Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-20 / 296. szám

SZOMBAT, 2003. DECEMBER 20. MEGYEI TŰKOR 7 Thomas után Eriing Paraszthajszál a híja, majdnem tíz esztendeje már, hogy két hétre eljutottunk Dániába. Mezőgazdasági szakemberek utaztak, velük mehettünk mi is. Mindent megmutattak és Skyvében, a népfőiskolán lakhattunk. Az a Thomas Bertsen szervezte, aki a Kecskeméten székelő Dán Kulturális Intézet vezetője volt. Most megy nyugdíjba. A költségeket a dán demokrácia alapítvány fedezte. Ostruplundba is elvittek bennünket, mert ott dolgozott ko­rábban Thomas. (Keresztnevén nevezi talán mindenki.) Ma­gyarul leginkább szociális foglalkoztatónak lehetne mondani azt a majorságot. Ott is mindent megmutattak, és előadást is tartott nekünk. Könnyű volt észrevennünk - a zsombói népfő­iskola rektorával, Sípos Mihállyal -, hogy az ő előadása a leg­jobb, azonnal megegyeztünk vele, eljön hozzánk is, ha hazaé­rünk. Tanyára mindenből a legjobbat, ez volt és ez maradt leg­főbb irányítónk, beleillett tehát minden programunkba. A csongrádi Szabó József is velünk volt, sikerült elérnünk, hogy az Aranysziget-otthon is gyümölcsöző kapcsolatba lépjen a dán intézetekkel. Két évvel később Barna Károly is részt vehetett hasonló tanulmányúton. Mi nyertünk talán legtöbbet avval a találkozással. Eveken ke­resztül járt hozzánk, és sok mindent megtudhattunk Dániáról a Zsombón szokásos beszélgetések közben. Az ottani szövetkeze­tekről is. Azt azonban csak most, az elköszönés napján tudtuk meg, hogy az intézet majdnem tizenkét éve alatt összesen két és fél ezren mehettek hazánkból hasonló útra, és legalább ezren jö­hettek hozzánk. Jóval többen, mint Európa valamennyi dán kul­turáhs intézetének közreműködésével. Speciálisan értelmezte a kultúra terjesztését Thomas. A személyes megtapasztalást tette első helyre. Nekünk ő jelentette igazándiból Dániát. Kecskeméten tartották az elbúcsúztató, nagyon kedves ün­nepséget. Eljöttek otthonról is a főnökei és barátai, mindazok a hazaiak is ott voltak, akikkel szinte naponként tartotta a kap­csolatot. Otthonra talált mindjárt az őszinteség is, főnökei is el­mondták, a maga nemében a legmakacsabb munkatársukat kö­szöntik. Sokszor maguk se értették, miért ragaszkodik annyira valamihez, de rájöttek. Egyikük ki is mondta: - A jó főnök szabad kezet ad munkatársainak. Úgy értettük, van alkalma válogatni, de ha már megbízta őket, bízzon is bennük. Most is irigyeltük a Bács-Kiskun megyeieket is, meg a kecske­métieket is. Példaadón működnek együtt a dánokkal is, és a szel­lemi hasznot is együtt élvezik. Szeged és Csongrád megye sokszor mintha még mindig inkább a nem akarásokban vetélkedne. Ott volt a kinevezett utód is, Eriing Ostergaard. A legtermésze­tesebbnek tartják azt is, bár a leginkább követendő intézetet veszi át, saját egyéniségét is beleviszi munkájába. A jót föltétlenül meg­őrizve, sok új jóval megtetézve. Reméljük, szintén hasznunkra. HORVÁTH DEZSŐ Az egyetem elismertsége a múltjától is függ Gyökerek a középkorig Igaz-e, hogy több évszázados szellemi örökség letéteményese Szeged egyeteme? Lehetséges-e, hogy 425 éves szellemi folya­matosság van mögötte? Egyál­talán: miért érdekes az, hogy hány éves egy egyetem? A kér­dések egy új egyetemtörténeti könyv, Minker Emil műve kap­csán kerülnek elő. Szeged egyetemének elődei - fo­galmaz óvatosan a könyv címé­ben Minker Emil emeritus pro­fesszor, aki nyugdíjas éveiben ar­ra adta a fejét, hogy felderíti eze­ket a századok távolába vesző elődöket. A tudós gyógyszerész történészkedni kezdett, az ered­mény pedig egy rendkívül érde­kes, s a mai egyetem számára minden bizonnyal nagyon hasz­nos kötet. Ennek egyetlen szavá­val sem mondja a szerző, termé­szetesen, hogy Szeged egyeteme jogi szempontból is „folytatása" lenne - a kolozsvárinak. Azt vi­szont kérdezi, méghozzá egy ér­dekfeszítő történeti nyomozás alapján, hogy Szeged egyeteme lehet-e szellemi örököse a Bátho­ry István alapította kolozsvári egyetemnek. Ha erre igen lesz a válasz, akkor 2006-ban 425 éves történetről emlékezhet meg a Szegedi Tudományegyetem. Miért fontos mindez? A könyv néhány sorát válasznak is fölfog­hatjuk: „Minden egyetem szá­mon tartja történetét. Alapítási évétől kezdve sajátjának tartja mindazokat az eseményeket, amelyek fönnállása óta lényege­sen befolyásolták munkáját, nemzetközi szereplését; mind­azokat az eseményeket, amelyek saját presztízsét, társadalmi elfo­gadhatóságát növelhetik." Erről van szó. Különösen most, ami­kor egymással erős versenyben Főépület. Miért érdekes, hogy hány éves az egyetem? Fotó: Gyenes Kálmán működnek az egyetemek, s a tör­téneti múlt, a hagyományok ál­tal táplált tekintély is eldöntheti, melyik intézményt választják - a diákok. Minker Emil professzor kuta­tásai szerint a kolozsvári egye­tem történeti előzményei a 16. századba vezetnek vissza. Bátho­ry István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581-ben létreho­zott Kolozsvárott egy iskolát, amelyet a kor szokása szerint a pápa „akkreditált": VIII. Gergely egyetemi rangra emelte. A törté­nelem viharai nagy folytonossági hiányokat csináltak az erdélyi egyetemtörténetben, de a nyo­mok elvezetnek 1872-ig. Ekkor alapították meg azt az univerzi­tást, amely 1921-ben Szegedre költözött. Ugyan 1940-ben jogi­lag új egyeteme lett a városnak, de a kolozsvári gyökereket - sze­mélyi, szellemi, történeti termé­szetűeket - nem lehet tagadni. Ha az 1581-ben alapított egye­tem szellemi örökösének tekinti magát a szegedi, s ezt a világ is el­ismeri, akkor előkelő nemzetközi társaságba kerül. A középkorban alapított, s ettől is rendkívül te­kintélyes európai egyetemek kö­zé. Itt van például az ugyancsak Báthory által alapított vilnai egye­tem, amely jövőre ünnepli lété­nek 425. évfordulóját. Bár a cár 1832-ben bezáratta és csak 1919-ben nyitották meg a lengye­lek, a szellemi folyamatosság mégis fönáll, nemcsak a litvánok szemében, hanem az európai egyetemtörténetben is. Mármost: ha Vilna igen, Szeged miért nem? Vagy ahogyan Minker Emil érté­kes könyvében kérdezi: „Vajon fo­gunk-e 2006-ban ünnepelni?" S. E. Az Invitel akciós Korlátlan díjcsomagjával most korlátok nélkül beszélgethet! A Korlátlan díjcsomag 0 Ft-os percdíjat biztosít kapcsolási díj nélkül helyi és körzeten belüli hívások esetén a kedvezményes időszakban. Azaz min­den hétköznap 18 óra után, valamint hétvégén és ünnepnapokon perckorlátozás nélkül, ingyen beszél a Korlátlannal, ha helyben és körzeten belül telefonál. A csomag havidíja most mindössze 4490 Ft. % invitel Összeköt minket X. Az akció feltételeiről és a díjcsomagról kérjük tájékozódjon munkatársainknál a díjmentesen hívható 1288-as telefonszámon vagy ügyféls/olg/sUts irodánkban, illetve honlapunkon a www.invitel.hu címen. Akciós ajánlatunk visszavonásig érvényes. Info-vonal: 1288 - -A www.invitel.hu •H

Next

/
Oldalképek
Tartalom