", mondja az ember. Pedig meg nem tartott fogadalmaknak, a fogadalmak láncolatának nagyon is nagy jelentősége van. Ha sokszor megfogadja az egyén, hogy alkohol, soha többé, s e fogadalmat előbb-utóbb megszegi, ez lélegzethez juttatja a szervezetet. Mint amikor nagy terhet cipelünk, és előbb-utóbb összerogynánk, de még mielőtt ezt megtennék, lerakjuk a terhet, pihenünk kicsinykét. Megelőzve a végzetes elfáradás, összeomlás sehol, a szervezet magához tér, méregtelenedik kissé, regenerálódik mintegy, minden egyes fogadalom - hogyha végül meg is szegik - egy-egy küszöb a májzsugor előtt, mely így folyton, igaz, küszöbön áll, azt azonban sosem, illetve azt nagy késéssel lépi át. Éveket, évtizedeket jelenthet egy jó csomó, meg nem tartott fogadalom. Szaktekintélyek szerint eleve nem szabad hosszú távú fogadalmat tenni, azt az ember úgyis megvalósíthatatlannak tartja, ezért aztán nem is tudja megvalósítani. A maratoni futó sem érne célba, ha folyton a láthatatlan út végét fürkészné: mindig az épp előtte lévő megteendő méterekre figyel. így válik emberléptékűvé az emberfölötti, teljesíthetővé a nem teljesíthető. 2. Abbahagyni az ivást kizárólag egyszer s mindenkorra lehet. Abbahagyogatni-újrakezdegetni fölösleges idő- és energiapazarlás, ilyen hozzáállással jobb, ha meg sem születtünk volna. Semmit nem érnek a fogadalmak révén elért időleges Italmentes időszakok, ez végül is csak hosszú haldoklás, nem egyéb. Nincs veszedelmesebb - mondják szakértők - a mérséklet jegyében fölhajtott „egy pohárnál", aki egy időt kihagyott, annál ez is épp elég a kezdő sebességet, s legközelebb egy hét múlva tér magához az egyén, súlyosabb alkoholistaként, mint valaha. Szaktekintélyek szerint sokkalta veszélyesebb is, mint a mérsékelt alkoholizálás: az ember egyszer csak, vagy ezért, vagy azért, úgyis felhajt egy pohárral, a hosszan tartó absztinencia hatására ennyi máris elég, nagy eséllyel egy hét múlva tér magához, sokkal súlyosabb alkoholistaként, mint azelőtt. Tehát végképp nincs más út, mint az egyszer és mindenkorra. Egyébként is teljességgel értelmetlen századszor Is belépni ugyanazon az ajtón, s századszor is visszafordulni. Semmi értelme a fokozatosságnak, a „csak egyetlen pohár"-filozófia még sosem vezetett eredményre. Vagy mégis igen, mint ahogy az 1. pontban olvasható. Egyébiránt örülünk, hogy végre sikerül ellentmondásmentesen, mindenki számára megnyugtatóan tisztáznunk e problémát. F.CS. Borivás agyi funkciói Egy római kórház kutatócsoportjának szenzációs felfedezését hozták nyilvánosságra. A tanulmány szerint a borkóstoláshoz többre van szükség kiváló ízietőképességnél, használni keN az agyat is. Arra szerettünk volna választ kapni, vajon van-e különbség a képzett és a képzetlen borivó ember agyhullámai között - mondta Gisela Hagberg, svájci biofizikus a római Borakadémia tanulmányának ismertetésén. Amit felfedeztünk az az, hogy a tanulás nemcsak az ízlelés minőségét befolyásolja, hanem meghatározza azt a módot, ahogy az agy reagál a bor ízére. A kutatók EEG-vizsgálatnak vetettek alá hét borkóstolót és hét átlagos borivót. A vizsálat mindkét csoportnál erős aktivitást mutatott ki az agy öröm központjában. Azonban míg az agykéreg, a gondolkodásért felelős rész robbanássszerű tevékenységét rögzítették a borszakértőknél, addig az amatőr borivók agykérgében semmiféle reakciót nem tapasztaltak. - Mindkét csoportot megkértük, koncentráljon a borra, amit iszik, tehát nem arról van szó, hogy nem gondolkodtak volna - mondta Hagberg. A különbség - bár mindkét csoport agya észlelte az ivás folyamatát - abban keresendő, hogy a borszakértőkben a bor íze egy további hatást is kiváltott. Andrea Sturniol, az egyik borszakértő, aki részt vett a Santa Lucia Kórház kísérletében, lenyűgözőnek találta az eredményt. - Ez fantasztikus - lelkesedett - most végre bizonyított a bor intellektuális ízlelésének fontossága. Ez azért nem azt jelenti, hogy a borkóstolók felsőrendű lények, hiszen mindez csak tapasztalat és tanulás kérdése.