Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-05 / 257. szám

4 -AKTUÁLIS* SZERDA, 2003. NOVEMBER 5. KORKÉP ALGYÖ. Márton-napi táncházi mulatságra várják az érdeklődőket péntek este 6 órától a faluházba. A rendezvény vendége a szegedi Szabó Zoltán és szabadcsapata. Elsőként a legkisebbek sajátíthatják cl a néptánc alapjait, majd este 8 órától a felnőtteknek szerveznek táncházat. Az oktatás után pedig körtánccal ér véget a mulatság. MÓRAHALOM. Folyamatosan javítják, aszfaltozzák a város útjait. Legutóbb elkészült a Rákóczi tér teljes úthálózatának rekonstrukciója. Az összesen 540 méter hosszú szakasz aszfaltozása 15 millió 500 ezer forintba került. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán 13 millió 700 ezer forintot nyertek a mórahalmiak. A hiányzó összeget az önkormányzat biztosította. A Rákóczi téri munkálatokkal egy időben befejeződött a kiskertek előtti út kiszélesítése, illetve aszfaltozása is. Ennél a beruházásnál a SAPARD-pályázaton 26 millió 100 ezer forintot kapott a város. Az önkormányzat pedig 17 millió 500 ezer forinttal egészítette ki a költségeket. ÖTTÖMÖS. Magyar László-emléknapot szerveznek a községben péntek délelőtt 9 órától. A művelődési házban 10 órakor Bata Ferenc polgármester köszönti a vendégeket. Krizsán László Afrika-kutató, a történelemtudományok doktora pedig a magyar afrikai küldetés múltjáról beszél. Ezt követően az óvodások és az általános iskolások megemlékező műsort adnak. A község határában lévő emlékparkban végül megkoszorúzzák az öttömösi kötődésű Magyar László Afrika-kutató kopjafáját. RÖSZKE. Befejezte a Százholdas Pagony Óvoda a Comenius minőségfejlesztési modell kiépítését. Ennek keretében már egy éve partnerközpontú formában tevékenykednek az intézményben. A napokban pedig auditáltatták az óvoda működési folyamatainak teljes körű szabályozottságát. Az óvodai nevelés játékkal, mesével című program egyik első bevezetőjeként a röszkei intézmény mára olyan eredményeket mondhat magáénak, amelyek alapján nemcsak a környező, hanem az egész régió bázisóvodája is lehet. ÜLLÉS.A hagyományokhoz híven az idén rendeznek nyugdíjas-találkozót a művelődési házban. A több mint 25 éve működő helyi klub minden évben meghívja a szomszédos települések nyugdíjas szervezeteit. Ma délután 5 órától a kiskundorozsmai és a mórahalmi idősek látogatnak el Üllésre. A házigazdák és vendégeik műsorral köszöntik egymást, majd közös zenéléssel, tánccal, illetve beszélgetéssel ér véget a találkozó. A rendezvény vendége Botka László országgyűlési képviselő. Üllés lélekszáma 3 ezer 200 fő. Ebből hatvan éven felül 670-en vannak. A nyugdíjasklub nyolcvan tagja rendszeresen jár közösen kirándulni, illetve havonta több alkalommal is szerveznek összejöveteleket. SZEGED. Indiától hazáig címmel Rostás-Farkas György cigány költő, író, politikus tartott előadást tegnap a szegedi TEMI Bibliotéka Könyvtárban (Kálvária sgt. 14). Az előadóval Reigl Endre újságíró beszélgetett. A rendezvényen közreműködtek a Móra Ferenc Altalános Iskola diákjai. A bátyus turisták ideje lejárt, konszolidált szelek fújnak a Cserepes soron Utcát nyitottak a kínaiak Aki kis pénzből tetőtől talpig fel akar öltözni, annak ma is a szegedi Cserepes sorra kell kiballagnia. Tizenhárom évvel a rendszerváltás után „kordában tartott" kereskedők árulnak a piacon. A csípős novemberi reggel ellenére tömegek vonulnak át a zebrán a Vámház tér irányából a Cserepes sor felé. A tősgyökeres szegedi ebből rögtön megállapíthatja - anélkül, hogy a fejét egy bizonyos irányba fordítaná -, hogy megérkezett a villamos. A vásárlók között a hétköznap miatt több az idős ember, mint a fiatal, több a szakadtabb külső, mint az elegáns, de a kép mindenképpen vegyes. Akárcsak a világ összes bolhapiacán, itt is akad, aki olcsó vasalót, pufidzsekit, Lada-alkatrészt, hamis parfümöt, rizses csokit, avagy csak egy rozsdás szöget keres. Mellesleg a rendszerváltás óta divatok, márkák jöttek és mentek, de a jugó rizses csoki állandó cikk maradt. Halottak napja előtt a koszorú is kelendő, az árakat látva megállapítom: olcsóbb itt venni, mint másutt a városban. Az árusok már magukra öltötték a síruhát, de a helypénzt szedők is alig látszanak ki a meleg sapka és kabát alól. Hétköznap van, a villamosnyi ember elvész a hatalmas területen, a pavilonok és a sátrak között. Bikádi János, a Cserepes sori Piac Kft. ügyvezetője a látványt a számok nyelvére fordítja: 400 pavilont, 100 sátrat adnak bérbe, asztalról egyszerre 370-en árulhatnak. És akkor még nem említette az alkalmi árusokat, akik napi 300 forintos négyzetméterenkénti helypénz ellenében szabadulhatnak meg a család kinőtt és elhordott ruháitól, feleslegessé vált könyveitől, dísztárgyaitól. Egy a Egy vietnami kereskedő a kínaiak között, a szegedi Cserepes sori piacon. Fotó: Gyenes Kálmán lényeg: ne új holmit és ne kereskedelmi mennyiséget kínáljanak, mert ahhoz már engedély szükséges. Továbbá az ilyen jellegű ipart csak alkalomszerűen lehet űzni. Megállapodunk, holnap akár én is kiállhatnék az otthonról hozott kacattal, meg sem ugatnának az adóellenőrök és a vámosok. - Ma már csak profi kereskedők árulnak a Cserepesen - jellemzi a változó időket az ügyvezető -, vége a bátyus turisták korszakának. Holott 1989 környékén éppen miattuk hozták létre a piacot, ezért, hogy kerítésen belülre „rendezzék" a KGST-országokból érkezett árusokat. A külföldieknek már 1995 óta nem engedélyezik az árusítást, csak azoknak, akik Magyarországon letelepültek, egyéni vagy társas vállalkozást hoztak létre. A profil letisztult, az ellenőrzés pedig szoros. Mára külföldinek leginkább a kínaiak számítanak - nekik külön utcájuk van a Cserepesen -, de csak származásukat illetően, hiszen bejegyzett vállalkozásuk Magyarországon található. Itt élnek, itt adóznak. Bikádi János szerint az árusok fele távol-keleti: 1992 tájékán még csak öt kínai árult Szeged hivatalos bolhapiacán, mára 140 pavilont és legalább annyi asztalt bérelnek. Az igazgatóság éppen ezért „kínai referenst" is alkalmaz főállásban Erdős István személyében, aki tud a nyelvükön, valamint képes kezelni a konfliktusokat, mivel szociális munkás szakon szerzett főiskolai diplomát. A messzi földről érkezett kereskedők azonban, hiába vertek itt gyökeret, nem túl beszédesek és elrejtőznek a fényképezőgép lencséje elől. Pufit, azaz Xu Zhang Pinget kivéve, aki Sanghajban volt filmrendező, mielőtt - egy kanadai kaland után - Szegedre települt volna. Magyar felesége, két kisfia van, és nagyon jól érzi magát ruhaárusként a Cserepesen. A szegedieket nyitott szívű és különleges embereknek tartja. FEKETE KLÁRA Cigánysorsok a falon a szegedi Bartókban Két roma festő, Riczné Kalányos Gyöngyi és Kun Pál festményeiből nyílt november 8-ig megtekinthető kiállítás a Bartókban. MUNKATÁRSUNKTÓL A Cigány Oktatási Egyesület, a Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Romaart Alapítvány rendezésében Cigánysors cigánymesterségek címmel Ráczné Kalányos Gyöngyi és Kun Pál festményeiből látható tárlat a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban. A megnyitón Pászti Ágnes, az önkormányzat kulturális tanácsnoka mutatta be a nehéz sorsú alkotókat, akik gyönyörű, élénk színekkel megfestett képeiken az embertelenül nehéz munkát, a családi élet örömeit, tradicionális mesterségeiket és néphagyományaikat örökítették meg. Riczné Kalányos Gyöngyi 1965-ben Komlón született, cigánytelepen lakott, korán megismerkedett a festészettel. - Amikor elkezdtem festeni, élénk színeket használtam. Virító kéket, világos rózsaszínt és narancssárgát. Madarakat, szárnyas embereket, a nyarat, a telet, a cigánytelepet, cigány gyerekeket és a papától meséket festettem le. Nyolcéves koromtól négy testvéremre kellett vigyázni, főzni, takarítani. Szüleim elvárták tőlem, hogy úgy gondozzam testvéreimet, mint egy felnőtt. Az iskolában nem ment a tanulás, hisz nem volt senki, aki segítsen nekem. A festészet azonban egyre több örömöt adott. Szabadnak éreztem magam ilyenkor, és azért festettem szárnyas embereket és kétfejű nőket - meséli indulásáról a festőnő, aki ma öt gyermek édesanyjaként alkot. A ráckevei romafestő. így ismerik a másik kiállító művészt, Kun Pált, akinek első kiállítását 1975-ben rendezték meg. Lassan három évtizede viszi vászonra a magyarországi cigányság életét, dokumentálva a már kihalóban lévő mesterségeit, értékeit. Riczné Kalányos Gyöngyi képei előtt a Bartókban. Fotó: Karnok Csaba Szemközt: Pető Ivánnal MUNKATÁRSUNKTÓL Minden héten szerdán este negyed nyolckor látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt, amelyben a meghívott stúdióvendéget egy tévériporter és a Délmagyarország valamelyik újságírója kérdezi aktuális témákról. A mai adásban Pető Ivánt, az SZDSZ Országos Tanácsának, valamint az országgyűlés kulturális bizottságának elnökét kérdezi Mátok Tamás és Őrfi Ferenc. A beszélgetés szerkesztett változatát lapunk szombati Szieszta mellékletében olvashatják. HÍREK PONTOSÍTÁS Zárolták Cselovszkinéék vagyonát címmel jelent meg a napokban a Florin Rt. vezetői ellen folyamatban lévő nyomozásról szóló írásunk, amelyet ezúton szeretnénk pontosítani. A címben természetesen nem Cselovszkiné családja, hanem a vezérigazgató és a cikkben szintén szereplő marketingigazgató vagyonára céloztunk. ÚJ KRISTÓ-KÖNYV Nem magyar népek a középkori Magyarországon címmel jelent meg Kristó Gyula akadémikus új könyve, amelynek bemutatóját a magyar tudomány napja alkalmából rendezik meg a Somogyi-könyvtárban ma este 6 órakor. A történész szerzővel Blazovich László egyetemi tanár, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója beszélget. PETŐ ÉS A MÉDIA Média - közszolgálatiság politika címmel ma 5 órától beszélgetést hallhatnak az érdeklődők Pető Iván szabad demokrata poütikussal, az országgyűlés kulturális bizottságának elnökével a szegedi MTESZ-székházban, a Kígyó utca 4. alatt. Moderátor Márok Tamás újságíró. BIOKÉMIÁRÓL A FŰ-VÉSZ KLUBBAN Kötetlen beszélgetést rendeznek ma 18 órától a szegedi Fű-vész Klubban (Fésű u. 4.) Istenről és a biokémiáról „Kerestem istent s magamat sem leltem" mottóval. Az alkohol- és drogmentes övezet gondolatébresztő és • önbizalom-növelő körébe minden érdeklődőt várnak. VISCONTI-FILM AZ OLASZ KÖZPOTBAN A szegedi Olasz Kulturális Központ és a budapesti Olasz Kultúrintézet az SZTE Olasz Tanszékének közreműködésével Retrospettiva del cinema Italiano (Visszatekintés az olasz filmművészetre) címmel 11 estés vetítéssorozatot indított. Ma 18 órától Luchino Visconti 1942-es Ossessione című filmjét vetítik az Olasz Kulturális Központban (Szeged, Dugonics tér 2.). A további vetítések is keddenként 18 órától kezdődnek. Mátrix 3 világpremier egy időben mindenhol Ma kitör a forradalom Véget ér a háború gépek és emberek közt, de addig még hátravan a végső összecsapás Neo és Smith között. Magyarországon ma délután 3 órakor mutatják be a Mátrix-trilógia befejező részét, a Forradalmak című epizódot. Csongrád megyében a mozik felkészültek az utolsó rohamra. Ma a világ hatvannégy országában ugyanabban az órában mutatják be a Mátrix-trilógia befejező epizódját, a Forradalmakat. Magyarország szerencsés helyzetben van, hiszen míg az ausztráliai Sydneyben közép-európai idő szerint éjfélkor, az amerikai Los Angelesben pedig reggel hatkor kezdik vetíteni a filmet, addig hazánkban délután 3 óra a premier időpontja. A film forgalmazója, a Warner Brothers ezzel a szokatlan, szimultán vetítéssel próbálja megakadályozni, hogy az interneten terjedő kalózmásolatok csökkentsék a cég bevételeit. A Forradalmak egyébként, mint a folytatások általában, még látványosabb, még izgalmasabb lesz, mint az ezt megelőző két epizód. A film egyik legnagyobb összecsapását Smith ügynök és Neo A film egyik főszereplője, a Neot alakító Keanu Reeves a Mátrix Forradalmak bemutatóján. MTI Telefotó: Paul Miller között nyolc héten keresztül forgatták, de azt megelőzően hónapokig dolgoztak a technikai háttér kiépítésén. A szakadó esőben játszódó jelenethez külön esőgépet gyártottak, mivel a rendezők óriási méretű esőcseppeket szerettek volna látni a filmvásznon. Az utolsó részben a Zion városának katonái küzdenek, hogy visszaverjék az őrszemek támadását, miközben Smith ügynök minden másodperccel egyre erősebbé válik, s az a célja, hogy elpusztítsa az egész birodalmat a való világgal és a Mátrixszal együtt. Az Orákulum újabb útmutatást ad Neonak, aki azonban nem bízik a nőben. Neo és Trinity a gépek városának szívébe utaznak, ahol Neo ismét egy érdekes figurával, a gépek legfőbb vezérével, Deus Ex Machinával találkozik. Hogy itt mi történik, s hogyan végződik a végső összecsapás Neo és Smith között, az kiderül ma délután 3 órától a szegedi mozikban. Vörösné Séllei Emmától, a Belvárosi mozi vezetőjétől megtudtuk, aki minél előbb szeretné megnézni a filmet, jobban teszi, ha idejében megrendeli a belépőjét, mivel nagyon fogynak a jegyek. - A film kópiájával a forgalmazó futárai hajnalban indulnak el Budapestről, s korán reggel érnek vele Szegedre. Annak érdekében, hogy biztonságban legyen a filmszalag, az is elképzelhető, hogy ráülök a film dobozára tette hozzá nevetve a Belvárosi mozi vezetője. A. T. J.