Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-25 / 274. szám

4 • AKTUÁLIS" HÉTFŐ, 2003. NOVEMBER 4. KÖRKÉP ALGYÓ. Folytatódik az Irodalmi Kávéház rendezvénysorozata. A faluház emeleti klubtermében holnap este 6 órától az emigráció költészetéről lesz szó. Az est vendége Bíró Zoltán irodalomtörténész. ÁSOTTHALOM. A Dél-alföldi Regionális Tanács két pályázatán összesen 46 millió 500 ezer forintot nyert a település. A belterületi utak aszfaltozására, illetve a meglévők javítására az összegből 41 millió forintot fordítanak. A fennmaradó 5 millió 500 ezerből pedig az önkormányzati intézmények számítógépes hálózatát fejlesztik, illetve kapcsolják össze. Ezenkívül a SAPARD-pályázaton is sikeresen szerepelt az ásotthalmi önkormányzat. A község külterületén mezőgazdasági utak kialakítására 37 millió forintot kaptak. DESZK. Az önkormányzat oktatás-, és közművelődésügyi bizottsága ma tartja megbeszélését. Ezen a település­és vidékfejlesztési bizottság tegnapi tárgyalását követően véleményezik a 2004. évi költségvetési koncepciót, emelik a kéményseprő-ipari közszolgáltatás díját, módosítják az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát. A tagok megtárgyalják még az ingatlanvásárlási, bérleti ajánlatokat, illetve kérelmeket. Az ülés végén pedig a Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft. által működtetett községi vízmű eddigi tapasztalatairól esik szó. MÓRAHALOM. A város közelében véletlenül magyar területre tévedt egy szerb-montenegrói állampolgár. Az 53 éves férfi elszabadult lovait kereste és a nagy ködben nem vette észre, hogy átlépte az országhatárt. Semmiféle irat nem volt nála, ezért a magyar határőrök a mórahalmi kirendeltségre vitték a határsértőt. A férfit a röszkei határátkelőhelyen a magyarok átadták szerb-montenegrói kollégáiknak. RÖSZKE. Képviselő-testületi ülést tartanak holnap délután 3 órakor a községházán. Ezen többek között szó lesz a település egészségügyi helyzetéről, a Családsegítő-, Gyermekjóléti és Védőnői Szolgálat tevékenységéről, valamint a tanyagondnoki hálózat és az általános iskola működéséről. Ezenkívül a képviselők meghallgatják a költségvetés idei végrehajtásáról szóló beszámolót, illetve elfogadják a 2004. évi költségvetési koncepciót. SZEGED. A Millenniumi Kávéházban ma három programot is rendeznek. Az emeleten délután 4 órától Mika István, a meteorológiai szolgálat munkatársa Globális felmelegedés - a mi kutyánk kölyke? címmel tart előadást. A földszinten ugyanebben az időpontban pedig Bodó Barna temesvári politológus beszélget az érdeklődőkkel a feltörekvő Temes, illetve a zuhanó Csongrád megyéről. A házigazda Kalmár Ferenc szegedi önkormányzati képviselő. Este 6 órától Újj János filmet vetít Arad múltjáról és jelenéről. Beszélgetőtársa Zakar Péter történész. ZSOMBÓ. A Zsombói Esték keretében ma este 6 órától a művelődési ház nagytermében Tolmacsov Péter Erdélyi tájakon címmel tart előadást. A klubteremben ugyancsak este hat órától pedig környezetbarát és költségkímélő fűtés-, illetve melegvízellátásról lesz szó. Az érdeklődők megtudhatják a szakemberektől, hogyan termelhetnek elektromos áramot a napenergia segítségével. A népszerű színésznő tizenöt év után mond búcsút a szegedi társulatnak Müller Júlia Miskolcon játszik Müller Júlia hosszú vívódás után úgy döntött: tizenöt cvnyi társulati tagság után elszerző­dik a Szegedi Nemzeti Szín­háztól. A népszerű színésznő a Mumus előadás-sorozatában meg részt vesz, de az évad má­sodik felére már nem vállal újabb szerepet. - Miért megy ell - Több oka is van. Ez a tizen­ötödik évadom a szegedi szín­háznál, nem könnyen szántam rá magam a döntésre. Nincs ben­nem harag, és nem is megyek el rögtön, hiszen a Mumus januári bemutatóját még megcsinálom, és az évad végéig játszom is eb­ben a musicalben. Nem szeret­nék semmit fölégetni magam mögött, hiszen a legszebb tizenöt évemet töltöttem Szegeden, itt lettem szinész, fantasztikus kol­légákkal dolgozhattam együtt. Korognai Károly színházában, az általa kialakított társulatban és művészi színvonalban annyira hittem, hogy most nagyon nagy űr maradt bennem. Eddig öt igazgatóval építettem társulatot Szegeden, mindannyiszor hatal­mas lelkesedéssel vetettem ma­gam a munkába. Most nem ér­zem magamban azt az erős hitet, energiát, hogy hatodszor is bele­vághassak. Mindegyik nekibuz­dulásunk dicstelenül ért véget, Szeged olyan város, ahol nem is­merik el az emberek érdemeit. Úgy tűnhetnek el művészek, hogy nem is hiányolják őket. Fél­nék újra részt venni egy társulat felépítésében. Márpedig ha nem tudok teljes odaadással dolgozni, akkor nem is érdemes. Müller Júlia Miskolcon kapott visszautasíthatatlan felkérést. Fotó: Karnok Csaba - Miért szezon közben dön- amire már régóta vágytam, Feydeau Bolha a fülbe című da­töttígy? ezért nem utasíthattam vissza: rabjának főszerepét játszom - Olyan felkérést kaptam, Méhes László rendezésében majd a miskolci színházban. Ezt a munkát nem tudtam vol­na összeegyeztetni a második félévi itteni feladataimmal, ezért döntenem kellett. A sze­gedi Gyalog galoppban és az Indul a bakterházban csodála­tos volt Lacival a közös mun­ka, nagyon vártam, hogy újra együtt dolgozhassunk. Az el­múlt évad végén is megfordult bennem, hogy elmegyek, mert tanulságos volt látni, hogy Ja­kab Tomit, aki tizenöt éven át szinte minden darabban part­nerem volt, egyik pillanatról a másikra nélkülözni tudja a színház. - Miskolcon folytatja a pályá­ját7 - Egyelőre vendégként játszom ott. Az évad elején Korognai Ká­roly rendezésében és főszereplé­sével már bemutattuk a Portu­gált. Óriási siker, nem lehet rá je­gyet kapni. - Hivatalosan is bejelentette a távozását ? - Tájékoztattam róla Székhe­lyi Józsefet, akivel az elmúlt na­pokban volt egy jó hangulatú, nagy beszélgetésünk. Nem vál­tunk el haraggal, megértette az álláspontomat. Bármikor szíve­sen visszajövök, ha hívnak. Úgy érzem, a mostani társulatnak időre van szüksége ahhoz, hogy újból magára találjon, megerő­södjön. Én nem várhatok eny­nyit. Érett színésznő lettem, megfelelő súlyú, rangú, minősé­gű szerepeket kell eljátszanom. Rettenetesen fáj Szegeden hagy­ni sok kedves barátot, kollégát. Remélem, összehoz még velük a sors. hollósi zsolt Éjszaka is garítanak a makói Kelemen Házban Atekézés zavarja a szomszéd álmát Zavarja a szomszédos Kelemen Házból hétvégenként, olykor éj­fél után átszűrődő tekézés zaja az egyik közvetlen szomszédot, a Szent István téren lakó Ágos­ton Imrénét. A szórakozóhely vezetése a késői tekézés lehe­tőségét nem akarja megszün­tetni, egyéb kompromisszumra viszont hajlandó. Ágoston Imrénét azért zavarja a tekézés zaja, mert szobája éppen annak a falnak a túloldalán van, amely mögött a golyókat gurít­ják, és ahol a bábuk dőlnek. Az ágya pont a fal mellett van, és nem is tudja máshová helyezni a szobában. Mint mondja, a ház rendezvényei, koncertjei nem szokták zavarni, eddig mindösz­sze egyszer fordult elő, hogy han­gosnak találta a muzsikát. A te­kegolyók dübörgése, csattanása viszont nagyon kellemetlenül érinti, mert megesik, hogy este tizenegy után, sőt olykor hajnal kettőig játszanak a fal túlolda­lán. Ez hétvégén szokott történ­ni, hét közben mindig nyugodt az asszony álma - de azért szom­bat-vasárnap sem szeretne nyug­tatókkal elaludni. A házat ter­mészetesen nem akarja bezárat­ni, megérti, hogy az embereknek szükségük van a szórakozásra. Ahhoz viszont ragaszkodik, hogy valamilyen módon szüntessék meg a kellemetlen zajt; akár hangszigeteléssel, akár a játékidő korlátozásával. Az ügyben Ágostonné már a szakhatóságokat is megkereste. Ennek nyomán végeztek nála zajszintmérést is, ez azonban az­zal az eredménnyel végződött, hogy a tekézés nem hangosabb, mint amit a jogszabályok meg­engednek. Ágostonné szerint az ellenőrzés körülményei különö­sek voltak: nappal mértek, ami­hez az egyik idős szomszédot kérték meg, hogy gurítson. így ­véli az ötvenes éveihez közelítő asszony - nyilván gyengébb ered­ményt kaptak, mint amit ő hal­lani szokott. A családi vállalkozásként mű­ködő szabadidős és szórakoztató komplexum egyik tulajdonosa, Kovácsné Kabók folán elismerte, hogy bár nem jellemző az éjfél utáni tekézés, olykor előfordul. Ugyanakkor hangsúlyozta: a környező szomszédsággal már a ház átépítésének megkezdése előtt is igyekeztek minden konf­liktust megelőzni, elkerülni, en­nek ellenére számtalan támadás éri őket. A házat - még az ablaka­it is - igen komoly hangszigete­léssel látták el. Ennek köszönhe­tő, hogy amikor a szomszédok feljelentései nyomán független szakemberek néhány alkalom­mal már bemérték a zajszintet náluk, mindig a megengedettnél alacsonyabb értéket regisztrál­tak. A tulajdonos nem vitatja, et­től függetlenül lehet kellemetlen a késői órán gördülő tekegolyó zöreje a közvetlen szomszédnak. Amikor megkérdeztük, lát-e va­lamilyen lehetőséget ennek a problémának a megszüntetésére, felajánlotta: a mégerősebb hang­szigetelés érdekében Ágostonné vásároljon és szereltessen fel a kérdéses falra egy plusz réteg hangszigetelő hungarocellt, a költségekre pedig a Kelemen Ház hajlandó lesz áldozni. Sőt: Kabó­kék attól sem zárkóznak el, hogy vegyenek a panaszos szomszéd­nak egy hasonló értékű cserein­gatlant a város egy másik részén, távol a Kelemen Háztól. Arról vi­szont nem lehet szó, hogy időben korlátozzák a tekézés lehetősé­gét. Bár az átlagember számára tényleg furcsa, hogy vannak, akik éjfél körül kapnak kedvet a sportoláshoz, a hétvégén itt szó­rakozó vendégek némelyikével ez előfordul - a Ház pedig szeret­ne nekik is mindent biztosítani a kulturált kikapcsolódáshoz. SZABÓ IMRE A harminc bölcsőde fele a megyeszékhelyen működik Ingyenebéd rászorulóknak A gyermekvédelmi támogatásban részesülő csa­ládoknak jövőre nem kell fizetniük a bölcsődei étkeztetésért. Az intézkedés Csongrád megye har­minc bölcsődéjébe beíratott 1720 gyermek mint­egy tíz százalékát érinti. A szociálisan rászoruló általános iskolások és óvodások után a háromévesnél fiatalabb gyerme­kek szülei is számíthatnak arra, hogy jövőre térí­tésmentes lesz nekik is az étkeztetés. A kormány döntése alapján a gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok hároméves kor alatti gyerme­kei januártól ingyenesen ebédelhetnek a bölcső­dékben. A legutóbbi felmérés szerint az országban 285 ezer három évnél fiatalabb gyermek él. Közülük mindössze 18 ezret írattak be szüleik bölcsődébe. Sok család azért döntött úgy, hogy otthon neveli csemetéjét, mert nem tudják kifizetni a bölcsődei díjat. - Csongrád megyében összesen harminc bölcső­de van. Az idén az 1364 helyre 1720 gyermeket írattak be - tájékoztatta lapunkat Lihotzkyné Láng Ildikó, a szegedi bölcsődék igazgatóságának igazga­tója. A harminc bölcsi fele a megyeszékhelyen mű­ködik és összesen 1100 gyermekről gondoskodnak. A szegedi bölcsődések közül mintegy százan része­sülnek gyermekvédelmi támogatásban. Ezen csalá­dok a 198 forintos térítési díj felét fizetik most. Az igazgatónő szerint Csongrád megyében ritka az olyan tízezer lakos alatti település, ahol bölcsőde működne. Az egyik kivétel Röszke. - A Száz Hol­das Pagony Óvoda épülete mögött tavaly augusz­tusban alakítottunk ki egy tizennégy helyes bölcső­dét - mondta Csiszárné Kónya Tünde, a Családse­gítő, Gyermekjóléti és Védőnői Szolgálatvezetője. Röszkén egy szegedi vállalkozóval kötöttek szer­ződést a kicsik étkeztetésére. Az ovisok és az isko­lások után most már a bölcsiseknek is ő szállítja az ebédet. A gyermekek szülei naponta 197 forint térítési díjat fizetnek. Az önkormányzat pedig áll­ja- a rezsiköltség 78 százalékát. A tizennégy böl­csis közül ketten részesülnek gyermekvédelmi tá­mogatásban, így szüleiknek a térítési díj felét kell befizetniük. Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetére te­kintettel a kormány másfél év haladékot adott a tízezer lakosnál nagyobb lélekszámú településeken a bölcsődeüzemeltetés beindítására. Az eredeti ter­vek szerint már 2004-ben kötelező lett volna a na­gyobb településeken a bölcsődenyitás. k.t. A szegedi Hajlat utcai bölcsiben ebédelnek a kicsik. Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom