Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-22 / 297. szám
HÉTFŐ, 2003. DECEMBER 22. -KAPCSOLATOK3 Negyvenöt milliárd forint a határőrízet fejlesztésére A megyének is jut a pénzből A schengeni alapból mintegy 45 milliárd forint jut a magyarországi határőrizet fejlesztésére. Pontosan még nem lehet tudni, hogy ebből mire és menynyit költenek a Csongrád megyei határszakaszon. Beruházás azonban szükséges, mivel itt lesz az unió déli kapuja. MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány döntése szerint 2004 és 2006 között használható fel az az összeg, amit a schengeni alapból jut hazánknak a határőrizet fejlesztésére. A 167 millió eurót, vagyis a mintegy 45 milliárd forintot három tárca, a belügyi, a gazdasági és a pénzügyi kapja. A Belügyminisztériumnak szánt összeg nagy része, 24 milliárd forint a határőrséghez kerül. Ebből a határokon új objektumokat létesítenek, korszerűsítik a technikát, modem gépkocsikat, hordozható számítógepeket, illetve éjjellátó készülékeket vásárolnak. A másik két minisztérium a kapott pénzből átalakítja, korszerűsíti a határátkelőhelyeket, a közúti átkelőknél térfigyelő rendszert építenek ki, valamint fejlesztik a vámlaboratóriumoKÉRJÜK VALASSZON F0LY0S0T ! MQ/1HM0, M3ABEPWTE OATOAPAIYW nP0ílA3 ! PLEASE CHOOSE THE CORRECT CORRIDOR1 A schengeni alapból a röszkei átkelő korszerűsítésére is jut majd pénz. Fotó: Karnok Csaba kat. Emellett ki kell alakítani a schengeni vízum kiadásához szükséges beruházásokat, amely alapfeltétele annak, hogy az unió információs rendszeréhez kapcsolódjunk. Csongrád megye három közúti határátkelőhelyét, Nagylakot, Röszkét és Kiszombort is fejlesztik. Ezenkívül megerősítik, korszerűsítik a határőrizeti kirendeltségeket, így a mórahalmit is. A Csongrád megyében szolgálatot teljesítő határőrök a KisKETORAS VARAKOZAS A ROMAN HATARON Több magyar határátkelőnél jelentősen megnőtt a forgalom tegnap a Nyugat-Európából hazautazó román, bolgár és szerb vendégmunkások miatt. Csongrád megye határátkelőhelyei közül Nagylaknál és Kiszombornál közel 2 órát kellett várakozni az ország elhagyása előtt. Röszkénél zavartalan volt a forgalom. kunhalasi Határőr Igazgatóság állományához tartoznak. A parancsnokságon még semmi konkrétumot nem tudtak mondani arról, hogy mennyi pénz jut a déli régióba, azon belül is a Csongrád megyei határátkelőkre. - Minden Budapesten dől el. Mit kapunk a milliárdokból? Most még az is nagy szó lenne, ha megkapnánk az elmaradt ruhapénzünket - válaszolta kérdésünkre kissé keserűen Kovács Iván alezredes, a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság sajtórefeVagybér, vagy prémium, vagy semmi Tizenharmadik havi bérek szezonja December a nagy kiköltekezések hava, ugyanakkor számos munkavállaló számára ajándékpénzt is tartogat. A munkáltatók egy része ugyanis ilyenkor 13., sőt 14. havi fizetést is oszt dolgozóinak. A közszolgálatban dolgozóknak, így a hivatalnokoknak, rendőröknek, tűzoltóknak, pedagógusoknak és egészségügyi dolgozóknak törvény garantálja a 13. havi fizetést. Az önkormányzati intézmények dolgozóinak jár a 13. havi bér. Mózes Ervin szegedi jegyző elmondta: a polgármesteri hivatal 550 dolgozója már megkapta decemberi pluszbérét. A vasutasoknak nem volt szerencséjük Nem volt ilyen szerencséjük a vasutasoknak, akiknek az idén nem fizetett többletpénzt a MAV Rt. A döntés országosan 52 ezer, Csongrád megyében 1800 munkavállalót érintett. A MÁV-osok ajándékbér helyett az évi megspórolt bérkeret 400 millió forintos keretét kapták meg egyenlően szétosztva, s az összegből éppen egy karácsonyi pulykára futja. A Magyar Posta a részvénytársasággá alakulása óta idén fizetett először 13. havi bért. Az érdekképviseletekkel kötött megállapodás szerint a postások már november 21-én kézhez kapták egyhavi pluszbérüket. A Picknél is elfogyott a pluszpénz A versenyszférában keményebb a helyzet, s csak ott válik gyakorlattá a 13., illetve 14. havi fizetés, ahol erős a szakszervezet, s a kollektív szerződésben érvényesíteni tudja pluszpénzkövetelését. Akad olyan cég, ahol ugyan nincs 13. havi bér, de a teljesítményhez kötött prémium rendszere jól működik. A Pick Rt.-nél korábban adtak a dolgozóknak 13. havi bért. Idén a társaság 2800 dolgozója már nem kap ilyen jellegű bért, de prémiumban részesülnek néhányan. A Picknél ugyanez volt a helyzet tavaly is. A Sole Hungária Rt.-nél nem gyakorlat a 13. havi bérfizetés. A kimagasló munkát végzőket egyénileg javadalmazzák, ám az idén visszafogott lesz a jutalmazás a tejfeldolgozó ágazat ismert problémái miatt. - Nem tudunk adni a dolgozóinaknak 13. havi bért mondta Magyar József, az 1500 főt foglalkoztató szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója, aki szerint az igen kedvezőtlen gazdasági és exportkörnyezetben nem lehet nagy csodákat tenni. Noha a hazai kereskedelem nem panaszkodhat az eredményeire, a 13. havi bér nem jellemző az ágazatra. A Tesco dolgozói nem kaptak 13. havi fizetést, a munkavállalóknak be kell érnie a cég jelképes összegű, 15 ezer forintos ajándékával. Ezenkívül a dolgozók évente 3-4 alkalommal két héten át 10 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak munkahelyükön. A Metró Holdingnál más a gyakorlat. Itt a cég minden dolgozója karácsony előtt felvehette a 14. havi fizetését, a 13. havit ugyanis már a nyáron megkapták. Ahol dupla pénz járt Dupla jutalmat kaptak az Accor-Pannónia szállodavállalat dolgozói, köztük a szegedi Hotel Novotel közel negyvenfős csapata is. A francia tulajdonú cégnél a kollektív szerződés értelmében a 13. havi fizetés, a vállalat eredményétől függetlenül, minden évben jár az alkalmazottaknak. Ezen felül, ha a cég üzleti eredménye kiemelkedően jó, akkor a dolgozók számíthatnak karácsonyi jutalomra is. O. K. K. Elismerés városőröknek, polgárőröknek Botka László szegedi polgármester elismeréseket adott át a szegedi polgárőrség és városőrség tagjainak az idén végzett munkájukért. Botka méltatta a civil szervezetek tevékenységét. Kiemelte: fontosnak tartja a további önkormányzati támogatások kiszélesítését, illetve a szervezetek létszámának növelését. A bűnmegelőzési munkában nyújtott kiemelkedő teljesítményéért tizenkét polgárőr és két városőr vehetett át jutalmat. > ! «Ml A lex Szász próbája PANEK SÁNDOR Kényes ügyben várható ma a köztársasági elnök döntése. Napokkal ezelőtt már kiszivárgott, hogy Mád] Ferenc előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól azzal a törvénnyel kapcsolatban, amelyet hivatalosan a befektetők és a befektetések fokozott védelmével kapcsolatosan módosítanak, ám a politikai köznyelv beszédesen lex Szászként emlegeti. A parlament által elfogadott törvénnyel a kormány újra kívánja szabályozni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének működését, csökkentve az elnök Szász Károly hatáskörét, éppen egy olyan időszakban, amikor a PSZÁF-nak szerepe van a folyamatban lévő KetN-ügy vizsgálatában. A kormány javaslatára a parlamenti többség olyan törvényt fogadott el, amely a legjóhiszeműbben nézve is szerencsétlen időben született. A befektetők érdekeinek védelmére hivatkozva úgy terjesztette be törvénymódosításait, hogy azok egyike egyúttal a pénzügyminiszter irányítása alá helyezze az addig a kormány ellenőrzése alatt lévő független szervezetet, és a Szász tisztét viselő személyt az országgyűlési többséggel leválthatóvá tegye. Ez az indoklás kikerülte a kormány és Szász közötti konfliktus kínos értelmezését (noha nem biztos, hogy ebben a vitában a kormány nem érvelhetett vona eredményesen), nem Szászt mozdította el, hanem az épületet költöztette odébb. Taktikailag látványos terv, de kétszínűségével éppen azok közé tartozik, amelyek miatt az emberek egyre kevésbé adnak hitelt a politikának. Itt érdemes szóvá tenni, hogy a kormány, amely minden más kérdésben igen szolgálatkész volt az uniós elvárásokkal szemben, ebben az egy esetben nem törődött a Brüsszelből érkező figyelmeztetésekkel. Az ugyanis, hogy a törvénymódosítás csorbítja a felügyelet függetlenségét, szemet szúrt több európai vezető tisztviselőnek. Amíg még csak az EU külügyi bizottságának néppárti elnöke reagált rá, lehetett állítani, hogy a Fidesz kelti a hangulatot, ám megszólalt Frits Bolkestein, a belső piacért és a pénzügyi szolgáltatásokért felelős bizottsági tag (eredetileg hberáhs politikus), valamint Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is, aki egyáltalán nem nevezhető politikusnak. Hanem egy törvény attól még lehet érvényes, hogy ütközik az európai normákkal és elfogadása mögött a jogalkotástól eltérő „aktualitás" van. A parlament többsége elfogadta, és most a köztársasági elnökön a sor: aláírásával hitelesíti-e, hogy a jogszabály alkotmányos ? Mádl Ferenc a kórháztörvénnyel már megtapasztalta, hogy a jelenlegi politikai viszonyok között céltalan egy törvényt megfontolásra visszaküldeni, mert a kormánytöbbség újra benyújtja változatlan formában. Ha aggálya van, feltehetőleg az alkotmánybírósági normakontrollt fogja választani, mert így az AB soron kívül tárgyalja az ügyet, gördülékenyebb az eljárás, kevesebb politikai vihart kavar, és így nem állítható, hogy a köztársasági elnök az ellenzéknek kedvez. A közkeletű nézet, miszerint Mádl akadályozza a kormánypártokat, egyben azt is kétségbe vonja, ami a köztársasági elnöki tisztség alkotmányban rögzített kötelessége. Ugyanakkor, aho'gyan a kórháztörvény elfogadása idején a praxisok kiadásával, most a december végéről márciusra halasztható banki adategyeztetéssel sürgetik a köztársasági elnököt. Ki-ki eldöntheti, melyik fontosabb az alkotmányos biztonság és egy adategyzetetési határidő közül. Civilben vadásznak a zsebesekre a zsaruk Több rendőr sokkal többet lát AAhol sokan vannak, nagy a zsúfoltság, ott nem árt figyelni a zsebünkre is. Fotó: Schmidt Andrea A rendőrök is készülnek az ünnepekre. A karácsonyi bevásárlások idején több a rendőr a bevásárlóközpontok, vásárok környékén, a zsebesekre pedig civil ruhában vadásznak. MUNKATÁRSUNKTÓL Az év utolsó hónapjában, a karácsonyi bevásárlások idején fokozott figyelmet fordítanak a rendőrök a közbiztonságra Csongrád megyében. Ez annyit jelent, hogy ilyenkor több rendőr ügyel értékeinkre. A hatóság által ismert zsebtolvajok fényképét például" megkapják a rendőrök, így könynyebben azonosíthatják őket. Még ennél is trükkösebb megoldás, hogy a fiatal egyenruhások utasnak álcázva magukat, civilben utaznak a buszokon, trolikon, villamosokon úgy, hogy értékeiket szándékosan a zsebesek által könnyen elérhető helyre teszik. Márton István rendőr alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának vezetője elmondta, Szegedre jellemző az úgynevezett negatív idegenforgalom. Egyes külföldi állampolgárok ugyanis nem kifejezetten pihenni érkeznek városunkba, hanem a könynyű pénzszerzési lehetőségek reményében keresik fel Szegedet. Kovács Mihály rendőr alezredes, a Szegedi Rendőrkapitányság vezetője hozzátette, a nagy bevásárlóközpontok közelében, különös tekintettel a parkolókra, fokozott rendőri jelenlétre lehet számítani, hogy megelőzzék a vagyon elleni bűncselekményeket, például a gépkocsi-feltöréseket.