Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-24 / 273. szám

SZOMBAT, 2003. NOVEMBER 22. • AKTUÁLIS" 147 Bizonytalanná vált a helyi logisztikai központ uniós támogatása Érdre váltották Szegedet Repceföld - Még néhány napja is úgy tűnt, hogy ez így van - magyarázta Marosvári Attila, a megyei közgyűlés alelnöke, aki aznap a logisztikai központok országos szövetségének megbe­szélésén hallotta az információt. - Az örö­münk nem sokáig tartott, mert még azon a délutánon érkezett a hír gazdasági miniszté­riumi berkekből, hogy a szegedi logisztika helyett az érdi elővárosi vasúti fejlesztés tá­mogatását terjesztik a brüsszeli döntéshozók elé. Nincs pontos információm arról, hogy valójában most mi a helyzet, úgy gondolom, különféle érdekcsoportok még igyekeznek befolyásolni a végleges döntést - mondta Ma­rosvári. - Rosszak a tapasztalataim a saját régiónk érdekérvényesítő képességéről - fogalmazott Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester, a Fidesz megyei elnöke. - Az is igaz, hogy nem is nagyon volt lehetőségünk az érdekérvénye­sitésre. Már a Nemzeti fejlesztési terv össze­állításakor sem voltak megfelelő egyezteté­sek, az operatív programok, kiegészítő doku­mentumok összeállításakor pedig egyáltalán nem vették figyelembe a területi igényeket. Valamifajta önjáró mechanizmussal készül­tek ezek a programok és ennek áldozatul esett sok jobb sorsra érdemes területi fejlesz­tési elképzelés. De az különösen rosszul érint, hogy a szegedi logisztikai központ is „kiesett a pikszisből", hiszen ez nem egysze­rűen Szeged ügye, hanem az egész régióé. A szegedi önkormányzat természetesen lobbizott azért, hogy a brüsszeli forrás is Csillag István minisztériumában született a döntés. Fotó: Schmidt Andrea megnyíljon, és nem adta fel, még mindig ezt ambicionálja. Erről tájékoztatott Nagy Sán­dor alpolgármester. Elmondta, hogy közben folyamatosan tárgyalnak potenciális befekte­tőkkel és a már jelentkezett cégekkel együtt­működve megkezdik a beruházást tavasszal. Botka László, Tekulics Péter és Kökény Mihály az ünnepen. Fotó: Miskolczi Róbert mert a kormány nyitott a tárgya­lásokra. A népszavazási kezde­ményezésről pedig, amelyet a kórházak privatizációját elősegí­tő törvény ellen indítottak, azt mondta, félreértésen alapul, ugyanis nem magánosításról, hanem a köz- és magánszektor együttműködéséről van szó. Az ünnepségen részt vett és fel­szólalt Fekete György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, aki elismerő dokumen­tumot adott át Tekulics Péter­nek, a gyermekkórház igazgató főorvosának. A százéves intéz­mény vezetőit, munkatársait kö­szöntötte Lonovics János, az SZTE Centrum elnöke, Túri Sándor, a gyermekklinika igazga­tója, valamint Nárai György, a szegedi kórház főigazgatója is. A gyermekkórház múltjáról Román Ferenc osztályvezető fő­orvos, jelenéről pedig Tekulics Péter igazgató főorvos tartott rö­vid előadást. Az ünnepségen Kökény Mihály miniszteri dicséretet nyújtott át Pallaginé Rékási Piroska ápolási igazgatónak, valamint Seres György gazdasági igazgatónak. Tekulics Péter emlékérmeket adott át több kollégájának, illetve az intézmény támogatóinak, így például Szeged rendszerváltás utáni polgármestereinek: Lippai Pálnak, Szalai Istvánnak, Bartha Lászlónak és Botka László­nak. Hasonló elismerésben ré­szesült lapunk munkatársa, Ka­locsai Katalin, továbbá Ványai Eva és a másfél millió forint tá­mogatást átadó Macskássy Izol­da. A városházi ünnepség után Kö­kény Mihály felkereste a szegedi kórházat, amelynek rekonstruk­ciós munkáit jelentős összeggel támogatja az állam. TÍMÁR KRISZTA Folytatás az 1. oldalról Szegeden elismerést nyújtottak át lapunk munkatársának, Kalocsai Katalinnak is Gyermekkórházi centenárium Idén harmincezren nézték meg a Hangár expó kiállításait Jövőre nagyobb lesz a vásárváros PANEK SÁNDOR Ha lenne valamilyen rejtett feltételes mód a magyarban, most azt kellene használni, hátha mégsem igaz, amiről a hírek szólnak. Májusban egy virágzó repceföldön az E75-ös főút mellett Med­gyessy Péter miniszterelnök és Botka László szegedi polgármester kinyilvánította, hogy ezen a helyen épül meg a Szegedi Logiszti­kai és Szolgáltató Központ. El is nevezték „Szeged Európa Kapu­ja " logisztikai központnak, sőt egy nagy pannót is álhtottak a rep­césbe, hogy máris mutasson az egész. A Szegedre érkező minisz­terelnök elmesélte, hogy útközben egy csárdatulajdonos mennyi­re örült a központnak, s hogy eddig is logisztikai hely volt ez a vá­ros, bár inkább csak az átvonuló tatárok, törökök, oroszok részé­re, de kívánja, hogy ezentúl másképp legyen. Minden szépen haladt: a tárgyalásokat felgyorsította, hogy a kormánykoncepcióban kiemelt helyen szerepel a szegedi logiszti­kai központ, s egyáltalán, ki kételkedett volna abban, hogy a terv kormányzati hátszelet kap az európai uniós támogatáshoz, ami­kor a város nem kért állami pénzt a beruházáshoz, s Medgyessy Péter a helyszínen személyes megjelenésével adott nyomatékot az ügynek. A sikeresnek látszó lobbizás után Botka László okkal hihette, hogy a Nemzeti fejlesztési tervben szereplő beruházást a kormány hozzásegíti majd az uniós alapok pénzéhez, hiszen minden ésszerű indok emellett szól. Kormányhatározat van a nyugati elkerülő út megépítéséről, a központ összeköthető lesz a medencés kikötővel, a vasúttal, a repülőtérrel, s előbb-utóbb az M5-ös is ideér. Mindez egy olyan régiónak biztosítana fejlődést, amely nem várhat már sokat: most van lehetőség arra, hogy az uniós határmenti jellegét kihasználja. A hírek szerint a gazdasági minisztérium a szegedi központ he­lyett egy Budapest közeli vasúti fejlesztést vinne Brüsszel elé. Hogy a MAV számára előnytelen jövő évi költségvetés lenne így ellensúlyozva, vagy más érdekek lennének erősebbek a kormány­fői támogatásnál, esetleg a kormány nem képes érvényesíteni vállalt prioritásait a Nemzeti fejlesztési tervben - nem tudni. Aligha véletlen, hogy lapunknak nem Botka László nyilatkozott, aki most feltehetőleg ugyanezekre a kérdésekre keresi a választ, valószínűleg nemcsak a gazdasági minisztériumban, hanem a májusban még a központ támogatójaként fellépő Medgyessy Pé­ternél is. Azt nem lehet még tudni, lefutott-e a játszma, amely egyelőre úgy fest, hogy a gazdasági minisztériumban keresztbe tesznek a minisz­terelnök elköteleződésének. Ha ebből csak annyi baj lenne, hogy az ember ezután kétszer meggondolja, mit hisz el a repceföldről, az még hagyján. De az már felfoghatatlan, hogy Magyarországon, ahol kiáltó a különbség a régiók fejlettsége között, miért élvez előnyt a szegedivel szemben két olyan projekt is, amely a sokkal fejlettebb budapesti agglomerátum és az észak-dunántúli övezet további gaz­dagodását szolgálja. Ráadásul a logisztikai központ területének köz­művesítésére a szegedi önkormányzat sok pénzt költ. és folyamato­san keresi a befektetőket, akiknek nem mindegy, milyen kormány­zati akarat van a terv mögött. A gazdasági minisztériumban mára ígértek bővebb felvilágosí­tást. Hátha kiderül: valahol ismét elrontották a kommunikációt. A gyermekgyógyászat ma kü­lönösen nagy jelentőségű, hi­szen kevés a születésszám. A cél az, hogy a felnövekvő generáció egészségesebb legyen, mint szü­leik voltak - jelentette ki az egészségügyi miniszter a Sze­gedi Gyermekkórház centená­riumi megemlékezésén. Száz évvel ezelőtt alapították a Szegedi Gyermekkórházat. A centenárium tiszteletére szom­baton ünnepséget rendeztek a városháza dísztermében, ame­lyen a rendszerváltás utáni négy polgármester, valamint az egész­ségügyi miniszter is részt vett. Botka László polgármester kö­szöntőjében kijelentette: Szeged büszke lehet arra, hogy mindig volt kihez fordulni, ha beteg gye­rekekről volt szó. Kiemelte: az el­múlt száz évben a jól működő alapítványnak köszönhetően rengeteg beruházás történt, ame­lyek remélhetőleg tovább folyta­tódnak. A jövő évi 500 millió fo­rintos céltámogatásból például 60 milliót kap a gyermekkórház. Kökény Mihály egészségügyi mi­niszter szerint az elmúlt száz év különösen nagy érték egy intéz­mény életében, hiszen a folyama­tosan változó körülményekhez mindenkor alkalmazkodni kellett. Az egészségügyi miniszter ki­tért két, az egészségügyet érintő aktuális belpolitikai eseményre: az orvosok készülő sztrájkjára és a kórház-privatizációra is. El­mondta: tapasztalatai szerint az orvosok többsége nem készül munkabeszüntetésre, amire vé­leménye szerint nincs is okuk, Fél év alatt 30 ezren keresték fel a Hangár Expó- és Konferen­ciaközpontot. Elképzelések sze­rint jövőre az idei három helyett már nyolc vásár várja a sze­gedieket és a városba látoga­tókat. Mindössze alig háromnegyed év mérlegét vonhatja meg a Gellért és Fiai Consulting Kft., a Keres­kedő közben megtartott vásárok, kiállítások idei szervezője. En­nek az az oka, hogy a korábbi vá­sárszervező, a Kamara Expo Kft. megszűnt - utolsó rendezése a Széchenyi téri borfesztivál volt májusban ezt követően vette csak át Gellért Kft., a Han­gár-központ tulajdonosa a vásá­rok szervezését. Gellért Ákos ügyvezető igazga­tó a látogatottságot tekintve eredményesnek ítéli meg a 2003-as szervezéseket, hiszen a három kiállításra mintegy 30 ez­ren voltak kíváncsiak. Az első a sorban a július 2-6. között meg­tartott Szeged expó, amelyre csak május elejétől tudtak ké­szülni. Az idei expó kettős profil­lal rendelkezett, az egyik az épí­tészet volt Bauconstruct néven. A másik a Szeged pillérei nevet viselte, amelynek keretében he­lyi cégek, intézmények, étter­mek, művészek mutatkoztak be és szórakoztatták a közönséget. Gellért Ákos tervei szerint jövőre a Szeged expón a Bauconstruct keretein belül a hangsúlyt a kül­ső építőmunkára, szerelési tevé­kenységre helyezik át, hogy ne „üssék" egy másik kiállítás pro­filját. Augusztus 22-24. között a „vi­haros" Hangár autórevü követ­kezett a kiállítások sorában, amelynek meg kellett küzdenie a konkurenciával. Gellért utólag úgy értékeli, kevesebb kiállító jött el, a hangsúly a „show-ele­mekre" helyeződött át, de a 7 ezer 200-as látogatói szám ön­magáért beszél, hiszen a nulláról kellett indulniuk. A 2004-es ren­dezvény előkészületei során már látszik, több autószalon szeretne bemutatkozni, s még több show-elemet lehet bevetni a helyszínen. Október 2-5. között a 3D (lak­berendezés, belsőépítészet, bú­Gellért Ákos sikeresnek ítéli az idei évet. Fotó: Karnok Csaba tor| kiállítás csábított látogatóse­reget a Hangárba. Ez a bemutat­kozás bizonyult a három vásár közül a legsikeresebbnek, a vá­sárváros mindhárom hajója megtelt. Már látszik, hogy jövőre több területre lesz szükség, s a tervek szerint nagyobb hangsúlyt kapnak majd a bútorok. A szer­vező cég azt is tervezi, hogy a ki­állítók kisebb termékeit a kiállí­tás idején megvásárolhassák az érdeklődők. A Hangár idén bebi­zonyította, hogy konferenciák le­bonyolítására is képes: október­ben 650 fős urológuskongresz­szust rendeztek a Kereskedő köz­ben. A Gellért és Fiai Consulting Kft. Csongrád megyéből egyedü­liként vett részt a nemrégiben Budapesten megrendezett Busi­ness Travel Show-n, amelynek témája az üzleti turizmus volt. Ez a bemutatkozás is azt a távlati tervet szolgálta, hogy két éven belül a vidék legnagyobb vásárvá­rosává nője ki magát a Hangár. Jövőre nyolc vásárnak ad majd helyet, a rendezvényekre az idei 30 ezer helyett 60 ezer látogatót várnak. Ebben a munkában a szervezőt a szegedi önkormány­zat nemcsak anyagilag támogatja a kft.-vei kötött megállapodás alapján: minden eszközével segí­ti a közös cél, Szeged régiós sze­repének erősítése érdekében. ek. A Fidelitas hét végén megrendezett VI. tisztújító kongresszusán is­mét alelnöknek választották Dobó László országgyűlési képviselőt, a szegedi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetőjét. A Fidelitas elnöke továbbra is Gyürk András. A szavazást megelőzően a küldöttek zárt ülésen módosították az alapszabályt. Ennek értelmében az eddiginél több, összesen 15 alel­nök tevékenykedik a szervezetben, közülük alakul meg az öttagú ügy­vezető elnökség, amelynek tagjait az első elnökségi ülésen jelölik ki. Dobó László mellett újra alelnökké választották Rogán Antalt, Szij­jártó Péteri és Nyitrai Zsoltot. A következő közgyűlésen határoznak a lo­gisztikai központtal kapcsolatos munkákat összefogó cég, a Praelog Kft. tőkeemeléséről, most előkészítik és tavasszal elkezdik a terü­let közművesítését, készül az építkezés első ütemének terve és előkészítik a további épí­tés banki finanszírozásának lehetőségeit. Az önkormányzat saját erőből 138 milliót fordít a logisztikai központ létrehozásának első munkafázisaira. Mindazonáltal azt sem nagyon értik sem a régió, sem Szeged általunk megkérdezett po­litikusai és lobbistái, hogy a miniszterelnöki szintű elköteleződés ellenére miért inkább Győr, mintsem Szeged logisztikai beruházá­sát támogatja a kormány. Hétköznapi logiká­val nem is követhető a dolog. Hiszen tény, hogy az EU-határ Szegednél és nem Győrnél lesz, azt pedig most ne is részletezzük, hogy mit jelent: az eleve fejlettebb, nagy verseny­előnyben lévő észak-dunántúli régiónak még egy lökés fölfelé, ennek a szegény dél-alföldi régiónak még egy lökés - lefelé. - Még néhány évünk van Románia EU-tag­sága előtt arra, hogy kihasználjuk az előnyt, ami Magyarország korábbi belépéséből adó­dik. Ha ez most nem sikerül, pár év múlva a Temesvár és Szeged közötti, regionális köz­ponti szerepért folyó versenyben az előbbi le­het a győztes. Ha a városneveket országne­vekkel helyettesítjük be, akkor sem rugasz­kodunk messzire a valóságtól - mutatott rá Marosvári Attila arra, hogy mi a tét. Az üggyel kapcsolatban a gazdasági minisz­térium hétfőre ígért információt. S. E. Dobó László ismét a Fidelitas alelnöke MUNKATÁRSUNKTÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom