Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-27 / 300. szám

SZOMBAT. 2003. DECEMBER 27. "AKTUÁLIS* 3 Szabó László szegedi önkormányzati képviselő a városvezetést bírálja Vita az új szegedi villa körül Szabó László szegedi MDF-es önkormányzati képviselő jókora vihart kavart az egyik országos napilapban megjelent, Szent-Györgyi-villáról írt publicisztikájával, amelyben szapulja a városvezetést. Az önkormányzat vezetői szerint a képviselő tudatosan nem mond igazat. Szent-Györgyi Albert újszegedi villájával már többször foglalkozott lapunk. Szabó László szegedi MDF-es önkormányzati képviselő, aki szívén viseli az épület és a Szent-Györgyi hagyaték sorsát, Szeged egyetlen Nobel-díjasa címmel publicisztikát jelentetett meg nemrégiben a Magyar Nemzetben. Védettségi indítvány A képviselő egyebek mellett azt írja: „Szánalmas, ahogyan a legtudósabb szögedi emlékével bánunk, egykori házával és szellemi hagyatékával: Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a konferenciaturisták szegedi szentélye lehetne fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas kertje". Szabó László a szeptemberi közgyűlésen indítványozta, hogy a város vezetése nyilvánítsa védetté az újszegedi Szent-Györgyi emlékházat, illetve a város vezetése tegyen szándéknyilatkozatot a villa megvételére. A képviselő szerint, ha meglenne a szándék, akkor az épület megvásárlása egy fillérjébe sem kerülne a városnak, ugyanis azt közösen vennék meg a gyógyszergyártó cégek. Az önkormányzatnak és az egyetemnek csak működtetnie kellene az emlékházat. A váSzent-Györgyi régi újszegedi villája jelenleg az Artisjus tulajdona. Fotó: Karnok Csaba rosatya szerint az egyetem pozitívan áll a dologhoz, ám a város - ahogyan publicisztikájában fogalmaz - „álbaloldali vezetése kísérletet sem tett Szent-Györgyi emlékének méltó megőrzésére." „Nem mond igazat" Az MDF-es politikus azt írja továbbá, hogy „Szeged díszlobogózását célzó városi határozatba kellett volna ezen az őszön Szent-Györgyi Nobel-díjas ünnepnapját is bevenni. (Idén volt Szent-Györgyi születésének 110. évfordulója- a szerk.j. Nem sikerült." - Szabó László tudatosan nem mond igazat csak azért, hogy városát rossz színben tüntesse fel nyilatkozta lapunknak Solymos László. A polgármesteri hivatal kabinetfőnöke közölte: az önkormányzat vezetői felháborodtak az íráson, mert szerintük a képviselőket azért választják meg, hogy Szegedért tegyenek, nem pedig azért, hogy valótlanságot állítva rossz hírét keltsék a városnak. Solymos hangsúlyozta, Szabó László magatartása már csak azért is álságos, mert az előző, fideszes városvezetésnek a villa korábbi tulajdonosa, Balog János többször is felkínálta a házat megvételre, de nem éltek a lehetőséggel. - Balog lános nálunk nem jelentkezett, máshonnan tudtuk meg, hogy az Artisjus, a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megvásárolta az ingatlant. Az Artisjus nem adja el Miután az Artisjus jelezte, hogy a villa nem eladó, a közgyűlés nem hozhatott olyan döntést, hogy meg akarjuk venni a házat - mondta a kabinetfőnök. Solymos végezetül hozzátette: az újszegedi villa védetté nyilvánítási folyamata elindult, s az önkormányzat az egyetemmel közösen kívánja megoldani a hagyaték méltó elhelyezését. sz.c. sz. Éjféli mise a felsővárosi templomban Folytatás az 1. oldalról A szentleckét Pál apostol intelmei közül olvasták, az evangélium-szakaszt, Jézus születésének Lukács evangélista által megörökített szakaszát Benyik György közvetítette. A karácsony „legtörténetibb" elbeszélése a szent család kivetettségéről szól, az istállóban megszülető Jézusnak elsőként a kitaszítottként élő pásztorok fejezik ki hódolatukat. A szentbeszédben a plébános mindenek előtt a karácsonyi ajándékozás igazi értelméről, a szeretet kifejezéséről beszélt, hiszen a születés ünnepében Isten ajándékozza magát az embereknek. Fontos azonban, emelte ki Tóth Alajos, hogy az ajándék ne puszta vásárlási lázból fakadjon, hanem szívből jövő cselekedet legyen. Az ajándékozás egyébként a késő középkorban terjedt el, a ferences rendhez tartozó családok könnyítettek így a rászorultak helyzetén karácsonykor. - Az ünnep üzenete továbbá a béke - jelentette ki a plébános, aki hangsúlyozta: - Krisztus békét hozott a világnak, így minden jóakaratú embernek is hasonlóképpen kell cselekednie. A csendes többség PANEK SÁNDOR A csendes többség elutasítja a megosztás szándékát - jelentette ki Medgyessy Péter karácsonyi interjújában, egyben jelezve, hogy vannak konfliktusok, amelyeket éppen a megoldás érdekében kell kiélezni. Kiderült, hogy a miniszterelnök egyáltalán nem konfliktuskerülő: például a „csatlakozzunk-e az unióhoz" dilemmáját kérlelhetetlenül kiélezte, a pénzügyi felügyelet körüli törvény esetében viszont csak a betétesek érdekét szolgálta, a kialakult megosztottságot mesterségesen keltett politikai hisztériának tudja be. Nem egyszerű a megosztással kapcsolatban érvelni. Tény, hogy a Magyarországon rendkívül kiélezett a politikai közbeszéd, de e tekintetben egyik oldal sem oktathatja ki a másikat béketeremtésből. A szocialisták, akik most a kesztyű felvételéről beszélnek, ugyanarra a stratégiai váltásra kényszerülnek, mint a Fidesz a 2002-es választások első fordulója után. Míg a választási kampányban Orbánék hitték, hogy elért eredményeik magukért beszélnek, és a baloldal agresszíven támadott, most Medgyessy Péternek kell belátnia, hogy az árokbetemetés az EP-választások előtt nem fog menni. Ki tudja, mi okból, de valamiért mindig akkor békülékenyebb egy politikai erő, amikor biztosan birtokolja a hatalmat. A békülékenység ezen kívül egyenes arányban csökken a választások közeledtével. Más szavakkal, nem kizárt, hogy Magyarországon azért van ez a megosztottság, mert a mindenkori árokbetemetés csak egy politikai arculati stratégia része. De, tényleg, vajon mit szól ehhez a megidézett csendes többségi Ez a közelebbről meghatározatlan embercsoport általában véve csendes - ha megosztottság van, ha nincs. A magyar pártoknak még a határozott szimpatizánsokkal együtt sincs akkora tagságuk, hogy megközelítse akár csak azoknak a táborát, akik egy országgyűlési választás idején elmennek szavazni. Erről a csendes többségről ciklusok közben legfeljebb a közvéleménykutatások adnak képet, amely, bár igen változékony, jelenleg azt mutatja, hogy (csendes) többsége úgy érzi, rossz felé halad az ország. Ezenkívül Medgyessy Péternek mostanra sikerült elérnie, hogy az embereknek nagy csendben megfordult a véleménye: már többen vannak azok, akik szívesebben látnák Orbán Viktort miniszterelnökként. pedig őróla is megvolt a véleményük, lévén, hogy nem választották meg. Mindebben az az érdekes, hogy Medgyessy első évében a többség még jónak látta az irányt és elégedett volt, pedig ..a megosztás " már akkor is ott környékezte őket. Eszerint e megosztást jobban tudja kezelni a civil ember, mint azt. ha életkörülményei romlanak. Szóval, vajon mennyire is foglalkoztatja a politikai elit csatája a csendes többséget: Gyanítom, kevésbé, mint a politikus gondolja. Én inkább azt mondanám, ez a többség az egymást követő politikai garnitúrák által összezavart jövőkép miatt csendes. A viták, politikai összetűzések önmagukban egészséges közéletről árulkodnának, amely nem megosztja, hanem megmozgatja a választók gondolkodását. Magyarországon azonban ciklusonként bekövetkezik a teljes leszámolás, s ez kétségbe vonja a közélet minőségét. Négyévente fordul minden: nemcsak a politikai vezetők cserélődnek le, nemcsak az állami intézmények élén rendeznek takarítást, hanem a célok, nemzeti stratégiák, a szóhasználat, az előnyben részesített kultúra, minden lecserélődik és a letarolt terepen úgy kezd épülgetni valami új, hogy egy éven belül mindenki tisztában van már azzal a névsorral, amelynek ez érdekében áll. A vezető erőkben - egy-egy ritka kivételt leszámítva nem látni az ellenféltől független önszabályozást. Az ország megosztottságát nem az éles véleménykülönbség, hanem a bizalomhiány okozza. Nők és férfiak, idősek és fiatalok beszéltek Telefonon kapták a lelki segélyt Karácsonykor szinte folyamatosan csörgött az S. O. S. Lelkisegély-szolgálat telefonja. A szeretet ünnepén sok magányos vágyott néhány kedves szóra, de voltak, akik problémájuk miatt tárcsáztak. Az S. O. S. Lelkisegély-szolgálat ingyenesen hívható száma már 24-én reggeltől folyamatosan csörgött, este 6 órától másnap reggelig pedig már pillanatnyi szünet nélkül érkeztek a hívások. Hevesiné Kratochwill Katalin, a szolgálat megbízott vezetője elmondta, úgy tűnt, sokaknak ez az ünnep a számvetés időszaka volt. Félresikerült családi kapcsolatokról, bűntudatról, gyászról, munkahelyi problémákról akartak a telefonálók elsősorban beszélgetni, és persze a magányról, ami ilyenkor még erősebben tör elő. Karácsony első napján inkább a betegségek kerültek előtérbe, na és a köszönetek. Sokan azért hívták a szolgálatot, hogy hálát mondjanak azért, hogy ezt a karácsonyt is megélték - a segítségükkel. Hevesiné elmondta, az ünnepek alatt szokatlanul hosszú hívásaik voltak. A legrövidebb ideig tartó telefon is félórás volt, de volt, akivel 70 percig beszélgettek. A legtöbb telefonáló középkorú, vagy annál idősebb volt, de például egy egyetemista is a szolgálatot választotta, hogy elmondja problémáját. Sokan azt gondolnák, hogy lelki segélyt csak nők kérnek, ám ez nem így van, karácsonykor is voltak férfi telefonálók. A háromnapos ünnep alatt egyetlen esetben sem kellett a szolgálat munkatársainak öngyilkossági kísérletbe vagy szándékba beavatkozniuk, de voltak olyan hívók, akik már foglalkoztak ennek a gondolatával. Mégis leginkább csak egy megértő hangra vágytak, akinek névtelenül kiönthetik lelküket. Hevesiné úgy fogalmazott, ezek az emberek mind magányosak, de legtöbben nem egyedül, hanem családban élnek. Csak éppen ott sincs senki, akivel megoszthatnák gondolataikat, még ilyenkor, a szeretet ünnepén sem. T.K. Januártól 11 százalékkal többet kell fizetnünk a vonatjegyért Tizedével drágul a vasúti utazás Január elsejétől átlagosan 11 százalékkal emelkednek a belföldi vasúti személyszállítás díjai. A jegyárak nettó növekedése nyolcszázalékos, de az áfaemelés miatt további három százalékkal kerül többe a vasúti utazás. MUNKATÁRSUNKTÓL Az árhatóság, illetve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium döntése alapján módosulnak a belföldi vasúti közlekedés személyszállítási díjai. A jegyárak 2004. január l-jétől átlagosan tizenegy százalékkal ehielkednek. A nettó értékű áremelés „mindössze" nyolc százalékot tesz ki, de az áfaemelés miatt további három százalékkal kénytelen drágábban adni a menetjegyeket a MÁV Rt. Ezért az utasok tizenegy százalékos árnövekedéssel számolhatnak jövőre. Az emelés miatt az intercity pótjegy ára a mostani 440 forintról 480-ra változik. Az intercityrapid pótjegy pedig 2003. december 31-éig 540 forintba kerül, de az új évben már hatszáz forintot kell érte fizetni. Az expressz vonatokon a helybiztosítás tíz forinttal lesz majd drágább, vagyis Jövőre jóval többért roboghatunk. Fotó: Schmidt Andrea 120 forint helyett 130-at kell fizetni. Egy teljes árú menetjegy személyvonatra Szegedről Budapestre most 1666 forint. Jövőre már 1844-et kell fizetni. Egy diák, ha igénybe veszi a 67/7 százalékos kedvezményt a Tisza-parti városból a Nyugati pályaudvarra való utazás során, akkor ez 541 forintjába kerül még az évvégéig. Januártól azonban már egy forint híján hatszázat kell félretennie, hogy vonattal utazhasson. Aki az idén interpicivel ment Szegedről Békéscsabára, annak a 120 forintos pótjeggyel együtt 944 forintba került az út. Jövőre a pótjegy már 130 lesz, maga a vasúti jegy pedig 906 forint. így interpicivel a két megyeszékhely között 1036 forintba kerül majd egy út. A helyközi és a távolsági buszjegyek 2004 elején nem drágulnak. Ugyanis a volántársaságok már ez év november elsejével megemelték a jegyárakat.