Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-18 / 268. szám

KEDD, 2003. NOVEMBER 18. •AKTUÁLIS" 5 A közalkalmazottak korábban szeretnék kapni a fizetést Az ötödike több családnál sokadika A szegedi önkormányzat intézményeiben dolgozó közalkalmazottak folyószámláján minden hónapban csak ötödikén jelenik meg a munkabér. Ezt sokan sérelmezik, míg az önkormányzat praktikus szempontokra hivatkozik. Szerkesztőségünk Csörög rovatában huzamosabb ideje kifogásolják a szegedi önkormányzat intézményeiben dolgozók, hogy munkabérüket a polgármesteri hivataltól március óta minden hónapban csak 5-én kapják meg. Sok család számára ez „likviditási" gondokat jelent: az előző havi fizetés már elfogyott, miközben hónap elején kell megvásárolniuk a bérleteket, kifizetni a gyerekek napközijét. Főleg azok a közalkalmazottak panaszkodnak, akik gyermekintézményekben olykor három műszakban dolgoznak, mivel a munkaidőbeosztás miatt még inkább kicsúsznak a határidőkből. Egyik panaszosunk elmondása szerint az önkormányzat tavasszal levélben értesítette a dolgozókat, hogy a korábbi 3-ai átutalást 5-ére módosította átmeneti fizetési problémák miatt, ezt tudomásul is vették. Am abban reménykedtek, hogy hamarosan visszaáll a régi rend. Szentgyörgyi Pál, a szegedi önkormányzat gazdasági alpolgármestere magyarázatképpen elmondta: mivel a városháza az állami támogatásokat különböző időpontokban kapja meg, a munkabérek kifizetésére praktikus szempontok miatt a legmegfelelőbb időpontnak az 5-e tűnt. Ezen kétnapos módosításnak köszönhetően az önkormányzatnak például nem kell hitelt felvennie, ami nem utolsó szempont akkor, amikor a város minden eszközzel a bevételek és a kiadások közötti egyensúlyt igyekszik megőrizni. Az időpont megválasztásával az önkormányzat nem sértett jogszabályokat, a Munka törvénykönyve szerint ugyanis szabadon dönthet, mikor utalja a havi járandóságokat. Amennyiben pedig 5-e éppen a hét végére esik, az önkormányzat két nappal korábban irányítja rá a munkabéreket a dolgozók folyószámlájára - erről a kötelezettségről szintén a Munka törvénykönyve rendelkezik. F. K. A közalkalmazottak, ha a hónap végére kimerítették számlájukat, 5-e előtt hiába állnak az automatáknál sorba. Futó: Schmídt Andrea Egy várakozóhely 396 ezer forintba kerül A parkolómegváltás nem olcsó mulatság Folytatás az 1. oldalról Ezenfelül hiába kért az üzlet számára fönntartott parkolóhelyeket, elutasították. Hasonlóképpen járt a szomszédságában működő gazdasági társaság is, amely nemhogy üzletfelei, de még saját dolgozói számára sem tudja előteremteni a kellő számú várakozóhelyet, így gyakran megesik, hogy a céghez érkezők percekig köröznek autóikkal a háztömb körül, jó szerencsére és fölszabaduló parkolóra várva. - Jogszabály határozza meg, hogy üzlethelyiség, intézmény, vagy bármely más jellegű létesítmény megnyitásához az előírt számú gépjármű-várakozó helyet is biztosítani kell - válaszolta az előbbi fölvetésekre Mózes Ervin, a szegedi polgármesteri hivatal jegyzője. Hozzáfűzte, hogy sok üzlet meg sem nyithatna, ha nem válthatná meg a szükséges parkolóhelyeket. - A befizetés egyfajta átalánynak tekinthető, amelyet az egész város működését tekintve - közösségi célokra használ föl az önkormányzat - mondta a jegyző. - Ezért nem állítható, hogy ellentételezés nélkül fizetnek a várakozóhelyekért - hangsúlyozta Mózes Ervin. Létesítményfajtánként határozza meg parkolók számát az országos építésügyi szabályzat - tájékoztatta lapunkat Kovács Béla, a szegedi polgármesteri hivatal építési irodájának osztályvezetője. így például a kereskedelemben - az árusítótér alapterületét alapul véve - minden megkezdett nettó 10 négyzetméter után egy várakozóhelyet kell(ene) biztosítani. A vendéglátásban 5 négyzetméterenként, a szolgáltató szférában 10 négyzetméterenként kötelező egy jármű számára helyet adni. A megváltási ár évről évre nő, idén 396 ezer forintba kerül egy parkolóhely. A kötelezettség egyszeri, azaz, csak akkor kell újra fizetni, ha a létesítmény funkciója megváltozik. A parkolóhely-megváltási díjból az önkormányzat idén közel 10 millió forintos bevételhez jut. A helyi szabályozás szerint 50 százalékos kedvezményt kaphatnak azok a létesítmények, amelyek közelében, 300 méteres távolságon belül, tömegközlekedési útvonal fut. Fönntartott parkolóhely még akad a Belvárosban (például a bíróság és a városháza előtt), de újabbakért hiába folyamodna bárki: a terv szerint megszüntetik a közterület-használat előjogait. NYILAS PÉTER Védtelen lakók a tűz, a mocsok és a mindent elárasztó bűz ellen A toronyháziak panasza Folytatás az 1. oldalról Az ajtó alól csótányok hada mászik ki, esetenként fehér lárvák is ellepik a küszöböt - mesélik a lakók, akik szolidárisán közrefogják a dühtől fehéredő Rácznét. Az IKV egyébként rendszeresen válaszolt Ráczné leveleire, évek alatt azonban csak az igazgatók, az ügyintézők aláírása változott, a helyzet maradt a régiben. „J. úr bérleti szerződése szabályos, így a panaszok megszüntetése csak jogi úton lehetséges" - áll egy IKV-s, 2001 elején kelt válaszlevélben. Két esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy valaki mégiscsak kézbe vegye a toronyházi panasz ügyét: 2003-ban, már Óvári Judit az ingatlankezelő képviseletében eljáró ügyvéd kér türelmet a lakóktól, s számolt be levélben részletesen arról, miként fulladt kudarcba J. gyámhatósági gondnokság alá helyezése, hogyan hiúsult meg a pszichiátriai szakvélemény, s az ügyvédnő azt is leírta, az ÁNTSZ és a hatóságok pénzbírságot szabhatnak ki J. ellen, de ez nem lendíti előre a lakás kiürítését. Az ügyvédnő pert kezdeményezett, az első tárgyalásra idén júliusban került sor, a másodikra októberben. Az ügyvédi iroda munkatársa elmondta, J. behajthatatlan fűtéstartozását is elengedték, csakhogy hamarabb sor kerülhessen kilakoltatásra. A sok éves történet egyébként a bíróságon ugyan véget ért, az elmúlt pénteken született ítélet, J.-nék mennie kell, bár a döntés még nem emelkedett jogerőre, ahhoz november végéig várni kell. A pernek ugyan vége, de a történetnek korántsem: a kilakoltatási moratórium szerint tavaszig senkit nem tesznek ki a hidegbe. Szép gesztus, csak éppen az a kérdés, hogy vajon vállalja-e valaki a felelősséget mint a lakók hangsúlyozzák akkor, ha a problémás ötödik emeleti bérlő, fázva a fűtetlen lakásban, a kelleténél kicsit nagyobb tüzet rak. Szerintük ez az évek óta tartó helyzet bosszantó, sőt felháborító azok számára, akik normálisan élnek, fizetnek, ápolják és féltik az otthonukat, takarítanak, csevegnek, unokákat gardíroznak pár emelettel lejjebb, vagy feljebb. Őket kivédi? O.K.K. A folyosón, a lakáson kívül is érződik a bűz. Fotó: Gyenes Kálmán A támogatások csökkentése nehéz helyzetbe hozhatja a fürdőket Fizettetnek a betegekkel Október óta a gyógyszolgáltatások árának tizenöt százalékát a betegeknek kell kifizetni a fürdőkben. A szegedi Termálfürdőben máris tizenöt százalékkal esett a forgalom. A legmagasabb díjtétel, a szénsavfüídő ára alkalmanként 125 forint. - Annak kell fizetni, aki elmúlt tizennyolc - mutatott Julika néni a fürdőben az árjegyzékre. Az árlista valóban úgy néz ki, hogy a 18 éven aluliaknak nem kell fizetni a gyógyúszásért, egyébként október elseje óta alkalmanként nyolcvan-száz forintot kérnek a beutaltaktól a masszázsért, a szénsavfürdőért, a víz alatti gyógytornáért. A gyógyszolgáltatások korábban ingyenesek voltak azok számára, akiknek ezt az orvos felírta. - Emelik a gyógyszer árát is mindig, miért ne kellene fizetni ezért is - folytatja Julika néni keserűen. - Kapjuk ezt a kis nyugdíjat, aztán meg beszedik újra. Majd most az jön, hogy az orvosnál is fizetni kell. Be kell osztani nagyon a pénzt. Nyáron a nagy hőség miatt sokszor nem tudok eljönni, télen meg nagyon drága otthon a fűtés, olyankor jó ide eljönni, itt van jó meleg víz, de most már ezt se adják ingyen. A Fürdővizek Szeged Kft. igazgatója szerint a fürdők is rosszul jártak azzal, hogy most már pénzbe kerül gyógyszolgáltatás, hiszen máris tíz-tizenöt százalékkal csökkent a betegek száma. Rónai Gábor elmondta: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szeptembertől csak azokkal a gyógyfürdőkkel köt társadalombiztosítási finanszírozási szerződést, amelyek a gyógykezelések költségeinek 15 százalékát áthárítják a betegekre. Szegeden a gyógyfürdő felújítása idején csak a Termálfürdő fogad betegeket, két-háromszáz kezelést végeznek naponta. Az Anna-kút vizére épülő gyógyfürdőben sokkal több szolgáltatás lesz elérhető, az új gyógyrészleg átadása után napi nyolcszáz betegre számítanak - tájékoztatott az igazgató. - Ezzel az intézkedéssel lehetetlen helyzetbe hozták az ország leszakadó vidékein lévő gyógyfürdőket, amelyek nem tudják betegforgalom-csökkenés, bevételkiesés nélkül ezt az intézkedést megtenni - jelentette ki Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, országgyűlési képviselő. Nógrádi attól tart, hogy a kisváros most épülő modern fürdőjét nem tudják majd gazdaságosan működtetni, hiszen a környékbeli kisnyugdíjasok nem tudnák kifizetni a költségek 15 százalékát sem. Emiatt csökkenhet a kezelésre járó betegek száma. A képviselő a problémát a parlamentben is fölvetette. Veres fános, a Pénzügyminisztérium államtitkára interpellációjára azt válaszolta, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkezők közgyógyellátás keretében továbbra is térítésmentesen kaphatnak kezeléseket. Az államtitkár elmondta: a legdrágább gyógykúra is csak 9300 forintba kerül, ezt harminc kezelésért kell fizetni. A támogatási szintet azért csökkentették, hogy szűnjön meg a 100 százalékos támogatás lakossági kereslet szintjére és összetételére gyakorolt negatív hatása - tette hozzá. Julika néni, aki hajlongott, térdepelt, cipelt munkahelyén, a téeszben, kifizetné a gyógyfürdőnek a teljes árat is, nem szorul ő arra, hogy ingyen adják neki - mondta. Csak ehhez a nyugdíját kellene emebii egy kicsit. M. B. I. Szegedi fiatalokat patronálnak Szeged legfiatalabb művészeti egyesülete alig két hónapos. A kortárs művészeteket és szubkultúrákat támogató csoportot azért hozták létre alapítói, hogy tehetséges fiatalok törhessenek ki segítségükkel az ismeretlenségből. - Olyan tehetséges fiatalokat, művészeti csoportokat próbálunk segíteni, akik, amelyek azért nem kapnak támogatást, mert valamilyen extrém vagy szokatlannak tűnő művészeti ágban tevékenykednek - fogalmazta meg Döme Zsuzsanna elnök, a Szub Art Kortárs Művészeti és Szubkultúrákat Támogató Egyesület céljait. Döme Zsuzsanna hozzátette: a szeptemberben 20 fővel alakult egyesület jelenleg Szegeden és Csongrád megyében próbálja meg a tehetségeket támogatni, és távlati céljaik között szerepel az is, hogy regionálissá, majd országossá fejlődjön fel az egyesület. Most olyan szegedi fiatalokat patronálunk, akik elektronikus zenéléssel foglalkoznak. G. SZ. L. Dunántúlról is érkezett munkát kereső - szükség esetén tábori ágyakat is felállíthatnak A hajléktalanok célpontja Makó Számos hajléktalan érkezett az utóbbi időben a megélhetés reményében Makóra és a környező tanyavilágba. A rászorulóknak átmeneti szállást biztosít az önkormányzat, ám sokan egyelőre nem veszik igénybe a segítséget. A népjóléti szolgálat, biztos, ami biztos, felkészült a téli krízisellátásra. Bár a korábbi években nem növekedett a makói krízisszállóra bejelentkezett otthontalanok száma, idén ősszel több új rászoruló is fedelet kért az Ardicstanya kettes szám alatt, így átlagosan húsz otthon nélkülit tart számon az egyesített népjóléti intézmény, ám ennél minden bizonnyal jóval több a hajlék nélkül élők száma a hagymavárosban és leginkább a környező tanyavilágban, hiszen sokan fedélért és élelemért cserébe vállalnak mezőgazdasági munkákat. - Szerencsére akad alkalmanként munkalehetőség, bár a gazdák sokszor kihasználják a magunkfajtát - panaszolta Németh Antal, aki már évek óta él otthon nélkül Makón, s akit mostanában gyökérszedésre, hagymapucolásra alkalmaztak. - Legjobban egy állandó munkahelynek örülnék, de egyszerűen lehetetlen, hogy egy hónapig, az első fizetésig állandó szállás és élelem nélkül dolgozzak, sőt a legtöbb helyen az éjszakázást is elvárják, akkor pedig napközben kellene pihennem. Erre pedig a szállón sajnos nincs lehetőségem - mondta Németh Antal. A fiatalember egyébként még hangsúlyozta: valóban tapasztalható, hogy egyre több új arc jelenik meg a szállón, amely lassan telítődik. Mint rámutatott, sokakat vonz az alkalmi mezőgazdasági munkalehetőség a környékre. Egy nevét el nem áruló, korábban egyébként börtönviselt otthontalan elmondta: ő a Dunántúlról, Sopron környékéről jött Makóra, mert úgy hallotta, hogy vannak tanyák, ahol megszállhat, sőt még némi fizetést is kaphat az állatok ellátásáért, nehezebb mezőgazdasági munkákért cserébe. Hozzátette: az ország több vidékén is megjárta már a tanyatulajdonosokkal, akik sokszor nem fizettek neki egy vasat sem, sőt a munkaidény végével az útját is kiadták. A népjóléti szolgálat felkészült arra, hogy ezen a télen megnő a hajlékért kopogtatók száma - tudtuk meg Rózsa Istvánné igazgatótól. A szakember elmondta: az idei ősztől két diplomás szociális munkás is a nehéz helyzetűekért dolgozik a szállón. Esténként egyelőre huszonkét ágyat tudnak biztosítani, a nappali melegedőn pedig húszadagnyi meleg ételt is kiosztanak. Amennyiben drasztikusan megnőne a krízishelyzetbe került emberek száma, tábori ágyakat is felállíthatnak a nappali szobában. Az utóbbi hónapokban nem volt probléma az ardicstanyai szállón, ahol immár színes tévét és videót is nézhetnek az itt élők. Szombat óta a téli krízisellátásra is áttértek, ezt segíti, hogy a szociális tárcától mintegy 610 ezer forintot nyertek, amely százhúsz napra elegendő. A szolgálat a rászorulóknak szánt adományokat is szívesen fogadja. ILLYÉS SZABOLCS