Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-20 / 296. szám

Szombat, 2003. december 20. SZIESZTA 15 BUDAPEST (MTI) Vitray Tamás Morzsabál című új könyve a szerző életéről, családjáról, a sportról, azzal kapcsolatos élményeiről és természetesen a televíziózásról tálal fel morzsákat számos műfajban. „Morzsabál az, amikor a lakomáról maradt finom falatokat tálalják fel a vendégeknek, s ilyesmit tartalmaz a könyv is. Az én bulim - ami a televíziózást illeti - lényegében lezajlott, véget ért. Ami ma van, az már egészen más buli" - írja az előszóban a magyar televíziózás történetének meghatározó egyénisége. értékeink A Magyarország száz csodája II. című kiadvány az előző kötethez hasonlóan száz különleges helyre kalauzolja el az olvasót. Ezáltal a könyv természeti ritkaságokkal, ősi, elfeledett emlékekkel ismertet meg bennünket. Magyarország építészeti és természeti kincseiről már sokat olvashattunk. A patinás Országház vagy az aggteleki cseppkőbarlang értékeit szinte kívül-belül ismerjük, hiszen azok erényeit több tucat könyv dicsérte. Pedig hazánk bővelkedik olyan kincsekben is, amelyek méltadanul, kevéssé közismertek. A kiadó célja tehát - mint ahogyan előszavában fogalmaz - éppen az volt, hogy „feledésbe merült történeteket, nagyvárosok között megbúvó ősi településeket, helyeket és emlékeket" mutasson be. És valóban. A romantikus Brunswick-kastély Beethoven-vendégeskedéssel tarkított történetéről éppolyan keveset hallunk, mint Sándor Móric, a hírhedt ördöglovas meséjéről. Még az illusztrációkon keresztül is különös élményt nyújt a váci Fehérek templomának kriptája, mely teljes mértékben tudósít a 18. századi temetkezési szokásokról a koporsókra festett szimbólumok, fakeresztek és gyertyák által. Elfeledett természeti értékeinkről is képet kaphatunk a kiadványban. Olvashatunk hatszáz éves balatonakaratytyai famatuzsálemről, a babócsai Basakert nárciszosáról és a bátorligeti őslápról. Vagy ki gondolta volna, hogy egy Fejér megyei kisközség nem csupán híres szülöttjéről nevezetes. Az írás címe ugyanis: Alcsút - Ahonnan az akác származik. És hogy az ibafai papnak valóban fapipája lenne? A könyvből ez is kiderül. (Magyarország száz csodája II., Totem Kiadó, Bp., 2003,210 oldal, 4990forint.) P.D. kttnyvUrutiáz TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA 7% KEDVEZMÉNY! H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged©lira.hu SKODA KOMOLYAN VESZIK Nyílt hétvége a TÁRKÁNY Autóházakban 2003. december 19-20-21-én Utolsó élv ÖTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT NOSTRADAMUS, A MÚLT JÖVENDOMONDÓJA Háborúkat, katasztrófákat ogy régi autóját egy új SKODA Fabía Classic-ra cserélje. Jfík Autó beszámítás akárígyjp Ft-ért! ?r TARKANY AUTÓHÁZ Kft. Az ön SKODA Márkakereskedője. Szeged, Szőregi út 46-50., Tel.: 62/555-666 HÓD-TARKANY Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János u. 178., Tel.: 62/533-333 Próféta volt vagy vizionáló tudós? Kivételes képességű zseni vagy plagizáló csaló? Egy biztos, az ötszáz évvel ezelőtt született Nostradamus jövendöléseit máig sokan olvassák, magyarázzák és elhiszik. Követői szerint számos fontos eseményt megjósolt a világtörténelemben az elmúlt időszakokról - de a jövőnkről is, az 1666-as londoni tűzvésztől, a hirosimai atombombáig egészen a 3797-es világvégéig. A francia származású Nostradamus ezer, egyenként négysoros verses próféciát írt, melyeket tíz darab, százas csoportba rendezett, így azok a centuriák elnevezést kapták. Az 1568-ban megjelent Próféciák (Centuries) tehát négyezer sorban adta közre látomásait. Nemrégiben azonban egy belga kutató azt állapította meg, hogy Nostradamus minden sorát egy korábban keletkezett flamad-ófrancia nyelvű apátsági szöveg alapján írta meg. Ha nem is igaz a kutató állítása, a jóslatok valóra válását akkor is nehéz megítélni, mégpedig több tényező miatt. Egyrészt, mert tartalmuk eléggé homályos. Gyakran annyira, hogy lehetetlen belőlük bármit is kikövetkeztetni, ezért utólag merész értelmezésekre és belemagyarázásokra adnak lehetőséget. A ködösítés módszerét az ókori dodonai jósoktól vette át, akik ügy fogalmaztak, hogy abból nem lehetett baj: ha nem következett be a várt esemény, akkor sem érhette őket vád. Védelmezői szerint Nostradamus a „virágnyelvet" a boszorkányságot és babonaságot üldöző inkvizíció kivédése miatt alkalmazta. Emellett valószínűleg azzal is nehezíteni akarta az értelmezést, hogy a verseket több nyelven, franciául, olaszul, görögül és latinul írta. Követői szerint a négysorosokat egy különösen nehéz matematikai kódolás alapján összekeverte. A Spiegel német magazin nemrég azt írta, Manfréd Dimde, német Nostradamus-szakértő állítja, hogy sikerült megfejtenie a mester rejtjeles kódjait, így képes beazonosítani, melyik prófécia melyik esztendőre szól. „Meneküljetek a lángok szörnyűségeitől!" - Dimde szerint ez az a szentencia, amiben Nostradamus a hirosimai atomrobbantást jósolja meg. Máshol a mester „pokoli lámpásokról" ír, aminek viszont a Kuvaitban felrobbantott olajkutakat kellene jelképeznie. Korunk embere Nostradamust igazi zseninek az 1999 augusztusi teljes napfogyatkozás megjóslása miatt tartja. „1999. év hetedik hónapjában / Az égen a rettegés nagy királya jön / Feltámad a nagy angouléme-i király / Előtte, utána Mars boldogan uralkodik" - írja egyik négysorosában. A Nostradamus-hívő asztrológusok a dátum eltérését az akkoriban használt JuliaA híres jós 1503. december 14-én a franciaországi Saint-Rémyben született Michel de Nostredame néven. Kilencéves volt, amikor zsidó származású szülei katolikus hitre tértek, ekkor kapta a családnevét a párizsi Notre Dame-ról. A szorgalmas fiúval nagyapja kezdte megismertetni az asztrológiát. Montpellier-ben orvosi tanulmányokat folytatott, majd néhány évet a pestisjárvány betegeinek gyógyítására szentelt. Mivel az orvoslásból nehezen élt meg, szépségápolási és saját gyógymódjait tartalmazó recepteket adott ki, így rövid idő alatt híre ment a „csodadoktornak". Az 1530-as években a Garrone-folyó melletti Agenba költözött, megnősült, házasságából egy fia és egy lánya született. A pestisjárvány azonban a feleségét és mindkét gyermekét elragadta. Nostradamus ekkor vándorútra indult, a legendák szerint ezekben az időkben jelentkeztek profetikus képességei. Később Sálon városában feleségül vett egy gazdag özvegyasszonyt, akitől hat gyermeke született. Nostradamus próféciái között sokan olyan utalást véltek felfedezni, amely Hirosima és a New York-i World Trade Center, vagyis a világkereskedelmi központ elpusztítását jósolta meg. nus-naptár miatti különbséggel magyarázzák. A jövendölés kivételessége azonban a legegyszerűbb ténnyel megdönthető. Ugyanis az égi jelenségek változásait a csillagászok már a tudós századát megelőzően is jó előre ki tudták számítani. Az égi rettegésről szóló idézetet ráadásul a 2001. szeptember 11-i terrortámadásra is szokták vonatkoztatni. A New York-i merénylet után a középkori próféciák rendkívül népszerűek lettek. A terrorakció évében például a Google internetes oldal egyik legkeresettebb témája Nostradamus volt, és a próféciáit többnyire hamisan idéző e-mailek tucatjai keringtek a levelezőlistákon. Jóslatai közül az egyik legismertebb a Hitler-jövendölés: „Éhségtől dühödt vadDolgozószobáját saloni háza padlásán rendezte be, itt böngészte okkult könyveit és írta jövendöléseit. Híres könyvét, a Próféciák című kötet első részét 1555-ben adta ki. Ennek híre Medici Katalinig is eljutott, így a tudós a királynő hívására II. Henrik udvarában is készített néhány jóslatot, köztük azt, melyben megjövendölte a király tragikus halálát - s ez esetben valóban nem tévedett. Ezt követően visszatért otthonába, és élete hátralevő részében horoszkópokat készített előkelő látogatóinak és folytatta a négysorosok írását. Amint azt korábban megjósolta, 1566-ban hunyt el. A saloni ferencesek templomának falában állva temették el, sírja ma a Szent Lőrinc-templomban található. állatok fognak átúszni a folyókon / A csatatér nagyobb része Hister ellen lesz / Vasketrecben vonszolják a nagy embert / Míg Németország gyermeke semmit nem tart tiszteletben." A próféciára Goebbels náci propagandaminiszter hívta fel Hitler figyelmét, de mivel az szomorú véget jósolt a diktátornak, meghamisították és propagandacélokra használták fel. A francia mester szerint az - azóta Napóleonnal és Hitlerrel azonosított első két Antikrisztus után feltámad a harmadik is. Mabusnak hívják, onnan jön majd, ahol „egykor Attila birodalma virágzott", és „háborúja huszonhét véres éven át fog tartani". Őt sokan Szaddam Huszeinnel, mások Oszama bin Ladennel azonosítják. Nostradamus nem lett volna igazi próféta világvége-látomás nélkül. A Föld eszerint egészen 3797-ig fennmarad, de ekkor „az esőkből kevesebb lesz, tűz pedig lesz bőven, és tüzes lövedékek hullanak alá az égből olyan mennyiségben, hogy semmi sem tud majd elmenekülni a holocaustból". A jövő titkait állítólag a csillagok vizsgálata mellett úgy is fürkészte, hogy egy háromlábú állványra helyezett, vízzel teli üveggömböt addig bámult, míg meg nem szállta az ihlet. Egyesek szerint ilyenkor a morfium is segítségére volt. Miközben a tudomány egyre fejlődik, és a világról szerzett ismereteink egyre pontosabbak lesznek, nehéz megérteni, mitől ennyire népszerűek még napjainkban is a jóslatok. Pedig Nostradamus próféciáit a halálát követő évszázadok során sokan elhitték, félremagyarázták és hamisították. Példák sorát lehetne felhozni arra is, hogy a politikusok - köztük Francois Mitterrand egykori francia elnök - még napjainkban is rendszeresen kikérik döntéseik előtt csillagjósok tanácsait. PATAKFALVI DÓRA