Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-17 / 293. szám

SZERDA, 2003. DECEMBER 17. •AKTUÁLIS« 3 Kevesen utazunk vasúton Folytatás az 1. oldalról Szeged egy legfeljebb száz kilo­méteres sebességre alkalmas vasúti zsákutca végén fekszik. Az egyvágányú pályán a szem­bejövő járatok bevárják egy­mást az állomásokon. A győri­ek eközben a Bécs felé tartó vo­natok kényelmét, gyakoriságát és sebességét élvezhetik, Deb­recen és Miskolc felé pedig a sűrű forgalom kétvágányú pá­lyán zajlik. A pesti vonatok menetideje a pálya újjáépítése után körülbelül tizenöt perccel csökkent, bár az új vágányokon is csak százzal mehet a vonat. Még néhány percet le kell fa­ragni, hogy a tíz évvel ezelőtti menetidő visszaálljon. A Szegedre közlekedő IC NAGYVAROSOK VASÚTI KAPCSOLATA BUDAPESTTEL viszonylat közvetlen vonatok száma a mai napon Intercity jellegű vonatok száma a mai napon a legyorsabb vonat átlagsebes­sége (km/h) Szeged-Budapest 11 4 86 Miskolc-Budapest 25 11 98 Debrecen-Budapest 22 10 90 Pécs-Budapest ,0 1 6 92 Győr-Budapest 31 13 104 csúcsidőben hat vagonból áll. A vonalon 15 IC kocsiból gazdál­kodik a cég. Bakos Csaba, a MÁV Rt. osztályvezetője el­mondta: fölméréseik szerint ennyi vonatra van igény, más vasútvonalakon viszont sokkal CSATLAKOZASOK A helyi forgalmat igyekezett a MAV azzal javítani, hogy Szeged-Me­zőhegyes és Makó-Hódmezővásárhely között újra két óránként in­dítja a vonatokat, elmarad a délelőtti négyórás szünet. Szeged-Bé­késcsaba között a két reggeli személy menetideje majd harminc perc­cel csökkent, és jobb csatlakozások adódnak a fővonalakra. Az inter­picik számát azonban nem tudta növelni a társaság, mivel összesen 3 kocsijuk van. Szentesről Szolnokra megszűnt a délelőtti négyórás szünet, a főváros felől és felé jobb csatlakozások adódnak. több az utas. Ez a magyarázata Bakos szerint annak is, hogy Szegedre este fél nyolckor indul a fővárosból az utolsó vonat, miközben Debrecenbe még este tízkor is el lehet jutni. Szeged és a főváros között vál­tozatlanul a gyorsvonat a „me­nő". Két óránként indul, húsz perccel lassabb az IC-nél. Jobb esetben elővárosi forgalomra tervezett, ezért szűkös, de vi­szonylag fiatal vagonokból áll. Rosszabb esetben jóval öregebb, rozzantabb kocsik futnak ben­ne. Népszerűségnek oka lehet, hogy a szegedi vonalon mindig sokkal jobb szerelvények jártak, mint a Nyugati szomszédos vá­gányáról Debrecen felé induló hírhedt sebesvonatok. Felénk nem kényszerítette az utasokat pótjegyköteles vonatokra a MÁV azzal, hogy mocskos se­besvonatokat kínált alternatíva­ként, vagy egyszerűen megszün­tette a gyorsokat. Sokan pedig azért választják a gyorsot, hogy ceglédi átszállással kelet felé utazzanak tovább. A MÁV az utóbbi időben állandóan változ­tatgatta a kelet-magyarországi nagyvárosokba Szegedről induló vonatainak menetrendjét. Most Miskolcra egy pár, Debrecenbe két pár vonat, a korábbiaknál gyorsabb vonat jár. A MAV az intercityk számára újításként a Keleti-pályaudvaron ad találkát, hogy az ország egyik csücskéből a másikba metrózás nélkül, gyorsabban lehessen utazni. Csakhogy Szeged felől félórás kerülővel lehetne elérni a központi pályaudvart, ezért a szegedi IC-k maradnak a Nyuga­tiban. Arra a fölvetésre, hogy egy Kőbánya-Kispest és a Kelenföldi pályaudvar közötti csatlakozó vonattal a szegediek is kapcso­lódhatnának a Dunántúl felé ki­induló IC-hálózathoz, Bakos Csaba azt mondta: ezt az utasok igénye nem indokolja. MOLNÁR B. IMRE Tizenöt új munkahely Algyőn Tovább bővült a babakocsiüzem A babakocsik előállításához eddig részegysé­geket szállító algyői ENG Hungary Kft. fenn­állásának fontos állomásához érkezett teg­nap: új üzemcsarnokot avattak, amelynek köszönhetően az eddigi 50 helyett 65 főt ké­pesek majd foglalkoztatni. A jövőben a részegységek helyett komplett iker­babakocsikat, valamint gyerektricikliket is gyártanak majd Algyőn, a svéd és norvég tulaj­donban lévő ENG Hungary Kft. -nél. Idén mint­egy 70 millió forintos fejlesztést valósítottak meg, bővültek a gyártási folyamatok és a ter­mékskála. Az új, 600 négyzetméteres üzem­csarnokban - amelyet tegnap avatott fel ünnep­ség keretében Thomas Bräutigam, az ENG AS svéd vezérigazgatója - részben bérmunkában, de jelentős hazai alapanyag-felhasználással ké­szülnek a termékek. Az algyői cég 1990-ben alakult Eichhorn HISZ Ipari Kft. néven 5 millió forint jegyzett tőkével és 12 alkalmazottal. Az alapításkori törzstőke fele a német Eichhorn családi vál­lalkozásé volt, 40 százalékot a Szegedi Házi­ipari Szövetkezet, 10 százalékot három ma­gánszemély adott össze. A kapcsolatokat 1995-ben fonták szorosabbra, amikor is a né­met Eichhorn GmbH megvásárolta a házi­ipari szövetkezet tulajdonrészét - mondta el Tóth László ügyvezető igazgató. A későbbi tulajdoni viszonyok változása során egy norvég és egy svéd cég létrehozta az European Nursery Group (ENG) AS vállala­tot, s az algyői üzem ma már ennek leányvál­lalataként működik. Termelő egységei Svéd­országban és Magyarországon találhatók, a kereskedés Norvégiában, Dániában, Finnor­szágban, Németországban és Kínában zajlik. Thomas Bräutigam arról tájékoztatta lapun­kat, a cég 7 üzeme között az algyői az élme­zőnyben foglal helyet. A gyerekkocsik varrott felsőrészeinek készítése megmarad. Fotó: Schmidt Andrea Az eddigi zömmel bérmunkás tevékenység - gyerekkocsik varrott felsőrészeinek készíté­se - megmarad ugyan, de az algyői cég immá­ron mintegy öt babakocsi típus teljes összeál­lítását is elvégzi. A textilrészek szabott alap­anyagai és a fém alkatrészek nagy része Svéd­országból érkezik. S mivel a cég folyamato­san bizonyította, hogy minőségi munkát ké­pes végezni, idén az ENG AS anyacég úgy döntött, hogy újabb termelési folyamatokat, egy teljes vertikumot telepít át Svédország­ból. Új üzemcsarnokot építettek 35 millió fo­rint értékben, s ugyanekkora összegben fém­megmunkáló gépeket telepítettek át. A var­rodai és a szerelési munkák mellett elkez­dődhet a fém alkatrészek gyártása is Algyőn. Az 1990-es 20 millió forintos árbevétel mára 260 millióra nőtt, a dolgozók száma 15 fővel, 65-re gyarapszik. F.K. Elhúzódó áramszünet MUNKATÁRSUNKTÓL Ferencszállási olvasóink telefo­náltak tegnap a Petőfi utcából, hogy elpanaszolják: a Démász ál­tal előre bejelentett áramszünet az ígért időpont után egy órával, azaz még 17 órakor sem ért vé­get. Sötétben kénytelenek kuk­solni, és attól tartanak, a mély­hűtőben tárolt élelmiszerek megromlanak. Kecse Nagy Sán­dor, a Démász sajtószóvivője el­mondta: elhúzódtak a munkála­tok, ezért nem tudták 16 órakor visszakapcsolni az áramot. Csak 70-80 perccel később, 17.30 kö­rül állt helyre az áramszolgálta­tás Ferencszálláson. A fogyasz­tóktól a kellemetlenségekért el­nézést kér a Démász. Szórták a csúszós utakat Megjelentek a hóeltakarítók Szegeden megelőzésképpen sós homokkal szórták föl a várost, így a kedd délutáni hó gyorsan elolvadt. A megyei közútkeze­lők Szentes körzetében küldték ki a gépeket. MUNKATÁRSUNKTÓL „Élesre" töltött sószórókkal vár­ták á megyéhez közelítő hófelhő­ket az útfelelősök. így amikor teg­nap valóban hullani kezdett a hó, a gépek kellő időben el is indultak. Bár nagy havazásra a következő napokra vonatkozó előrejelzés szerint nincs kilátás, a nedves utak az éjszakai hidegben csú­szóssá válhatnak, ezért szükség szerint meghintik sós homokkal a veszélyes szakaszokat. Szentes környékén a Csongrád Megyei Ál­lami Közútkezelő Kht. gépei dol­goztak. A társaság az Országos Meteorológiai Szolgálat prognózi­sának köszönhetően már készült a hóesésre, s a gépek időben kivo­nultak a kijelölt helyekre. A közút­kezelő kötelékében éjszaka 13 szó­ró- és 3 rakodógép várakozott ké­szenlétben. Ezen felül, ha a helyzet úgy kívánja, mozgósítanak még 25 hóekével és szórógéppel fölszerelt teherautót, valamint három szó­rókocsit. Kívülük még 12 különfé­le munkagép áll rendelkezésre. A raktárakban 2300 tonna szóró­anyagot halmoztak föl. Újdonság, hogy idén télen már a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. is állandó kapcsolatot tart a meteorológiai szolgálattal, így a megyeszékhelyen is várták az első havazást. Az elmúlt napokban többször meghintették homokkal a jegesedő útszakaszokat. Ezen felül, megelőzésképpen, „alászór­ták" az egész várost, azaz enyhén sós utakra hullott a hó, amely így még gyorsabban elolvadt. A kör­nyezetgazdálkodási kht. összesen 34 különféle fölszereltségű géppel néz a tél elébe. Szóróanyagként, az 1:3 arányban kevert sós homokon kívül fűrészport és zúzott kőszem­cséket is használnak majd. Közérdekű tudnivaló, hogy zsákokba csomagolt sós homo­kot a kht. központi telepéről sze­rezhetnek be a szegediek. Tűrő­képesség FEKETE KLARA Szegedre még intercityhől is kevesebb jut a MÁV-nak, mint Győr, Miskolc, Debrecen felé - olvasom ki kollégám cikkéből kénytelen kelletlen. S míg más irányban félóránként indítanak valamilyen vonatot, Szegedre jó, ha óránként - természetesen a „sűrűbb" nap­szakokban. Este fél nyolc után azonban már senki se próbálkozzon azzal, hogy az ország egyik legszebb városát vasúton közelítse meg. Mondhatjuk, már a MÁV is büntet bennünket, saját szegénysé­gét a dél-alföldi emberrel fizetteti meg. Velünk, rajtunk spórol, hogy más vonalakon teljen egy kis rongyrázásra, mutasson egy kis kirakatot, hogy milyenek tudnak lenni a magyar vonatok. Te­szi mindezt akkor, amikor Szeged autópálya hiányában amúgy is nehezen közelíthető meg: tudjuk jól. miről van szó, a régi ötös út Félegyházáig keskeny, balesetveszélyes, a forgalom nagy, a közle­kedés lassú, és aki túléh ezt a szakaszt, az jutalomban részesül. Fizetheti a borsos autópályadíjat, a sarcot, oda-vissza 6500 forin­tot, egy hathetes matrica árát. Hétfőn intercityvel utaztam Budapestre, s miután még nem ol­vashattam kollégám cikkét a szegedi IC-k „megrövidítéséről", döbbenten álltam a peronon. Azt hittem, rosszul látok, amikor megszámoltam, hogy az egész szerelvény mindössze öt kocsihói áll. A kihasználtságra bizonyára nem lehetett panasza a vasúttár­saságnak, mert minden ülés foglalt volt, s ennek, valamint a tél­nek, a nagykabátos és sokcsomagos időszaknak köszönhetően a máskülönben kényelmes vagonok szardíniásdobozra kezdtek ha­sonlítani. De az út még így is az álmok netovábbja volt: ezt meg­előzően nyáron több alkalommal gyorsvonaton szorongtam és iz­zadtam ugyanezen a vonalon, vigyázva, nehogy hozzáérjek vala­mihez. S miközben kezdi velünk elhitetni a szaktárca és a politika, hogy az autópálya nem délibáb többé, és ami eddig történt ve­lünk, az egy rossz álom csupán, addigra a vasút húz egyet a nad­rágszíjon: kipróbálja, mekkora a szögediek, Csongrád megyeiek tűrőképessége. Hajdú Gábor az átalakulást vezényli December elsejével nevezték ki a vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár meg­bízott parancsnokává Hajdú Gábor ezredest. Az új parancs­nok, aki hétfőn vette át a teljes irányítást, a dandár átalakítását vezényli le. Negyvenkét éves a vásárhelyi laktanya új, megbízott parancs­noka, a december elsején kineve­zett, s a tényleges parancsnoki teendőket hétfőtől teljes körben ellátó Hajdú Gábor ezredes. - Sárospatakon születtem, de ötödikes koromban Budapestre költöztünk. A Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola műszaki szakját 1984-ben végeztem el, ám erede­tileg bányamérnöknek készül­tem; most is gyűjtöm az ásvá­nyokat és a különféle kőzeteket. A katonai pályára pedig véletle­nül kerültem, egyszerre felvéte­liztem a bányamérnöki szakra és a katonai főiskolára. Mindkettő­re sikerrel, s végül az döntött, hogy a szentendrei katonai főis­kola közelebb volt a fővároshoz, mint a bányamérnöki kar - árul­ta el Hajdú Gábor ezredes. Mint mondta, egyáltalán nem bánta meg döntését, a főiskola elvégzése után is a fővárosban maradt. A dunai flottillához he­lyezték, ahol végigjárta az összes beosztást, volt szakaszparancs­nok, folyami aknakereső, szá­zad- és osztályparancsnok, törzs­főnök, végül parancsok. - A dunai flottillát összevonták egy másik kötelékkel, s ezredes már nem kellett az élére. így ke­rültem el vezérkari tanfolyamra, melyet 2001-ben elvégeztem. Ez­után a Honvédelmi Minisztérium hadműveleti csoportfőnökségé­hez vezényeltek, ahol különböző beosztásokban dolgoztam - sorol­ta az előzményeket az ezredes. Hajdú Gábort Szenes Zoltán vezérkari főnök nevezte ki de­cember 1 -jétől a vásárhelyi lakta­nya élére, azzal a feladattal, hogy irányítsa a dandár átalakulását, integrálódását. - A parancsnoki feladat nem idegen a számomra, csak az ala­kulatot nem ismertem. A kiala­kult hierarchiát, rendet alapjai­ban nem akarom megbolygatni ­mondta - elsősorban menedzsel­ni kívánom a dandárt. Jó hírű, jól működő alakulatot vehettem át, melyet a kollégákkal megbeszél­ve alakítok, ám nem alapvetően. Kihívás számomra a vásárhelyi dandár irányítása, melyet szíve­sen végzek, azt tapasztaltam, na­gyon jó kollégák vesznek körül. Olyan katonák szolgálnak Vá­sárhelyen, akik már bizonyítot­ták rátermettségüket, tudásukat. Az alakulat múltja tiszteletet éb­reszt bennem, s úgy látom, jövő­je is van. Kollégáimmal azon kell dolgoznunk, hogy a legjobbat hozzuk ki belőle, hogy a debrece­ni ötödik dandárhoz való bein­tegrálása után is önállóan tudja elvégezni feladatait. A parancsnok az átalakulás részleteiről azt mondta, ezek a ter­vek egyelőre nem nyilvánosak. KOROM ANDRÁS Az új megbízott parancsnok a legjobbat szeretné kihozni a vásár­helyi dandárból. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom