Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-18 / 294. szám

NŐI TAKTIKÁK ÉS PRAKTIKÁK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN SZERKESZTI: SZABÓ CSILLA ÉS LÉVAY GIZELLA • 2003. DECEMBER 18. NAPI MELLÉKLETEK Péntek LMAOAI? Szombat TÉSZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZÉL, GYÓGYÍR Szerda WWW.DELMAGYAR.HU FEMINIZMUS A KONYHÁBAN ES A PARLAMENTBEN Az öntudatos Éva Van olyan magyarországi áruház, ahol a férfi mosdóban is elhelyeztek egy pelenkázót, hiszen nem feltétlenül az anyának kell kicserélni a kakis pe­lust. Jövőre pedig teljes lesz az egyenlőség férfi és nő között a név­használat területén, megszűnik a „le­ánykori név." Mindezt a feministák apró győzelemként könyvelhetik el. A nyugati kultúrában jelentős tudomány­ággá nőtte ki magát a társadalmi nemek kutatása, a gender studies, és fontos po­litikai cél a nők arányának növelése a döntéshozó szervezeteknél. A kinevezési gyakorlatban pedig előfordul a nyu­gat-európai és az észak-amerikai orszá­gokban, hogy az azonos képességű je­lentkezők közül a nő léphet előre rangban először. Kultúránkban gyökerezik az a gondol­kodás, amely különböző előképek alap­ján osztja föl a társadalmi szerepeket. A kisfiúknak autót, a lányoknak babát ír elő a megszokás, a történelem- és iroda­lomkönyvek férfiközpontú világa szigo­rúan kijelöli a nők helyét - valahol a lábjegyzetben. Elsikkad a császárnők sze­repe, de azt sem részletezik a tankönyvek, hogyan hatott Franciaország politikájára a híres kegyencnő, az okos és ravasz Madame Pompadour. Újságcikkek elemzésével bebizonyítot­ták, hogy ha szép karriert fut be egy nő, akkor azt kérdezik tőle a portréját meg­rajzoló újságírók, hogy hogyan sikerült családi kötelezettségeit összeegyeztetnie szakmai sikereivel. Pályájuk csúcsára ért férfiaktól sohasem kérdik ezt. Csak azokban a szakmákban növekszik meg a nők számaránya, amelyet a férfiak elhagynak, mert nem jövedelmez jól ­igaz, ez világjelenség. Ma már média­A nők gyakorta kénytelenek szembenézni a róluk kialakított képek ferdeségeivel. FOTÓ: MTI sztárrá válhat egy óvodai dadus bácsi, miközben a rendőrnőt vagy katonanőt már nem bámulják meg. Igaz, a sok felsorakozott egyenruhás közt mindig megtalálják a híradók operatőrei azokat, akiken másképp feszül a zubbony. A mé­dia képeit válogató férfikezek férfiköz­pontú világot mutatnak a fogyasztónak, az állítólagos női értékek pedig színes magazinokban mutatkoznak meg. A huszadik század elején a harcias szüf­razsettek még a szavazati jog megszer­zéséért küzdöttek, a nőmozgalom a hat­vanas évekre azonban számos irányzatra esett szét. A nyugati feminizmusról azon­ban keveset tudtak a szocializmus „dol­gozó női". Tőlük elvárta a társadalom, hogy egyszerre két szerepben is meg­feleljenek: családanyák és munkavállalók is legyenek egyben. A statisztikák azt mutatják, Kelet-Európában tíz százalék­kal nagyobb volt a huszadik század má­sodik felében a munkát vállaló nők ará­nya, mint nyugaton. Ez a fals egyen­jogúság a rendszerváltással eltűnt a ma­gyar társadalomból, ám a férfiak még mindig sokszor idegenül fogadják a nők egyenlőségre vonatkozó követeléseit. Ami akár olyan egyszerű tényben is meg­nyilvánulhat, mint a házimunka meg­felezése. Ha te főzöl, én mosogatok és kitakarítom a konyhát - követelik a hét­köznapi feministák. MOLNÁR B. IMRE MINEK ÖRÜLNEK A HÖLGYEK? Ékszer kontra utazás Az ajándékok valós és vélt kí­vánságlistája eléggé eltérő, ha férfi-nő relációban vizsgáljuk. A mostani trendek szerint azonban abban megegyeznek, hogy a favorit az utazás. A „mi legyen a karácsonyi meglepetés?" különösen ne­héz kérdés a férfiak számára, ha párjukról, kedvesükről van szó. Az amúgy sem ajándék­párti, a vásárlást nem kedvelő urak többsége kissé nyűgös e témában. Aztán előveszi a sablont, mondván: a nők ál­talában örülnek az ékszerek­nek, a parfümnek, a bundá­nak, a ruhának - s azt vesz. A karácsonyfa alatt meg kiderül, hogy a hölgy örül, de... Mert az ékszer, a parfüm, a bunda, a ruha méregdrága áránál fogva lehet ugyan gáláns ajándék, ám tipikusan olyan holmi, amivel a nő szereti magát a saját ízlése, egyénisége szerint felékesíteni, saját választású­lag. S így van ez az ünnepi A világ még nem látott olyan nőt, aki egy gyönyörű ékszert visszautasítana. ajándékba szánt autóval, na­gyobb, meghatározóbb bútor­darabokkal, háztartási gépek­kel is. Be kell vonni a vá­sárlásba, együtt kell menni vá­lasztani. Esetleg egy óriási csokor virágba rejtve a pénzt, megudvarolni, hogy vegye meg magának, amit szeretne. De akkor a fa alá még kerül­jön számára egy apróság, pél­dául egy bonbon vagy egy könyv. Tévhitből fakad, hogy a könyv szinte nem is szerepel az urak ajándékozási szándé­kaiban: pedig a nők szívesen vesznek egy-egy divatos sze­relmi regényt, sikerkönyvet, neves személyiségek szakács­könyveit. (Vigyázat, utóbbit célzásnak is tekinthetik saját, gyengébb főzőtudományuk­ra!). Nem veszik viszont szíve­sen a konyhai eszközöket (ha­csak nem extrák), s nem repes­nek mondjuk a jó meleg papu­csért, vagy a hatodik, nevükkel feliratozott bögréért - akkor már inkább az érzéki fehérne­mű vagy a vásárlási utalvány. A véleményszondázások sze­rint a „minek örülne job­ban?"-listán most a hölgyek fa­voritja az utazás, s nem csak a téli külföldi utak. Divatos óhaj az együtt eltöltött hétvége, a hegyvidéki kirándulás, a síelés, szaunázás, a szállodai, gyógy­üdülői fitnesz- vagy wellness­program. Az utazásos hosszú hétvége trendi ajándék - s le­het közösen szervezni a bará­tokkal is. Akárcsak az ünnepek valamely estéjére színházi programot, mozit, utána ki­ruccanást egy jó étterembe: az is lehet meglepetés, ajándék (a kimozdulás legtöbb nőnek kedvére való) - csak szépen kell „csomagolni". SZ. M. Kisebbségi képviselet A világ parlamentjeiben ti­zenöt százalék a nők aránya, de van, ahol a képviselők fele nő. Magyarországon szám­arányuk tíz százalék alatt van. Politológusok elemzése bebizonyította: másképp kö­zelednek a társadalom prob­lémáihoz a nők, mint a férfiak. Börtönbe zárja mindkét nemet az, hogy sztereotípiák kü­lönböző szerepekbe kényszerítik őket - vallja Sándor Klára (képünkön), az SZTE Tanárképző Főiskolai Karának oktatója. Úgy véli, le kell rombolni ezeket a bennünk élő képeket arról, mi a férfi és a női feladat, viselkedés. Példaként említi, hogy sok férfi csak idősebb korában jön rá, mennyit veszített azzal, hogy nem foglalkozott, vagy nem foglalkozhatott olyan gyengéd szeretettel gyermekeivel, mint ahogyan unokáival tette, hiszen fiatal férfiként sokkal keményebb apa szerepét játszotta vagy egyszerűen nem maradt ideje, hogy a férfiszereppel járó ver­sengő hajszában eleget legyen a családjával. Sándor szerint a választás szabadságát kell megadni a nőknek, hogy dönthessenek arról, családanyák kívánnak lenni, vagy esetleg gyermeket szeretnének nevelni, de férj nélkül, vagy csak a karrierjüknek élnek, esetleg családot és karriert egyszerre akarnak. Mindegy, csak döntésüket ne korlátozza a társa­dalom. - Ma még egy nő sokkal nehezebben áll meg a maga lábán, mint egy férfi - mondja a professzor, aki adatokat mutat arról, hogy a diplomás férfiak átlagosan 2,3-szor annyit keresnek, mint a diplomás nők. Mindeközben több a diplomás nő, mint férfi. Sándor Klára szerint a vezető pozíciókban a nemek közötti esélyegyenlőséget kvóták segítségével lehetne megteremteni. Az élet legkülönbözőbb területein biztosítani kellene, hogy a nők részarányosán juthassanak fontos posztokhoz. A nők po­litikai reprezentációját illetően Magyarország a világ legelma­radottabb országai közé tartozik - mutatja az adatokat a pro­fesszor. (Mint nyelvész, úgy véli, hogy a professzor, profesz­szor asszony megkülönböztetés a nyelvtani nemet nem alkal­mazó magyar nyelvben fölösleges, ha nem megszólításról van szó.) A magyar parlamentben 9,8 százalék a nők aránya, és ez jóval alacsonyabb, mint a világ parlamentjei összessé­gének 15,3 százalékos átlaga. Svédországban viszont a képvi­selőnők aránya közel ötven százalék. Az SZDSZ-ben politizá­ló, a szabad demokraták esélyegyenlőségére vonatkozó prog­ramjának kidolgozásáért felelős Sándor Klára szerint a párt­ban tervezett és egyelőre pontosabban még meg nem határo­zott női kvóta nem előnyt nyújtana, hanem a hátrányokat csökkentené. M. B. I. 1 t*o J « * WJIU Örök dilemma lehet a „helyes" téli öltözködés megtalálása azon hölgyek számára, akik igencsak szeretik hangsúlyoz­ni nőiességüket az erősebb nem képviselői előtt. Ahhoz talán már hozzászokhattunk, hogy a decemberi zimankó­ban is láthatóak - vékony ha­risnyával megtámogatva - mi­niszoknyában és hótaposó csizma helyett vékony talpú cipőben tipegő cicamicák. Va­kabát? lószínűleg velük lehet „roko­ni" kapcsolatban ez a szőke­ség, aki a cickó alatt befe­jeződő leopárdmintás szőr­mekabátot választotta, hogy bezsebelhesse szép ívű köl­döke kapcsán az elismerése­ket. Na jó, félre a csúsztatással! Elárulható, hogy a hölgy mo­dell, vagyis nem saját akara­tából bűjt „vadállati bőrbe". A kreációról ezzel együtt min­denképpen megállapítható, karrierje a kifutón be is fe­jeződik, véletlenül se hétköz­napi viseletre tervezték. Nyá­ron túl meleg, bepállnának benne az anyaság jelképei, té­len pedig befagyna az ember köldöke. Ha valaki mégis venné a bá­torságot, hogy megkockáztat egy kiadós megfázást, az el­ismeréseken tűi bőven kijutna neki a beszólásokból is, hiszen az állatvédők meglehetősen negatív kritikákkal illetnék vi­selőjét. Még akkor is, ha a kabátka műszőrből van... 0. J. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom