Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-21 / 271. szám

PÉNTEK, 2003. NOVEMBER 21. »MEGYEI TÜKÖR« SZEMÉLYES TERÁPIA A Solvo diagnosztikai kit-je révén bizonyos daganatos be­tegségekben szenvedők szá­mára személyre szabott terá­piás eljárást lehet megállapí­tani. Ennek rendkívüli a je­lentősége, hiszen közismert, hogy a kemoterápiának gyak­ran ellenállnak a rákos sejtek, viszont az egészségeseket pusztítja. A Solvo diagnoszti­kai termékével rutinszerűen mérhető, hogy egy adott beteg tumorsejtjei mennyire ellen­állóak a különböző gyógysze­rekkel szemben. így segít a legnagyobb eredményt ígérő gyógymódot megtalálni. HÚZÓÁGAZAT A vezérigazgató, aki egyszer­smind a közelmúltban meg­alakult Magyar Biotechnoló­giai Szövetség elnöke, erősen hisz abban, hogy a biotechno­lógia húzóágazatává válhat a magyar gazdaságnak. Ennek több feltétele mint az élettu­dományi kutatási potenciál, a képzettségi színvonal, a gyógyszeripari hagyomány ­máris adott. Viszonylag kis tőkebefektetéssel, a hiányzó menedzserek képzésével, a kutató-fejlesztő cégek számá­ra inkubátorházak felállításá­val a tudásalapú iparág ver­senyképes lehet. Magyaror­szág regionális kutatásfejlesz­tési központtá válhat Európá­ban. A vásárhelyi tanár fizikai kísérletei Válságban van a fizika oktatása hazánkban, a lecsökkent óra­szám miatt sokszor épp a szem­léltetésre nem jut idő - véli a vásárhelyi Márki-Zay János, aki az életét tette fel a tantárgy népszerűsítésére. Legutóbb Hollandiában mutatta be nem mindennapi kísérleteit. S. O. S. Fizika - ezzel a címmel mutatta be kísérleteit a vásárhe­lyi Márki-Zay János a közelmúlt­ban Hollandiában. A figyelemfel­hívó címválasztás nem véletlen, hiszen a fizikatanár szerint szak­területe jelenleg éppen válságban van. A harmónia ugyanis akkor érvényesül leginkább, ha a ter­mészet- és társadalomtudo­mányok egyensúlyban vannak az iskolában, a mérleg azonban mostanság inkább az utóbbi felé billen - véli az oktató. így sokkal kevesebb idő jut a fizikára is, s így ez a tantárgy a legnépszerűt­lenebbek közé tartozik. Márki-Zay János, aki három és fél évtizede oktat fizikát, s jelen­leg a Cseresnyés-kollégiumban dolgozik, az életét tette fel arra, hogy elfogadtassa, megszerettes­se ezt a tudományterületet a diá­kokkal. Ennek pedig szerinte a leghatásosabb módja: látványos, valóban szemléletes kísérletek­kel felkelteni a gyerekek figyel­mét. Nagyon sok olyan fejezete van ugyanis a fizikának, amely klasz­szikusnak és egyben lezártnak te­kinthető, ahol új felfedezésekre nemigen lehet már számítani. Az oktatás szempontjából azonban egyáltalán nem biztos, hogy az adott területen nincsenek kihasz­nálatlan lehetőségek - mondja a tanár, aki a hagyományostól me­rőben eltérő módon szemléltet egy sor jelenséget. A vásárhelyi oktató kezei között például egy megdörzsölt szívószál segítségé­vel láthatóvá válik maga az elekt­ron, egy televízió képernyőjén ke­resztül pedig színesben láthatják a mágneses mezőt a diákok. Márki-Zay János többek közt ezeket a kísérleteket is bemutat­ta a Noordwijkben rendezett eu­rópai konferencián, ahol hazán­kat tíz, a kontinens huszonkét országát pedig összesen négyszáz fizikatanár képviselte. A vásár­helyi oktató nem először vett részt ilyen rendezvényen, tavaly például kollégái szavazatai alap­ján a második díjjal térhetett ha­za Hollandiából. Munkáját az el­múlt évben egy svéd elektronikai cég, az Ericsson is rangos kitün­tetéssel ismerte el. SZÖGI ANDREA Márki-Zay János egyik kísérlete. Fotó: Tésik Attila Király Levente a Hazug képzelet főszerepét játssza az Új Színházban Budapestre csábítanák Alig érkezett haza a Las Vegas-i forgatásról, máris rohamtem­póban kezdett el próbálni a bu­dapesti Új Színházban Király Levente. Kossuth-díjas színé­szünk az utóbbi hónapokban sorra kapja a jobbnál jobb sze­repajánlatokat, de nem vállal el mindent, mert nem szeretne hűtlen lenni anyaszínházához, a szegedihez. Amióta márciusban megkapta a Kossuth-díjat, Szeged népszerű színészfejedelmét újra felfedez­ték a filmesek és a fővárosi szín­házak. Király Levente sorra kapja a kecsegtető szerepajánlatokat, de nem tud mindegyikre igent mondani. - Ez az év fantasztikus számomra. Márciusban óriási boldogságot jelentett a kitünte­tés, majd Zsótér Sándor rendezé­sében a Lear királyt játszottam volna Szegeden. Az ismert hely­zet miatt elmaradtak a bemuta­tók a színházban, ezért volt időm arra, hogy elvállaljam a főszere­pet Salamon András filmjében, a Getnóban. Szerettem volna elját­szani Leart, ezért csalódást jelen­tett, hogy nem volt lehetőségem rá; ugyanakkor szerencse is, mert így negyven év kihagyás után újra filmezhettem. A legvadabb ál­momban sem gondoltam volna, hogy épp Las Vegasban állhatok majd újra a kamera elé - meséli Király Levente, aki sohasem járt még az Újvilágban, így már az utazás is csodálatos élményt je­lentett számára. - Hatvanhat évesen biztos voltam abban, hogy sohasem jutok már ki Ameriká­ba, de mindig érhetik meglepeté­sek az embert. A színházban az évtizedek során megtanultam nagyjából megítélni a munká­mat, körülbelül tudom, mi ho­gyan sikerült, honnan hová jutot­tam el egy szerepben. Az öthetes forgatás után most fogalmam sincs erről, majd a vágás után de­rül ki, hogyan sikerült, milyen Király Levente a Las Vegas-i forgatáson. lesz a film. Mindig kétségek közt őrlődöm, ezért jólesett, amikor azt mondták, nem csináltam rosszul. Negyven fokos hőségben dolgoztunk a nevadai sivatagban, őszintén bevallom, nehezen vi­seltem. A forgatás közben vad­szamarakkal is találkoztunk, Las Vegasban pedig körbejártuk a ka­szinókat. Ez a szenvedély kima­radt az életemből, így tíz dollár veszteséggel megúsztam a kaszi­nótúrát. Természetesen Holly­woodba is elmentünk, ahol meg­találtam egyik kedvencem, Jack Lemmon lábnyomát. Alighogy hazajött, Király Le­vente a budapesti Új Színházban folytatta a munkát, ahol Sopsits Árpád rendezésében Sam She­pard Hazug képzelet (A Lie of The Mind] című drámáját kezd­te próbálni. December 19-én a Stúdiószínpadon tartják a premi­ert, ami egyben magyarországi bemutató lesz. - Két család csa­lád lehetetlen kapcsolatáról szól a darab, én egy amerikai farmert játszom benne, aki látszólag na­gyon kegyetlen, durva, szeretetet nem ismerő figura. Mivel szere­tetközpontú ember vagyok, és tá­vol áll tőlem ez a mentalitás, a szerep mélyére ásva igyekszem feltárni az okokat, a mozgatóru­gókat. Sopsits Árpi már tavaly megkeresett, akkor azt szerette volna, ha eljátszom Falstaffot. Nem vállalkoztam rá, hiszen né­hány éve már megcsináltuk Sze­geden. Most azonban rá tudott beszélni, mert itthon épp szabad voltam. Azóta más ajánlatokat is kaptam, de visszautasítottam, mert kicsit öreg vagyok már az állandó ingázáshoz. Szeretnék újra Szegeden játszani, ahol ben­ne vagyok a színház falaiban. A szezon második felében Zsolt Béla darabjában, a Nemzeti dro­gériában és a Kopogós römi című Coburn-vígjátékban játszom. Az utóbbiban Pásztor Erzsi lesz a partnerem, aki évfolyamtársam volt a főiskolán, és azóta nem­igen találkoztunk színpadon. HOLLÓSI ZSOLT Európai tophstára került egy a városunkban dolgozó biotechnológiai cég Solvo: a szegedi biopolisz nagykövete Valóságos díjeső hullott az utób­bi hetekben egy szegedi bio­technológiai cégre. A Solvo Rt. példája csattanós válasz lehet a kétkedőknek is, akik esetleg ró­zsaszín álomnak gondolják a „Szeged-biopoliszról" szóló el­képzeléseket. A szegedi Béke utcai ház iroda­helyiségeiben nem annyira a bé­ke honol, inkább az izgatott di­namizmus levegője érződik. Va­lahogyan az az érzése az ember­nek, hogy ebben a közegben a következő dolgok a főszereplők: a tények tisztelete, a pontosság, a gyors és rugalmas reagálás. A profizmus. A Solvo minden jel szerint egy 21. századi vállalko­zás. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég, a Deloitte és Touche 1995 óta készít értéke­lést a leggyorsabban fejlődő kö­zép- és kelet-európai technológi­ai cégekről. A vizsgálatba nyolc ország több tízezer cégét vonják be. Az idei listán először szerepel magyar biotechnológiai vállalko­zás, a szegedi Solvo Rt. Méghoz­zá mindjárt a negyedik helyen, az öt évnél fiatalabb cégeket ver­senyeztető, „a jövő csillagai" el­nevezésű kategóriában. A mindössze négy éve, szegedi magánszemélyek és budapesti tudósok vállalkozásaként indult kutató-fejlesztő céget november 11 -én „Az év vállalata" oklevéllel tüntette ki a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. Az éves teljesítményt díjazó kitüntetést olyan cégeknek ítélik oda, ame­lyek „megtestesítik a gazdaság mozgató rugóját képező vállalko­zói szellemet", az újításra és fej­lesztésre való törekvés példái. Lépten-nyomon azt halljuk, hogy Magyarországon hiába van meg a kutatás-fejlesztéssel fog­lalkozó, a high-tech ipart honosí­tó cégek kutatási háttere, az érté­kes tudományos potenciál - ha nincs tőke. Mert hosszadalmas az út, amely a kutatási ered­ménytől az eladható termékig vezet, ráadásul a fejlesztések pénzigényesek, a befektetés pe­dig kockázatos. De akkor hogyan kerül mégis egy fiatal cég a top­listára? Mi a Solvo titka? - kér­deztük ifj. Duda Ernő vezérigaz­gatót. - Amolyan „garázscégként" kezdtük, pénzünk nemigen volt - meséli. - Sokat köszönhetünk a Szegedi Biológiai Központtól, A szegedi labor. A Solvo is igénybe venné az inkubátorházat, ha lenne. Fotó: Gyenes Kálmán különösen dr. Dudits Dénestől és dr. Vígh Lászlótól kapott segítő támogatásnak. Titok nincs, de az biztos, hogy a tőkeerős nemzet­közi cégek által uralt gazdasági szektorokban, ahova a biotech­nológiai ipar is sorolható, csak úgy vethetik meg a lábukat ki­sebb cégek, ha megtalálják a piac apró réseit. De abban a kis szeg­mensben aztán ők lesznek a leg­jobbak. Ez persze nem elég. Meg kell nyerni a kockázati tőkét, rá kell bírni a befektetésre. Nekünk úgy egyéves korunk táján ez sike­rült. Mindazonáltal be kellett látnunk, hiszen sok biotechcég kudarca bizonyítja, hogy leg­alábbis az első időkben haszno­sabb vegyes üzleti modellben gondolkodni. Meg vagyok győ­ződve róla, hogy itthon is meg le­het élni a kutatás-fejlesztésből, a tudásiparból. Hosszabb távon sa­ját találmányaink fejlesztése a cél. De amíg oda eljutunk, addig is meg kell maradni valahogyan. Ezért foglalkozunk kisebb befek­tetést igénylő és kevésbé kocká­zatos tevékenységekkel is. Ezek­ből nemcsak megélünk, hanem a kutatás-fejlesztést is tudjuk fi­nanszírozni. Közben persze egy percig sem hagyjuk abba az újabb kockázati tőke bevonására irá­nyuló erőfeszítéseinket. Mi az, amiből a Solvo nemcsak megél, hanem az árbevétel növe­kedése szerint összeállított toplis­tára is rákerült? Hogyan sikerült az elmúlt három év alatt három­százhetvenegy százalékkal növel­ni az árbevételét? Gyógyszervizs­gálati technológiákat fejlesztenek ki és adnak el nagy gyógyszergyá­raknak. Egyedi tesztrendeszerei­kct, mérési módszereiket azért veszik a multik, mert segítségük­kel lerövidíthető a gyógyszerkuta­tások időtartama, következés­ként a költsége. A világ tíz legna­gyobb gyógyszeripari cége közül nyolc az üzleti partnerük. A nem­zetközi piacon vannak továbbá egy diagnosztikai termékükkel, amely négy különböző szabadal­mon alapul és egyedülálló a vilá­gon. Több nagy diagnosztikai cég­gel tárgyalnak a termékcsoport esetleges közös továbbfejlesztésé­ről. És merre van a jövő? Melyek azok a kutatás-fejlesztési irá­nyok, amelyekből csak később, de jövedelmező piacot remél a cég? Saját gyógyszerjelölt mole­kulák és génterápiás eljárások fejlesztése a cél. Duda Ernő azt mondja, ehhez megvan Magyar­országon a kutatási hátterük. Több hazai kutatócsoport mun­kájára, valamint 15 saját szaba­dalmukra támaszkodhatnak. A cégben alig több, mint hú­szan dolgoznak, orvosok, gyógy­szerészek, biológusok, vegyé­szek, közgaszdászok - hat hazai és külföldi akadémiai kutatóin­tézettel együttműködésben. La­boratóriumaik az SZBK-ban és Budapesten vannak. Vagyis a Solvo elsősorban menedzsment cég, a Magyarországon még hi­ánycikknek számító fontos lánc­szem a technológiai transzfer fo­lyamatában. Duda Ernő nem akarja a vállalkozást a fővárosba telepíteni. Azt mondja, Szeged­nek nagy esélye, hogy itt is le­gyen a kutatásfejlesztő kis- és középvállalkozásoknak inkubá­torház. Ahol laborokkal, pénz­ügyi és menedzsmenttámogatás­sal segítenék ezeket állami for­rásból, legalább addig, amíg elég vonzóak nem lesznek a kockáza­ti tőke számára. SULYOK ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom