Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-08 / 260. szám

NAPI MELLEKLETEK i- -w il' al " m - hétf° 'portw Kedd II ¿w • ájt i l W M j M J? ^ Szerda «MM ^OB^t ^rntmmm^rn «A» a^l Csütörtök . Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. NOVEMBER 8. WWW.DELMAGYAR.HU PAPP ISTVÁNNÉ: SOHA ENNYIEN NEM VOLTAK, MINT MOSTANÁBAN , kevés a hely és gyermek nem maradhat együtt. Az édesanyát és gyermekét a szentmihályi családok átmeneti otthonában, a Kapisztrán utca 60. alatt helyezzük el, az apa pedig szállóra kerül - magyarázta a vezető. Az ezer hajléktalanra körülbelül 142 hely jut a szállókon, de súlyos esetben van mód további helyek kialakítására. Szükség esetén az Algyői úti nappali melegedőt például éjszakára is kinyitják, ahol a melegben üldögélve vészelhetik át az éjjelt a rászorulók. November elsejétől hét régióban megkezdi működését egy olyan diszpécserközpont, amely összehangolja az országban hajléktalanokkal foglalkozó intézmények munkáját. A pályázaton Szeged nem indult, így régiónkban Kecskeméten fogadják majd a hívásokat. A rendszer lényege, hogy ha valaki betelefonál, hogy látott valahol egy elesett embert, akkor a diszpécser táHa mínuszkilakoltatási stop A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara a nagy hidegre való tekintettel tavaly december 1. és március 1. között az önkormányzati lakások esetében úgynevezett kilakoltatási moratóriumot, halasztást hirdetett. (Ez azt jelenti, hogy a jelentős bérhátralékot felhalmozókat ez idő alatt nem tették az utcára.) Bordás Mónika, a kamara munkatársa elmondta, idén még nem döntöttek hasonló kezdeményezésről, de valószínűleg ebben az évben is kihirdetik az ajánlást. Információink szerint, mivel csak ajánlásról és nem jogszabályról van szó, az egyéni végrehajtók tavaly is lakoltattak ki adósokat a moratórium ellenére. jékoztatja a telefonálót arról, hol van a lakóhelyéhez legközelebb hajléktalanellátó intézmény. ARANY T. JÁNOS Hajléktalanok tanyán Kisteleken nem okoz gondot a hajléktalanok ellátása, mivel mint Mateisz Renátától, az önkormányzat igazgatási előadójától megtudtuk, Kisteleken nincsenek fedél nélküliek. Akik mégis ilyen helyzetbe kerülnének, ismerősöknél húzzák meg magukat - tette hozzá az előadó. Egészen más a helyzet Mórahalmon. - Mivel Mórahalom tanyás település, ezért azokat Is hajléktalannak tekintjük, akik egy rendkívül rossz állapotú, fűtetlen tanyában élnek, ahol nincs sem tüzelő, sem pedig élelem. Tavaly télen több idős, igen rossz, leromlott egészségi állapotban lévő tanyait kellett elhelyeznünk a krízisszállón. Itt csak három főt tudunk elhelyezni, ezért a többi tanyán, rossz körülmények között élő embert a tanyagondnoki szolgálat munkatársai látogatják, s látják el tüzelővel, élelemmel - mondta el Nógrádi Zoltán. Mórahalom polgármestere ugyanakkor hozzátette, minden évben pályáznak a téli krízisszálló kialakítására, de még sohasem nyertek. - A kistérség ezzel a gondjával is magára marad - jegyezte meg Nógrádi Zoltán. Kossuthot A legenda szerint a gyermek Kossuthot a sátoraljaújhelyi csodarabbi, Teitelbaum Mózes gyógyította ki asztmájából. A csodarabbik haszid rabbik voltak; a haszidizmus a zsidó vallás egyfajta népi irányzata. Haszid zsidók ma már nem élnek Magyarországon. Csodarabbikról mindenki hallott, de kevesen tudják, kik is voltak ők. Róluk, s a haszidizmusról beszélt Markovics Zsolt szegedi főrabbi vásárhelyi előadásán, amit a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség és a Hódmezővásárhelyi Magyar-izraeli Baráti Társaság szervezett. A csodarabbik (caddik) a zsidó vallás kelet-európai - nyugat-ukrajnai, lengyelországi eredetű, majd Felső-Magyarországra is átterjedő népi irányzatának vezetői voltak, gyógyítottak, csodákat tettek, legendák maradtak fönn róluk; sajátosságaik közül sok valós lehetett, sok elem a népmesékben is föllelhető. Egyik jellemző tulajdonságuk volt, hogy pillanatokon belül száz meg száz kilométereket tudtak megtenni (lásd a magyar népmesék egyik lábam itt, a másik ott fordulatát). A haszid szó héber eredetű, jámbort jelent, a haszidizmus megalapítója Jiszráél ben Eliézer, azaz Baal-Sém-Sov, azt hirdette: a vallásosságot nem „tudományos igénnyel", folyton a Tórában, Talmudban búvárkodva kell megélni, hanem az egyszerűségre s az örömre összpontosítva. így látta megvalósíthatónak, hogy a zsidó emberek a pogromokkal egybekötött kozáklázadások, az ellenséges környezet körülményei közt is megőrizzék identitásukat. Magyarországon Teitelbaum Mózes sátoraljaújhelyi rabbi (1759-1841) ismerte föl a haszidizmus fontosságát, és nagyon ismert Eizik Taub is, a nagykállói csodarabbi. Egyébként Teitelbaum volt az a csodarabbi, aki a legenda szerint a gyermek Kossuthot - miután orvosok hiábavalóan próbálták eredményesen kezelni súlyos asztmájával - kigyógyította, levegőváltozást ajánlva. Ugyanekkor megjövendölte: Kossuthból nagy ember lesz, s kérte, hogy majd életének ebben az időszakában se feledkezzen meg a zsidóságról. (Itt kell megemlíteni: a zsidók tömegesen vettek ré§zt az 1848-49-es szabadságharcban Kossuthék oldalán nem a nemzetiségekhez igyekeztek aszszimilálódni, hanem a magyarokhoz -, Lőw Lipót szegedi főrabbi, dandártábornok országszerte lelkesítő beszédeket tartott, be is börtönözték az osztrákok a szabadságharc bukása után.) Haszid zsidók már nem élnek Magyarországon, az irányzat keletkezési területén, a haszidizmus az Egyesült Államókban maradt fönn. Akit érdekelnek a valóság és fantasztikum egyedülálló keveredését mutató haszid legendák, annak például Martin Buber Haszid történetek, s Jirí Langer Kilenc kapu című könyvét lehet ajánlani. F.CS. HAJLÉKTALANELLÁTÁS SZÁMOKBAN Szeged Vásárhely Szentes j Makó Hajléktalanok száma (fő) j 1000 "ÍÖO 25 \ 45 Átmeneti szállások férőhelye (fő) 142 22 30 Nappali melegedők férőhelye (fő) 50 20 30 j 30 Éjjeli menedékhelyek férőhelye (tő) 61" 20 20 j 22 SiHgÉSlHM Szegeden mintegy ezer hajléktalan él, közülük nyolcszázat regisztráltak. A város - annak ellenére, hogy a szállásokon csak 142 hely van - felkészült a fedél nélkül élők téli védelmére, ellátására. FOTÓ: TÉSIK ATTILA léktalanok száma. Mint Pappné fogalmazott: - Soha ennyien nem voltak, mint mostanában. A szakember szerint ennek oka az egyre növekvő munkanélküliség és a pénztelenség. - A legnagyobb baj az, hogy nem tudjuk újra munkába állítani őket, hiszen a legtöbben fizikailag és mentálisan is legyengültek. Akad közöttük tbc-s és daganatos beteg, többségük pedig az alapvető higiénés körülmények hiánya miatt különböző bőrbetegségekben szenved. Papp Istvánnétól megtudtuk, legutóbb nyáron volt arra példa, hogy utcára került családról kellett gondoskodniuk. - Ez a probléma nem jellemző Szegeden. Ilyen esetben az apa, anya Téli krízisellátók Szegeden A hajléktalanok nappali melegedője az Algyői út 3. alatt 50 rászorulónak biztosít helyet november 1. és április 30. között minden nap reggel héttől tizenegyig és délután háromtól este hétig. Az Acél utcai népkonyhán 150 főnek biztosítanak ebédet, amit délben kezdenek osztani. Az Indóház téri átmeneti szálláshelyen 21 férfit és 10 nőt tudnak elhelyezni. Ezért napi 308, vagy havi 9 ezer 240 forintot kell fizetni. A hajléktalanok háziorvosi rendelője szintén az Indóház tér 3. alatt található. A Bajai út 9. alatt működik az éjjeli menedékhely, ahol térítésmentesen 41, térítési díj fejében pedig 20 férfi aludhat. A Moszkvai körúti Idényszállás november elsején nyitott. Április elsejéig este hat és reggel nyolc között 50 férfinak biztosítanak itt szállást. A Székely sor 21. alatt pedig ruharaktárt működtet az önkormányzat. Ide hétfőtől péntekig reggel 9 és délután 3 között várják a rászorulókat. Az országban eddig hat áldozatot követelt a hirtelen érkezett hideg. Az orvosok minden esetben azt állapították meg, a halál oka kihűlés. Csongrád megyében eddig még senki nem vesztette életét a mínuszok miatt. Szegeden már évekkel ezelőtt kiépült a hajléktalanokkal foglalkozó ellátórendszer. Papp Istvánné, a szegedi önkormányzat humán szolgáltató iroda igazgatója elmondta, körülbelül ezer hajléktalanról gondoskodnak a városban, közülük pedig mintegy nyolcszázat regisztráltak. Ok azok, akik valamilyen formában már igénybe vették az iroda segítségét. - A többi kétszáz hajléktalan rejtőzködő életmódot folytat. Ők régóta az utcán élnek, semmilyen intézményi kötöttséget nem viselEbéd a vásárhelyi népkonyhán. nek el, mindenféle ellátástól idegenkednek. Őket két diplomás szociális munkás látogatja - magyarázta az igazgató, aki hozzátette: az utóbbi években nőtt a hajOrtodox hívő a makói zsidó temetőben. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA